Békés Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-21 / 249. szám
/ I960. OKTÓBER 21.. péntek AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÄCS LAPJA V. évfolyam, 249. szAM Hruscsov elvférs nagy beszédet mondott Moszkvában a szovjet ENSZ-kiildöttség munkájáról Moszkva (TASZSZ) Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke csütörtökön Moszkvában nagygyűlésen számolt be az ENSZ-közgyűlés 15. ülésszakán részt vevő szovjet küldöttség munkájáról. Beszédének elején hangsúlyozta: — Ha megkérdezik tőlünk, érdemes volt-e elutaznunk New Yorkba erre az ülésszakra, minden fenntartás nélkül kijelenthetjük, nemcsak érdemes, hanem szükséges is volt. Ma már az egész világon elismerik, hogy a közgyűlés mostani ülésszaka rendkívül nagyjelentőségű. A szovjet kormány szükségesnek tartotta, hogy az ülésszakon megtárgyalják a jelenkor leginkább halaszthatatlan és életfontosságú problémáit. Úgy gondoltuk, hogy az ENSZ-közgyűlés munkájában a legfontosabb beosztású államférfiaknak kell részt venniök. Az Egyesült Államok kormánya és szövetségesei megpróbálták lejáratai ezt az eszmét, de — ahogy önök is tudják — kudarcot vallottak. Álláspontunkat valamennyi szocialista ország forró támogatásban részesítette és ez az álláspont nagy visszhangra és megértésre talált számos ország kormánya részéről. Az Egyesült Államok elnöke, Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália miniszterelnöke és néhány más szövetségesük — attól tartva, hogy elszigetelődik — kénytelen volt, ahogy mondani szokás, menetközben átállni, és nagy sietve részt vett az ülésszakon. Mint ezt a világ közvéleménye \is helyesen értékeli, a. közgyűlés 15. ülésszaka a legegyetemesebb nemzetközi találkozó voB azok közül, amelyeket a modern történelem valaha is ismert. Ezen az ülésszakon több mint harminc ország államfője, kormányfője és vezető állam- férfia vett részt. Az ülésszak elé sok nagyon fontos nemzetközi problémát terjesztettek megvitatás végett. A Szovjetunió küldöttsége javasolta, hogy tárgyalják meg az olyan halaszthatatlan kérdéseket, mint az általános és teljes leszerelés, a gyarmati rendszer felszámolása és valamennyi nép és ország függetlenségének biztosítása; az Egyesült Államoknak más államok rovására elkövetett agresszív cselekményei; valamint azt, hogy meg kell változtatnunk az ENSZ végrehajtó szerveinek felépítését. Az ülésszak napirendjére felvették ezenkívül azt a kérdést, hogy helyre kell állítani a Kínai Nép- köztársaság ENSZ-beli törvényes jogait, továbbá az algériai kérdést, és sok más problémát is. Az a tény, hogy a szocialista országok küldöttségei részt vettek az ülésszak munkájában, mégpedig úgy, hogy e küldöttségek élén az illető országok vezetői álltak, valamint, hogy sok más ENSZ-tag ország is államfői, illetve kormányfői szinten képviseltette magát, jelentős eredményekkel járt. Hruscsov elvtárs ezután kijelentette, hogy a nyugati hatalmak által az ENSZ-közgyűlés elé terjesztett újabb javaslatok „nem tekinthetők jó előjelnek a jövőre nézve”. E javaslatok azt tanúsítják — mondotta Hruscsov —, hogy a nyugati hatalmak még mindig nem készek komolyan foglalkozni a leszerelés kérdéseinek megoldásával és továbbra is a fegyverkezési hajsza politikájának álcázására használják fel a leszerelési tárgyalásokat. Az ENSZ-közgyűlés XV. ülésszakának első szakaszára az nyomta rá a bélyegét — mondotta ezután —, hogy az új, a haladó harcolt a régivel, az idejétmúlttal ; mindazzal, ami akadálya az új fejlődésnek és növekedésnek. Hruscsov elvtárs részletesen elemezte a jelenlegi nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseit és a szovjet küldöttségnek az ENSZ- közgyűlés XV. ülésszakán kifejtett tevékenységét. A világban az ENSZ megalakulása óta