Békés Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-29 / 230. szám

BÉKÉS MEGYEI * Ara: SO fillér * Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPUJSAG 1960. SZEPTEMBER 29., CSÜTÖRTÖK AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA V. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM A közgyűlés tűzze ki a iiukleárisíégyver-kí sér letek megszűntetéséről folytatott tárgyalások határidejét — mondotta Gomulka elvtárs az ENSZ-közgyűlésen Az ENSZ-közgyűlés kedden folytatta ülésszakát. Délelőtt Ro­mánia, az Egyesült Arab Köztársaság és Thaiföld képviselője, dél­után pedig Lengyelország, Paraguay, Guatemala és Pakisztán kül­dötte mondott beszédet. Felszólalt Taboada argentin külügyminisz­ter, majd Diefenbaker kanadai miniszterelnök is. Nagy figyelemmel hallgatták a küldöttek Mehmet Shehu albán miniszterelnöknek és Gheorghiu-Dej elvtársnak, a Román Munkáspárt Központi Bizott­sága első titkárának a beszédét. Dej elvtárs a szovjet javaslatot támogatva javasolta az ENSZ vezetésének átszervezését, valamint határozottan támogatta az egyszemélyi főtitkári tisztség megszüntetését. Majd Görögország és Törökország képviselőihez fordulva indítványozta, hogy hozzanak létre kollektív biztonsági szerződést a Balkánon és tegyék ezt a te­rületet külföldi katonai támaszpontoktól és atomfegyverektől men­tessé. Ezután Nasszer elnök, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke kö­vetkezett felszólalásra, Nasszer javasolta, hogy Hruscsov és Eisen­hower akár négyszemközt, „akár a közgyűlés által választott más Személyiségek részvételével” találkozzanak és dolgozzák ki azokat az elveket, amelyeknek értelmében új leszerelési értekezlet kezdőd­het. Bírálta Hammarskjöld kongói politikáját és határozottan sik- raszállt Lumumba törvényes kormánya mellett. Követelte, hogy haladéktalanul vegyék fel a Kínai Népköztársaságot az ENSZ-be és biztosítsák az algériai nép önrendelkezési jogának gyakorlását. A délutáni ülésen felszólalt Gomulka elvtárs, a lengyel kül­döttség vezetője is, akinek beszédét az alábbiakban kivonatosan is­mertetjük, Gomulka elvtárs beszéde mai kötendő békeszerződés mel­Társadalmi összefogással a közoktatás továbbfejlesztéséért — Aktívaértekezlet a Jókai Színházban — New York (MTI) Az ENSZ-közgyűlés kedden dél­után — magyar idő szerint 20.18 órakor — ismét összeült, hogy folytassa a nemzetközi helyzet ál­talános vitáját A délután ülés első felszólalója Thaiföld képviselője volt utána W. Gomulka, a LEMP Központi Bizottságának első titkára, a len­gyel ENSZ-küldöttség vezetője szólalt fel. Hírügynökségi jelentések sze­rint beszédében Gomulka foglal­kozott a német kérdéssel és rámu­tatott arra a súlyos veszélyre, amely a nyugatnémet revansisták és militaristák részéről Európát és a világ békéjét fenyegeti. Ezután arról beszélt, hogy a potsdami egyezményt nyugati részről megszegik és éles szavak­kal megbélyegezte a volt hitleris­ta tábornokok emlékiratát, amely­ben a Bundeswehr atomfelfegy­verzését sürgetik. A német hadianyagipar, ame­lyet az egykor Hitlert finanszí­rozó konszernek építettek újjá —, mondotta — nemcsak part­nere a nyugati hatalmak hadi­iparának, hanem most már „ver­senyben” is áll azzal. A tények világosan mutatják, hogy az agresszív területi követe­lések a Német Szövetségi Köztár­saság hivatalos programjává vál­tak. A lengyel küldöttség vezetője állást foglalt a két német állam­lett és hangsúlyozta, legfőbb ide­je, hogy mindazok, akik a potsda­mi egyezményt aláírták, egyszer s mindenkorra érvényesnek ismer­jék el a jelfenlegi német határokat. A továbbiakban Gomulka síkra- szállt a Kínai