Békés Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-26 / 253. szám

4 HÉPÚJSÁfi I960, október 26., szerda * Az új oktatási reform nyomán BUCSÁ1S Heifl ÍS kell alaposain tanulmányoznunk új «iktatási reformunkat, egyszeri figyelmes elolva­sás is elegendő ahhoz, hogy szemünkbe tűnjék a reformon végighúzódó gondolat: arccal az élet felé! És hogy ez a reform nem zárt ajltók mögött,- elszigetelve a gyakorlattól jött létre — mint a felszabadulás előtt oly sok oktatási reform —, azt mindennél szebben tükrözik az alábbiak. Már az 1959—60-as tanév őszén a bucsai általá­nos iskola tanulói, hogy meggyorsítsák az őszi be­takarítási munkákat, három napot töltöttek el a község termelőszövetkezeteiben. Nyugodtan mondhatjuk, hogy nem kis ered­ménnyel! 9 legnagyobb eredmény az volt, hogy a gyerekek saját maguk tapasztalhatták: a szocia­lista társadalomban mindenkinek — aki becsüle­tes munkával akarja megkeresni kenyerét —dol­goznia kell. Ki a gyárban, kii a földeken, ki pedig az iskolában, de mindenkinek a maga területén helyt kell állnia, a tanulóknak is, akiknek álla­munk- s szüleik fáradságos munkával biztosítják azt, hogy gyermekeik zavartalanul tanulhassa­nak. Ezt pedig egy 14 éven aluli gyerek csak ak­kor tudja megérteni, megbecsülni, ha saját maga ismeri meg a felnőttek munkáját. Itt van a sokat emlegetett politechnika gyökere. Bármely terü­leten becsületes munkát végezni, s akkor nem marad el a munkáért járó erkölcsi és anyagi megbecsülés sem, mint ahogy nem maradt ez el tavaly sem. Tizenkétezer forintot kaptak a gye­rekek, mely összeg egy részéből televíziót vásá­roltak, másrészt fedezték a búcsúzó VIII. -osztály ballagási bankett- és tablóköltségedt; — Megérte — volt a közösség egyhangú vála­sza. Aki elbúcsúzott az Alma-Mátertől, kellemes élményekkel távozott, aki pedig még maradt, min­den vasárnap élvezheti a televízió műsorát. Ilyen hagyományokkal indultak el ismét az is­kola tanulód a napokban is, hogy ismét kivegyék részüket a mezőgazdasági munkáikból. Pedagógus szemmel nézve, szinte megható ér­zés volt látni, hogy milyen jókedvvel gyülekez­tek a gyerekek már korán reggel, annak ellenére, hogy a Nap nem pazarolta rájuk koraőszi suga­rait. Zetorokkal, a közelebbi helyekre pedig gya­log, énekelve indultak el a tanulók. Kukoricatáb­lák, répaföldek, gyümölcsös várta a segítő keze­ket. Nem is volt baj az ambícióval, a jó kedvvel, 8—1-dg ment a munka, mint a karikacsapás. Mi­kor azonban épp ebédhez gyülekeztünk, úgy meg­eredt az eső, ß oly tartósan esett, hogy képtelenek voltunk a munkát befejezni. Mire hazaértünk — mi tagadás, nagyon elázott mindenki. Ekkor — ismerve a gyermekek gondolkodásmódját — fel­tettem magamban a kérdést: Vajon holnap el­jön-e mindenki, s milyen kedvük lesz a gyerme­keknek? A második, harmadik, negyedik nap megadta a feleletet nekem is, de főleg azoknak, akik még nem látják be a gyakorlati képzés létjogosultsá­gát és szükségességét. A gyerekek eljöttek, s mint legkedvesebb élményüket mesélték az előző nap eseményeit. Igen, eljöttek, mert ők már az új időik le­vegőjét szívják, azét a korét, mely le akar dön­teni minden korlátot a szellemi és a fizikai mun­ka között, mely már az iskola padjaiban előké­szíti a gyermekeket arra, amit Ady Endre így írt: „Élet” — nagy „É”-betűvel. Ifjú Szilárd Ádám tanár Bucsa Kétéves felső mezőgazdasági iskola nyílt Debrecenben Debrecen-Pallagon felső mező- gazdasági Iskolát nyitottak. Azok az érettségizett fiatalok, akik a mezőgazdasági pályát választ­ják, kérhetik felvételüket az is­kolába, amely két éves. Az iskola elvégzése után felső mezőgazda- sági