végbement változásokról szólva kijelentette: — Ezekre a változásokra legelsősorban az jellemző^ hogy felnőtt a szocialista orszá. gok hatalmas tábora. Ma a szocializmus zászlaja alatt több, mint egymilliárd ember él és dolgozik. A szocialista világ- rendszer létrejötte döntő jelentőségű az egész emberiség sorsára nézve. A szocialista országok nemcsak hogy megszülettek, hanem gyorsan meg is erősödtek, megvédték forradalmi vívmányaikat és kimutatták, hogy fölényben vannak a tőkés rendszerrel szemben a gazdaság, az életszínvonal, a tudomány és a kultúra fejlesztésé, ben. A szocialista országok vezetnek a termelés növelésének ütemében, a világűr meghódításában, az atomenergia békés felhasználásában. A Szovjetunió és a szocialista országok — mondotta — gigászi sikereket arattak gazdasági életük fellendítésében. Egy sor tudományág fejlődésében magunk mögött hagytuk az Egyesült Államokat. Hasonló a helyzet a közoktatás, a kultúra, a művészetek területén, nem is beszélve a politikai és a szociális rendszer fölényéről, a szocialista országok népeinek erről a vívmányáról. Az Amerikai Egyesült Államok elvesztette korábbi vonzóerejét. Ellenkezőleg, most olyan erők működnek, amelyek taszítják az egyes országokat az Egyesült Államoktól. Ez lényeges változás. Maguk az amerikaiak mind ez ideig nem értették meg ezt kellőképpen és meg kell mondani, hogy a világon még sok emberben nem vált ez tudatossá, ha érzik is ezt, még nem vonták le a következtetéseket a megváltozott viszonyokból. Az Amerikai Egyesült Államok a nemzetközi küzdőtéren ma már nem olyan hatalmas ország, mint korábban, noha a kapitalista országok közül gazdasági és katonai vonatkozásban egyaránt az Egyesült Államok a legerősebb. Hruscsov elvtárs ezután a népi Kína ENSZ-tagságának kérdésével foglalkozott. Az imperialista monopoltőke országai nem ismerik el, az imperialisták nem ismerik el a kínai Kínát — mondotta — ellenben Kínának ismerik el az amerikaiak által megszállt Tajvan- szigetet. A népi Kínát az Egyesült Nemzetek Szervezetébe sem veszik fel, a népi Kína nem foglalhatja el törvényes helyét e szervezetben. Miért lehetséges ez? Kína talán eltűnt? Nem, Kína létezik! Kína van! Vagy talán már nem olyan nagy? Nem, Kína ma hatalmasabb állam gazdasági és politikai értelemben egyaránt, mint valaha is volt. Kínát azért nem ismerik el. mert szocialista állammá vált. Az a félélem, amellyel a szocialista Kína megjelenése az imperialistákat eltöltötte, megfosztotta őket az egészséges gondolkodástól, ezért kezdték tagadni a kínai Kína létezését; Md jól ismerjük az ilyen helyzetet, saját történelmünk tapasztalatai alapján. Hiszen a legve- szettebb imperialisták hosszú időn át nem nagyhatalomnak, hanem csupán földrajzi fogalomnak tekintették a Szovjetuniót. Az Amerikai Egyesült Államok 16 éven át nem volt hajlandó elismerni bennünket. Igaz, hogy mostanában már több burzsoá államférfi is belátja az Egyesült Államok Kína-ellenes politikájának tarthatatlanságát és elítéli e politikát. Az Amerikai Egyesült Államoknak évről évre egyre nagyobb nehézséget okoz, hogy kiharcolja a népi Kína elismerésének megtagadását, a közgyűlés valamennyi ülésszakán újra meg újra megismétlődik a gépies többség összeeszkábálása, ugyanakkor le is lepleződik e mechanikus többség Kína-ellenes politikája. Úgy látszik, hogy a közeljövőben ez a politika végképpen hajótörést szenved. Ha az Isten nem bünteti meg az Egyesült Államok politikusait és nem fosztja meg őket eszüktől, számukra az lesz a leghelyesebb, ha hitet tesznek Kína ENSZ-beli jogainak helyreállítása és a Csang Kaj-sek-féle báb kiűzése mellett. Tudnak-e élni Isten ajándékával az amerikai államférfiak vagy sem? Ne bocsátkozzunk találgatásokba, ezt majd eldönti az idő. De ha nem lesznek hajlandók észhez térni, a közeljövőben kénytelenek lesznek lenyelni az igen keserű pilulát a népi Kínával szemben folytatott politikájuk miatt. A továbbiakban a szovjet miniszterelnök beszéde során azt ajánlotta, rendszeresítsék az állam- és kormányfők részvételét az ENSZ-közgyűlés munkájában. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy ha az állam- és kormányfők az ENSZ-közgyűlés jövő év március—áprilisában összehívandó ülésszakán elvi megállapodásra jutnak az általános és teljes leszerelés kérdésében, akkor szű- kebb körű bizottságban kell a további tárgyalásokat lefolytatni. Az állam- és kormányfők útmutatást adhatnának a 15 hatalmi bizottság munkájához — jelentette ki Hruscsov.; . Az országok három alapvető csoportja — a szocialista, az imperialista és a semleges országok — erőviszonyaiban bekövetkezett változások alapján megéi'lelődött az ENSZ szerkezeti megváltoztatásának szükségessége. Ha Franciaországot és Angliát a nagyhatalmak közé soroljuk, akkor nem lehet kizárni Indiát és Indonéziát sem. nem is szólva a népi Kína jogainak helyreállításáról. Hruscsov kijelentette, hogy módosításokra van szükség az ENSZ végrehajtó szerveinek felépítésében is. Ezekben a szervekben be kell vezetni „az egyenlő jogok, egyenlő lehetőségek és egyenlő képviselet elvét”. Az ENSZ titkárságának három főből kell állania. Hruscsov itt megjegyezte, hogy Hammarskjöld, bár származását tekintve svéd, „az amerikai monopoltőkét szolgálja”, akárcsak „az Egyesült Államokban lévő orosz Hammarskjöld: Kerenszkij”. Hruscsov elvtárs hangsúlyozta, hogy a német kérdést meg kell oldani, majd hozzátette: „Ezt a kérdést valószínűleg 1961-ben kell megoldani”. A leszerelést Hruscsov ,,a jelenkor kulcskérdésének” nevezte és kijelentette, hogy a Szovjetunió ellene van a leszereléssel kapcsolatos huzavonának, nem hajlandó végtelenbe nyúló tárgyalások segítségével becsapni a népeket. A szovjet miniszterelnök ezután megjegyezte, hogy a „béke és a háború kérdésében nem lehet semlegesség”. Azt a jelenséget, hogy egyes semleges országok néha „más-más hangon énekelnek a kórusban” s időnként az imperialisták mellett nyilatkoznak, Hruscsov „időleges jelenségnek” nevezte. Az, hogy az ENSZ-közgyűlés elismerte a Szovjetunió által beterjesztett, a gyarmati rendszer megszüntetéséről szóló javaslat fontosságát, „nagy erkölcsi elégtétel a Szovjetunió számára”, egyben a gyarmati rendszer ellen harcoló erőknek a győzelme — mondotta Hruscsov. A szovjet kormányfő egyben rámutatott, hogy tévednek azok, akik az imperialista hatalmak e kérdésben leadott szavazatát készpénznek veszik. A kérdés megtárgyalására szavaztak ugyan, „ez azonban még nem oldja meg érdemben a kérdést”. A valóságban — hangsúlyozta Hruscsov — „a gyarmattartókkal együttműködni ebben a kérdésben nem lehetett eddig sem, most sem, és ezután sem lehet”. A Szovjet Minisztertanács elnöke ezután megismételte, hogy a Szovjetunió de facto elismeri az algériai ideiglenes kormányt. Kifejezte azt a meggyőződését is, hogy a gyarmattartók politikája Kongóban is csődöt mond. Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunió rendelkezik atommeghajtású rakétákkal felszerelt tengeralattjárókkal. Figyelmeztette erre az amerikai tábornokokat és tengernagyokat, mivel jelentés érkezett arról, hogy a Pentagon rakétákkal és nukleáris fegyverekkel felszerelt tengeralattjárókat szándékozik a Szovjetunió partjaihoz küldeni. A nemzetközi feszültségről szólva Hruscsov szovjet miniszterelnök kijelentette, hogy a szovjetamerikai viszony megromlása ,,nem a mi hibánkból történt”. Biztosak vagyunk benne — mondotta Hruscsov elvtárs beszéde végén, hogy eljön az idő, amikor államaink, népeink és kormányaink között megjavulnak a kapcsolatok.
