Békés Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-22 / 224. szám
4 hÉp új sAn I960, szeptember 22., csütörtStt Erős KISZ-szervezet, de tovább kell lépni Nagyon félek, mert semmiképpen sem szeretném kedvüket venni a békésszentandrásd Mezeseknek. Egy igen jól dolgozó alapszervezet ez, és mégis inkább olyan dolgokról szeretnék szólni, amelyeket nem az eredményekhez szoktak sorolni. Most rögtön elnézést is kérek, amiért ezt teszem. Tudom én is, hogy inkább dicsérni kellene a békésszentandrásia- kat, mert úgy tudom, hogy megyénk legjobb területi alapszervezete az övéké. És azok az apróságok, amelyekről szólni akarok, látszólag egészen eltörpülnek eredményeik mellett. Azonban, úgy gondolom, ez esetben egy-két gondolat többet használ, mint a dicséret. Tizenhárom és mégsem szerencsétlen Három év alatt nagyszerűen dolgoztak ezek a fiatalok. Tizenhármán alapították meg a KISZ- szervezetet, s ma, három évvel később az alapszervezetnek 152 tagja van! Rengeteg társadalmi munkával segítették községüket. Bencsik Ágota, Blaskó Jóska meg a többiek 80—100 órát sem sajnáltak községüktől. Az ifjúság a szocializmusért mozgalom követelményeit 86-an teljesítették. (Hozzá kell tenni, hogy amikor a mozgalom megindult, még nem voltak 152-en.) Dicséri őket az is, hogy lánycsoportjuk 58—59-ben a kézi- munkaMállításon megyei első helyet, ebben az évben pedig második helyet szerzett; Na-gy Júlia, Bencsik Júlia és a többiek ügyes kezével. Jó a színjátszó csoportjuk is. És ha mindezeket nem tudnánk, akkor is csak be kell tekinteni az ifjúsági házba, máris meggyőződhet az ember, hogy itt nagyon ügyesen dolgozik a vezetőség. Szépen díszített szobák, lemezjátszó, rádió, televízió, különböző játékok állnak a fiatalok rendelkezésére. Igaz, Mrena Mihály már 10 éve szervezője az ifjúsági mozgalomnak és most is, mint titkár, jól érti dolgát; Még egyszer: nagyon jó lenne, ha minden KISZ-alapszervezetünk felnőne a békésszentandrási KISZ álapszervezethez. Hozzászólások — csak az elnökségi asztaltól Az elmúlt héten választottak új vezetőséget. A vezetőség és küldöttválasztó taggyűlésen a titkár okos szavakkal elemezte az eddigi munkát, meg amit még ezután kell csinálni. AMk ott voltak vendégek, joggal számítottak arra, hogy egetverő vitát csapnak a szentandrási fiúk és lányok arról, hogyan lépnek tovább, mit fognak csinálni. És ez elmaradt. Két-há- rom megjegyzésen kívül csak a díszelnökség tagjai (községi, járási pártbizottságok képviselői, a járási és megyei KISZ-bizottságok munkatársai) szóltak és mondták el általában dicsérő véleményüket az alapszervezetről. Ez volt az egyik dolog, aminek az okát ott hirtelenében nehéz lett volna megtalálni. A másik, ami már ok is és okozat is: hogy bár a határozatban vannak okos gondolatok, mégis kevés. Nem több ez, mint az egy vagy két évvel ezelőtti határozat: Meg kell jól szervezni a KlSZ-Oktatást, ismeretterjesztő előadásokat kell tartani, szorosabb kapcsolatot a KISZ-en kívüliekkel és egy igen hasznos dolog: minden KISZ-tag vállaljon 25 óra társadalmi munkát. — Ez lényegében a határozat. Nem mondom, hogy ez nem jó; Jó dolgok ezek mind. De ebben az alapszervezetben ez kevés. ök már régen túl vannak a kezdeti lépéseken, megerősödtek, s bizony, erős embert nem tud nagyon lekötni egy tízdekás súly emelgeté- se. Legyen szusz a továbblépésre Remélem, nem haragszanak meg a szentandrási fiatalok, ha elmondom gondolataimat, keresve az okot arra, hogy miért volt csak fél sikere taggyűlésüknek. Mi lehet annak az oka, ha egy 150 tagú alapszervezetben a M- szesek nem nyilvánítják véleményüket? Fiatalokról van szó, tehát egy kicsit a bátortalanság is fékezi a vdtakedvet. Aztán; vagy az, hogy közömbösek a dolgok iránt, vagy az, hogy nem látják a feladatot, s nincs mit mondaniuk. Az elsőt azonnal el is hajíthatjuk, mert a szentandrási fiatalok nem közömbösek! Elsőnek állnék