Békés Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-23 / 225. szám

4 HépújsAg 1960. szeptember 23., péntek ^öhália szekerén 1960. szeptember 20-án Indulás és megérkezés A színház előtt egy szürke au­tóbusz, s körülötte az eső miatt nylon köntösbe buhkolódziva né­hányat indulásra vámnak. — Mindenki itt van? — Itt hét — kiáltja valaki t-ü- retonetlenül, s az autóbusz motor­ja hangosan felbúg, a reflektor hosszan világítja meg a Sztálin «tat — Elkezdődött — szólal meg Mátyás Job. Az esőfüggönyön túl lassan elmaradnak a város házai, és „Thália szekere” elindul útjá­ra. A kocsiban Molióre Képzelt be­tegének szereplői. A végállomás Sarkad. A nyár gyorsan elrepült, s a színházban is megindult a munka. Először a tájelőadások kezdődtek él. Ma Szarvason is 'ki­gyulladnak a reflektorok a műve­lődési háaban, ott pedig a Diadal­mas asszony című nagyoperettet mutatják be. Az épület homlokzatéra kiírva: „A Közalkalmazottak Szakszerve­zetének József Attila Kultúrháza.” Az ajtó előtt néhány fejkendős néni kíváncsian lesi a lelépő szí­nészeket. Amikor Körösztös Ist­ván elhalad előttük, a két néni öeszenéz, s az egyik megszólal: — Emlékszel...? A Menyasszony- táncban is játszott. A másik néni bólogat, aztán szép kényelmesen eüindarinak be­felé. A gongütés A kultúrhóz udvarán már bent áll a teherautó és serény kezekkel építik a színpadon a díszleteket. A színpadra felvezető ajtó mellett egy kis házikó. Mennyezetéről lsét szál dróton lóg egy villanykörte, az ablak előtt nagy asztal, s a kályha előtt kis fehér lavór félig vízzel. Nőd öltöző. — Itt öltözünk — szólal meg Bállá Olga. És gyorsan hozzákez­denek az öltő zéshez, a maszkíro- záshoz. Lőrinczi Éva tósülíködik. Mátyás Joli pedig a ruháját kere­sd. Fenn a kíultúrház emeletén van a férfi öltöző. A belső szobában rádió, lemezjátszó, s könyvszek­rény, a külső szobában biliárdasz­tal, televízió. Előkerülnek a táskák és kd-kd hozzákezd az otthonról hozott va­csora elfogyasztásához. A kártyaparti is kialakul, s úgy látszik Székely Tominak jól megy, mert bemondja a handot. Lent a nézőtéren a közönség lassan gyülekezik. A pénztár ab­laka előtt ketten tanakodnak, — Bemenjünk? — Be hát — szód — nyitván, a férj feleségéhez, és két jegyet máris megvesznek. — Milyen „ház” lesz? — kér­dem a pénztárostól, aki társadal­mi munkában kultúrfelelősként árulja a jegyeket. — Sajnos, nem lesz tele a né­zőtér... — Miért? — Mert már a színjátszók be­mutatták itt a Képzelt beteget. — Ez is ritkán fordul elő, pe­dig Sarkadon — mondja Mészáros László a színház szervezője. — Sarkadon, mindig telt ház szokott lenni. Még néhány kopácsolás hangzik a színpadról, aztán kialaszik a fény, néhányan most lépnek még a színpadról, aztán kialszik a be, három gongütés: kezdődik az előadás. Későnjövők és taps A színpadon Moliére Képzelt betegének címszereplője Argon, Körösztös István számolásba me­rülve..: — Két sou Purgó doktornak — mondja, s a közönség lélegzetfojt­va figyeli, mi történik. S az elő­adás jól halad, sokat nevetnek Lőrinczi Éván, Argonék szobalá­nyán. De hátid néha pisszegés hangzik, mert egy-egy későn jövő bizony zavarja az előadást. Az el­ső felvonás végét nagy taps kíséri és a cukonkás néni előtt, kint az előcsarnokban megindul a beszél­getés. — Tetszik? — kérdi egy fiatal- asszony a barátnőjét. — Egész jó — válaszolja a má­sik, s aztán gyorsan a holnapi nap munkájáról kezdenek beszélgetni. Bent a nézőtéren az első sorokban néhányan bent maradtak. Molnár ímréne, a tanács egészségügyi osz­tályának dolgozója, és Szabó Györgyné a titkárságról. Hozzá­juk fordulok. — Hogy tetszik az előadás? —1 Nagyon jó — válaszolják szinte egyszerre. — Mindig el szoktak jönni? — Igen. — Bérletet vennének? — Ha lenne, miért ne? — Tudják, hogy mit fog játszani ez évben a Jókai Színház? — Sajnos, nem. — Ha mór a tanácsnál dolgoz­nak, nem tudják, mikor lesz kész az ú j kultúrház? — Úgy halottak, hogy talán már decemberben át is adják. Ott majd biztosan többen lesanek. A beszélgetés közben elalszik a fény, s újra felmegy a függöny