Békés Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-29 / 230. szám

SSgplenilbier 29., csütörtölc NÉPÚJSÁG Pénteken Szarvason tanácskozik a megyei tanács v. b. Szeptember 30-án, pénteken délelőtt Szarvason, a járási ta- náes V, b. üléstermében tartja a megyei tanács tanácskozását. El­ső napirendi pontként az előző v. b. ülésen hozott határozatok vég­rehajtásáról számol be Arany Tóth Lajos elvtárs, a megyei tanács V. b. elnöke. A tanácskozás második napirendi pontjaként a szarvasi járási tanács végrehajtó bizottsága irányító és el­lenőrző munkájának megvitatására kerül sor. Majd az őszi beta­karítási munkák jelenlegi állásáról s a vetésre való felkészülésről, végezetül pedig a megyei tanács v. b. 1960 negyedik negyedévi munkaterv-tervezetének megtárgyalásával ér véget a v. b. ülés Szarvason. Megkezdődött a seprűcirok betakarítása Megyénkből évről évre több seprűcirok-szakállt exportálnak Olaszországba, Libanonba, Né­metországba, Franciaországba és más külföldi államba. E jól jö­vedelmező növény termesztésével ez évben már főként a termelő- szövetkezetek foglalkoznak, s me- gyeszerte 6300 holdat vetettek nagy táblákba. A nagyüzemi mód­szerekkel termesztett cirok — a száraz időjárás ellenére — kiváló minőségű szakáll- és magtermést hozott, s holdanként 8—10 ezer forint jövedelmet biztosít a szö­vetkezetnek. Az eleki Lenin, a kevermesi Kapálás nélkül hatvan mázsás kukoricatermés A medgyesegyházi Béke Tsz 560 hold kukoricaföldjén befeje­zéshez közeledik a törés. A hib­rid magból négyzetesen vetett, gondosan ápolt és mélyen művelt nagytáblákon két-három csőter­mést neveltek az erős szálak, s a szárazság ellenére 55 mázsás átlagtermést takarítanak be. Egy 40 holdas táblán kísérletképp vegyszerrel irtották a gyomot, amely kapálás nélkül 60 mázsás átlagtermést adott. Jövőre lega­lább 150 holdon alkalmazzák ezt a jó bevált gyomirtási módszert. A medgyesegyházi Béke Ter­melőszövetkezetben — amely há­romszorosára fejlődött az elmúlt télen — nagy gondot okoz a bő kukoricatermés tárolása, hisz ennyi góréépítésre még nem volt mód. Ezért úgy határoztak, hogy 220 vagonnal tárolnak a közös jószágállomány részére, ennek többségét prizmába rakják, s ku­koricaszárral fedik be. Ezenkí­vül a tagság munkaegységenként 3 kiló csöveskukoricát kap. Nem ritka az olyan család, amelynek 15—20 mázsa kukoricát szállíta­nak a közösből. A bő termés lát­tán a tagság elhatározta: jövőre 100 holdanként 56 hízott sertést ad az államnak az idei 40 he­lyett. Ä selejt lovak árából gépeket vásárolnak Néhány hónapja jelent meg a Földművelésügyi Minisztérium hivatalos lapjában az a rendelet, amely kimondja, hogy a selejt lovak árából, amennyiben az ár­visszatérítésről a szövetkezeti gazdák egy-két évi időtartamra lemondanak, gépet vásárolhat­nak. A kunágotai Petőfi Termelő- szövetkezetben éltek ezzel a le­hetőséggel és a közös gazdaság lóállományból 70 selejt lovat ajánlottak fel gépvásárlásra. Emellett a tsz-gazdák egy része felajánlotta gépvásárlásra azt az összeget is, amelyet a tsz-től az igavonó állatokért 1961-ben kellett volna megkapniuk. A szö­vetkezeti gazdák pénzét a terme­lőszövetkezet gépekbe fekteti és 1962-ben az igavonó állatokért esedékes vételárat a tagságnak megtéríti. Az eddigi számítások szerint az ilyen formán összeírt pénzösszeg három Zetor vételárá­nak felel meg. Vörös Csillag, a csorvási Kossuth és még több termelőszövetkezet — ahol 150—300 holdon termesz­tettek cirkot —, erre a célra át­alakított kenderkonbájnokkal ta­karítják be a seprűcirkot. A gé­pesített betakarítás nemcsak gyorsabb, olcsóbb, de minőségi­leg is jó. A seprűcirok-betakarí- tással egy időben megkezdték a jövő évi termelési szerződést is: a kunágotai Petőfi Tsz 500 hold ciroktermesztésre vállalkozott. Mezőhegyesi kiszisták között December 16-án tartja országos kongresszusát a KISZ. A mező­hegyesi fiatalok nagy szorgalom­mal készülnek e fontos eseményre. Kassai Béla, a gazdaság központi KISZ-titkára és Kiss Ferenc, a gazdaság KISZ-szervezeteinek patronálója segítségével már meg­kezdték a kongresszusra való