Békés Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-06 / 210. szám
BÉKÉS MEGYEI * Ara: SO fitter * Világ proletárjai egyesüljetek? AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA V. ÉVFOLYAM, 210. I960. SZEPTEMBER 6., KEDD SZÁM Most alapozzuk a jövő esztendő? a mezőgazdaságban Hruscsov meghívta Kekkonent a Szovjetunióba Helsinki (TASZSZ) Vasárnap szovjet—finn közös közleményt adtak ki Helsinkiben, amely szerint 1960. szeptember 2-től 4-ig Hruscsov, a Szovjet Minisztertanács elnöke baráti látogatást tett Finnországban. A szovjet kormány és a maga nevében Hruscsov szívélyes jókívánságait fejezte ki Vrho Kekkor nen finn köztársasági elnöknek 60. születésnapja alkalmából és részt vett az elnök tiszteletére rendezett ünnepségen. Helsinki tartózkodása idején — mondja a közlemény — Hruscsov beszélgetéseket folytatott Kekkonennel, s ezek során őszinte és hasznos eszmecsere folyt a szovjet—finn kapcsolatok kérdéseiről, valamint a nemzetközi helyzetnek a két országot érdeklő problémáiról. Ezeken az őszinte barátság szellemében folytatott beszélgetéseken megállapították, hogy a Szovjetunió és Finnország jószomszédi viszonya a békés együttélés példaképe. Ennek keretei között gondoskodás történt mindkét ország nemzeti érdekeiről, figyelembe veszik az állami szuverenitás és függetlenség kölcsönös tiszteletben tartásának, valamint az egymás belügyeibe való be nem avatkozásnak elvét. A közlemény szerint mindkét fél megállapította, hogy a népekre nézve veszedelmes és terhes fegyverkezési verseny megszüntetése ma fontosabb, mint valaha, és ezt a célt el lehet érni, ha teljesítik az ENSZ közgyűlésének 1959. nőnemben 20-án egyhangúlag elfogadott határozatát. A beszélgetések során mindkét fél elutasító álláspontra helyezkedett minden olyan intézkedéssel szemben, amelynek célja a fegyverzet növelése Európában vagy annak határain túl. Hruscsov és Kekkonen kifejezésre juttatta szilárd elhatározását, kész minden erőfeszítésre annak érdekében, hogy Eszak-Európa kívül maradjon az államok közötti feszültség és súrlódások övezetén. A finn köztársasági elnök kezdeményezésére eszmecsere folyt a szovjet—finn kereskedelmi kapcsolatokról. A szovjet fél hajlandó tárgyalásokat folytatni a finnekkel arról, mit lehetne tenni a Szovjetunió és Finnország kölcsönös kereskedelmének fenntartásáért és további fejlesztéséért abban az esetben, ha Finnország külön kereskedelmi egyezményt óhajtana kötni az európai szabadkereskedelmi társulással. A tárgyalásokat Moszkvában tartják meg, ez év novemberének második felében. Ezzel kapcsolatban Hruscsov meghívta Kekkonent a Szovjetunióba. Kekkonen a meghívást elfogadta. Már. szerződésen felüli gabonát szállítanak a termelőszövetkezetek Ä mezőgazdaság jövő évi hozamait mór most alapozzuk. Amy- nyira összefüggő folyamait két gazdasági esztendő, hogy már a nyári betakarításnál megkezdődik az alapozás. Nevezetesen az altatással, csépléssel egy időben szükséges a tarlót felhárítaná és a trágyát kihordani. És szinte nevetségesnek tűnik, hogy ismételten hangsúlyozzuk: az őszi termények betakarítása a vetés feltétele. Több minden utal arra, nem lehet, hogy e közhelynek tűnő szavakat ismét és ismét el ne mondjuk. Ha a nyári betakarítással egyidejű munkákat vesszük számba, a tarlóhántást és a trágyázást, akkor