és folytatódik az előadás. A har­madik felvonás végén vastaps ju­talmazza Körösztös István, Má­tyás Jolán, Lőrinczi Éva, Bállá Olga, Székely Tamás, Pathó Ist­ván és a többiek játékát. A vas­taps bizonyíték volt, hogy tetszett az előadás Sarkadon. Kár, hogy kevesen jöttek el, mert akik nem látták, sajnálhatják. A járási ta­nács kitett magáért, hisz’ a kul­túrház hét első sorát mind ők vet­ték meg. Ez alatt az öltözőben gyors pakolás kezdődik, az egy la­vórban lassan halad a mosdás, de mindenki elkészül, s a buszban elhelyezkedve, jókedvűen indu­lunk 'Thália modern szekerén ha­zafelé. Félórás út után feltűnnek a vá­ros fényei, az első őszi eső már felszáradt, csak néhol csillog a lámpafényben egy-egy kis tócsa, mindjárt éjfél és hivatalosan is megkezdődik az ősz: néhány óra múlva már szeptember 21-e lesz. így történt az első utazás Thália szekerén 1960. szeptember 20-án. Dóczi Imre-N‘ Másfél kiló ostobaság izénkét éves kislányom a padláson keresgélt valamit és a lomok között megtalálta néhai dédnagyanyám hatszáz olda­las imádságos könyvét. „Keresztyén tanítások és imádságok a ke­resztyén embernek” ez volt a könyv címe. Én az egészről csak akkor szereztem tudomást, amikor leányom egyik nap elém állt és nevetve azt kérdezte: Apu, találd ki, mi van a. kezemben? — Egy nagy és öreg, penészes fedelű könyv! — vágtam rá azon­nal, mert tényleg azt láttam. — Nem találtad el. Ez másfél kiló ostobaság — jelentette ki határozottan és mielőtt védekezhettem volna, máris fennhangon olvasta a következőket: „ ... Buzgósággal imádkozz, azaz: mikor imádkozol, ne úgy gon­dold a istent, mint valamely kegyetlen, kemény Urat, hanem mint irgalmas, Jóltévő Atyát, és hidd el, hogy nem csak meghallgatja, «mit tőle kérsz; hanem meg is akarja adni, ha hasznos tenéked.. fagyon kérlek, hagyd abba — szóltam leányomra és megje­gyeztem, hogy nincs szükségem feltételezni az Urat és tőle várni, mit tart nekem hasznosnak. — Jaj, még ezt hallgasd meg, most jön a bukfenc — lelkende­zett és a könyvnek egy újabb oldalára csapott. Mit tehettem, azt is meghallgattam. „... Látni ezt Sz. Dávidban, midőn fiatskája ki neki Bethsa- bütől született vala megvervén az Űr terhes betegséggel annyira érdekiette Dávid szívét annak kínlódása, hogy Ö ezalatt böjtölt, könyörgött, a földön feküdt és hált. Igaz, hogy Dávidnak atyai természeti szánakozó szívén kívül, más oka is volt, melyért ily nagy bánatban volt fiatekájának kínlódásán: ez tudniillik, hogy annak az Ö bűne miatt kellett szenvedni és meghallni, mint világosan megmondotta néki Náthán Próféta. De éppen ez az, ami más szü­léknek szivüket is keseríti. Mert jóllehet, Próféta nem mondja né- kiek, mindazonáltal gondolják, hogy talán az ő kínlódó ártatlan gyermekük az ő bűnükért szenved. Ugyanis tudni való a Sz. Dávid és fiatskája példájából, hogy az Isten megverte a gyermekeket szü­leiknek bűneiért, hogy azokban a szüleiket ostorozza...” — No, kislányom nekem ebből már tényleg elegem van — tet­tem a kezemet a kifakult lapra, de 8 gyengéden félretette s máris olvasta a következő oldalt, így: Ä... Elég okot találhat az Istennek szoros igazsága a gyermek­ben, melyért azokat betegséggel és fájdalmakkal látogatja: mert Adómról reá jók és által vagyon az eredendő bűn, mely szerzője minden nyomorúságoknak .. Itt kislányom abbahagyta az olvasást és azt kérdezte: Hogyan fér össze az „irgahnas jóltevő atya irgalmasságával és jóltevésével óE a kegyetlen bosszúállás, hogy az embereket és ártatlan gyerme­keket kínnal és szenvedéssel bünteti végnélkül, mint valami őrült szadista? ■Véleményed szerint hogyan fér össze? — kérdeztem most ’ már érdeklődéssel, mert láttam, hogy nagoyn örül a felfe­dezésnek. — Sehogy sem! Mondtam, hogy badarság ez az egész — nézett rám diadalmasan és a levegőbe hajította a súlyos könyvet, majd ügyesen elkapta. p — Most jut eszembe: Honnan tudod, hogy a könyv másfél kiló? — Megmértem — szólt leányom magától értetődő hangon és miközben kiviharzott a konyhából, még hallottam, amint lelken­dezve kiáltotta: — Nehogy