Békés Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-23 / 251. szám
6 MÉPÚJ SÄG I960, október 23., vasárnap — Milyen az üzem, és hogy tetszik...? Szinte egyszerre hallom a válaszokat: / — Nagyon Jő, Csécsei Jóskának egy kicsit hosszú nyakat rajzolt Nyíri tanár úr, de azért rá lehet ismerni, s az üzemben négy év múlva talán már Jóska is jó szakmunkás lesz. Most még szívesebben | kalapál. I I — Tanár úr mit gondol, me- ■ melyik osztályba írassam be IáI: nyomat? — fordult egy szülő még a nyár elején Varga Lajos gimnáziumi tanárhoz. Varga tanár gondolkodott egy kicsit, I: majd így válaszolt: — A Pamutszövőbe. 1 i — Igen, igen — válaszolt a meglepett szülőnek, s elmondotta, hogy az új elsöosztály minden héten egy napot a Pamut- | szövőben tölt. Az osztály többsége lány. Néhány fiú jár ide mindössze, s mint nevetve mondják: — Itt lányuralom van. Az 5+1-es osztály nem új a gimnáziumban, de ez az osztály már annyival több a tavalyi ki- '■ | sérleti osztálynál, hogy itt mindenki egy üzembe jár, könnyebben tanulnak és segíteni tudnak egymásnak. Sok szülő először félt attól, hogy gyermeke az 1 üzembe jár, de ma már megnyugodtak és meg vannak elégedve. Mikor beléptem az osztályba, a halk zsibongás abbamaradt, s várták, vajon mit kérdezek. Most már bevallhatom, hogy előre leírtam én is a kérdéseket, de az első válasz után minden felborult, s aztán in- I. kább engedtem, hogy ők meséljenek. hány perc múlva oda is jönnek Dobóvári elvtárshoz és az oszI — Kinek a szülei dolgoznak a gyárban? Feláll Havasi Éva: — Édesapám is ott dolgozik, és már a nyáron én is dolgoztam az üzemben. Megkérek néhány fiút, s lányt, Kiss Ernő rajza olyan pontos, mint a gép, de az üzemben rászólunk, hogy ne görnyedjen a gépre: — Nagyon magas és másképp nem éri el — mondja nevetve Dobóvári elvtárs. hogy rajzolják le, hogyan is néz ki az a gép, amin dolgoznak. Kiss Ernő a legbátrabb, kimegy a táblához, s néhány vonással máris felrajzolja a gépet, a kész orsót, s úgy magyaráz róla, mintha előadást tartana ámuló hallgatóknak. — Milyenek a gyáriak? — Nagyon helyesen „kezelnek” bennünket — mondja Halasi Éva, az osztály harsogó nevetésétől kísérve. — Mindent megmagyaráznak — mondja a kis Miklós Éva. — Az osztályfőnök Varga Lajos tanár úr, aki nagy szeretettel foglalkozik az osztállyal és azokon üzemben vannak, ő is épp olyan szorgalmasan jegyzetel. mint azok.Ezt az osztályt négy évig szeegész biztos ő is kiváló szakmunkás lesz. s utána a következő tanulóknak már sokkal könnyebben taníthatja meg ő is a pamutszövés ezernyi rejtelmét. — Az elmúlt hetek egyik csütörtökén elmentem én is a gyárba. Az osztály a Pamutszövő kultúrtermében nagy asztalok mellett éppen a tűzrendészetről szóló előadást hallgatta. A tanár Dobóvári elvtáns, a Pamutszövő egyik vezetője. — Majd az udvaron csinálunk tüzet, s azt eloltjuk poroltóval — magyarázza Dobóvári elvtárs, s a gyerekek csodálkozó szemmel hallgatják. — Még ma? — kérdi az egyik, — Jópofa bácsi a vezetőnk, meg a nénik is szívesen foglalkoznak velünk. — Ez a véleménye Pálfi Borbálának is. és talán jó „heccet” sejt a tűzoltásban. A két óra elmúlása után csivi- telve indulnak a gyerekek az üzembe. — A lányok kössék be a fejüket — szól Varga tanár, s felkerülnek párosával mennek az orsózóba. A gépek zakatolnak, a lányok pillanatok alatt elfoglalják helyürodve az egyik gép mellett, s mintha mondanák: — Ez lányoknak való. — Nétályfőnökükhöz. — Mi át szeretnénk menni a másik terembe. — Jó — adja meg a beleegyező választ Dobóvári elvtárs. Mengyán Ági talán lerajzolta volna az egész gépsort. De a képre, sajnos, csak négy orsónyi fért, így ezzel is megelégedtünk. Odaát néhány fiú megtalálja a kalapácsot és mint megtalált csodára, úgy vetik rá magúkat. Csécsei Jóska otthonosan ül a székre, s készíti a ringliket. Egy idős nénit szólítok meg, aki