Békés Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-20 / 248. szám

ft' ■ BÉKÉS MEGYEI * Ära: SO fillér * Világ proletárjai, egyesüljetek! I960. OKTÓBER 30., CSÜTÖRTÖK AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA V. ÉVFOLYAM, 348. SZÁM Holdanként 72 mássá termést takarít be a csőtörő gép a Csabacsüdi Állami Gazdaságban csőtörő géppel takarítja be a ku­J A Kondorosi Gépállomás dolgozója, Gyemendi András körzeti sze- < relő a törzsgárda közé tartozik. Gyemendi elvtárs a gépállomás S megalakulása óta dolgozik itt. Szorgalmas, jő munkájáért megbecsü- c lik munkatársai. Mint jő orvos, mindjárt megtalálja a bajt, ha egy > gép felmondja a szolgálatot. Most is munkában van a körzeti sze- c relő. A silókombájn meghajtórész csapágy cseréjét végzi, mellette 3 Roszik Pál traktoros. «VVWUWWWVSWAVJAOVVVWWWVV vwwvwww> Hét év alatt több mint 77 000-rel gyarapodott a szervezett mezőgazdasági dolgozék száma Október 33—33-ra összehívták a Mezőgazdasági es Erdészeti Dolgozók Szakszervezete huszadik kongresszusát. összeülő kongresszus munkájában Alig hihető el, hogy Csabacsüd határában 120 milliméter eső sem esett a növények tenyészideje alatt. Az állami gazdaság termés- eredményein legalább is ez nem látszik, hiszen a községi átlaggal szemben búzából 17,42, őszi árpá­ból pedig 23 mázsát csépelt hol­danként. S most 60 mázsa csöves termés ígérkezik a kukoricából. Hitetlenkedve néztünk Janecs- kó Jánosra, a gazdaság főagronó- musára, amikor azt mondta, hogy egy hatvanholdas kukoricatábla átlag 72 mázsával fizet. Nem ma­gyarázkodott, hanem megmuto­gatta a kukoricatáblákat, s bizony egyik szebb, mint a másik. Példá­ul egy 48 holdas táblán, amelyen Martonvásári 1-es hibridelőállí­tás folyik, átlag 41 dekás csövek csüngenek törésre várva. A hidas­háti hibridüzemben vettek mintát a kukoricacsövekről. S bizony, a hidasháti gazdaságban 34, a Pan- kotai Állami Gazdaságban pedig 24 dekagrammosak a kukoricacsö­vek. A Csabacsüdi Állami Gazdaság­ban nem véletlen a jó kukorica- termés, hiszen már tavaly is ha­sonló volt. Ennek a titkát Janecs- kó János főagronómus azzal ma­gyarázza, hogy tavaly is, az idén is 35—50 centiméter mélységű őszi szántásba vetették a kukoricát, s Az Öltözködési Tanács szerdán a Könnyűipari Minisztériumban tartotta harmadik ülését, amelyen meghatározta, milyen divatirányo- kat, vonalakat kövessenek a jövő őszi-téli kollekciók kialakításánál. Az Öltözködési Tanács megálla­pította, hogy a gyermekeknél a 6—10 éves korúak ruházkodása, az iskolai öltözködés jelenti a legna­gyobb problémát. Leginkább a több részes összeállításokat, a szoknya—blúz—mellény viseletét, s e fölé az iskolában a ruhát védő köpenyt ajánlják. Az ískoláslá- nyoknak célszerű a ballonkabát, amely új szabásokkal, tűzéssel és paszpoll-dxszítéssel készül majd. A rakott szoknyákhoz háromnegye des teveszőrkabátokat terveztek. A férfi öltözékekhez laza, tweed és a most kísérlet alatt lévő porőz-szövésű anyagokat tervez­ték. Ősszel és télen a női ruhára való selymeknél előtérbe kerülnek a nehezebb, szövetszerű, síma anyagok. A választékot bővítik a színes, díszítőfonallal kombinált ruha- és blúzkelmék. Az estélyi­ruhák divatos anyagai a színes