Békés Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-07 / 237. szám

r 1900. oktöber X, péntek HtPÜJSÄG 3 A Szarvasi Öntözési és Rizstermesztési Kutatóintézet 10 éve írta: Kovács Gábor igazgató A termelőszövetkezetekben dolgozó kommunisták egyik feladata: a felvilágosító munka Ilyen és hasonló jelenségek adódtak az első esz­tendőben, melyek a kezdés nehézségeit jelentik — mondotta többek között. A feladatokról szólva a tanácskozók egyetértet­tek abban, hogy meg kell gyorsítani a betakarí­tási munkálatokat. A városnak közel 5600 kih ve­tésterülete van, és egy hónap szükséges ahhoz, hogy az összes gépek felhasználásával befejezzék a vetést. Nagyon figyelemreméltó, hogy egyes termelő- szövetkezetekben helytelenül a háztáji gazdaság munkálatait helyezték előtérbe a közös rovására. A Népköztársaság Tsz-ben amíg 100 kát, holdon letörték a háztáji kukoricát, csak húsz holdon vé­gezték el ezt a munkát a közösben. Ezek után nem csoda, ha ebben a gazdaságban október 1-ig még csak 50 hold őszi árpa elvétése történt meg, amikor közel ezer hold vetésük lesz. Jó példa az Aranykalász Tsz, ahol elsődleges a közös munka. Fűfélékből 7000 kiló elit vetőmagot termelt a szarvasi ÖRKI Ä hét elején a termelőszövetkezetekben dolgozó aktívák részére tanácskozást tartottak a gyulai városi pártalapszervezet székházában. A pártve­zetőségi tagok, tsz-elnökök, gazdaságvezetők csak­nem százan jelentek meg az értekezleten és a so­ron lévő gazdasági és politikai feladatokról tár­gyaltak. Halics Sándor élvtárs, a városi pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője előadásában hangsúlyozta, hogy a tsz-ben dolgozó párttagok legfontosabb feladata a politikai felvilágosító munka. Nagy szükség van arra, hogy a kommu­nisták őszinte és közvetlen beszélgetéseket foly­tassanak a tsz-ek gazdáival — mondotta és azok­ról az okokról beszélt, melyek következtében egyes« tsz-ekben nehézségek keletkeztek. Nem voltak közös férőhelyek, későn kezdhettek a közös állattenyésztéshez egyes gazdaságokban. Dr. Gruber Ferenc fűnemesí­tő, a Szarvasi Öntözési és Rizs­termesztési Kutatóintézet tu­dományos munkatársa az utób­bi években hat olyan új füfélét nemesített, amely a Körös- és Tisza-vidéki erősen szikes tala­jon is jól meghonosodik és dús termést hoz. A kutatóintézet kisparcelláin nemesített fúfélék jó termést hoztak a környékbeli termelőszövetkezetek és állami Tenyészpulykákat vásárolt a mezőberényi Aranykalász Tsz A több -mint négyezer holdas mezőberényi Aranykalász Tsz- ben eddig férőhely hiányában nem foglalkoztáik, baromfineve­léssel. A fiatal termelőszövetke­zet tagjai most azon dolgoznak, hogy jövőre már több ezer ba­romfit neveljenek. Az ősz és a tél folyamán régi épületeket barom- fiólakká alakítanak át, hogy ko­rán tavasszal kiscsirkékkel tele­pítsék be. De nemcsak csirkene­veléssel, hanem pulykaneveléssel is kívánnak foglalkozni. Már most megrendeltek 350 törzspuly­kát, amelyet a közeli napokban várnak. S NDK minden hetedik polgára új lakásba költözik. Az építőiparban nem kevesebb, mint 60 milliárd márkát fordítanak beruházásokra. S -a nemzeti jövedelem hét év alatt 160 százalékra fog nőni. Az NDK jelenleg is a világ legna­gyobb barnaszén-termelő állama. 