A nninkásgeneráciő tagja lesz talán Havasi Éva, bár tervében még a továbbtanulás is szerepel, de a nyarat mindig az üzemben tölti édesapja mellett. Megszokta a gyárat és otthonának érzi. négy lánynak magyaráz. — Sok baj van a lányokkal? — Áh, dehogy. Tanulnak ezek, csakhát még most lassan megy. De majd belejönnek. Még az iskolában történt: megkérdeztem az osztályt, hogy milyenek a fiatalok, akikkel az üzemben találkoztak. Lehet, hogy a kezek nem pontosak, egy képzőművész jobban lerajzolta volna, hogyan kell megkötni az elszakadt szálat, de Túrák Kati már jobban köti a csomót, mint ahogy rajzolta. — Jópofák — mondta Pálfi Borbála — szeretettel fogadtak bennünket és segítenek is. A portrékat rajzola: Nyíri San dór. Irta: Dóczi Imre, a napokon is, amikor a diákok az a fejkendők, retné vezetni, és diákjaival együtt két. Néhány fiú csoportba veW Ahogyan Egerből látszik Török hódoltság Gyula térségében A Békés megyei Lapkiadó " Vállalat kiadásában igen érdekes és a helytörténeti kutatás szempontjából jelentős tanulmány jelent meg Virágh Ferencnek, a Maros—Körös—Tisza-vidék lelkes kutatójának a tollából. A csinos kiállítású és ízlésesen illusztrált kis könyv címe: Török hódoltság Gyula térségében. A könyv első részében feltárul előttünk az a szívós küzdelem, amelyet a gyulai vár mint fontos végvár megmentéséért folytatott a Maros—Körös-vidék népe. Eddig nem sokat tudtunk erről a küzdelemről, s amit tudtunk, az sem volt mindenben lelkesítő. Ebből a könyvből látjuk, hogy Eger és a többi nagy hírű végvár mellett Gyula is sorsdöntő csaták színtere volt, s a hősiességben is méltón sorakozik nagy nemzeti példáinkhoz. Az . erőviszonyok, amelyek a várvédők és az ostromlók között kialakultak, nem any- nyira hérosztólc ugyan, mint Eger 1552. évi ostrománál, mégis a legnagyobb tiszteletet ébreszti bennünk Gyula védelmezői iránt. Rokon vonás van abban is, hogy Gyula védelmezői alapjában véve maga a nép, hiszen amint a könyv adataiból szinte névszerinti felsorolásban látjuk, a birtokos nemesség a veszély elől biztonságosabb tájakra, Erdélybe és Eszák-Ma- gyarországba húzódott el, s csupán arra maradt gondja, hogy ottmaradt birtokainak tulajdonjogát valamiképpen megvédelmezhesse. A szerző a további fejezetek" ben a hódoltság gazdasági életét és művelődési viszonyait ismerteti. Helyes dialektikus érzékkel nemcsak a pusztulás tényeit látja és tárja fel, hanem a pusztulás nyomában fakadni kezdő új életforma jelentkezését is. A termelőerők folytonosságának rajza egyik pozitívuma a műnek. A könyv tanulságai közül hadd emeljük még ki, hogy Gyula azért esett el, mert a Habsburgok elnyomó hatalma megosztotta nemzeti erőinket, és élet-halál har- cunkban tragikusan egyedül maradtunk. így volt ez Egernél és más végváraknál is. Bécsi urainknak csak a gyarmatosítás volt fontos. Ezért lett a nemzetközi erőkkel felszabadított gyulai térség is „új szerzemény”. \/ irágh Ferenc könyve nem” csak szintézisét jelenti egy gazdagnak tűnő forrásanyagnak, hanem önálló kutatásban, eredeti adatszolgáltatásban és újszerű megállapításokban is bővelkedik. Toronyi Tamás kilétéről, a Balassi Bálint személyével kapcsolatban hallott feltevésekről tisztázó adatokat közöl. Kerecsényi Lászlónak, a gyulai vár kapitányának szerepét is tisztábban látjuk a könyv alapján, s a vár egykori feladásának tényét igazságosabban és pozitivebben ítélhetjük meg. A könyv szerzőjének igényességére-vall, hogy kutatásának a területét nem szűkítette le a gyulai térség közigazgatási határaira, hanem kiterjesztette azt a kapcsolódó részekre is egészen Eger és Sárospatak, Kecskemét és Szeged vidékéig. De beleszövődik a képbe a török porta és a bécsi udvar ra- vaszkodása egyaránt. A gyulai vár eseményei így beleolvadnak a nagy országos eseményekbe, és jelentőségük is országos érdekű marad. A kiadó vállalat helyesen mér- ” te fel a könyv tudományos és nevelő értékét, amikor egyfelől lehetővé tette annak olcsó és ízléses formában való kiadását, másfelől azt is vállalta, hogy a könyv anyagát igen értékes illusztrációk, képek és térképek gazdagítsák. A szedésben előfordulnak ugyan pontatlanságok (pl.: Zsákén helyett Zsákon), egészében véve mégis szép és értékes művel gazdagította helytörténeti irodalmunkat. DB. SOMOS LAJOS főiskolai docens VASÁRNAP, 1960. OKTOBER 23. KOSSUTH RADIO: 8.00 Hírek. 