azok közé, akik ezt visszautasítják. A másikban azonban van valami. Sőt, talán éppen azért volt olyan csendes a taggyűlésemért nem látják, mit csináljanak ezután. Elértek egy magas lépcsőfokot, s elfogyott az ötlet. Hát csak képzeljük el: a 13 tag ma már 152-re terebélyesedett. Kitűnően léptek le minden feladatot, megszerettették magukat és becsületet szereztek a KISZ-nek. Nem közhely náluk, hogy büszke az, aki a KISZ-be mehet. Olyan erősek, hogy silánynak látszik már a csak apróbb (dekorálás, táncest-szervezés stb.) feladat. Most kellene egy Ms szusz a továbblépésre. És sajnos, ez a szusz nem látszott meg a határozati javaslatban sem. Jó dolgok, de ahhoz az erőhöz, amellyel ők rendelkeznek, semmiség. Pedig vigyázni kell, mert a fiatalok hamar megúnják magukat és odébbállnak, ha nem látnak maguk előtt újabb célokat. Hol vannak a paraszt-fiatalok? Mit lehetne csinálni? Bár ezt legjobban ők tudják, hiszen az újságíró nem ismerheti úgy az ot, Kézzelfogható bizonyíték — Abból a tortából kérünk két darabot — mutattunk az üveg alatt lapuló kívánatos süteményekre. A cukrász bácsi fogó-villájával készségesen kiemelte a megrendelt tésztákat, és egy kis tálcára elé- bünk helyezte. — Nem száraz? — kérdeztem, ugyanis közelebbről nézve a tészta tekercsét, ilyen gyanú szaladt a nyelvemre. — Mé'ghogy ez száraz?! — nézett ránk megsértődve és az ujjai közé szorítva a szeletet, mint ahogy a disznó szalonnáját tapogatják, hüvelykujjával megnyomkodta a torta csokoládés tetejét. Elképedve összenéztünk. — Nehogy mondd még egyszer, mert még meg is rágja! — szólt suttogva és kétségbeesetten a barátom, ugyanis az ö tortájával történt az incidens. A tortával együtt megettük a meghökkenésünket is. de még sokáig nem tudtunk napirendre térni a dobozi cukrász kézzelfogható bizonyítékán. B- zV _________________________________ t ani helyzetet, mint ők maguk, egy-két gondolatot mégis mondok, ha megengedik. Ami nekem feltűnt a taggyűlésen, az hogy alig volt ott parasztfiatal. Vagy nem tudom, volt-e egyáltalán? Hát tudnak-e a meglévő tagok (nemcsak a vezetőség!) ezen segíteni? Ezek a többségében munkásfiatalok, ha például azt mondanák: gyerünk, járjuk végig a tsz-eket és beszéljünk a paraszt-srácokkal, csaljuk őket hozzánk, nem lenne ennek haszna? Vagy egy másik: nem akarok termelési istrukciókat adni, de azt még a bolond is tudja, hogy minél több szőnyeget, bútort csinál az ember, minél több baromfit nevel és búzát termeszt, annál szebb lesz a lakás, annál inkább tele lesz a gyomor. Hát ez az egységes és erős alapszervezet butaságot csinálna, ha minden üzemben és vállalatnál ifjúsági brigádot hozna össze? És ha ezek a brigádok megmutatnák, hogyan kell úgy istenigazából dolgozni? Már van ugyan a Szőnyegszövőben is ifi-brigád, de ne csak ott legyen, hanem minden munkahelyen, ahol ifik dolgoznak. Lehetne például gondolkodni a község vezetőinek, hogy a falu sportirányítását nem lenne-e érdemes a KISZ-re bízni? Ez egyelőre kevés helyen vezetne eredményre, de Békésszentandráson szerintem nem lenne haszontalan. A különböző csapatok nagy többségét így is a kiszesek teszik ki. Nem lenne erejük ezeknek a fiúknak és lányoknak arra is, hogy egy kis támogatással ők vegyék kezükbe a sportmozgalom irányítását? Szerintem lenne. Nagyon jó az a határozat, hogy a KISZ-tagok mindegyike 25 óra társadalmi munkát vállal magára. Ha ez még kézzelfoghatóbb lenne, mondjuk, pontosan meghatároznák, hogy ezt és ezt fogják megalkotni — tűzhetnek bátran célt maguk elé —, akkor ez a hasznos vállalás is jobban serkentené a fiatalokat. Nem volt szó a taggyűlésen arról, hogy az alapszervezet nevelt-e már a pártnak katonát. A 152 tag között feltétlenül van olyan fiatal, akinek tagjelöltségét a KISZ- szervezet nyugodtan javasolhatja. Persze nem mindenkit, de azokat, akik elég komolyak már, aMk képesek minden tekintetben kommunisták között