Békés Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-21 / 223. szám
I960. szeptember 21., szerda NÉPÚJSÁG s Az öntözéses növénytermesztés tapasztalatai Irta: Dr. Gruber Ferenc tudományos kutató A r OKSZERŰ ÖNTÖZÉSES LEGELŐGAZDÁLKODÁS Hazánkban 1 500 000 katasztrá- lis hold legelőterület van, amelyből körülbelül 250 000 katasztrá- lís hold öntözhető. Különösen fontos ez az Alföld szárazjellegű vidékén, ahol az évi csapadék és a levegő páratartalma nem elegendő ahhoz, hogy egész éven át biztosítsa a zöld legelőt. A Szarvasi Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézetben a korábbi tapasztalatokra támaszkodva, 1955 óta folynak az öntözött legelőgazdálkodással kapcsolatos kísérletek. Az eddigi munka során megállapítást nyertek a Körös-menti tájra legjobban beváló gyepkeverékek, a gyeptelepítés agrotechnikája, a legelő-váltó gazdálkodással kapcsolatban elérhető szervesanyag visszapótlás mérve és minősége, a leghasznosabb öntözési eljárások, az öntözés helyes ideje, valamint az öntözővíz mennyisége. A legelőöntözési eljárások és módszerek összehasonlítása során tanulmányozzuk: a felületi sávos csörgedezte!«, a nyomócsöves permetező, a két eljárás kombinációjának gazdasági és üzemi vonatkozásait. A négyéves kísérletek átlag- eredményei szerint a korszerű öntözött legelőn kh-kint 269 mázsa fű termett, mely három számosállatot tartott el a 160 napos legelőidény alatt. Vagyis egy számosállat eltartására elegendő volt 0,3 kh legelő. Egy 2,18 kh területű gyepen 27 mázsa keményítőérték, illetve 3,5 mázsa emészthető fehérje termett, amiből az állatok 3800 kilogramm tejet és 144 kilogramm húst termeltek. Hasonló teljesítmény elérésére saját gazdaságunkban négy katasztrális hold szántóföldi takarmánytermő területre volt szükség. LEGELŐ- ÉS RÉTJAVlTAS A munka célja az alföldi táj öntözhető és száraz viszonyok között lévő gyepjeinek megjavítása, a meglévő gyepek ápolásával, illetve a gyeptörés, az újratelepítés jí a legelő-váltógazdaság bevezetése révén. Mivel a gyepek jó része szikes, a talajjavítást is felvettük kísérleteinkbe éspedig részben vegyi anyagokkal, részben zöldtrágyákkal, illetve műtrágyákkal. Á kísérlete*: Békés, Csongrád, Borsod és Hajdú-Bihar megye területén folynak. Az eddigi ötéves kísérleti eredmények átlaga arra mutat, hogy a megfelelő módon kezelt, nem öntözhető gyepek termése is 300—700 százalékkal növelhető, ha a gyepek rendszeres ápolásban és műtrágyázásban részesülnek. GYEPNÖVÉNY-NEMESITÉS A gyepjavításhoz szükséges nemesített vetőmagvakat szarvasi gyepnövény-nemesítő telepünkön állítjuk elő. A cél öntözéses és száraz viszonyokra alkalmas gyepnövények előállítása. Célunk az, hogy a Körös-menti tájon begyűjtött vad alapanyagból kiindulva, az előállított nemesített gyepnövények 25—30 százalékkal többet teremjenek, mint a kereskedelmi minőségű magból származó gyepnövények. E munka két irányú: 1. az önmegtermékenyülő növényeknél a pedigré-tenyésztés. 2. a kölcsönösen megtermékenyülő növényeknél a több éven át megfigyelt és nyersfehérje- tar falómra, valamint szénatermelésre, sarjadzó- képességre és ellenállóképességre kipróbált anyatövek kiónjainak tömegkeresztezéses blokkban való kiválogatására; majd a legjobb kombinálódó-képességű anyatövek párostenyésztése, és végül az ebből származó szemtermés ösz- szekeverése révén az előállított szintetikus fajta előállítására törekszünk. Eddigi eredmények: hat államilag elismert, illetve előzetesen elismert gyepnövényfajta, éspedig angol perje, réti csenkesz, csomós ebir, réti perje, magyarrozsnok, réti ecsetpázsit. A nemesítő telepen foglalkozunk ezenkívül a réti komócsin, a tarackos tippan, a hernyópázsit, — a pillangósok közül a vöröshere, fehér here, korcs here, keskeny levelű szarvaskerep és a csinos kerep nemesítésével is. Elitmag szaporításunk saját gazdaságunkban 190 katasztrális holdon, a Kertimag Vállalat útján körülbelül 400 katasztrális