Békés Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-04 / 234. szám

2

MÉPúJSÁa

I960, október 4., kedd

Kádár János elvtárs beszéde

(folytatás az 1. oldalt ól)

52 000-ről 204 000-re, az egyetemi hallgatók száma 11 és fél ezerről 34 és fél ezerre növekedett. írástudatlan nincs. Az átlagos életkor az 1930-as 48 évről 65-re, azaz 17 évvel emelkedett.

A gyarmatosító urak még saját országaik fejlődésében sem tudjak ilyen tempót felmutatni, nemhogy az általuk leigázott gyarmati népek életében. Hogyan merészeli bárki is hazám és a Szovjetunió viszonyát rágalmazni, amikor népem az utolsó 15 év rohamos fejlődését nem utolsósorban a Szovjetunió sokoldalú és önzetlen, szocialista szellemű gazdasági és kulturális segítségének köszönheti? Nálunk nincs idegen tőke és senkinek sem fizetünk osztalékot. A szovjet—magyar kereskedelmi kapcsolatok keretében a Szovjetunió több mint 80 százalékban nyersanyagot, energiát és félkész gyártmányokat szállít Magyarországnak, a Magyar Népköz- társaság pedig több mint 80 százalékban ipari terméket szállít a Szovjetuniónak.

A Magyar Népköztársaság népe és kormánya a szabadság eszméjét támogatja. Forrón üdvözli a győzelmes kubai forradalmat, szolidáris Algéria és Kongó népével. Kívánja valamennyi, ma még gyarmati vagy félgyarmati sorban sínylődő népnek, hogy

Elnök úr!

Küldött urak!

Bennünket meglepett, hogy az Egyesült Államok kormánya, amely szavaiban a béke híve és nagyra értékeli az ENSZ-t, az előzetes napirenden egyetlen kérdést sem terjesztett elő. Nem érdektelen azonban, hogy ezt követően, augusztus 20-án érkezett a Szovjetuniónak egy javaslata és erre szinte válaszként az Egyesült Államok is benyújtott még ugyanaznap egy másik javaslatot. A Szovjetunió javaslata a pótlólag beterjesztett kérdések hivatalos listáján a 8. sorszámot, az Egyesült Államoké a 9. sorszámot kapta. A Szovjetunió kérte, hogy a közgyűlés tárgyalja meg az Egyesült Államoknak a Szovjetunió elleni agresszív cselekedeteit. Az Egyesült Államok az úgynevezett magyar kérdés megtárgyalását kérte.

A nemzetközi élet kérdéseivel foglalkozó minden ember számára ez maga is teljesen világossá teszi, hogy mikor és milyen alkalmakra kell az Egyesült Államoknak a magyar kérdés az ENSZ- ben. Mindenki nagyon jól tudja, hogy a vitatott 1956-os magyarországi események a történelem által lezárt, túlhaladott kérdések és a múlt problémái közé tartoznak. Az is köztudomású, hogy az úgynevezett magyar kérdés az ENSZ közgyűlésén, vagy bizottságaiban nem más, mint kizárólag hidegháborús célokat szolgáló áskálódás és rágalomhadjárat az ENSZ két tagállama, a Magyar Népköz- társaság és a Szovjetunió ellen.

A kettő közül a fő célpont persze nem a Magyar Népköztársaság. Mi, magyarok hajlamosak vagyunk ugyan néha azt hinni, hogy a Föld mi körülöttünk forog, de még mi sem hisszük, hogy az Egyesült Államok befolyásos körei a Magyar Népköztársaságban látják világuralmi terveik megvalósításának fő akadályát.

Mindaz, ami az úgynevezett magyar kérdés körül az ENSZ-ben eddig történt, méltatlan a világszervezethez, de méltatlan az Amerikai Egyesült Államok kormielőbb nyerje el teljes nemzeti függetlenségét.

A gyarmati rendszer felszámolása szempontjából küldöttségünk célszerűnek tartaná, ha az egyes gyarmati országok felszabadulásával kapcsolatos minden eljárásból ki lenne zárva az az ország, amelynek imperialistái korábban az adott ország elnyomói voltak, így az ENSZ elejét vehetné a különböző lehetséges provokációknak és annak, hogy a korábbi elnyomást valamilyen más, burkoltabb formában fenntartsák.

