Békés Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-04 / 209. szám
196«. SZEPTEMBER 4., VASÁRNAP AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA v. ÉVFOLYAM, 309. SZÁM BÉKÉS MEGYEI m mér * VHóg proletérjoi egyesüljetek! Irányelvek oktatási rendszerünk továbbfejlesztésére Oktatási rendszerünk a felszabadulás óta állandóan fejlődött és jelentős eredményeket ért el. A gyors társadalmi haladás azonban szükségessé teszi, hogy jobban készítsük fel ifjúságunkat az életre, a szocialista építés gazdasági és kulturális feladatainak megoldására. A ma iskolába kerülő fiatalokat úgy kell nevelni, tanítani, hogy az iskolából kilépve (10—15 év múlva) meg tudjanak felelni a felépült szocialista társadalom igényeinek. Ezért határozott úgy a párt VII. kongresszusa, hogy: „Köznevelésünk fejlesztése gondosan előkészített iskolareformot tesz szükségessé”. Az a társadalmi bizottság, amely a kormány megbízásából az iskolareform előkészítésén munkálkodik, viszonyaink gondos elemzése alapján, a hazai és külföldi tapasztalatok kellő figyelembevételével, a fejlesztés alapélveit és legfőbb célkitűzéseit a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi, munkás—paraszt kormány hozzájárulásával nyilvános vitára bocsátja. 1. TEGYÜK SZOROSABBÁ ISKOLÁINK KAPCSOLATÁT AZ ÉLETTEL, A GYAKORLATTAL, A TERMELÉSSEL. Minden iskolatípusban elő kell készíteni a tanulókat a termelőmunkában való részvételre. Ezért: — Az általános iskola nyújtson műszaki-gyakorlati (politechnikai) képzést, növelje a gyakorlati foglalkozások számát; — a gimnáziumok oktatási rendszerét úgy fejlesszük, hogy az elméleti oktatás mellett szakirányú műszaki-gyakorlati (politechnikai) képzéssel lehetővé tegyük a tanulók számára szakmai előképzettség megszerzését is. — olyan szakközépiskolákat létesítünk, amelyek középfokú általános műveltséget és szakképzést nyújtanak; — felsőoktatási intézményeink neveljenek a népgazdaság, a tudomány és a kultúra különböző területed számára olyan kiválóan képzett szakembereket, akik megismerik a választott szak elméleti alapjait és gyakorlati alkalmazásának legjobb formáit. 3. EMELJÜK AZ ALTALANOS ÉS SZAKMAI MŰVELTSÉG SZÍNVONALÁT, Ezérfcs aj — A tanterveket az oktatás minden fokán tegyük korszerűbbé. A korszerű tananyagot úgy kell összeállítani, hogy: — kapjanak benne helyet a természettudományok újabb eredményei, a társadalomtudományok mai kérdése^ továbbá bizonyos technikai ismeretek; —- biztosítson rendszeres kapcsolatot a gyakorlattal; —- nyújtson tájékozódást a termelés alapjaiban; — szolgálja a szocialista világnézet kialakítását. b) — Szüntessük meg a tanulók túlterhelését. e) — A tankötelezettség korhatárát a jelenlegi 15-ik életévről a 16. életévre kell felemelni. Akik, 14, illetve 15 éves korukig sem végzik el az általános iskola 8. osztályát, azok 16 éves korukig az általános iskolában kötelesek tanulmányaikat folytatni. Azok pedig, akik a tankötelezettség korhatára előtt elvégezték az általános iskola 8. osztályát, de középfokú tanintézetben vagy iparita- nuló-iskolában szervezett oktatásban nem vesznek részt és napi 4 óránál kevesebbet dolgoznak, 16 éves korukig továbbképző iskolákat kötelesek látogatni. d) A nappali tagozatok mellett jelentősen fejleszteni kell a dolgozók esti és levelező oktatását, hogy minél többen szerezzék meg a középfokú általános és szakmai műveltséget. e) Mind a pedagógusképzésben, mind pedig a továbbképzésben helyezzenek nagyobb súlyt a pedagógiai, didaktikai ismeretekre. A tanításban legyen nagyobb tere a szemléltető oktatásnak. Pedagógusaink az oktatás és nevelés jobb módszerével érjék el, hogy a tanulók teljes aktivitással vegyenek részt az órákon, a tananyagot megértsék és alkalmazni tudják. f) Meg kell valósítani az egész oktatásügy egységes irányítását. A Művelődésügyi Minisztérium feladata valamennyi alsó-, közép- és felsőfokú oktatási intézmény oktató-nevelő munkájának elvi, pedagógiai irányítása. A megyei, a megyei jogú városi művelődés- ügyi, ill. a budapesti tanácsok oktatási osztályainak hatáskörébe kell utalni területük valamennyi alsó- és középfokú tanintézetének közvetlen irányítását, felügyeletét. Az egyes szakminisztériumok (országos főhatóságok) feladata, hogy közreműködjenek a különböző szakiskolák szakmai tananyagának összeállításában, irányítsák a szakfelügyeletet, szervezzék a tanulók üzemi, szakmai gyakorlatát. 