holdon folyik. Az anyamagot saját telepünkön 27 katasztrális holdon állítjuk elő. A megyei főagronómus jelenti: Az őszi árpát 15 százalékban, az őszi keveréket 50 százalékban vetették el a termelőszövetkezetek Az elmúlt héten újabb két növény betakarítását kezdték meg a termelőszövetkezetek. A megyében több helyen beérett a kukorica és a rizs. Eddig 2100 holdról szedték le a kukoricát, amely az összterület 1 százalékának felel meg. Négyszázharminc holdról aratták le a rizst. Főleg a szarvasi és szeghalmi rizsföldeken kezdték meg az aratást, amely közepes termést ígér. Silókukoricát eddig 10 ezer holdról takarítottak be. A cukorrépa szedése a beütemezésnek megfelelően történik, eddig 6200 holdról szedték fel a cukorrépát. A napraforgó vetés összterületének mintegy 25 százalékát szedték le. Háromezerszáz holdról csépelték el az aprómagvakat és 200 holdon öntöztek, főleg konyhakerti növényeket. Meggyorsult az elmúlt héten az ősziek és a tavasziak alá a szántás, őszi vetés alá 79 ezer, tavasziak alá 120 ezer holdat szántottak fel a gépállomások és a termelőszövetkeztek erőgépei. Mind a gépállomások, mind a tsz-ek minden időt kihasználnak, hogy a betakarított területet minél gyorsabban felszántsák. Az istállótrágyát 44 ezer holdra szórták ki. Az őszi árpa vetését az elkövetkező napokban gyorsítani kell. A termelőszövetkezetek 6300 holdon vetettek őszi árpát, amely csak 15 százaléknak felel meg. Az őszi keveréknél már jobb az eredmény. Az elmúlt hét végéig a terv szerinti vetéstervnek 50 százalékát vetették el a tsz-ek. Eddig mintegy 320 vagon őszi vetésű gabonát csáváztak, illetve fertőtlenítettek, ennek többségét a növényvédő állomás végezte, kisebb százalékát pedig házi módszerrel csáváztak meg. Mennyit ér Begécs? Micsoda név az, hogy Begécs? Talán a biharugraiak sem tudják, pedig, amióta a község fennáll, azóta Begécs is létezik. Ott terpeszkedik több mint 1300 holdon a Biharugrára vezető út jobb oldalán, alig néhány kilométerre Zsadánytól. Körül van véve afféle kisebb gáttal, alig egy méter magassal. A terület közepén egy laposabb rész kígyózik, ebben gyűlik össze a biharugrai halastavak elszivárgott vize, amely jelenleg a gyomai Viharsarok Halászati Szövetkezet kezelésében áll. Évente talán még száz mázsa halat sem halásznak itt. A vízpart jobb és bal oldala náddal, gyékénnyel és sok száz fajta nedvességet szerető növénnyel ékesített. A növény-rengeteg zsombékossá tette a talajt, s benne milliónyi rovar, a nádasban pedig madarak Űj gépek a Kötöttárugyárban A Békéscsabai Kötöttárugyárban egyre több új gépet állítanak a termelésbe. Az üzemben a tizedik lánckötőgépet szerelik. A második ötéves tervben az összes régi lánckötőgépet újjal cserélik fel. Aradszki András lánckötő már az űj gépen dolgozik. költenek. A nyári lúd, a batla, a gojzerek, s általában a kivesző félben lévő madárfélék tanyáznak Begécsen. Ember ezen a területen, az őszi nagy halászatokat kivéve, alig jár. Rz egész begécsi határrészt — már amelyik körül van gátakkal erősítve —, fancsikai víztárolónak becézik. Víztároló ez, jóformán, de víz nékül. A környékbeliek azt beszélik, hogy valamikor — negyven évvel ezelőtt — hatalmas felhőszakadás volt az er. délyi hegyekben és a laposabb részek felé igyekvő víz itt gyűlt ősz- sze. Ezt követően született valami magyar—román megállapodás is egy nagyobb tömegű víz befogadására alkalmas tároló építésére, így keletkezett Ugrán a fancsikai víztároló. Ez a víztároló azóta is üres, már amennyire ezt állíthatjuk, mert hiszen az 1300 holdból a vízzel borított rész alig tesz ki a terület egytizedét. Évtizedeken át nem termett itt semmi. Az itt lakók még a nádat, de a gyékényt sem vágták le, nem kellett senkinek, de ki is merészkedne alig járható, zsombékos részen kutatni? Ezerháromszáz hold föld hever itt parlagon. Ha ezt a darab földet összevetjük a tógazdaság területével hasznosság szempontjából, bizony nem valami