Békés Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-21 / 249. szám
1960. október 21.. péntek NÉPÚJ SÄG 3 Tovább bővül Mezőmegyer A Békéscsaba szomszédságában fekvő Mezőmegyer községben a felszabadulás óta igen sok házhelyet osztottak ki. Legutóbb a földreform idején, 1947-ben volt nagyobb arányú házhely birtokbavétel. A községi tanács kérésére a belterület észak-nyugati részén körülbelül 48, négyszáz négyszög- öles szabályos alakú telket alakítanak ki még ebben az évben. Az új házhelyek környékét október 18-án járták be a megyei tanács építési osztályának dolgozói, s megállapították, hogy a község bővítése — a 48 új telekkel — beleillik a távlati fejlesztési tervbe. Az új házhelyek árusítását a Takarékpénztár rövidesen elkezdi. A sarkadi Lenin 15 éve r írta t Forgács István, a szövetkezet elnöke Termelőszövetkezetünk területe ez évben háromszorosára növekedett. A nagy felfutás különös gondot okozott a munkaszervezet megszilárdításában és a közös munkák állandó figyelemmel való kísérésében. Azt mondhatjuk el, hogy ismét kezdők vagyunk — tagságunk több, mint négyezer hold tulajdonosa, korábban csak 1300 holdon gazdálkodtunk. Az új helyzet különös feladatot ró a tagságra és a vezetőségre. A legközelebbi célkitűzésünk: gépesíteni az állattenyésztést, ami nagymértékben meg fogja emelni a munka termelékenységét és egyben a közös gazdálkodás jövedelmét. Egy szántóegységre jutó hal- mazatlan termelési érték termelő, szövetkezetünkben 5365 forint. Ez nem mondható rossz számnak. Az a célkitűzésünk, hogy egy szántóegységre jutó termelés értékét hatezer forintra emeljük fel. Az árutermelési mutatószámok 10« szántóegységre: 1959. év Ft tervszám 1817« 985 6011 391 697 Járási tanácstól kapott Tsz által tervezve Tsz által teljesítve: 1960. év Ft 18« OOO 292 «76 100 szántóegységre jutó fontosabb árumennyiségek 1959. évben: Búza 268 mázsa, vágómarha 110 mázsa, vágósertés 36 mázsa, tehéntej 14 930 liter. Ezek a számok önmagukért beszélnek. Több, mint másfélszeresére teljesítettük az 1959-ben kapott tervszámot, ami szép eredménynek mondható. 1960. évre azért kaptunk négyezer forinttal kevesebb tervszámot, mert háromszorosára növekedett termelőszövetkezetünk. Ennek ellenére a mi saját tervszámúnk ugyancsak több, mint a tanácstól kapott tervszám. Az árutermelés fontos népgazdasági érdek, különösen az átalakulás időszakában, ezért termelő- szövetkezetünk erre igen nagy gondot fordít. A növénytermelés részesedése az árutermelésből egyharmada volt 1959-ben, s közel kétharmadrész az állattenyésztésre jutott. 1960-ban átmeA szántóföldi termelés szerkezete: netileg a növénytermelés nagyobb százalékot fog képviselni, de arra törekszünk, hogy fokozatosan visszakapja az állattenyésztés a következő években a kétharmados többséget. A népgazdaságilag fontos áru- termelvények mennyiségét az alanti táblázat is feltünteti. 100 szántóegységre 146 mázsa húst termeltünk 1959-ben, a régi törzsterületre vonatkoztatva. Az ösz- szes mezőgazdasági termelésből származó pénzbevételek közül megemlíteni, hogy szarvasmarhahúsból 1 414 000 forintot, sertéshúsból 51 800 forintot, tejből 221 000 forintot, gyapjúból 93 000 forint pénzbevételt produkált az állattenyésztés. A növénytermelési pénzbevételek a következőképpen alakultak: Cukorrépa 1 443 000 forint, kender 341 000 forint, kertészet 321 000 forint. 1959. évben •/, 1960. évben % Kenyérgabona 21,0 23,1 Takarmány (kalászos) 17,6 15,9 Kukorica 11,0 21,2 Cukorrépa 12,5 11,4 Borsó 1,7 5,3 Szálastakarmány 10,5 15,5 Ebből évelő 12,9 8,8 Silókukorica 2,0 1,9 Szántóföldi zöldség 1,0 1,0 Egyéb növény 15,0 6,6 A kalászosok összterülete közel végeztük el.) A cukorrépa igen azonos vetésterületű százalékot magas százalékot mutat mindkét mutat, mind a két évben 40 száévben, ami azzal magyarázható, zalék körül van. A kukorica hogy a sarkadi cukorgyár igen kőazonban közel duplájára emelkezel van termelőszövetkezetünkdett, amely igen komoly munkahoz. Ezt a sok cukorrépát csak szervezési problémát okozott, hiúgy tudja tsz-ünk megművelni, szen a földterület növekedésével hogy a munkacsúcsok idején moza tagság viszonylag ritkult. A gépesítés fokozásával tudtuk csak a nagyobb kukoricavetés területet beművelni. (Egy 84 holdas kukoricatáblán csak a kukorica sara- bolását, egyelését végeztük el kézierővel, a kukorica minden