Népköztársaság ENSZ-tagsága mellett. Kijelentet­te, hátat kell fordítani annak a hiú ábrándnak, hogy a jelenkor problémái a Kínai Népköztársa­ság képviselőinek részvétele nél­kül megoldhatók. Elsősorban az Egyesült Államo­kat terheli a felelősség azért, hogy az ENSZ még mindig nem veszi kellőképpen figyelembe a nemzetközi helyzet reális té­nyeit és a békés együttélés meg­valósítását. Az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének munkáját bírálva Gomul­ka rámutatott: Mélységesen ellen­tétes az ENSZ céljaival és alap­elveivel az a tény, hogy a világ­szervezet zászlaját alárendelik a gyarmatosítók érdekeinek. A len­gyel küldöttség teljes mértékben egyetért azzal a bírálattal, amely a ENSZ főtitkárának kongói ma­gatartásáról elhangzott. A lengyel küldöttség helyesli az ENSZ meg­szilárdításának és szervezete meg­javításának gondolatát. Támogat­ja Hruscsov szovjet miniszterel­nök erre vonatkozó javaslatát. Ezután hosszasan foglalkozott a leszerelés kérdésével és támo­gatta az általános és teljes le­szerelés szovjet javaslatát. Rá­mutatott, hogy a jelenlegi hely­zetben Hruscsov új javaslatai­nak óriási jelentőségük van. A lengyel küldöttség vezetője élesen bírálta „a félelem egyen­súlyán alapuló” nyugati politikát és rámutatott: Az emberiség tör­ténelme egészen napjainkig azt (Folytatás a 2. oldalon) Tegnap reggel 9 órakor a Bé­kés megyei Jókai Színházban nagy aktívaértekezletet tartott az MSZMP Békés megyei bizottsága és a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága az iskolareform előké­szítésére kiküldött kormánybizott­ság által elkészített irányelvekről. Az elnökségben helyet foglaltak: Benke Valéria, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, műve­lődésügyi miniszter, Klaukó Má­tyás elvtárs, az MSZMP Békés megyei bizottságának első titkára, Arany Tóth Lajos elvtárs, a me­gyei tanács végrehajtó bizottságá­nak elnöke, Szabó Sándor elvtárs, az MSZMP Békés megyei bizott­ságának titkára, dr. Kertész Már­ton, a megyei tanács v. b. elnök- helyettese, Mizó Gyula, a pedagó­gus szakszervezet megyei elnöke. Frank Ferenc, a megyei pártbi­zottság' osztályvezetője, Nagy Fe­renc, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője. Az ak­tívaülést Szabó Sándor elvtárs üdvözölte a pártbizottság és ta­nács nevében, majd átadta a szót a nagy aktíva előadójának, dr. Kertész Márton v. b. elnökhelyet­tesnek: Kertész elvtárs beszédének ele­jén vázolta a kormánybizottság által elkészített irányelvek meg­vitatásának szükségességét; — A párt és a kormány szüksé­gesnek tartotta — mondotta — az irányelveknek az egész társa­dalommal való megvitatását, hogy egész dolgozó népünk, társadal­munk különböző rétegei kifejt­hessék véleményüket, megtehes­sék javaslatukat iskolarendsze­rünk továbbfejlesztésével kapcso­latban. Megyénkben az irányelvek vitája ezzel a mai nagy aktívával kezdődik. A párt és a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága azokat az elvtársakat hívta meg, akikre el­sősorban számít — mint minden más feladat végrehajtásában is—, hogy a megyében folyó vitát szer­vezzék, vezessék és irányítsák. Majd Kertész elvtárs a beszé­dét így folytatta: — Egész dolgozó népünk nagy érdeklődéssel és örömmel vette kezébe az irányelveket, tanulmá­nyozta azokat. Az az általános hangulat, hogy a továbbfejlesztés irányelveinek megvalósulásával megoldódnak azok a problémák, nehézségek, melyek már eddig is jelentkeztek iskolai életünkben. Az irányelvek egész oktatási rend­szerünk erőteljes továbbfejleszté­sét jelentik, a mai és a jövőbeni iskolai problémák megoldását ve­szik tervbe, az ifjúság tanítását, nevelését