megnyugtató dolog. A tógazdaság sem igen nagyobb ennél, s innen évről évre 7000—7500 mázsa hal kerül a piacra, ami testvérek között is megér 14—15 millió forintot. És Begécs a tógazdaság mellett ott áll kihasználatlanul!... Persze több embert foglalkoztatott már Begécs hasznosítása. Tervet is csináltak, mégpedig olyat, hogy itt három nagy halastó létesülne, s egynek — a középsőnek — felmagasítanák a partját úgy, hogy benne az egész tógazdaság évi vízszükségletét tárolni tud. nák. Ilyenformán megszűnne ez a határrész, mint rovar- és rókatanya. A kivesző félben lévő madarak a mostaninál is jobb menedéket kapnának, s ez lenne az ország legnagyobb halgazdasága. Könnyű ezt elmondani, ahhoz azonban, hogy ez a terület hasznot hozzon, jelentős beruházásra lenne szükség. Húszmillió forintnál is több pénzt igényelne a korábban készített tó-tervek megvalósítása. Ez pedig sok pénz. Ez az összeg azonban csak viszonylag sok, mert ha a következő ötéves tervben helyet kaphatna a tógazdaság bővítése, akkor innen négy-öt év múlva évente húsz-huszonötezer mázsa halat kapatna az ország. A beruházásra fordított összeg pedig még az ötéves terv végéig megtérülne. Érdemes lenne tehát ennek a határrésznek a további sorsával foglalkozni. Nem lehet senki sem közömbös Begéccsel szemben, s azzal a kárral sem, amit e az 1300 hold parlagon heveréssel okoz. Dupsi Károly Munkabizottságok segítik a tanácstagokat Kétszázőtvenezerre nőtt az őszi csibeigénylés A közös gazdaságoknak jó jövedelmet biztosít a baromfinevel is különösen tapasztalható volt ez az idei tavaszon is. Ezt az állandó pénzforrást szövetkezeti gazdaságaink az őszi idényben sem hagyják kihasználatlanul. Eddig 250 ezer csibét igényeltek a gyomai, a békéscsabai és az orosházi baromfikeltető-állomásoktól. Mindhárom keltetőüzemben már javában keltetnek, s ezekben a napokban adják át az első őszi kelésű csibéket azoknak a tsz-eknek, amelyek leghamarabb küldték be igénylésüket. Az őszi csibekeltetési idény sikerét egyelőre a tenyósztojás felvásárlása nehezíti. A termelőszövetkezetek törzs-baromfiállományaitól származó tojásokat a keltetőállomások mind felvásárolják, ugyanakkor néhány nappal ezelőtt megállapodás jött létre azokkal az állami gazdaságokkal is, amelyek baromfitenyésztéssel foglalkoznak, tenyésztojás szállítására. Hulladék anyagból első osztályú ára (Tudósítónktól.) A Mezőberényi Takács Ktsz- ben az idén mintegy 1 700 000 forint értékű árut készítenek. A szövetkezetben a gyári iparban kiselejtezett anyagot használják fel a munkához és ebből I. osztályú árut gyártanak a kereskedelemnek. Évente mintegy 40 ezer méter árut, törülközőt, szakajtóruhát, kendőt, abroszt, szalvétát, pohártörlőt állítanak elő. —e—ő— Megyénk valamennyi járásában, városában és községében néhány héten belül létrehozzák azokat a társadalmi bizottságokat, arpelyek segítséget nyújtanak a tanácstagi beszámolók készítéséhez. A békési, a szarvasi, a gyulai járásban és Gyula városában a három, öt főből álló munkabizottságok már elkezdték munkájukat. A tanácstagok beszámolójának elkészítése előtt megbeszélik azokat az intézkedéseket, amelyeket a helyi tanácsok a lakosság életkörülményeinek javítására tettek, ugyanakkor számba veszik azokat a feladatokat, amelyek megvalósításában a lakosság széles rétegeinek munkájára van szükség. Békési paraszfkíildőftség járt Nádudvaron Szombaton népes parasztküldöttség járt a Hajdú-Bihar megyei nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. A látogatást a békési Vörös Csillag és a Szabadság Termelőszövetkezet vezetői szervezték. A részt vevő ötven tsz-gazda között többségben voltak azok, akik az idei tavaszon léptek tsz-be. Nádudvaron megtekintették a 16 ezer holdas szövetkezet határát, állatfarmját, t,z építkezéseket. Délután tapasztalataikat mondták el a. tsz vezetőinek és a munkaszervezés, a jövedelem elosztás, valamint a munkafegyelem megszilárdításáról beszélgettek.