fel­készülést. Különösen sokat segít a fiataloknak Kiss Ferenc elvtárs, akit nagyon szeretnek a kiszesek. — Feri bácsi, mikor megyünk kukoricát törni? — kérdezték tőle, amikor kint jártunk. Mivel szombat volt és társadal­mi munkára készültek, Feri bácsi máris válaszolt. — Délben találkozunk a KISZ- helyiség előtt. Onnan indulunk kocsival... De ügy készüljetek, hogy utána szalonnasütés lesz... A „tintások" meg a „csizmások" Ahogy sétálgatunk az utcán, ar­ról beszélnek a fiatalok, hogy 1957-ben még csak egy alapszer­vezet volt a gazdaságban, a köz­ponti 22 fiatallal. Jelenleg 20 alapszervezet működik a Mezőhe­gyesi Állami Gazdaságban, s tag­létszámuk meghaladja az ötszá­zat. A mezőhegyesi KlSZ-szerve- zetek tagságának négy-öt száza­léka szellemi munkás. Csak a gaz. daság központi szervezetében mu­tat emelkedést ez a szám, ez az arány. Nem valami kecsegtető azonban, hogy egyesek „tintások­nak” nevezik az irodai fiatalokat. Pedig az irodaiak közeledni akar­nak a fizikai munkában dolgozó kiszesekhez. Annál is inkább, mert sértőnek, bántónak érzik — méghozzá joggal — ezt a „becé- zést”. E közeledésből fakadt az is, hogy az irodaiak versenyre hív­ták a major összes KlSZ-alapszer- vezetének fiataljait. A központi alapszervezet kisze- sei vállalták négy hold kukorica letörését társadalmi munkában. Ezenkívül mind a 20 alapszerve' SZÁMVETI LEJEN A csanádapácai Köztársaság Tsz a nagy határú tsz-ek közé tar­tozik, hiszen a 280 gazdának 1700 hold földje van. A gond, a napi munkával járó törődés mégsem viselte meg, pedig ha valakinek jut a jóból is meg a rosszból is, akkor ezt Bohus János tsz-elnök magáról elmondhatja. Mégis jó­kedve van, és olyan jó egészség­nek örvend, hogy állja, bírja az idő ostromát, s az élet ezernyi gondját, rejtéjét, baját szereli le merészen, nagy hozzáértéssel, em­berséggel — Régen írtatok rólunk — szó­lal meg —, vagy talán nem va­gyunk jó szövetkezet? — vetette rám villogó szemeit. — Az igaz, hogy..: — Ma éppen közgyűlésünk lesz. Most várjuk az embereket. Itt a nyakunkon az ősz, ezernyi a tennivalónk, s hogy jól menjen a munka, nem mulaszt- hatjuk el az ősz eleji számvetést' — magyarázza. Ez még nagyobb lendületet ad, mert látják az em­berek: nem fáradoztak hiába. A terem zsongott a beszédtől. A szövetkezet gazdái csoportokat al­kottak, s amíg a közgyűlés kezde­tére vártak, egymás dolgáról, ba­járól beszélgettek, vitatkoztak. Ilyen nagy családban bizony nem lehet mindenki kedvére cseleked­ni. Ami jó Kormányos Pálnak, az nem biztos, hogy Csóti Andrásnak is megfelel. Egyeztetni kell a gon­dolatokat. Egy dologban azonban valamennyien egységesek: nem te­kingetnek az egyéni gazdálkodás felé, pedig többségük még csak a jövő év tavaszán ünnepli egyéves szövetkezeti tagságát; A jó hangulatnak fundamentuma van Már hogyne lenne, amikor a tsz-ben mindenki arról beszél: ha törik, ha szakad, a közös vagyon gyarapodása; a jövő évi gazdálko­dás alapjainak lerakása mellett a tervezett 60,92 forint munkaegy­ségre jutó értékben mindössze 1 forint kiesés lesz. És ez nagy do­log, különösen az idén, amikor a gazdag tavaszi záporok után olyan kánikulát éltek át, amilyenre a falu legidősebb parasztjai is csak hosszabb gondolkodás után emlé­keznek; Ezen a szövetkezeten azonban ez az istentelen forróság sem fogott ki. Búzából 13,83 má­zsa, őszi árpából 17,24 mázsa, ta­vaszi árpából 11,3 mázsa átlagter­mést értek el. A cukorrépa holdja is több mint 150 mázsát ad. A ku­korica átlagtermése 30 mázsa kö­rül lesz. A dinnye és az uborka 150 ezer forint többletbevételhez juttatta a közöst. A burgonya ter­mése kevesebb lett ugyan, mint arra számoltak, s a hirtelen bekö­szöntött nyár is levénített vagy 25 ezer forintot érő zöldborsót. Ahí- zottsertés-átadási terv is sántít — de csak a darabszám — jegyezte meg az egyik ember —, mert a súlyterv meglesz! — És a jövő év megalapozásával mi lesz? — fordulok az elnökhöz. — Négyszázhatvan holdba ve­tünk búzát. Száz holdba hazai mágot, háromszázhatvanba pedig szovjet és olasz búza kerül. Száz- huszonkét választott bika már hí­zik, ezeket 1961 decemberében ad­juk le. Az idén építettünk egy 600-as sertéshizlaldát és minden jel arra mutat, hogy, jövőre! 