Kádár elvtárs a továbbiakban kifejtette:

Képtelenség azonban akár az ENSZ egyetemességéről, akár az egész emberiség képviseletéről beszélni addig, amíg a 650 millió embert magában foglaló Kínai Népköztársaság képviselői el nem foglalják az egyedül őket megillető helyet az Egyesült Nemzetek Szervezetében.

Csak gondolni kell rá, és mindjárt nyilvánvalóvá válik, aki ellenzi azt, hogy a Kínai Népköztársaság elfoglalja helyét az ENSZ-ben, az ellenzi azt is, hogy átfogó leszerelési megegyezés jöjjön létre.

Küldöttségünk a Kínai Népköz- társaság jogainak érvényesítése mellett van . és támogatja a Mongol Népköztársaságnak az ENSZ- be való felvételét is.

mányálhoz is, egy kormányhoz, amelytől azt várná el a különböző országok lakossága, közöttük a magyar nép, hogy világos és pozitív lépéseket tegyen a feszültség enyhítése, a leszerelés, a tartós béke előmozdítása érdekében. Nagyon tévednek az Egyesült Államok felelős tényezői, ha azt hiszik, hogy a várt pozitív lépések hiányát pótolhatják tavasszal egy U—2-es repülőgéppel, ősszel pedig az általuk gyártott, úgyneve- vezett magyar, meg tibeti kérdés sietett felvetésével. Ma már sokkal tájékozottabb a politikában az emberiség, semhogy bármely kormány ilyesmivel megőrizhetné az ő szemében tekintélyét és befolyását. Az úgynevezett magyar kérdésnek az ENSZ-ben van köze a hidegháborúhoz és sok mindenhez, de semmi köze sincs a magyar valósághoz, sem pedig a világszervezet'' alapokmány szerinti rendeltetéséhez. Van valami köze a jelenleg közismerten nem jó amerikai—magyar államközi viszonyhoz is.

Valóban van számos rendezetlen kérdés viszonyunkban. Ezek egy kérdés kivételével rendkívül könnyen rendezhetők. Mi készen is vagyunk a rendezésre és erősen bízunk abban, hogy ezek a kérdések előbb vagy utóbb, de mindkét felet kielégítő módon megoldást is nyernek. Bízunk ebben, mert tudjuk, hogy még a legrosszabb akaratú ember is képtelen egyetlen olyan kérdést is megnevezni, amelyben az amerikai és a magyar nép érdekei ütköznének. Ellenkezőleg.

Mi azt valljuk, hogy a magyar és az amerikai nép érdeke közös a béke megőrzésében, népeink barátságának fejlesztésében, az államaink közötti kancsolatok normalizálásában.

Béke idején az amerikai—magyar viszony, fennállásának lehetségessé válása óta. mindenkor korrekt volt. Csak 1947 óta rossz. Hangsúlyozom, 1947 és nem — minit azt sokan hiszik — 1956 óta. A magyar—amerikai államközi viszony jó, sőt időnkint szívélyes volt akkor, amikor

kormány az arisztokraták, a

desurak és a nagygtőkések kezében volt. Csak azóta van baj ezzel a viszonnyal, amióta Magyarországon a kormány és a hatalom a munkások és a parasztok kezén van. Ebből mi arra következtetünk, hogy nem kielégítő viszonyunk és még az úgynevezett magyar kérdésnek az ENSZ-ben való szorgalmazása mögött is valójában az rejlik, hogy az Egyesült Államok kormányköreinek velünk ulajdonképpen egy bajuk van: nem tetszik nekik a Magyar Nép- köztársaság társadalmi rendszere.

Az amerikai—magyar viszony is azonnal rendbejönne, az Egyesült Nemzetek Szervezete is azonnal megszabadulna egy reá erőltetett viszályt keltő hidegháborús kérdéstől, ha az Egyesült Államok kormánya, a józan észre hallgatva, tudomásul venné ezt a tényt, amelynek megváltoztatása egyébként is kívül esik illetékességének és lehetőségeinek határán.

A Magyar Népköztársaság társadalmi rendje magyar belügy. Ebben egyedül a magyar nép és annak alkotmányos szervei illetékesek.