dolgozni, azokat lehetne javasolni, s a párt- szervezet majd eldöntené, hogy kit lát erre érdemesnek. Jön a tél, nem ártana már gondolni arra, hogy a meglévő színjátszó csoport mellé létrehozzanak több szakkört is. Annyi ott a tehetséges fiatal, hogy akár egy zenekart is összehozhatnának. Elnézést kérek, nem akarok túlságosan beavatkozni dolgaikba, vagy ha akarok, akkor ezt segítő szándékkal teszem, mert érzem, hogy tovább kellene lépniük, hiszen nagyobb, nehezebb feladatokat is meg tudnak oldani, sőt a nehezebb feladatok még inkább megerősítenék őket. Az új KISZ- vezetőségnek biztosan már millió ötlete született arra, hogyan dolgozzanak tovább. Ha a mi gondolatainkból is tudnak egyet-kettőt használni, nagyon örülünk neki. A KISZ-kongresszus is ad még jó néhány feladatot és ha annak is, meg a saját maguk által megszabott feladatoknak is nekirügasz- kodnak, akkor jövőre már egy lépcsőfokkal magasabbról nézhetnek szét. Aztán, következő évben még fel iebb.j.j Varga Tibor Az ígéret Sokszor írtunk lapunk hasábjain elismerőleg a különböző ktsz-ek munkájáról. Ezúttal azonban egy levelezőnk tudósítása alapján — aki egyben a mezőkovácsházi járási könyvtárvezetője — elmarasztálóan kell szólnunk a medgyesegyhá- zi Vas- és Faipari Ktsz-ről, amelynek hanyagságából foghíjas és valósággal roskadozik a járási könyvtár meglévő bútorállománya. De szót emelünk emiatt azért is, mert nem egyedülálló eset, sem ktsz-ink, sem más vállalataink életében a határidők be nem tartása és általában az a nemtörődömség, amely a leszállított készítmények minőségében mutatkozik. A járási könyvtár még tavaly bútorokat rendelt a jelzett ktsz- töl. A szerződés szerint időre, 1959. december 29-re, azonban a ktsz nem szállította le a bútorokat. Egy részük csak ez év január végére készült el, a többit ma is várják. Majd egy tucat levelet kézbesített a posta azóta, Mezökovácsháza és Medgyes- egyháza, majd Mezökovácsháza és Békéscsaba között, mert a járási könyvtár vezetője végül is a megyei tanács tervosztályaitól kért segítséget ahhoz, hogy minél előbb berendezhessék könyvtárukat. Ám ez sem segített, bár a tervosztály ez év augusztus 15-ig meghosszabbíszép szó... tóttá a bútorszállítás határidejét. Azok az új könyvállványok viszont, amelyeket alig fél éve adott át a ktsz a könyvtárnak, máris szétesőben vannjxk. Erről így ír levelezőnk: „... állandóan rettegésben élünk, mert nem tudjuk, hogy mikor rogynak össze a ktsz által készített új könyvállványok.” A mind két fél részéről aláírt szerződés szerint a lekötött munkákért járó összeget még a múlt év decemberében kifizette a járási könyvtár. így végeredményben két darab könyvállvány, két darab kárpitozott keményfa szék és hatvan darab könyvtartó elkészítésének árát háromnegyed éve jogtalanul használja a ktsz. Nem beszélve arról, hogy a félkész áruk is — amelyek befejezését a helyszínen vállalta — ugyanúgy állnak a könyvtárban, ahogyan annak idején odavitték azokat. Vajon gondolnak-e arra a ktsz vezetői, hogy közös megállapodásoknak ilyen hányaveti „betartása”■ egyáltalán nem használ a ktsz hírnevének? A határidőket saját maguk állapították meg első ízben. Miért ígértek, ha azt nem tudták betartani? S végül: mikor lehet számítani arra, hogy eleget tesznek a szerződésnek? — kérdezi a járási könyvtár vezetője. (V. ét.) FILMHÍRADÓ Alázatosan jelentem — Magyar film — Mindvégig lebilincselő film az ALÁZATOSAN JELENTEM Hasznos is egyben, mert emlékeztető azoknak, akik benne éltek ab ban a világban, amelyben a katona alázatosan jelentett, s tanulság azok részére, akiknek mindez eddig ismeretlen, felidézett kísérlet csupán. (Bemutatja a Brigád Mozi.) A Mezőhegyesi Cukorgyár keres könyvjóváírással való azonnali átvételre kerekes és kerék nélküli villany- cs benzin-motoros szállító szalagokat Ajánlatokat a cukorgyár központi irodája címre kéri. Telefon: Mezőhegyes 3. 559