és jacquard-szövésű tisztaselymek, a fémszálas, a moaré, valamint a szatén kelmék. A kalapdivat szintén a célszerű­ségen alapszik. Űszre-télre mélyen az arcba húzott és turbánszerű filc, teveszőr, vagy kötött sapká­kat viselnek. Őszre divatosak a cseppalakú és a már eddig is ked­természetesen igyekeztek megfele­lő adagú műtrágyát biztosítani. A legérdekesebb jelenség a Csaba­csüdi Állami Gazdaságban az, hogy csak azok a kukoricaföldek gazosak, amelyeket kézzel kapál­tak. A kukorica többségéből vegy­szerrel irtották a gyomot, de nem Simazinnel, hanem Dikonirttal. Három éjszakán át tartó gondol­kodás és töprengés után Janecskó János és Varga Ferenc főgépész egy olyan permetezőt konstruált, amely a kultivátorozással egy időben permetezte a Dikonirt-ol- datot a kukoricasorok tövére. Ez a módszer már tavaly is bevált, s az idén nagy területen alkalmaz­ták. Az eredmény az, hogy min­den hold kukorica növényápolásá­ban 230 forint megtakarítást értek el. Tábláról táblára haladva, végre odaértünk abba a 60 holdasba, amelyben Farkas János zetoros Jövőre megyénk két községében, Battonyán és Gyomán korszerű sütőüzemet adnak át rendeltetésé­nek. A battonyai kenyérgyár épü­lete már elkészült, a belső beren­velt nagy alakú, lapos táskák. Az övék különböző szélességűek, pu­ha kidolgozásúak. A cipőknél mindinkább előtérbe kerül a spor­tos vonal. Ezenkívül továbbra is tartja népszerűségét a körömcipő, a férfi és- a női mokasszín. A kö­römcipők többsége azonban törpe, vagy közepes magasságú sarokkal készül. A kényelmes cipőt kedve­lők részére ismét feltűntek a trot- tőr-clpők. A kisebb gyermekcipők sima, a nagyobbak préselt marha­bőrből készülnek, bő színváltozat- ban. (MTI) A hároméves terv utolsó évé­ben és a második ötéves terv első felében Gyulán befejezik a Bútoripari Vállalat bővítését. A megyei tanács mintegy ötmillió forintot fordít erre a célra. Az idén több mint 450 négyzetmé­ter területet építettek be, ahol kizáróan a közismert „Gyula” kombinált szekrény összeszere­lését végzik. 1962-ben, de lehet­séges, hogy már jövő ősszel to­vább építik a telepet. Az ideinél valamivel kisebb területen ki­mondottan bútorgyártó koricát. Ha Janecskó Jánosnak nem hittük volna el, hogy 72 má­zsa kukoricát takarítanak be hol­danként, akkor a látottaknak és Farkas Jánosnak el kellett higy- gyük, mert arra a kérdésre, hogy hány holdat tud naponta letörni ezzel az új, magyar konstrukció­val, azt felelte: a holdszám na­gyon alacsony, de viszont a ter­més annál magasabb, hiszen 72 mázsájával fizet holdja. A magas kukoricatermés titká­nak megfejtéséhez hozzásegít az is, hogy a Csabacsüdi Állami Gaz­daságban ez évben is 820 holdat terítettek meg istállótrágyával. A szerves anyagot fokozza a műtrá­gya és a 35—50 centiméter mély szántás, no meg az, hogy idejében vetik a kukoricát, s ahányszor csak közé tudnak menni géppel, annyiszor kapálják meg a sorok közét. dezések elhelyezése azonban gon­dot okoz, mert az üzemet eredeti­leg szénfűtésűre tervezték. A kör­nyékben előforduló földgáz vi­szont lehetővé teszi, hogy a ke­mencéket gázfűtésre rendezzék be. Ennek megfelelően az építési ter­veken változtatásokra van szük­ség. A tervek átdolgozása