Törvényes kormányunk a nép bizalmából intézi az ország ügyeit. Ezt tudják az ellenünk áskálódok is. Azt is nagyon jól tudják, hogy rágalmazhatnak bennünket, de ezen a tényen sem rágalmakkal, sem pedig az ENSZ- ben kierőszakolt • határozatokkal nem változtathatnak.

Bízunk abban, ha nem most, akkor később, de eljön az a nap, amikor mint alapokmány-elleneseket maga az ENSZ-közgyűlés fogja hatályon kívül helyezni az úgynevezett magyar kérdésben hozott törvénytelen határozatait.

Befejezésül Kádár elvtárs a következőket mondotta:

Veszélyes kísérlet erre egyébként az a cselszövés, amelyet az Egyesült Államok küldöttsége a főbizottságban a közgyűlés munkájának megbénítására szőtt. A közgyűlésnek nem szabad eltűrnie, hogy az emberiség létérdekeit döntően érintő kérdéseket a bizottságok útvesztőjébe süllyesz- szék és a közgyűlés a Szovjetunió javaslatára felvett kongói kérdésen kívül csupán két hidegháborús kérdést, az úgynevezett tibeti és a magyar kérdést tárgyalja. Ez végzetes hiba lenne. Ez a küldöttség tekintélyes része számára elfogadhatatlan. Magát az ENSZ-t pedig súlyos, ugyanakkor az egész világ előtt nevetséges helyzetbe hozná. Vagy talán éppen ez az Egyesült Államok küldöttségének célja? Világos, hogy az imperialista erők és törekvések a nemzetközi politikai életben és így magában az ENSZ-ben is még jelen vannak és hatnak.

A múlthoz ragaszkodók nem mondanak le könnyen céljaikról. De a népek szerencséjére a nemzetközi helyzetnek ma már az az egyik fő jellemző vonása, hogy a béke és ,a haladás erői hatalmasak és tovább növekszenek. Most már féken tudják tartani a háborúsötét erőit. Az emberiség joggal bízhat egy békés és boldogabb jövőben.

^ rádió megismétli Kádár elvtárs ENSZ-ben mondott felszólalásának közvetítését

A Kossuth Rádió október 4-én, kedden 12 és 20 órakor megismétli Kádár János elvtárs, a magyar ENSZ-küldöttség vezetőjének a

Magyarországon a fölközgyűlés 15. ülésszakán elhangzott felszólalásának közvetítését. ÍMTI)

A magyar és az amerikai nép érdeke közős a béke megőrzésében

Elénk diplomáciai tevékenység az ENSZ-ben

Találgatások egy Hruscsov—Eisenhower találkozó lehetőségeiről

New York (MTI)

Vasárnap folytatódott az élénk diplomáciai tevékenység az ENSZ-ben. A megbeszélések középpontjában egyrészt Hruscsov szovjet miniszterelnök különböző küldöttségek vezetőivel folytatott tanácskozásai, másrészt az Eisenhower—Macmillan—Menzies találkozó állott.

A három nyugati kormányfő találkozója után Macmillan, Menzies, valamint Herter amerikai és Lord Home angol külügyminiszter folytatott megbeszélést a washingtoni brit nagykövetségen.

Macmillan és Menzies vasárnap a késő esti órákban visszarepült New Yorkba.

Lord Home angol külügyminiszter, aki vasárnap este szintén New Yorkba érkezett, megérkezése utón a Waldorf Astoria szállóban tanácskozott Nkrumah gha- nai elnökkel. Ugyancsak a késő esti órákban háromnegyedórás megbeszélésre került sor Macmillan angol és Nehru indiai miniszterelnök között.

Az angol miniszterelnök vasárnap a Fehér Házban — Eisenhower kérésére — kifejtette, hogy véleménye szerint milyen tényezők szólnak a Hruscsov—Eisenhower találkozó mellett, illetve ellene, ugyanakkor jól tudja azonban, hogy ebben a kérdésben az amerikaiakat illeti meg a döntés, és „nincs szándékában befolyásolni ezt az elhatározást”.

Lord Home angol külügyminiszter vasárnap este az NBC rádiótársaságnak adott televíziós interjújában azt állította, hogy az angol kormány „hisz a magasszintű tárgyalásokbansietett azonban kijelenteni, „csak akkor látja értelmét egy újabb párizsi típusú csúcsértekezletnek, ha biztosra vehető, hogy az eredményekkel jár”.

