Békés Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-14 / 217. szám
1909. szeptember 14., szerda NÉPÚJSÁG 3 A megyei joagronómus jelenti! Befejeződött a kender betakarítása, gyorsítani kell az őszi vetést Az elmúlt hét folyamán tovább gyorsult az őszi betakarítási munka. A kender betakarítását minden termelőszövetkezetben befejezték és a silónak vetett kukorica mintegy 44 százalékát silózták be. A cukorrépa szedése is a beütemezésnek megfelelően halad. Az ösz- szes cukorrépavetés mintegy 13 százalékát szedték feL Ugyancsak befejezést nyert az elmúlt héten a burgonya szedése is, míg a napraforgó szedése jelenleg 23 százaléknál tart. Az őszi talajmunkáknál is nagy a javulás, eddig 174 ezer hold föld van mélyszántva és vetőszántás alá elkészítve. Az istállótrágyázást gyorsítani kell, hogy az őszi vetés alá a tervezett mennyiség le legyen terítve. Az őszi árpa vetése eddig 10 százaléknál tart. Ebben bizonyos lemaradás tapasztalható, hiszen szeptember 30-án lejár az őszi árpa vetésének ideje. A takarmánykeveréket eddig 24 százalékban vetették el. Lucernát 510 holdba, repcét 400 holdba vetettek eddig a termelőszövetkezetek. A növényvédő állomás és házi csává- zással eddig kilencezer mázsa gabonát fertőtlenítettek. A lucerna- és vörösheremagot eddig 2600 holdról csépelték el. Fontos, hogy a lucerna- és vörösheremagot termesztő tsz-ek, ha a magfogásra hagyott lucernát a vágás után azonnal nem csépelik, akkor kazalozzák be, hogy ezáltal is megóvják az időjárástól és a pergéstől. Hárommillió férfifehérneműt készít a Békéscsabai Ruhagyár millió forint korszerűsítésre — — 24 A Békéscsabai Ruhagyár 10 evvel ezelőtt alakult. Azóta nagyot fejlődött. A dolgozók létszáma már eléri az 1700 főt. Ebből az orosházi telepen ötszázötvenen dolgoznak. Ezenkívül 60 ipari tanulót oktatnak. A dolgozók 80 százaléka nő, átlag életkoruk pedig 25 év. A gyár idei termelési terve 254 millió forint, amit féléves viszonylatban 101 százalékra teljesítettek. A gyárban férfifehérneműt: inget, alsónadrágot, pizsamát, háló inget készítenek. Újabban férfi-fürdőkön- tös gyártását is megkezdték. Ebből negyedévenként még csak kétezret készítenek. Gyártmányaikat főleg a Budapesti Divatáru Nagykereskedelmi Vállalatnak, a debreceni, a miskolci, a pécsi és a szegedi nagykereskedelmi vállalatoknak szállítják. Évente hárommillió különböző férfifehérneműt készítenek a belföldi piacra. A második ötéves tervben 24 millió forintot fordítanak a gyárban beruházásra. Ebből az összegből korszerűsítik a központi telepet, és megtörténik a műszaki fejlesztés is. Egy új épületet is építenek. A dolgozók létszámát 800-zal fogják emelni. Ebben az évben egymillió forintot fordítottak az elavult gépeknek gyors* fordulatú gépekre való kicserélésére. Az igazgatóság hozzájárulásával a vállalat gépészmérnöke engedélyt kapott újításának, „a terítőgép’1 kísérleti példányának elkészítésére. Ha ez meglesz, megszűnik a nehéz fizikai munkát igénylő kézi terítés. Ezzel gyorsabban fog működni a szabászat is. Egyszerre 70—80 lapot tudnak teríteni, ezt vágja el és darabolja szét a szabászgép. —eő— Sok i6 kezdeményezés segíti a földmitvesszivetkezetek fejlődését a békési járásban Közös értekezletet tartott a KPVDSZ területi elnöksége és a földmű vessző vetkezetek békési járási központjának igazgatósága. Napirenden a részjegyek és a földmű vessző vetkezeti tagok számának növelése volt. Az értekezlet azzal fejeződött be, hogy ver- senypontoikat dolgoztak ki, s 300— 400—600 forint összegű céljutalmat tűztek kd a legtöbb részjegyet befizettető és legtöbb tagot szervező fmsz ügyvezetőjének. Hasonló feltételek alapján, kisebb- nagyobb összegű jutalom kitűzésével szervezik a részjegy befizetési és tagszervezési versenyt a fmsz-ek ügyvezetői az irodai és bolti dolgozóik