helyezik új alapokra. Kertész elvtárs beszédében visz- szapillantást tett a múltra, beszélt az egyházi iskolarendszerről és a múlt átkos örökségéről. Szólt ar­ról, hogy a felszabadulás után például megkétszereződött me­gyénk középiskolai hálózata. Lét­rehoztunk hat új gimnáziumot, ezenkívül egy ipari technikumot, négy mezőgazdasági és egy köz- gazdasági technikumot, melyek a középfokú szakoktatást kívánják megvalósítani. Középiskoláink ta­nulóinak létszáma megközelíti az 5700 főt. Az is nagy eredmény, hogy az 1960/61-es tanévben a középiskolák első osztályaiban már a 73 százalékot is meghalad­ja a munkás- és parasztszármazá­sú tanulók aránya, amely a felsza­badulás előtt alig tett ki 4—5 szá­zalékot. Beszédében Kertész elvtárs be* számolt ajrról is, hogy a fejlődés lemérésénél nem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül, hogy megyénk te­rületén sok nemzetiségi dolgozó él, és jelenleg 12 általános iskolá­ban és két gimnáziumban nemze­tiségi nyelven folyik az oktatás, ötvennyolc általános iskolában pedig nemzetiségi nyelvet taníta­nak. Óvodáink közül tizenhatban szintén anyanyelvükön nevelik a gyerekeket: — Őszintén meg kell azonban mondanunk — folytatta Kertész elvtárs —, hogy Iskolai rendsze­rünk eredményei mellett néhány negatív vonás mutatkozik, és eze­ket nemcsak a tanulók és a peda­gógusok mondják el, hanem a szü­lők, a társadalom maga is látja, érzi. Köztudomású, hogy az élet követeli az iskola és a termelés, a munka és az élet kapcsolatának szorosabbá tételét. Oktatási rend­szerünkben fellelhető hiányossá­gok indokolják, sőt múlhatatlanul szükségessé teszik bizonyos vál­tozások végrehajtását, vagyis isko­larendszerünk továbbfejlesztését; Ezután Kertész elvtárs részle­tesen taglalta az irányelvek cél­kitűzéseit: Dr. Kertész Márton v. b. elnök- helyettes referátuma után Szabó Sándor elvtárs átadta a szót a hozzászólóknak. Elsőnek Sándor József elvtárs, a szeghalmi járási tanács v. b. elnöke, majd Takács elvtárs, a Békési Gépállomás dol­gozója szólt a referátumhoz. Nász­tor Sándor elvtársnak, az orosházi pártbizottság első titkárának hoz­zászólása után Merényi József, a mezőkovácsházi általános iskola igazgatója és Barkóczi Pál elvtárs, a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke szólalt fel. Szünet után Zalai György, a gyulai járási pártbizottság első tit­kára, Zsilók Andrásné, a békés­csabai III. sz. általános iskola szü­lői munkaközössége elnöke, Klau- kó Mátyás elvtárs, a megyei párt- bizottság első titkára, Molnár Jó­zsef elvtárs, a kötöttárugyár dol­gozója, Koller József elvtárs. az orosházi Táncsics Gimnázium igazgatója kért szót. Ezután Ben­ke Valéria, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, művelődés- ügyi miniszter szólt a nagy aktiva résztvevőihez. (A felszólalások is­mertetésére a holnapi számban visszatérünk.) Az értekezlet Szabó Sándor elv­társ zárszavával ért véget; UWVWUWWUVVVUWVUWUVUV Ez ár nagyüzem A békéscsabai Vörös Október Termelőszövetkezetben készült ez a felvételünk. Az épülő 800 férőhe­lyes sertéshizlalda látható, amelyet 570 ezer forint költséggel építenek a tsz-nek a Békés megyei Magasépítő Vállalat dolgozói. A hizlaldához a korábban épült víztorony nyomja majd a vizet. Az állatok etetését a korlát fala alá elhelyezett vályúkkal úgy oldják meg, hogy kívülről öntik be az eleséget. A termelőszövetkezet vezetői és tagjai azon igyekeznek, hogy ezt a hatalmas,, valóban nagyüzemi jellegű hizlaldát mielőbb benépesítsék. Ehhez megvan a megfelelő számú kocaállo­mány, amely közül egy előhasi éppen a napokban 17 malacot fialt.

Next

/
Thumbnails
Contents