Az angol külügyminiszter kénytelen volt elismerni a tárgyalások szükségességét — mint mondotta — „legalább néhány kérdésben”, s példának hozta fel Nyugat-Ber- lin helyzetét és a genfi atomértekezletet.

Lord Home hangoztatta végül, hogy az angol kormány véleménye szerint a nukleáris és a hagyományos fegyverekre egyaránt kiterjedő „kiegyensúlyozott leszerelés” érdeke mind a Keletnek mind a Nyugatnak, majd tagadta, hogy atomfegyverekkel akarják felszerelni a nyugatnémet hadsereget.

Rendkívüli ülésen tárgyalják a kínai ENSZ-képviselet

kérdését

A tervek szerint az ENSZ-közgyűlés hétfőn három ülést tartott. A délelőtti és a délutáni ülés folytatta a nemzetközi helyzet általános vitáját. Ebben szólalt fel — a válasz jogán — elsőnek Hruscsov szovjet miniszterelnök, majd Husszein jordániai király, Nehru indiai miniszterelnök, délután (magyar idő szerint este) Kádár János, a magyar ENSZ-küldöttség vezetője, továbbá Honduras, Venezuela és Jemen képviselője.

A hétfő esti — harmadik — ülés folytatja a vitát az általános ügyrendi bizottság napirend-tervezetéről. Mint ismeretes, a szombati rendkívüli ülés megkezdte a vitát a kínai ENSZ-képviselet kérdésének napirendre tűzéséről, nem került azonban sor szavazásra. A kínai ENSZ-képviselet kérdésében felszólalásra jelentkezett Csehszlovákia, Afganisztán, Kuba, Albánia, Burma, az EAK, Bulgária, Nagy-Britannia, Guinea, Magyar- ország, India, Belorusszia, Ceylon, Irak és a Fülöp-szigetek képviselője. (ADN)

Mint ismeretes, Eisenhower elnök elutasította az öt semleges kormányfőnek azt a javaslatát, hogy újítsa fel tanácskozásait Hruscsov szovjet miniszterelnökkel.

Az AP szerint egy semlegesdiplomata hangoztatta, hogy nem adják fel a Hruscsov—Eisenhower találkozó érdekében megkezdett harcot. Kijelentette, hogy az öt semleges kormányfő javaslata továbbra is érvényben van és a javaslat beterjesztői hétfőn előreláthatólag megvitatják a további teendőket.

Hightower, az AP hírmagyarázója beismeri ugyan, hogy Eisenhower elutasította a semlegesek javaslatát, de azt állította, az elnök „nyitva hagyta az ajtót a csúcs-diplomácia visszatérte számára, ha a szovjet miniszterelnök konkrét lépéseket tesz a hasznos tárgyalások előmozdításaa érdekében”.

A hétfői vezető amerikai lapok Eisenhower elutasító nyilatkozatának megfelelően szándékos bo- nilátással írnak egy esetleges szovjet-amerikai kormányfő-találkozó lehetőségeiről.

Amerikaellenes tüntetés V enezuelában

N e w Y o r k (TASZSZ)

■A venezuelai szenátus külügyi bizottsága és a képviselőház határozatot fogadott el, amely elítéli az Egyesült Államokat az amerikai államok külügyminisztereinek Costa Rica-i értekezletén hozott Dominikai Köztársasággal kapcsolatos határozatának nem teljesítéséért.

Az Egyesült Államok a Costa Rica-i értekezlet döntése ellenére fenntartja gazdasági kapcsolatait Trujillo diktátori rendszerével, cukrot vásárol a Dominikai Köztársaságban és az amerikai vállalatok által Venezuelában kitermelt olajat ad el annak.

Ugyanakkor „a venezuelai par- 1 lament határozottan tiltakozik az USA kormányának Venezuelával szemben tanúsított barátságtalan magatartása miatt, amely kifejezésre jut a Costa Rica-i értekezlet határozatának megsértésében”.

Az említett határozat támogatására a szenátus külügyi bizottsága és a képviselőház a parlament épülete előtt tömegtüntetést szervezett. A tüntetés részvevői kifejezték szolidaritásukat a kubai forradalommal. A tüntető venezuelaiak ezrei kiabálták a jelszót: „Le az amerikai imperializmussal”. (MTI)

r

\