iskolai oklevet kapnak. A jelentkezésüket október 27-ig kell beküldeni az iskola címére. A felvételi kérelemhez érettségi, vagy képesítő bizonyítványt, ön­életrajzot, orvosi igazolást és fel­vételi javaslatot kell csatolni. Az oktatás november első heté­ben kezdődik, s a hallgatók ta­nulási feltételeit a kollégium biz­tosítja. ^Ouiiyőrqé ehiük^elMtdt Egy svájci újságíró felvetette a kérdést, hogy az amerikai la­pokban közölt fényképeken az elnökjelöltek és általában a poli­tikusok miért vigyorognak örökké. Egyes amerikai újságoknak is feltűnt ez, így például a New Yorker című irodalmi folyóirat a következőket írja: „Politikusok, de különösen az elnökjelöltek azért vigyorognak, mert úgy vé­lik, hogy a nép kizárólag a vigyorgó államférfiakban bízik. A vá­lasztás évében ez a jelenség különösen ijesztő méreteket ölt, a vi- gyor szinte reflexszerűvé válik és azonnal elönti a politikus ábrá­zatát, mihelyt fotoriporter merül fel a láthatáron. Még Eisenhower is, aki pedig nem is személy szerint érdekelt a választásokban, rögtön vigyorogni kezd, ha fényképezőgépet lát. Sőt, már akkor is vigyorog, ha nincs is fotoriporter jelen.” A svájci újságíró, hogy kíváncsiságát kielégítse, szakemberhez fordult felvilágosításért. A New Y'ork-i hatalmas reklám konszern központjában, a Madison Avenuen felkereste Sandy Prattot, a rek­lámszakma egyik sokat ígérő ifjú tehetségét. Pratt, aki kizárólag „po­litikai reklámmal” foglalkozik, elmondotta, hogy minden politikus­nak pályája kezdetén első feladata, hogy örök időkre agyába vésse Gilbert A. Smacks jelszavát: „Vigyorgással a sikerért!” Smacks volt az amerikai reklámipar „atyja”, a szakma alapszabályainak leszö- gezője. FIX X NIX X Aki totózik — kü­lönösen, aki sok éve to* tózik —, nagyon sok ta­pasztalatot szerezheted már. A szerzett tapaszta­latok között többek kö­zött szerepel néhány köz­ismert igazság is, amiket itt most csak fölemlítek. Ilyenek: a papírforma nem mindig jön be. Vagy: direkt meglepe­tésre mentem, és nem lett meglepetés. Vagy: lett meglepetés, de nem ott,ahol gondoltam. Vagy: az otthon játszók győz­tek. Vagy: az x-et nehéz eltalálni> mert valame­lyik csapat mindig meg­lepetést hoz; vagy az egyik fog ki gyengébb napot, vagy a másiknak van egy-két sérült játé­kosa. Szóval fix x na­gyon kevés van, ahogyan az ember előre látja. De hát azért van totó, hogy tippeljünk! Az x tehát problémát okoz néha — állapíthat­juk meg. És ez a megál­lapításunk rnég nagyobb igazságot hordoz magá­ban, ha nemcsak a totó­ra, hanem dialektikuson szemlélődve az élet más területén is alkalmazni próbáljuk ezt a tételt. Egy kis történetet mondok el itt, mellyel ezt az állításomat kíván­nám alátámasztani: X Szexárdon üdültem a nyáron, Lexivel együtt. Egyszer a Mixáth Kál­mán utcán mentünk, luxus-taxival. A szaxer- vezet székházához igye­keztünk, ahol elővettem a buxámat, és egy csexámlára befizettem száz forintot. Maximáli­san ki akartam használ­ni ugyanis azt a helyze­tet, mely lehetővé tette, hogy egy soxínű mexikói kiállítást megnézzek. Teljes extázisbán lépe­gettem a fényesre vixelt parketten, és elragadta­tással bámultam a ren­geteg éxert és a dísztár­gyakat, melyek között boxoló figurát is fedez­tem föl. Feliratok igazí­tottak el a kiállításon, és mert magam is éxe- rész vagyok, a szaxó- kincs hasonlósága vagy könnyebbséget jelentett a tájékozódásban. Azt is megfigyeltem, hogy ide­genvezetőnk máxemnyit sem tévedett a magyará­zat közben. Történt azonban velem egy kis gixer: a nyaxirtem fájni * kezdett, ami a kirándul % lás további időszakában t a jó hangulatomat elvet- ♦ te... Ahogy azonban