Békés Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-25 / 252. szám

8> 9 BÉKÉS MEGYEI * 'Ara: 50 fillér * Világ proletárjai, egyesüljetek? I960. OKTÓBER 25., KfeoD AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA v. évfolyam, 252. szám Őszi finis a földeken 1100 gép dolgozott vasárnap megyénkben Nyolc nap múlva már novem­bert jelez a naptár. Vajon földbe kerül-e addig a jövő évi kenye­rünket biztosító búza? — ez a kér­dés foglalkoztaltja most mindazo­kat megyénkben is, akik felelős­séget éreznek népgazdaságunk fej­lődéséért, dolgozó népünk növek­vő jólétéért. Az őszi munkákról szerzett ed­digi tapasztalaitok vegyes érzel­meket váltanak ki. Kevés tsz-ben, községben és járásban halad meg- I elégedésit kiváltó ütemben a beta- | karítás, a szántás és a vetés, s még kevesebb helyről érkezik je­lentés arról, hogy a legfontosabb őszi munkákat már befejezték. A legutóbbi összesített jelentés szin­te aggodalmat kelt. A répasze­déssel 59, a kukoricatöréssel 51, a szárvágással 39, az őszi vető­szántással 52, a búzavetéssel pe­dig csák 28 százaléknál tartott megyénk dolgozó parasztsága ok­tóber 22-ig. Csak a felét, vagy a felénél is kevesebbet csináltuk meg mindannak, amit október 31- ig teljes egészében meg kellene csinálnunk. Ezt a határidőt, főleg a búzavetés határidejét, nem író­asztal mellett született rendelet, hanem az a tudat írja elő, hogy jó termést csak idejében vetett bú­zából várhatunk. Novemberben vetni már késő, de nem is biztos, hogy lehet, hiszen novemberben általában esős időszak következik be, s nagyon bizonytalan, hogy néhány napi mezőgazdasági mun­kára alkalmas jó időt kapunk ajándékba; Nem részletezzük tovább, köz­tudomású, hogy csak az meg­nyugtató, az a biztos, amit októ­berben megcsinálunk. Az idő már nagyon rövid. Ezért nemcsak a nappalokat ajánlatos teljes egé­szében szorgalmasan, lendületesen végigdolgozni embernek és gép­nek, hanem az éjszakák egy ré­szét vagy egészét is. Igaz, hogy az éjszakai munka körülményesebb, nehezebb, mint a nappali, de le­het is, szükséges is, hogy a gépek szántsanak, vessenek, kukoricát, kukoricaszárat és cukorrépát hordjanak. Sajnos többeknek, a gyomai Győzelem Tsz főagronó- musának is az a véleménye, hogy éjszaka csak aludni lehet. Annak a tsz-nek a főagronómusa mond­ja ezt, amely bizony alaposan lé van maradva a kukoricatöréssel és a vetéssel is. A vasárnapi mun­kára pedig azt mondják többen: dolgoztam én vasárnap elégszer egyéni koromban, most pihenni, szórakozni akarok. így gondolkoz­hattak a sarkadi Dózsa Tsz tagjai és vezetői is, akik nem szervezték meg az október 23-i munkát, a gépállomás két vetőgépe a dűlőket járta, vetésre előkészített táblát keresett, de hiába, mert nem volt. Bezzeg volt előkészítve talaj az újkígyósi Aranykalász Tsz-ben, ahol a Kétegyházi Gépállomás tíz gépe egész nap vetett, vasárnap is. Természetesen jobb lenne az éj­szakákat alvással, a vasárnapokat pihenéssel, szórakozással eltölte- nie mináenkdnek. Ez így is lesz a későbbi években, amikor már nemcsak több lesz a betakarítás nehéz munkáját meggyorsító gép, hanem sokkal jobb lesz a fez­ekben a munkaszervezés, és a ta­gok munkához való viszonya is. Most azonban kevés a gép, s a be­takarítást megnehezíti az, hogy