kitűnik, hagy nagyon is szükséges a közhelyszerű szavakat ismételgetni. Hogy többet ne említsünk, a 150 ezer holdra elegendő trógyamennyiséget eddig csak 35 ezer holdra hordtuk ki, s a tarlóhántás nem haladt a megkívánt ütemben, augusztus 20-ig 40 százalékát hántolták fel a tarlónak. Nem a szorgalommal van baj, hiszen ha a cséplésre gondolunk, aet a célt tűztük magunk elé, hogy augusztus 20-ig befejezzük és itit- ott marad csupán néhány asztag. Mint mindig, ha valahol döcög valami, itt is a nem jól szervezett munka és a maradi nézetek a gátló erő. Csépiéikor azt javasolta a pártbizottság, közvetlen a cséplőgépbe-hordással egy időben asztagba is hordják a kereszteket, ha eső jön, ne kelljen várakozni, míg szárad a gabona. Ezt egyes helyeken nem fogadták meg és ezért is maradt augusztus 20-a után csépelni valójuk; Éppen ezért szükséges, hogy az ősziek betakarítását a legapróbb részletekig jól megszervezzük és ne engedjünk a maradi nézeteknek; A munka megszervezésénél sok mindent figyelembe kell venni. Elsősorban is ott szükséges gyorsítani az őszi betaikarítást, ahol kenyérgabonát vetünk, s ezzel egy időben biztosítani, hogy a betakarított terményt minél előbb elszállítsuk, ne gátolja a szántást, a magágykészítést. Erre a célra minden járművet igénybe kell venni, nevezetesen az unii- verzál gépek nappal szállítsanak, éjjel szántsanak, vagy éppen fordítva, ahogyan ezt az adott helyen jobbnak látják. Még olyasmire is gondolnunk kell, hogy a kukoricatáblák végén szükség-gó- rékat csináljunk és oda hordjuk össze a kukoricát, ha nem tudjuk azonnal elszállítani, hogy haladjunk a szántással. Nem is beszélve a kukoricaszárról, amelyet szégyenszemre egyes helyeken tavaly kint a táblán lepett be a hó. De nemcsak azért, mert szégyen, hogy télen ott virítanak a kúpok, hanem azért, mert azt akarjuk elérni, hogy mire az eke kifogy a földből, ne maradjon szántatla- nul egy hold sem. A megyében 4ä0 ezer bold szántani való van, ebből 300 ezer mélyszántásra vár, 150 ezer pedig őszi vetőszánrtásra. A szakemberek számítása szerint 74 nap aiatt felszántható a 450 ezer hold a meglévő gépkapacitással. Hozzátéve, ha minden traktor két műszakiban szánt. Tehát á nagy fagyok beálltáig van idő az esetleges javításokra, valamint az esős napokat is futja. Mindjárt hozzá kell tenni, hogy a gépállomásoknak, a szövetkezeteknek minderre megfelelően ösz- szehangolt tervet szükséges készíteni. Másik oldala a dolognak, hogy az őszi betakarítási munkák jó megszervezésével egy időben biztosítsuk a megfelelő talaj előkészítést. Többek között mélyszántásnak csak az nevezhető, ha 35—40 centiméter mélyen forgatjuk fel a földet. Ezenkívül ne engedjünk semmilyen maradi nézetnek. Ne engedjünk ennek a tévhitnek, hogy a tavaszi árpa hozama nagyobb, mint az őszié. Ebben az esztendőben is bebizonyosodott, hogy ez a felfogás nem állja meg a helyét. Nem kell más hozzá, csak időben vessék el az őszi árpát, akkor a tavaszi árpa pártján állók saját maguk döbbennek rá állításuk képtelenségére. Különben Is az idén az őszi árpa átlagtermése a megyében négy mázsával több volt, mint a tavaszié, Ez éppen elék ok ahhoz, hogy ne várjuk meg a tavaszt az árpavetéssel. És mi nem akarunk mást, „csak” éppen ezt. Azt akarjuk, hogy jövőre több zsák teljen, meg. Ezért szükséges a