becsapjanak a MÉH-nél!.... B. Z. j J W) m10) 9) WJ 0') 9J WJ WJ WJ wj PJ V' Madzag Madzagnak vagy spárgának nevezzük azt a kenderből ké­szült összesodort „valamit”, amivel csomagot, zsákot, kosa­rait és garabolyt összeköthe­tünk. Néha még ruhaszárításnál is használják, sőt a világtörté­nelem följegyezte, hogy minden idők legnagyobb hadvezére, Nagy Sándor egyetlen kardcsa­pással oldotta ki a gordiuszi cso­mót. Madzagot találunk a ház­tartási boltokban, a békésiek nadrágzsebében, íróasztalfiók­ban s alkalomadtán a Csaba Szálló előtt vásárolt kifliben. Az már ritkább eset, hogy édesipari termékeink is madzag­gal vannak töltve. De térjünk vissza a kiflire. Több órás kutatás után még mindig nem derült fény arra a rejtélyre, hogy hogyan került a madzag a kiflibe. A feltételezé­sek szerint, mikor Kaszaperen aratták a búzát, a kombájnból zsákba került búzát olyan hosz- szú kötéllel vagy madzaggal kö­tötték be, hogy egy darab vala­hogy a búza közé keveredett. Egy találámány szomorú sorsát bizonyítja az, hogy a madzag to­vább „élt”, mert ha használták volna a malomban a brüsszeli világkiállításon nagydíjat nyert gabonaszeletelö gépet, akkor ta­lán az szétaprította volna « madzagot is. De belekerült a lisztbe. Mikor a péküzemben da- gasztottak, ott is átcsúszott a szitán (nem kételkedünk, hogy szitálják a lisztet), mert ez egy olyan csodálatos madzagdara­bocska, hogy mikor beleharap­tunk — mert többen megpróbál­tuk —, akkor mint a zenét hall­gató kobra, úgy elkezdett teke­regni. Hossza legalább 20 centi­méter, vastagsága pedig megha­ladja egy ma született bárány mellső lábának vastagságát. A madzagot néhány nap múlva a kenyérgyárban meginduló tisz­tasági verseny értekezletén a bizottság élé visszük. Addig is közszemlére egyik kilincsünkre kötöttük. (—czi—) A KISZ-kongresszus élőt! 150 óra társadalmi munkát vál­laltak a Békés megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat KISZ- szervezetének tagjai. « Kongresszusi hónapot szervez­nek november 15-től, december 15-ig a Forgácsolóüzem KISZ fi­ataljai. Az üzemben három ifjú­sági brigád versenyez a „Szoci­alista munkabrigád” cím elnyeré­séért. i » Vasgyűjtést szerveztek Békés­csabán a MÁV Alföldi Kisvasút kiszesei. K Társadalmi munkában utat épí­tenek a híd- és vízműépítési tech­nikum diákjai az iskola KISZ- szervezetének kezdeményezésére. « A szőnyegszövő KlSZ-fiataljai vállalták, hogy 10 kilogramm fona­lat takarítanak meg azzal, hogy kevesebb hulladékot hagynak. Az így megtakarított anyagból egy nagy szőnyeget készítenek a kongresszusig. « 440 óra társadalmi munkát és 450 facsemete elültetését vállalták a Kertészeti- és Köztisztasági Vál­lalat fiataljai. Készülnek a propagandisták A megyei pártiskolán az afeőfokü pártoktatás propagandistái kétszer egyhetes továbbképző tanfolyamon, vesznek részt. A tanfolyamon, mely szeptember 24-én fejeződik be, mi egy százhatvan olyan propaganda tanul, akik elsősorban a termelőszö­vetkezetben szervezett pártoktatásokon hasznosítják ismereteiket. A tanfolya­mon részletesen foglalkoznak a szo­cializmus építésének legidőszerűbb kérdéseivel, gazdaságpolitikával és az osztály harc jelenlegi sajátosságaival. A tájékoztató előadásokon szó volt az iskolareform-tervezetről is. Erkel-emléknap Gyulán Gyulán szeptember 24-én Erkel emléknapot tartanak a vá­ros nagy fiának, a kiváló magyar zeneköltő születésének 150. évfordulója alkalmából. Az ünnepi program szerint délben ünnepi tanácsülést rendeznek, a hol beszédet mond Szerdahelyi István, a népművelési állandó bizottság elnöke. Mátyás Mária, Simándi József, az operaház szólistái Erkel operáiból áriákat énekelnek. Délután fél 2-kor Erkel Ferenc szobrának ünnepélyes megkoszorúzására kerül sor, majd dél­után négy órakor a múzeumban megnyitják az emlékkiállítást A Mezőhegyesi Cukorgyár keres könyvjóváírássál való a*onnaH átvételre kerekes és kerék nélküli villany- és benzin-motoros szállító szalagokat Ajánlatokat a cukorgyár központi irodája címre kéri. Telefon: Mezőhegyes 3. 5S9

Next

/
Thumbnails
Contents