a kukorica, cukorrépa a tsz-ek több­ségében a tél és a tavasz folya­mán közösbe került, széjjelszórt parcellákban van. Ráadásul sok az új tsz, amelyek vezetőinek még nincs gyakorlati tapasztalatuk a jó munkaszervezésihez, s olyan tagok is akadnak, akik nem értik meg, hogy a kezdet nehézségekkel jár. s egyesek — mint Dévaványán és Mező'berényben — a közös mun­kát otthagyva napszámba járnak, mert csak a pillanatnyi keresetet nézik és nem azt, hogy jövőre is legyen termés. Az ilyen gondolko­dásmód és minden mostani ké­nyelemkeresés. az éjszakai és va­sárnapi munkahalogatás árát — több mázsa terméskieséssel fizet­jük meg jövőre. A gépállomások szállítógépei tavaly ilyenkor napi 18—20 órát is dolgoztak, most általában csak 10—12 órát dolgoznak, mert több tsz-ben nem akad ember, aki es­te, vagy kora hajnalban vontató­ra dobálja a répát, a kukoricát és a kukoricaszárt. Nem arról van szó, hogy az a tsz-tag, aki egész nap kukoricát tör, vagy ré­pát szed, éjjel szállítson. Nem. Pihenjen nappal az ilyen ember. Ez sokkal jobb, mintha a szállí­tógépek állnak éjszakáról éjsza­kára, mert a lehordatlan termés és a szárkúpok gátolják a szántó traktorok munkáját. És ha nincs szántva, nem lehet vetni. Me­gyénk területén 240 200 holdba kell búzát vetni az idén, de felszántva, a vetés alá, még csak 126 ezer hold van. Azért mert a traktorok többsége éppen a kintlévő termés és a behordat- lan szár miatt nem tud éjjel-nap­pal folyamatosan szántani. Addig, amíg be nem takarítjuk a termést és el nem vetjük a bú­zát, nem hogy a szövetkezeti tag nem mulaszthat a munkából, ha­nem nagyon indokolt, hogy csa­ládja minden munkabíró tagját is a közös tennivalók mielőbbi el­végzésére magával hívja nap mint nap. Az ősz minden évben rengeteg munkát hárít dolgozó parasztságunkra. Minden évben csak kemény erőfeszítés árán tud­tak betakarítani és elvetni. Most nehezítette és késleltette a beta­karítást a sok októberi eső, mely jó két hét lemaradást okozott. Eb­ből a lemaradásból sokat lehet pótolni október végéig, ha tsz- eink vezetői jobban megszervezik a munkát, há a tagokban feléb­resztik a felelősségtudatot, csa­ládjuk és egész népünk jövő évi kenyerének biztosításáért. Az október eleji esőzések ko­moly mértékben hátráltatták me­gyénkben az őszi betakarítást, szántást, vetést. Most, hogy javult az idő, s jobban lehet járni a földeket, termelőszövetkezeteink igyekeznek pótolni a lemaradást, igyekeznek mielőbb betakarítani és elvetni a búzát. Október 23-án, New York (MTI) Az ENSZ Politikai Bizottsága hétfői vitájának középpontjában továbbra is a leszerelés kérdése és az újonnan előterjesztett len­gyel javaslat fog állni. A lengyel küldöttség indítvá­nyozza, hogy amennyiben legké­sőbb 1961. április elsejéig nem ér­nek el megegyezést az atomfegy­verkísérletek beszüntetésével fog­lalkozó kelet—nyugati tárgyaláso­kon, a kérdést terjesszék az ENSZ rendkívüli közgyűlése elé. * Az ENSZ fennállásának 15. év­fordulója alkalmából nyilatkozott Bernal professzor, a Béke-Világ­tanács elnöke. A többi között ki­jelentette, hogy az ENSZ-közgyű- lés most folyó ülésszaka olyan fordulatot jelenthet, amely óriási következményekkel járhat a vi­lágbéke szempontjából. Az új államok felvétele, elsősor­ban ‘pedig az afrikai államok fel­vétele az ENSZ-et olyan nemzet­közi szervezetté tette, amely — remélhetőleg — meg tudja oldani korunk nagy problémáit: a lesze­relést, a gyarmati rendszer felszá­molását, a gazdasági és politikai igazság megteremtését a világon — mondotta Bemal professzor. A Béke-Világtanács elnöke ugyanakkor azonban hangsúlyoz­ta, hogy az ENSZ 15. közgyűlésé­nek eseményei megmutatták a szervezet hiányosságait is. „Az egyik ilyen legkiáltóbb tény az, hogy, az Egyesült Államok nyomá­sára a Kínai Népköztársaság kor­mánya nem foglalhatja el „az őt megillető, jogos helyet, és így ezen a nemzetközi fórumon a világ la­kosságának egynegyede nem hal­lathatja hangját”. Az ENSZ napja alkalmából nyi­latkozott Tito elnök is, aki felhív­ta az ENSZ tagállamait, tegyenek meg mindent a nemzetközi kapp csőlátók további rombolásának megakadályozásáért. Kifejezte azt a reményét, hogy az ENSZ-nek elég ereje lesz a béke felé vezető utak megtalálásához és a vissza­felé húzó erők ténykedésének megakadályozásához. A Pravda az ENSZ-alapokmány hatályba lépésének IS. évfordulójáról Moszkva (TASZSZ) A hétfői Pravda Alekszandrov nagy cikkét közli az ENSZ-alap­okmány hatálybalépésének 15. év­vasárnap sem szünetelt a munka. Megyeszerte 1100 gépállomási traktor szántott, vetett. A vasár­napi munka mérlege mintegy 3000 hold szántás és 5000 hold bú­zavetés. A Kétegyházi Gépállo­más traktorosai vasárnap 250 hold búzát, a sarkadi és a nagyszéná­fordulója alkalmából. Amikor az emberek áttekintik az Egyesült Nemzetek Szervezete által eddig megtett másfél évtizedes utat, ar­ra az aggasztó következtetésre kell jutniuk, hogy az ENSZ el­távolodott azoktól az elvektől és eszméktől, amelyeket alapításakor leszögeztek. A kapitalista államok — írja Alekszandrov — és minde­nekelőtt az Egyesült Államok me­chanikus többségüket felhasz­nálva igyekeztek az ENSZ-t saját imperialista politikájuk szolgála­tába állítani. Alekszandrov ezután rátér azok­ra a mélyreható változásokra, amelyek a legutóbbi 15 évben si traktorosok pedig 300—300 hol­dat vetettek el. Mezögyánban, s még több termelőszövetkezeti községben a szövetkezeti tagok vasárnap is egész nap hordták a kukoricaszárat, hogy területet biztosítsanak az éjjel-nappal dol­gozó traktorosoknak. mentek végbe a világon. A törté­nelem megfosztotta az imperialis­ta tábort az erősebb jogától, az egykori erőnek csupán jelképe maradt meg. Ma nemcsak a jog és az igazság, hanem az erő is a békeszerető államok oldalán van. Alekszandrov a továbbiakban rámutat: A Szovjetunió kormánya úgy véli, hogy tökéletesíthető az Egyesült Nemzetek Szervezete, ez az új világháború elhárítására lé­tesített nemzetközi szervezet. E célból mindenekelőtt azokat a kérdéseket kell az ENSZ tevé­kenységének homlokterébe állíta­ni, amelyek megoldásától a béke sorsa függ. A kondoros! Dolgozók Tsz is évről évre mind több baromfit nevel. Jelenleg 410 libájuk van, s ezeket már harmadszorra is megtépték, mivel 110 kiló tolira kötöttek szerződést. Miután újra nő a libák tolla, tömőbe fogják őket és meshizlalják ugyancsak szerződésre. Képünkön Szrenka Mártonné libatépés közben. Az ENSZ tagállamai tegyenek meg mindent a nemzetközi kapcsolatok javításáért

Next

/
Thumbnails
Contents