folya­matban van. Gyomán néhány héttel ezelőtt kezdték el a megye egyik legkor­szerűbb sütőüzemének alapozását. Jelenleg a felmenő falak emelésén dolgoznak. Az építők sokkal ked­vezőbb viszonyok között dolgoz­nak, mint Battonyán. Ez a kenyér­gyár naponta 120 mázsa kenyeret ad majd a vásárlóknak. A kenyér sütésére túlhevített gőzt használ­nak, amely révén a jelenlegi olaj- fűtéses kemencékhez viszonyítva sokkal higiénikusabb környezet­ben készül az ízletes kenyér. A két kenyérgyár építésére a megyei tanács kilenc millió forintot for­dít. get helyeznek üzembe. Az üzem bővítésével lehetővé válik egy új gyártmány, a „Ciliké” nevű kombinált szekrény gyártása. A Bútorértékesítő Vállalat az_ új szekrényt elfogadja és január 1-től folyamatos szállításra évente mintegy kétezer darabra tart igényt. A bútorgyártás üte­mének növelése mellett jövőre sor kerül az üzemhez tartozó szociális létesítmények, kultúr­terem, mosdók, öltözők, irodák és a járulékos helyiségek meg­A hét végén összeülő kongresz- szusnak, amint a MEDOSZ-ban rámutattak, az a legfontosabb fel­adata, hogy a szakszervezet elmúlt két évi munkájának tapasztalatait megvitatva meghatározza azokat a módszereket, amelyekkel a szak- szervezet a leghatékonyabban mozgósítja a mezőgazdaság dolgo­zóit a második ötéves terv céljai­nak megvalósítására. A kongresszus minden tekintet­ben tükrözi majd azt a nagy és folyamatos fejlődést, amelyhez a Magyar Szocialista Munkáspárt helyes politikája teremtette mega légkört a mezőgazdasági üzemek­ben. E tekintetben jellemző töb­bek között az is, hogy a most A gyulai termelőszövetkeze­tek az utóbbi években egyre erőteljesebben és igen jó mun­kaszervezéssel foglalkoznak pri­mőr zöldségfélék termesztésé­vel. A Népköztársaság Tsz-ben például néhány héttel ezelőtt palántáltak ki több mint negy­venezer salátát. A növények megeredtek s a tsz december 20-i szállítási határidővel 2 fo­a szervezett mezőgazdasági dolgo­zók olyan tömegére támaszkodik, amilyenre még nem volt példa. A 19. kongresszus óta 77 000-rel gyarapodott a szervezett mezőgaz­dasági dolgozók száma, s már megközelíti a negyedmilliót. Igen örvendetes, hangsúlyozták, hogy a kongresszus előkészítése tnem merült ki és nem is ért vé­get a küldöttek megválasztásával. Állami és erdőgazdaságokban, gépállomásokon és minden más mezőgazdasági üzemben azóta is vitatják a szakszervezet központi vezetőségének levelét, a kongresz- szus előzetesen kiadott irányelveit, (MTI) rint darabonkénti biztosított ár­ral meg is kötötte a szállítási szerződést. Ugyanerre az időre negyvenezer csomó retket is ne­veinek, s ezt is a felvásárló­szerveknek adják át. A kerté­szet szomszédságában húzódó érpart jobb oldalán egy három­holdas táblába spenótot vetet­tek. November első felétől kezd­ve ezt is rendszeresen szedik és szállítják a városok ellátására. Ruhák, szövetek, táskák, kalapok, ékszerek és a cipők divatjáról tárgyalt az Öltözködési Tanács Korszerű sütőüzem épül Battonyán és Gyomán Jövőre már a „Ciliké“ elnevezésű kombinált szekrényt gyártják a Gyulai Bútoripari Vállalatnál részle- I építésére is. Decemberben salátát, retket és spenótot szállít a gyulai Népköztársaság Tsz

Next

/
Thumbnails
Contents