1965-ig termelését 278 millió ton­nára növeli. Az áramtermelés 28 milliárd kilowattórával nő. Az ipar 1965-ben saját termelésből 21 millió tonna nyersvasat és leg­alább egymillió tonna kőolajat kap. A vegyipar termelése 1958- hoz viszonyítva, csaknem megkét­szereződik. Legfontosabb lesz a műanyagok és a műszálak terme­lése a vegyipar fejlesztésének út­ján. Erre a célra 11 milliárd már. kát fordít a népi állam. És sorol­hatnánk tovább azokat a mutató­kat, melyek megvalósulása Nyu- gat-Európa egyik legerősebb álla­mává teszik az NDK-t. A hatalmas ipari építkezések már elkezdődtek. Einhausen mel­lett például az első olyan gáztur­binás erőmű épül, melyet az NDK külföldi segítség nélkül lé­tesít. A tervek szerint az erőmű első turbinája 1962 közepén kezdi gazdaságok nagy tábláin is. A növénytermesztésre alkalmat­lan szikes földek gyepesítésében a kutatók a szaktanácsokon kí­vül nemesített vetőmaggal is segítik a nagyüzemi gazdaságo­kat. Ez évben 7000 kiló fűma­got adnak a nagyüzemi gazda­ságoknak — amivel 700 holdat lehet bevetni —, jövőre pedig legalább 4 ezer holdra elegendő vetőmagot. A múlt évek gyakorlatától elté­rően az idén három csoportba so­rolják az ezüstkalászos gazdatan­folyamokat. A hallgatók önma­guk döntik el, hogy a növényter­mesztő, az állattenyésztő vagy pe­dig a kertészeti tagozatra kérik felvételüket. A megyében össze­sen száz tanfolyam működését engedélyezte a Földművelésügyi Minisztérium. A résztvevők tan­díjat nem fizetnek, a felmerült összes költséget a megyei tanács fedezi. Azok a tsz-gazdák, akik a nyolcadik általános iskolát elvé­meg a próbaüzemeltetést. Rag- gorwban egész Németország leg­nagyobb és legkorszerűbb transz­formátorállomásának építése van folyamatban. Mindez nagy távlatokat nyit a Német Demokratikus Köztársa­ság előtt és polgárainak állandó­an emelkedő életszínvonalat biz­tosít. Az a tudat pedig, hogy mun­kájukkal nemcsak saját életüket teszik szebbé, hanem hogy ezt az életet békében is biztosíthassák, olyan lendületre, tettekre ösztönzi az NDK minden egyes népréte­gét, mely a kapitalista országok­ban ismeretlen. És ez a legjobb biztosíték arra, hogy eredményeik maradandó értékűek lesznek. Ezek az eredmények azonban nem tetszenek azoknak, akik évek óta az NDK ellen hideghá­borús politikát folytatnak, és Nyugat-Berlinben a nyugati tábor előretolt állását akarják kiépíte­ni. Innen igyekeznek ugyanis za­varni az NDK-t és valamennyi szocialista ország építő munkáját. Nem elégednek meg a fiatal mun­kás-paraszt állam elleni bőszült izgatásokkal, hanem más eszkö­zökhöz is folyamodnak. A nyílt Új módszer Lapunk korábbi számaiban hírt adtunk arról, hogy az orosházi Üj Élet Termelőszövetkezetben az egyik szarvasmarha-istálló padlását átalakították csibeneve­lés céljára és itt parabola-tükrös eljárással, infravörös lámpák se­gítségével a téli időszakban pe­csenyecsirkét nevelnek. A tsz ok­tóber 6-án és 7-én 7000 naposcsi­bét vesz át a mezőhegyesi és az orosházi baromfikeltető állomás­tól. Ezeket a csibéket az istálló padlásán helyezik el s december­ben pecsenyecsirke gyanánt érté­kesítik. gezték és a termelőszövetkezet tagjai, a kétéves tanfolyam el­végzése után — a harmadik év­ben — mezőgazdasági szakmun­kás-vizsgát tehetnek. A megye községei közül eddig is már többől érkezett be kérés a megyei tanács mezőgazdasági osz­tályához, hogy tekintettel a nagy­számú jelentkezőkre egy vagy két tanfolyam tartását engedé­lyezzék. A füzesgyarmati Arany­kalász Termelőszövetkezetben az idén is két tanfolyamot szeretné­nek tartani. és őszinte vitáktól, a békés ver­senytől félnek, ehelyett megkísér­lik az NDK-t belülről „megpuhí­tani”. Az NDK dolgozói, mint ahogyan számos tömeggyűlésen megmutatták, nem