más NÉMET VENDÉQEK Kétsopronyban és Hidasháton Amint arról már korábban hírt adtunk, a Német Demokratikus Köztársaság tizenegy éves fennállása alkalmából a TIT és a különböző megyei szervek meghívására a közelmúltban német vendégek érkeztek megyénkbe. Helmuth Fuchs, a Német Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövetségének tanácsosa, és Paul Ebersbach, a követség másodtitkára látogattak el hozzánk. A kedves vendégek egynapos ittlétük alatt a TIT, a megyei tanács v. b. mezőgazdasági osztály, s a békési járási tanács vezetőinek kíséretében termelőszövetkezetbe és állami gazdaságba látogattak el. Első útjuk a kétsopronyi Hunyadi Termelőszövetkezetbe vezetett. A szívélyes fogadtatás után a német elvtársak megtekintették a termelő- szövetkezet állatállományát, gazdasági épületeit. * Hatvan ipari tanuló a Békéscsabai Ruhagyárban Szép, napfényes, tiszta, gépterem fogad bennünket, ahogy belépünk a békéscsabai ruhagyár tanulóvarrodájába, és 30 új ipari tanuló leány, akik kék munkaköpenyben felállva üd- vözlik az idegen érkezését. Utána fegyelmezett csend uralkodik, amit az oktatók vagy fe- leltetéskor a tanulók hangja töri csak meg. Az oktató véleménye szerint már a kézivarrásnál kitűnt ügyességével: Vraukó Hona Varga Mária, Tarjáni Ágnes, Bereczki Margit. Ebből következtetni lehet, ezek a tanulók a I gépi varrást is könnyen elsajátítják. A II. éves tanulóknál, akik 1: éppen apacsinget varrnak, már I munkában gyakorlott kislányokat találunk. Ök a gyakorlati munkát csak 1960. január 4-én I kezdték meg, mert a 360 000 forintos költséggel, kimondottan a tanulók részére épült varroda csak ekkor készült el. Januártól július 31-ig több mint hatezer különféle terméket állítottak elő. Bottyán Júlia, Such Ilona Malatyinszki Erzsébet, mindhárman 100 százalék felett ter- I meltek és hét hónap alatt csak I.—II. osztályú árut gyártottak, ami nagyon szép teljesítmény. 1 Jó munkájukért mindhárman ingyenes balatoni üdülésben részesültek. A tanulók az 5-ös osztályzat után 230 forint, a 4-es után 210, I a 3-as után pedig 170 forint havi fizetést kapnak. Ezenfelül a tanulók ingyen munkaköpenyt, ; I az I. évesek 50 fillérért, a II. évesek 1 forintért ebédet kapnak az üzemi konyhán. Naponta hét óra a munkaidejük, amit a szakma elmé- *; leti és gyakorlati elsajátításra fordítanak. Ezt biztosítják a tanulókkal foglalkozó oktatók. Az első éveseknél Leitmann Ist- vánné és Bucsai Ella, a másodéveseknél pedig Blahut Jánosné és Pacsika József, akik fáradtságot nem ismerve, minden igyekezetükkel azon vannak, I hogy a tanulókból jó szakemberek váljanak. Máté Béla gósítjuk az összes családtagokat. A borsó területe is emelkedett, ami az állattenyésztés fejlesztése velejárója volt. Erre annál is inkább szükség volt, mert a szálas takarmányok és egyben a fehérjedús évelő pillangósok területe kb. 4 százalékkal csökkent. munkáját a betakarítási géppel A közös állatállomány alakúk, a 1#0 kh. összterületre vonatkoztatva: 195&. év db 1959. év db 1960. év db Összes szarvasmarha 11,1 25,2 33,0 Ebből tehén 7,4 2,5 4,7 összes sertés 30,8 43,8 45,3 Ebből koca 5,5 4,7 5,6 összes juh 6,2 28,3 34,0 összes borjú 1,7 3,0 6,4 100 kh. szántóra jutó vegyes számosállat 14,2 24,5 35,1 Tehenek évi átlagos tej hozam a — 3 253,0 lit 2704,0 Üt Oyapjú (felnőtt juhoknál) — 4,5 kg 4,52 kg (Folytatjuk) Új módszer Több mint kétmillió holdnyi rületen legalább 20—25 százai kai növekednének a termésbe mok, ha megjavítanák az őrs valamennyi szikes talaját. A tudományos kutatások és gyakorlati talajjavítás megalar zásául elkészült a magyar szik sek első genetikus térképe, ame nemcsak a különféle sziktalaj jelenlegi állapotát, hanem a r. tűk uralkodó folyamatot is félti1 teti. A szikterületek elhelyezi désének és jellegének pontos merete alapján a Tudómén Képünkön a szövetkezet tagjai és vezetői bemutatják vendégeiknek sertésállományukat. A kétsopronyi Hunyadi Tsz gazdái a német elvtársakat ebéden látták vendégül. Ezen a képen azt a pillanatot örökítettük meg, amikor a többórás eszmecsere után a jó hangulat közepette csak nagynehezen engedték vendégeiket útjuk további folytatására a termelőszövetkezet gazdái. Útjuk második állomásaként a Hidasháti Állami Gazdaságba látogattak el. Itt először az állattenyésztést, majd a hibrid üzemet tekintették meg. *■— * 1 — ■*"*«-« 4t»1i