1200-nál is több hízottsertést adunk el — A szövetkezet népe hogyan fogadta a magas terméshozamú búzákat? — Volt, aki szembeszállt a ve­zetőség javaslatával, a többség azonban ismereteinek szűkében se jót, se rosszat nem szólt. Féltik a kenyerüket, mert ha kifagy, mit esznek? — ilyen hangok hallat­szottak. — Persze érveik is vol­tak. Kerekiben a kövesút melletti olasz búzatábla kifagyott, s ugyan­akkor ez a fajta egy másik gaz­daságban a februári takaró nél­küli száraz hideget is elviselte. Ez az, ami elgondolkoztatta őket, s arra gondoltak, hogy a búzakifa­gyás ellen elsősorban egyet s mást ők tehetnek. Amikor azután az elnök azt mondta, lehet választani: — ves­sünk tisztán magyar búzát, még­pedig száz holddal többet, mint így, mert búzából még a tsz-nek is önellátónak illik lenni és csök­kentsük a cukorrépa, a hagyma, a cirok és a kertészet területét, ez­zel együtt az innen várható be­vételeket is, az egy munkaegység értékével együtt — akkor váratla­nul megfordult a kocka. A tagság bizalmat szavazott az elnöknek, csak jól csinálja — ezzel a kikö­téssel. — Meg is jegyezte a mel­lettem ülő Márton Gyula bácsi: — Ügyes elnökünk van; De így is kell — tette hozzá. Bohus János valóban megállja a helyét, s ez is egyik alapja annak, hogy erre a közös gazdaságra nemcsak alkotóik büszkék, hanem büszke rá a járás, az egész me­gye is. Dupsj Károly zet védnökséget vállalt, hogy az állami gazdaságban a tervezettnél hamarabb takarítják be a kuko­ricát és szedik fel a cukorrépát. Közben bemutatták Méreg Ist­ván segédmunkás KISZ-fiatalt, aki a gépműhelyben dolgozik és 19 éves. Amint mondták, ő azok közé tartozik, akik a kapott meg- bizatásokat mindig lelkiismerete­sen teljesítik. Tízes bizalmi, még­hozzá olyan, aki rendszeresen tá­jékoztatja a fiatalokat a szervezet­ben történő eseményekről, még akkor is, ha némelyik fiatal nem az ő csoportjához tartozik. A kultúra központjai A fiatalok, de a felnőttek is a kuitúrotthonokban találják meg szórakozásukat. Hét kultúrotthon van az állami gazdaságban. Mind­egyik kultúrotthonban hetenként kétszer van filmvetítés. Ezen a héten, csütörtökön a Békés me­gyei Jókai Színház vendégszere­pei a központi kultúrotthonban. ahol a Diadalmas asszony című operettet mutatják be. A község­ben egyetlen nyilvános szórakozó­hely van, az Űj Világ elnevezésű földművesszövetkezeti étterem, melyet szépen, kulturáltan átala­kítottak a közelmúltban, ahol most már mindenki jól érzi ma­gát. A kukoricaföldön Ebéd után a központi KISZ- szervezet fiataljai már a kukorica- táblában szorgoskodtak. Már mé­lyen bent jártak a kukoricatáblá­ban, amikor Kiss elvtárssal meg­találtuk őket. Kiss elvtárs kicsit büszkén újságolta, hogy a fiatalok között ott van az ö két fia is. A kiszisták egy hold kukorica letöréséért 395 forintot és 50 kilo­gramm kukoricát kapnak kollek­tíván. A társadalmi munkával szerzett „jövedelem” a KISZ alap- szervezet kulturális alapját növeli. S a „tintások” és a „csizmások” — ha néha csipkelődnek is — váll váll mellett jól megértik egymást. Hiszen egy a céljuk, egy az elkép­zelésük. Este a tábortűz mellett, amint a lángok az ég felé törnek, a mező­hegyesi KISZ-fiatalok Kiss elv­társsal, a népszerű Feri bácsival vidáman dalolásznak, miközben pi. rul a kenyér, s a szalonnáról cse­pegő zsír illatát messze viszi az esti szél... e—ő A CUKORRÉPA BETAKARÍTÁSÁNÁL a következőkre ügyeljünk: A répa szedését és szállítását a cukorgyárral megbeszélt ütemterv szerint gazmentesen végezzük! A kiszedett répát azonnal fejeljük, kupacoljuk és takarjuk. A kupacok helyét gaztól, szeméttől takarítsuk el és minél nagyobb répakupaco­kat rakjunk. Óvjuk a répát a fonnyadástól ! 24 órán belül szállítsuk be az átvevőhelyre, ha mindjárt nem szállíthatjuk, rakjuk a szántóföldön nagyobb kupacokba és földdel takarjuk be. 567 1. Helyesen fejelt. 2. Helytelenül kúposán fejelt. S. Helytelenül magasan fejöt. i. Helytelenül mélyen fejelt.

Next

/
Thumbnails
Contents