rettegnek a nyílt versenytől és meghiúsít­ják a békét zavarók terveit. Wal­ter Ulbricht elvtárs, az NDK né­pének véleményét tolmácsolta, mikor kijelentette legutóbbi saj­tótájékoztatóján: a Német De­mokratikus Köztársaság lakossá­ga mindent elkövet, hogy a mun­kás-paraszt hatalom szilárdításá­val és a szocialista építés to­vábbi sikereivel a haladás erőit növelje Németországban. Ezért minél hamarabb el kell fogadni a szovjet kormány által javasolt bé­keszerződés-tervezetet, mely je­lentős lépés lenne valamennyi probléma megoldására. A béke­szerződés lényeges segítséget nyújt a német nép nemzeti kér­déseinek megoldásához, benne részletesen rögzítve van, hogy mi­lyen lehetőségek tárulnának az egész német nép elé egy demok­ratikus és szuverén Németország nemzeti újjászületéséhez. V. D. belvizek a Tiszántúlon egyes évjáratokban rendkívüli kárt okoznak, tehát szükséges azok elvezetéséről gondoskodni. Ma azonban a nagyüzemi mező- gazdaság keretében más helyzet áll elő, mint a felszabadulás előtti években. Ma, amikor gazda­ságaink, gépállomásaink hatalmas gépparkkal rendelkeznek, a ter­mésátlagok növelése érdekében szükséges a termőréteg mélyítése és ez nagymértékben hozzájárul, hogy a lehullott csapadék nagy­része a talajba szivárogjon, ott tá­rolódjon és éppen ezért ma a bel­vízelvezetés szükségszerűsége sok­kal kisebb, mint az megelőzően volt. A füzesgyarmati Vörös Csil­lag Tsz-ben beállított nagyüzemi kísérletek azt bizonyítják, hogy a 18—20 cm mélyen szántott tala­jon 1959-ben 7,5 mázsa zab ter­mett kh-ként éppen a belvízkárok következtében, míg a tábla ugyan, csak belvízveszélyes, 45 cm mé­lyen szántott részén 14 mázsa zab termett holdanként. Az a meggyőződésünk, hogy kö­tött réti agyag, valamint szikes talajainkon, ahol nagyobb öntöző­víz adagolása szükséges, a talaj rossz vízgazdálkodása következté­ben az egyszerűbb öntözési mó­dok elterjesztése a célszerű. Ben­nünket ebben a kérdésben az ve­zet, hogy azokat a területeket, amelyeket rizstermesztés céljaira berendeztünk, felesleges volna még egy plusz, elég nagy gépi be­ruházást igénylő esőztető berende­zéssel megterhelni. Az egyszerűbb öntözési módszert éppen a gazda­ságossága, valamint a takarmány- növények nagy vízigénye támaszt­ják alá. Ezzel korántsem vetjük el és tartjuk szükségtelennek a legmodernebb öntözési berendezé­sek terjesztését és propagálását. Kultúrtechnikai osztályunk két mérnöke, növénytermesztési osz­tályunk és üzemszervezési csopor­tunk kutatói behatóan foglalkoz­nak e kérdéssel. Az esőztető be­rendezések nagy jövőjét és gaz­daságos kihasználását látjuk a nagy vízvezető képességű talaja­inkon — homok, lazább vályog­talaj —, valamint városok közelé­ben igen nagy értéket produkáló zöldségtermesztésnél. z elmúlt 10 esztendő alatt jelentősen fejlődött intéze­tünk kísérleti gazdasága, s a nagy­üzemi öntözéses termesztés be­mutató és propagáló iskolája lett. Terméseredményeink lénye­gesen megváltoztak. Kalászosok esetében mintegy 9—10 mázsával haladják meg az 1949. évi ter­mésátlagokat.' Jelentős fejlődést értünk el a kukoricánál, ahol a 12,9 mázsa átlagtermésről az el­múlt esztendőben 29,2 mázsa má­jusi morzsolt kukoricát takarítot­tunk be. A füveshere 1949-ben 22,5 mázsa holdanként! szénater­mést adott. 