3. AZ OKTATÓ-NEVELÖ- MUNKA TERVSZERŰEN SZOLGÁLJA A SZOCIALISTA VILÁGNÉZET ÉS ERKÖLCS KIALAKÍTÁSÁT: Neveljünk ífeazi hazafiakat, akik forrón szeretik hazánkat, népünket, odaadással szolgálják a szocializmust, a népek testvériségének ügyét, építik és védik a nép államát. Olyan tanulóközösségek kialakítására kell törekedni, ahol a szocialista erkölcs követelménye a tanulók munkájában, magatartásában, egymás közötti kapcsolatában mindinkább érvényre jutnak. Neveljen az iskola erős, edzett ifjúságot, és alakítsa ki az egészséges életmód megfelelő szokásait; fejlessze a szép szeretetét és megbecsülését a mindennapi életben, a munkában és a művészetben egyaránt. II. E célkitűzéseknek iskolarendszerünk a képpen alakul; megfelelően következőAlsófokú oktatás A Magyar Népköztársaság iskolarendszerének alapja fováb'ora is a 6 éves korban kezdődő nyolc- osztályos kötelező általános iskola Fokozatosan minden általános iskolában be kell vezetni a gyakorlati, műszaki (politechnikai) oktatást. Az általános iskola általános alapműveltséget nyújtó iskola. Emellett elméletben és gyakorlatban megismerteti a termelőmunka elemeit, előkészíti a tanulókat a társadalmilag hasznos munka végzésére, megalapozza a szocialista erkölcsi nevelést. Az új ipartelepek kialakulását és a mezőgazdaság szocialista átszervezését alapul véve úgy keil fejleszteni az iskolahálózatot, hogy a kis települések felsőtagozati tanulói számára még több központi (úgynevezett körzeti) iskolát hozzunk létre. Ezzel is elősegítjük, hogy valamennyi felsőtagozatú tanuló szakrendszerű oktatásban részesüljön. Az a közvetlen célunk, hogy az általános iskolát végzett ifjúság túlnyomó többsége valamilyen formában továbbtanuljon. A tananyag összeállításánál arra kell törekedni, hogy szilárd alapokat "djon a továbbtanuláshoz. Űj tantermek építésével fokozatosan csökkentjük, majd teljesen megszüntetjük iskoláinkban a kettős váltást. Ipíir llaii ti ló- iskolák Az ipari-, mezőgazdasági-, kereskedelmi- (stb.) tanulóiskolák feladata a szakmunkásképzés. Ezekben az intézményekben a tanulmányi időt az általános műveltségi és szakmai igényeknek megfelelően fokozatosan 3 évre emeljük és meghatározzuk azokat a feltételeket (különbözeti, illetve felvételi vizsgák rendszerét), amelyek teljesítésével az ipari tanuló-iskolát végzett fiatalok továbbtanulhatnak valamely középfokú iskola felsőbb osztályaiban, illetve — előkészítő tanfolyam után — felsőipari stb. iskolán. Középfokú oktatás A középfokú oktatási intézmé nyeink feladata, hogy középfokú általános műveltség mellett — az iskolatípustól függően — szakmai' képzést, illetve előképzést nyújt ! sanak. I Ennek megfelelően középiskoláink nagyobb részét szakirányú iskolatípussá alakítjuk. 1. SZAKKÖZÉPISKOLÁK. A termelés és a társadalom fejlődésével évről évre több olyan általánosan is művelt, jól képzett szakemberre van szükség, aki képes alkalmazni a korszerű termelési eljárásokat, tudja kezelni a modem gépeket, áttekintése van a termelés egy-egy ágában, s ezért a népgazdaság változó igényei szerint aránylag gyorsan mozgósítható újabb és újabb feladatokra, továbbá bizonyos irányító posztokon is helytáll. Ezért szakoktatásunkat magasabb színvonalra kell emelni. Olyan ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és közgazdasági szak- középiskolákat kell szervezni, amelyek célja az, hogy középfokú általános és szakmai műveltséget adjon, Ezekben az iskolákban a tanulmányi idő 4 év. A tanulók érettségi és szakvizsgát tesznek. Az iskola elvégzése után szakmájukban elhelyezkednek, egy-két évi gyakorlati munka után felsőipari (mezőgazdasági stb.) iskolára, illetve egyetemre jelentkezhetnek. A szakközépiskolákat a jelenlegi gimnáziumok és technikumok egy részéből kell kiépíteni: 1965-ig kisebb mértékben, 1970-ig teljes rendszerükben. A szakközépiskolákat üzemhez, intézményhez kapcsoljuk. Ezek biztosítsák a tanulók szakirányú elméleti és gyakorlati oktatásának személyi és tárgyi feltételeit, továbbá nyári szakmai gyakorlatukat. 