8.10 Kellemes vasárnapot. 9.00 Az elégedetlen kis hangya. 9.50 Édes anyanyelvűnk. 9.55 Kathleen Ferrier angol és skót népdalokat énekel. 10.15 A madarász. 10.55 Láttuk — hallottuk. U.10 A Magyar Rádió szimfonikus zenekarának nyilvános hangversenye a stúdióban. 13.05 Német zenei hét. 13.40 Van új a nap alatt. 14.00 Szív küldi szívnek szívesen. 14.40 Nemzetközi kaleidoszkóp. 15.50 A város peremén. 16.05 Híres előadóművészek. 17.00 Hírek. 17.08 Idö- iárásjelentés. 17.10 Kincses Kalendárium. 18.10 A Magyar Rádió tánczenekara játszik. 19.05 Bóka László irodalmi levele. 19.05 Mozart: Sinifonia concer- tante. 19.50 Jóéjszakát gyerekek. 20.00 Hírek. 20.10 Sporthírek és totóeredmények. 20.15 Naplómból. 20.25 Mario Lanza énekel. 20.55 Színes szőttes. 22.00 Hírek. 22.10 Sporthírek és totóeredmények. 22.20 Galoppverseny-eredmé- nyek. 22.25 Hovanscsina. 23.25 Balassi Bálint két verse. 24.00 Hírek. PETŐFI RADIO: 8.00 Az evangélikus egyház félórája. 9.02 Könnyű zene. 9.40 Mit hallunk a jövő héten? 10.00 Miska bácsi lemezesládája. 11.40 Régi beszélgetés Lehár Ferenccel. 12.00 Jó ebédhez szól a nóta. 12.25 Vonult a karaván. 12.55 Művészlemezek. 14.15 Philemon és Baucis. 15.06 Gazdaszemmel a nagyvilág mezőgazdaságáról. 15.21 Az operaszerkesztő postájából. 16.05 Az aranyrózsa. 16.50 A Berlini és a Lipcsei Rádió zenekara játszik. 17.20 Zenekari hangverseny. 18.10 Goethe két verse. 19.15 Néhány szó a hűtlenségről. 19.33 Mai nótaszerzők dalaiból. 19.55 ISmeta- na: C-moll vonósnégyes. 20.30 Világtörténelem. 20.55 Emlékezés a nyárra... Könnyűzene. 21.35 Brahms: B-dur zongoraverseny. 22.25 Kutyakaparó. 22.30 Tánczene. 23.00 Hírek. J TELEVÍZIÓ: 10.00 Gyermekeknek, prágai állatkertben (csehszlovák kis film). 14.10:43 Magyar Híradó. 18.45 Élő újság. Utána: A tenger. (Magyar kisfilm.) 19.45 Vasárnapi vers. 19.55 Szünet. 20.00 Halló, itt Budapest! (Műsor a könnyűzene-barátoknak.) HÉTFŐ, OKTOBER 24. KOSSUTH RADIO: 8.10 Mai szerzők operettjeiből. 9.10 Zenekari muzsika. 10.00 Hírek. 10.10 Óvodások énekelnek. 10.30 Napirenden. 10.35 Mezei csokor. 11.00 Magvetés. 11.30 Operakórusok. 12.00 Hírek. 12.10 Könnyű zene délido- ben. 13.30 Az Állami Népi Együttes énekkara énekel. 13.40 Táncdalolt. 14.00 Heti zenés kalendárium. 15.00 Hírek. 15.10 Úttörő-híradó. 15.30 Gyermekzene. 15.45 Válaszolunk hallgatóinknak. 17.00 Hírek. 17.15 ötórai tea. 17.45 Ifjúsági őrjárat. 18.00 A sevillai borbély. 18.40 Szóljon hozzá. 19.00 Zenés ajándékmü- sor a Budapesti Szerszámgépgyár dolgozóinak. 19.54 Jóéjszakát gyerekek. 20.00 Esti krónika. 21.00 Közvetítés To- rinóból. 23.00 Járóka Sándor népi zenekara játszik. 24.00 Hírek. PETŐFI RADIO: 8.00 Hírek. 14.15 Csupa vidámság. Könnyűzene. 14.35 A kis Tahtur története. 15.00 Albán és német népi muzsika. 15.30 A bajai honvédhelyőrség fúvószenekara jászik. 15.00 Hírek. 16.15 Zenekari muzsika. 16.40 A vihar kapujában. 17.00 Könnyű zene. 17.15 Szavak és tettek. 17.30 Lech- nitzky Erzsébet (zongora) hangversenye a stúdióban. 18.00 Hírek. 18.05 Óta Cermák orgonái. 18.20 Arcképek rivaldafényben. 18.40 Fekete Pál operettdalokat énekel. 19.00 Hírek. 19.05 Az Erkel-énekverseny győzteseinek műsorából. 19.40 Falurádió. 20,00 Verbunkosok, népdalok, csárdások. 21.00 Hírek. 21.05 Tánczene. 22.15 A bársony nadrág. 22.30 Operettrészletek. 23.00 Hí, rek. I TELEVÍZIÓ: Adásszünet.