körében. A földművesszövetkezetek tulajdonában lévő, gyümölcs-cefre tárolására alkalmas hordókért, kádakért most már nem 25 forint mázsám- kéinití használati díjat kell fizetni a tsz-eknek és az fmsz tagoknak, hanem minden 3—5 mázsa cefre után egy 50 forint értékű részjegyet váltanak. Ezekről értesülve az a tévhite támad az embernek, hogy a békési járás földművesszövetkezeteiben csökkent a részjegybefizetés és a tagok száma. Éppen ellenkezőleg, 1958 óta mintegy 400 ezer forinttal növekedett a részjegy-alap, s 15 700-ról 16 998-ra nőtt a tagok száma. Ha ilyen szép a növekedés, miért kell most kisebb-nagyobb JSőtaláikosót rendestek Békésen A békési járási Hazafias Népfront és a járási nőtanács vasárnap délelőtt kézimunka-kiállítással egybekötött járási nőtalálkozót rendezett a járási művelődési ház nagytermében. A nőtalálkozóra meghívták Erdei Lászlóné elvtársnőt, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnökét, aki élmény- beszámolót tartott a Koppenhágában ez év áprilisában megrendezett nemzetközi nőkonferenciáról. A vasárnap tíz órakor kezdődő járási nőtalálkozó elnökségében helyet foglaltak a megye, a járás, a párt és tanács vezetői, s a különböző tömegszervezetek képviselői. Nagy Istvánná elvtársnőnek, a járási nőtanács tagjának megnyitó szavai után Erdei Lászlóné elvtársnő, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke emelkedett szólásra. Erdeiné elvtársnő érdekes előadása nyomán a békési járás asz- szonyai elé tárult e nemzetközi konferencia minden részlete, a dán kormány rideg fogadtatása, az asszonyok világméretekben való összefogása, a kapitalista országokban ma is tapasztalható elnyomás, éhség és szellemi nyomor, s a konferencia által elfogadott fontos határozatok. Befejezésként arról beszélt Erdeiné elvtársnő, hogy a nyugati országok békét akaró asszonyai jól ismerik a magyar nők eredményeit. De — amint mondotta — ez nem elég. Tovább kell lépniük a magyar asszonyoknak és lányoknak. Az egyenjogúság arra is kötelezi hazánk s a megye asszonyait, leányait, hogy tanuljanak, lépjenek tovább tudásban, öntudatban egyaránt. gessem az egész malacvágási históriát, mint macska a forró kását, vagy pedig ott a hátsó udvaron, ahol senki sem lát, mondjam meg a véleményem? Elindultunk. Ahogyan a hátsó udvarba léptünk, megállók előtte. — Jó ebéd volt. Ragyogó, finom a malacpecsenye. Ezekből vágtál? — mutatok a többiekre. — Igen. — És nem sajnáltad őket? — Miért? Ez erre volt szánva. — Azt hittem, meggondoltabb vagy. — Miért? — kérdezi indulatosan. — Ilyen gyönyörű malacokat leszúrni vétek. — Hát azért vannak, vagy mégsem? Inkább mi együk meg őket, mint ők bennünket — vígasztalt azzal a mesével, amit hat éves koromban az apámtól hallottam disznóölés közben, mert sírva fakadtam a kövér röfi vére lát iá.n — Igazat beszélsz. Inkább mi együk meg őket, mint ők bennünket. De ne malachúsban, hanem úgy egy mázsa, vagy 200 kiló körüli súlyban. — Úgyis, meg így is. Azért vannak ezek — vonta a vállát. — Te sajnálod, amikor nem is a tiéd? — Igen, én sajnálom ezeket. Két malac tesvérek között is 600 forint — Hétszázért kérték párját — emeli fel a fejét. \ nnal inkább. Egyszerűbb ebéd ^ is megfelelt volna. Tudod, mennyi pénzt ettünk meg? Emlékezz csak: tavaly akkora hízót vágtál, hogy két szomszédból kellett mázsasúlyt hozni. Háromszázhúsz kilós volt, igaz? Képzeld el, ha meghagyod azt a két malacot, felneveled őket és a kettőt 320 kilóra hizlalod meg, mennyit kaptál volna érte? Meghökken. — ötezer forintot? — vetem elé — és ti ezen a Mária-napon ... — Ne folytasd! — szólt elgondolkozva. — Miért ne folytassam? — mondtam szemrehányóan. — Rajtad akarok segíteni, hogy az ezreseket ne dobd magadtól el. — Ötezer forint? — fogja a fejét —, hát tényleg annyi? — Számolj utána! \ z arcára valami