2. GIMNÁZIUMOK. A gimnáziumok célja, hogy az elméleti képzéssel egyidejűleg olyan szakirányú politechnikai képzést nyújtsanak, amely megrövidíti egy szakmában a szakmunkás-képzettség megszerzéséhez az érettségi után szükséges időt. A gimnázium tanulmányi ideje négy év. A tanulók a hét öt napján az iskolában tanulnak, egy napon pedig az iskolával együttműködő ipari, mezőgazdasági stb. üzemben termelőmunkát végeznek. A nyári szünidőben további két-három hetes termelési gyakorlaton vesznek részt. A tanulók érettségi után képzettségüknek megfelelően elhelyezkedhetnek, illetve egyetemi, főiskolai továbbtanulásra jelentkezhetnek. Az üzemi termelési nappal öszszekapcsolt (u. n. 5 plusz 1-es) oktatást 1965-ig valamennyi gimnáziumban meg kell valósítani. A DOLGOZÓK ISKOLAI. Az általános és szakmai műveltség emelésében mind nagyobb feladatok várnak a dolgozók iskoláira. Arra törekszünk, hogy a dolgozók munkájuk megszakítása nélkül minél nagyobb számban szerezzék meg a középfokú általános és szakmai műveltséget. Ezért az igényeknek megfelelően valamennyi iskolatípus mellett létre kell hozni, illetve tovább kell fejleszteni a dolgozók esti, levelező oktatási intézményeit. Biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a dolgozók megfelelő különbözeti, illetve felvételi vizsgák letétele után bármely iskolatípus bármely osztályába léphessenek. A dolgozók iskoláinak tananyagát és oktatási módszereit a felnőttek oktatása sajátos követelményeinek megfelelően kell átalakítani. Elsősorban a dolgozók iskoláinak eddig is legjobban bevált formáit az üzemi iskolákat fejlesszük a nagy ipari üzemekben, tsz-ekben és állami gazdaságokban. Ahol csak lehet, szervezzenek a váltott műszakban dolgozók munkabeosztásához alkalmazkodó műszakváltós osztályokat. A mezőgazdaságban a dolgozók iskoláinak tanítási idejét a mezőgazdasági munka idényjellegének megfelelően alakítsák ki. FELSÖIPARI (MEZŐGAZDASÁGI, KÖZGAZDASÁGI STB.) ISKOLÁK. A modern termelés mind az iparban, mind a mezőgazdaságban egyre nagyobb számban igényel magas színvonalon képzett középkádereket. Ilyenek a technikus- képzés jelenlegi formájával, tartalmával és módszereivel nem képezhetők ki. Ezért a technikusok, illetve a különböző szakágakban más-más néven nevezett, de lényegében e fogalom körébe tartozó irányító középkáderek képzését, felsőfokú oktatási jelleggel, középiskolai érettségihez, illetve szakmunkás-képpzettség, egy-két évi termelési gyakorlat. A felsőipari (stb) iskolán végzett tanulmányokat egyetemi továbbtanulás esetén be kell számítani. A felsőipari (stb) iskolák hálózatát a jelenlegi technikumok egy részéből 1970-ig kell fokozatosan kiépíteni. Egyetemek) főiskolák A felsőoktatási reform célja, hogy a gyakorlati élettel szoros kapcsolatban, magasabb színvonalon valósuljon meg a kommunista szakemberképzés: Ezért: 1. Szorosabbra kell fűzni a felsőoktatásnak a gyakorlattal, a termelőmunkával való kapcsolatát. A felvételnél részesüljenek előnyben azok a jelentkezők, akik legalább egy évig már dolgoztak, j Fokozatosan meg kell valósítani, | hogy az érettségizettek legalább egy évi munka után kerüljenek főiskolákra, egyetemekre. A képzési idő öt, illetve hat évéből legalább tíz hónap üzemi, iskolai, klinikai, bírósági (stb) szakmai gyakorlat legyen, amely a hallgatókat leendő hivatásukra 1 készíti elő és képzésük szerves (.részét alkotja. A diplomatervek és szakdolgozatok lémáit lehetőleg (Folytatás a 2. oldalon)