1960-ban termett szé­na átlagtermése 57,6 mázsa. Ebből következik, hogy a gazdaság ál­latlétszáma jelentősen megnőtt, növekedett az értékesítés hús­ból, tejből és egyéb állati termé­kekből. Az elkövetkezendő években gazdaságunk legfontosabb felada­ta, hogy a növekvő elitvetőmag- igényeket kielégítse elsősorban is azon növényfajokból, amelyeknek nemesítését intézetünkben végez­zük. Jn tűzetünk kutatói szoros kap­csolatot tartanak az öntöző állami gazdaságokkal, termelő- szövetkezetekkel. Tiszasülyön, Pa­lotáson, Bánhalmán, Kopáncson, a körösi, a hortobágyi állami gaz­daságokban kihelyezett kísérlete­ink vannak és kutatóink kutató munkájukat ezen gazdaságokban végzik. Az a célunk, hogy kutató­ink még jobban megismerjék a gyakorlat problémáit és közvet­lenül a termelő üzemekben állít­sanak be'nagyüzemi kísérleteket, hogy ezzel a kutatási munkát előbbre vigyék, a gyakorlati szak­emberek tudását gyarapítva na­gyobb terméseket érhessünk el. Ez esztendőben három kutatónk termelőszövetkezetben dolgozik- mint agronómus. Elsődleges fel­adat a termelőszövetkezetekben az öntözéses termesztés felkarolá­sa, például a sarkadi Lenin Ter­melőszövetkezetben az öntözött herefüvesről mintegy 45 múzsa szénát takarítottak be kh-ként. Hasonló eredmények vannak a gyulavári 'Lenin Hagyatéka Ter­melőszövetkezetben. A kutatók munkáján kívül intézetünk 5 tagú mozgó örjtözőbrigádja segíti a tsz-ek és állami gazdaságok ön­tözéses termesztését. Ebben az évben öntözőbrigádunk 670 hold öntözött terület rendszeres öntö­zését látta el. Ezek közül néhány eredményt sorolok fel. A kunszentmártoni Zalka Máté Termelőszövetkezet második éves herefüves szónater- mése 85,4 mázsa 16 hold átlagá­ban, ugyanakkor a gazdaság öntö- zetlen lucernása 22,7 mázsa ter­mést adott. Ez évben 24 holdon telepített herefüves széna termése G7,7 q/kh, míg az öntözetlen első­éves telepítésű herefüves termése 8,7 q/kh széna. A silókukorica át­lagtermése 350 mázsa volt, míg a gazdaság öntözetlen silókukoricá­ja 69 mázsa zöld tömeget adott. Adatokat sorolhatnék fel a Ballai Állami Gazdaság kiváló eredmé­nyeiből vagy a túrkevei Búzaka­lász Tsz mesterséges legelőjéről, amelyek igazolják, hogy kellő szaktudással az öntözésre beren­dezett területeink termésátlagai növekedhetnek. Nagyon jó lenne, ha a termelő- szövetkezetek vezetői belátnák, hogy nem elegendő csak a leg­modernebb öntözőberendezések igénylése és vásárlása, hanem gondoskodni kell a jó képzettség­gel rendelkező szakmunkások, tsz-tagok seregéről, kik a berende­zett területeket, valamint az öntö­zőberendezéseket célszerűen tud­ják kihasználni. Intézetünk kutatói kutatómun­kájuk mellett rendszeresen tartot­tak előadásokat az Agrártudomá­nyi Egyetem öntöző Mérnökkép­zőjén. öthónapos tanfolyamon 28 állami gazdaság technikusa vég­zett. Ugyancsak előadásokat tar­tottunk az Agráregyetem Tovább­képző Intézetében. A nyár folya­mán egy egyhónapos tanfolyamot rendeztünk 40 tsz-tag részére és 40 állami gazdasági dolgozó szá­mára. akik kísérleti gazdaságunk­ban nyertek kiképzést. ^ jövőben intézetünk legfon­tosabb feladatai közé tarto­zik az alapkutatások kiszélesíté­se, izotópok alkalmazása a mező- gazdaságban, fiziológiai vizsgála­tok kiszélesítése, mivel ma már nem elegendő, hogy tudományos kérdések megoldásánál csak a termésmennyiségre támaszkod­junk. Nekünk feltétlenül látnunk kell a termelés biológiai, fizio­lógiai és patológiai összefüggéseit annak érdekében, hogy a kapott adatok alapján levont törvénysze­rűségek biztos tudományos ala­pon álljanak. Szakosították az ezüstkalászos gazdatanfolyamokat Sxáx tanfolyamon tanulhatnak a Békés megyei tsx-pa rasx tok

Next

/
Thumbnails
Contents