betakarítási munkák jó megszervezése, ezért szükséges, hogy ne engedjünk a maradd nézeteknek, hogy kettős műszakban szántsanak a gépek, hogy a vető- szántáson felüli 300 ezer holdat 35—40 centi mélyen forgassák fel. Nagy munka ez, hiisizen többek közt 210 ezer holdról kell betakarítani a kukoricát, 30 ezer holdról a cukorrépát. De éppen ezért szükséges számba venni legapróbb részletekig a feladatokat, hogy megbirkózunk velük, és azért csináljuk az egészet, hogy jól megalapozzuk a jövő évet, hogy tovább növeljük a terméshozamokat. Ezek a szavak is sokszor elhangzottak már: növeljük a terméshozamokat. Az is köztudott, dolog, hogy a főcél: a növekvő igényeket kívánjuk mind jobban kielégíteni, mind több húst, vajat, tejet akarunk. Mindennek nagyon alapvető feltétele a sikeres őszi munka. Egyrészt úgy, hogy a megtermett kukoricát, cukorrépát és mindent időben fedél alá teszünk, másrészt úgy, hogy a jövő évi termést megalapozzuk. Ezért kísérik most figyelemmel a mezőgiazdaságban dolgozókat, vajon úgy dolgoznak-e, ahogyan megkívánja tőlük fejlődő népgazdaságunk, ahogyan elvárja tőlük pártunk, kormányunk, egész népünk. Megyénk egyes részein, különösen az orosházi, a szarvasi járásokban kiemelkedő gabonatermést értek el. A terven felüli termés jelentős részét eladásra kínálták a terményforgalmi vállalatnak. A békéssámsoni Vörös Csillag Tsz például 931,57 mázsa búzát adott az államnak. A csór vasi Vörös Október Tsz 2000 mázsa gabonára szerződött, ezt 521 mázsa átadásával tetézte meg. A tótkomlósi Alkotmány Termelőszövetkezet 649 mázsát adott el \ a többlettermésből. Hasonló a j helyzet a pusztaföldvári Dózsa, a ! kétsopronyi Dózsa, a kamuti Bé- ■ ke, a kétsopronyi Hunyadi, az ör- ■ ménykúti Petőfi és Béke, a gyomai ; Alkotmány és még több szövet- * kezeiben. De vannak olyan tények ■ is, amelyek arról tanúskodnak, i hogy egyes termelőszövetkezetek- 5 ben, községekben, mint például : Csanádapácán a jó termés ellené- j re mindössze 229 mázsa gabonát • szállítottak a TV-nek, ebből 150 ■ mázsát az öt tsz közül csak a Köz- ; társaság adott el. Egyébként az ■ egész megyében több helyen ta- : pasztaiható, hogy a közös gazda- ■ ságok a tagság kenyérgabona- : szükségletét nem szükségletre, ha- : nem munkaegység-részesedésre : osztják. Az orosházi járásban, l mindent egybevéve, mintegy 35— \ 40 vagon búzára tehető az a ke- ! nyérgabona-mennyiség, ami a kő- I telező tartalékoláson, az idősekről j való gondoskodáson felül a sző- f vetkezetek kezelésében van. Van- | nak azonban olyan szövetkezetek | is, mint a békési Egyetértés, a ; bél mégy éri Aranykalász, a muro- j nyi Petőfi, amelyek szállítási szer- ■ ződésüknek ez edeig még nem tét- ; tek eleget. Jóllehet, Bélmegyeren ; például, ahol ezekben a napokban ■ készítik a gabonaszámadást, öt va- j gonra szerződtek, s ebből ezidáig egy kilót sem adtak át az állami felvásárló szerveknek. A szarvasi és a gyomai járás termelőszövetkezetei a terven felül termett gabona egy részét az orosházi járáshoz hasonlóan értékesítik. Az örménykúti Petőfi Tsz például 230 mázsával szállított be több búzát, mint azt korábban vállalta. A gyomai Alkotmány Termelőszövetkezet is példaképül állhat a többiek előtt. Itt 14 vagon búza termett terven felül s ezt mind értékesítették. Ez a te helyed lesz Pistike Cserei Pál