nyomasztó ridegség ül. Szemei mintha megkövültek volna. — ötezer forint — mondta halkan. — Megloptam magam! — belevacogtak fogai, s állt komoran az anyakocára meg a körülötte játszódó malackákra vetette tekintetét. Dupsi Károly Csépelik a lncernamagot A megye szinte valamennyi termelőszövetkezetében —. ahoi magfogásra hagytak lucernát és vörösherét — megkezdték a cséplést. A mezőberényi Aranykalász Tsz-ben is csépelik az aprómagot. A képen Gazda András vizsgálja a tiszta heremagot. A Kossuth-brigád területén 66 holdon hagytak magfogásra herét. Az eddigi kilátások szerint közepes termés várható: mintegy 40—50 kilót ad holdja, összegű céljutalmat kitűzni? Azért, mert a békési járásiban is sok korszerűtlen bolt van még, s ezeket csak a részjegy-összegek és más társadalmi hozzájárulás segítségével tudják mielőbb a lakosság igényeinek megfelelően átalakítani. Állandóan napirenden volt a tagszervezés és a részjegyfizetés eddig is, s nem ritka az olyan földművesszövetkezeti dolgozó, mint Szűcs László békési baromfifelvásárló, aki egymaga 140 tagot szervezett be, úgy, hogy azok mindjárt be is fizettek 50—50 forint részjegyet. A falvak lakosságával nem nehéz megértetni, hogy községük bolthálózatának fejlődését is, egyéni érdekeiket is mennyire segíti a tagok táborának növekedése, az egyre több részjegy. Nem nehéz megérteni, csak legyen aki Szűcs Lászlóhoz hasonlóan beszélgessen velük. Eddig azonban éppen azok foglalkoztak keveset a tagszervezéssel, akiknek legtöbbet kellett volna, az igaz-’ gatósági és a felügyelő-bizottsági tagok. Ez nem az ő hibájuk elsősorban, hanem az fmsz-ek vezetőié. Több helyütt csak arra korlátozták az igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagok ténykedését. hogy jóváhagyják azokat az intézkedéseket, amelyeket ők két .ülés között hoztak. Például a felügyelőbizottságot nem vonták be a szabálysértések, leltárhiányok kivizsgálásába, hanem időnként a bizottság elé tártak egy hosszú listát, amelyen fel voltak sorolva, hogy ki milyen szabálysértést követett el, s milyen fegyelmiben részesült. A bizottság unottan végighallgatta a felsorolást és aláírta. Most már az fmsz-ek ellenőrei nem vizsgálhatnak ki leltárhiányt, az ügyvezető nem hozhat fegyelmi határozatot a felügyelő bizottság képviselete nélkül. Ugyanakkor a járási központ igazgatósága gondoskodik a felügyelő bizottsági tagok tájékoztatásáról. Minden negyedévben összehívja őket egy kis beszélgetésre a következő feladatokról, s ugyanakkor egy-egy szakmai bemutatót tartanak, mint legutóbb is, hogy a boltok ellenőrzésekor mire terjedjen ki a figyelmük, hogyan vegyék észre a szabálytalanságokat. Emellett a felügyelő bizottsági tagokat is érdekeltté igyekszik tenni a járási központ, az igazgatósági tagokkal együtt a tagszervezésben és a részjegy-befizetés szorgalmazásában. Már készülnek azok a szép vándorzászlók, amelyeket negyedévenként mindig az a földszöv- igazgatóság, felügyeleti bizottság kap meg, amely legtöbb tagot szervezett, legtöbb részjegyet fizettetett be, s amely legjobban hozzájárult ahhoz, hogy a föld- szöv minden üzemága — bűncselekmény előfordulása nélkül — teljesítse forgalmi tervét. A békési járási központnak ezeket és más kezdeményezését nem ártana tanulmányozni, s amit lehet, bevezetni minden járásban. A választott szervek tagjainak ilymódom való bevonása sok száz új tag, részjegy, egész megyénk földművesszövetkezeti hálózata gyorsabb ütemű fejlődésének forrása lehet Kukk Imre Baráti találkozó Orménykúton A gyulai Erkel Ferenc Termelőszövetkezet nőtagjai és az örménykúti Előre Tsz asszonyai a közelmúltban jól sikerült találkozót rendeztek. Megbeszélték a tsz- ísszonyok helyzetét, a feladatokat, majd közösen megnézték a szarvasi botanikus-kertet. Ezután az örménykútiak megvendégelték í Őket