ha- J zajöttem Orosházára és % orvoshoz mentem, kidé- ♦ rült, hogy rossz közérze- ♦ tem okozója a sok gyo- X morsav volt. Siettem hát t olyan eledelt beszerezni, ♦ amivel ellensúlyozhat- { tam e rendellenességet. ♦ Nagy örömömre szolgált, | hogy az egyik cukrászda ♦ homlokán nagy betűk ♦ hirdették, hogy a torta- X kon, feketén, desszerté- * ken kívül „KEXEK” is | kaphatók. X X Egészségem las- X sanként helyreállt. Még X erősebbé vált azonban az * a meggyőződésem, hogy * az ikszekkel néha gik- $ szer van, hogy „fvksz l <9 iksz niksz!” * BECK ZOLTÁN % Gyulán az elmúlt napokban egy olyan ember sem akadt, aki ne beszélt volna a tífusz elleni védőoltásról. A beoltottak a kar­jukat fájlalták, azok pedig, aki­ket régebben oltottak, a tapasz­taltak hangján tájékoztatták a kérdezősködőket. A karok fájtak ugyan, a gyo­mor is meg-megnyilamlott né­hányszor, a testhőmérséklet fel­szökött a védettség megszerve­zésének hevében, de megérte. A lakosság egy emberként megér­tette az általános oltás szüksé­gességét. Mindenki hálával gondol az orvosokra és segítőik munkájá­ra, a tanácsra, amiért azonnal mozgósította a lakosságot, amint a súlyos betegség egy-két helyen felütötte a fejét. Az elégedettség és hála mel­lett szólnunk szükséges e mun­ka egy fogyatékosságáról, még­pedig az előzetes tájékoztatás alacsony színvonaláról. Milyen egészségi körülmények befolyásolják az oltást és a szé­rum mennyiségét? Kinek nem' tanácsos, vagy nem szabad be- oltatnia magát? Milyen utóhatá­sok léphetnek fel? Hogyan vi­selkedjeni mit egyen, igyon a beoltott? — Ilyen és sok más hasonló kérdésről sajnos gyéren tájékoztatták a lakosságot. A tá­jékozatlanság pedig számos fe­lesleges bizonytalanságot, izgal­mat és egyéb kellemetlenséget okozott jó néhány embernél. így történhetett meg, hogy egyik férfi, amikor oltásra tar­totta a karját, megkérdezte: Ha gyenge a szívem, akkor is any- nyi szérumot kapok? A nővérke azt válaszolta: Ebben az eset­ben kevesebbet... még jóformán el sem hangzott a válasz, ami­kor a rendes adag szérum már a testében volt. Vagy egy másik jelenség: az oltás előtt és után az emberek bátorságot merítve itták a pá­linkát és egyéb italokat. Valaki azt mondta erre, hogy oltás után 15 napig nem szabad szeszes italt fogyasztani. Lehet, hogy antialkoholista volt az illető, mindenesetre a tájékozatlanság ebben az esetben is ijedtséget okozott. Egyik ismerősünk azt magya­rázta, hogy neki nem is kellett volna beoltatnia magát, mert ré­gebben volt tífuszban, amíg má­sok minden különösebb nyom nélkül megszerezték a védettsé­get, barátunknak ajka és száj­padlása körül kiütésszerű hólya- gocskák keletkeztek. Jóllehet, a dolog nem veszélyes, de kelle­metlen és talán elkerülhető lett volna. Ritka eset, de előfordult, volt aki rosszul lett az oltás után. Az egész rosszullét rövid ideig tar­tott és inkább az idegesség okoz­ta, de a hozzátartozói megijed­tek és szaladtak az orvoshoz, hogy mitévők legyenek. J.gy tudták meg, hogy az oltás né­hány napi karfájással, esetleg gyomornyilamlással és némi láz­zal jár. Nem célunk minden kellemet- len körülményt elmondani, mely ilyenkor előfordulhat, amikor nem eléggé tájékozottak az em­berek. Mindenesetre érdemes a tanulságot levonni, mondván: a jövőben hasonló egészségügyi akcióknál részletesebben és szé­lesebb körben tájékoztassuk a lakosságot. Ilyesmire nem ele» gendő csak a hangoshiradó és néhány hasonlóan szűkszavú pla­kát. Az oltás helyszínén is több tájékoztatást szükséges adni. Ügy gondoljuk, ez is hozzátar­tozik a munka kultúrájához. Boda Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents