Békés Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-03 / 182. szám
I960, augusztus 3., szerda NÉPÚJSÁG 3 •a AZ OROSHÁZI 28 FOKOS BARNEVÁLNÁL HŐSÉGBEN Jövőre 3900 holddal növelik a megye zöldségtermő területéi Ä hőség szinte kibírhatatlan. A föld, a fal, de minden mintha belülről melegítenék, valósággal süt. Az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalatnál azonban még ilyenkor is tüzelnék. A nyúlánk 'kéményen gomolyogva száll ki a füst, s a szabadba érve megáll, nem mozdul, mintha nekiütközött volna valaminek, mintha láthatatlan bürök venné 'körül. Hiába, egy árva kis szellőciske sem téved arra, ami útba indítaná. A kémény tövében emberek, s tőlük kissé odább pihegő barom- fifc. Egyiknek-másiknak már arra sincs ereje, hogy felemelje fejét, kókadtan nyúlnak el a ketrecben. Szinte megváltás számukra a („hóhérok” megjelenése. Megmozdul a ketrec, s néhány perc múlva már a levágott baromfik adnak munkát az asszonyoknak, lányoknak. A munkatermekben sínes hűvösebb, azonban serényen dolgoznak. Kell is, hiszen van elég pótolni való. Az első félévben nem sikerült a tervet teljesíteni. Igaz, nem a munkásokon múlott. — Sajnos, a felvásárlási tervünket nem teljesítettük — mondja bizonyításul Szigeti elvtárs. — Baromfifelvásárlási tervünket 73,2, a tojásfelvásárlási tervünket pedig csak 88,66 százalékra sikerült teljesíteni. Nem csoda hát, hogy a termelési érték is kevesebb a tervezettnél. Nem örültek ennek a vállalat vezetői, de a munkások sem. Kevesebb miunka kevesebb keresetet jelent. Az exportkötelezett- ségek teljesítése sem valami jól alakult — Az első félév rwimefig gyenge «— folytatta Szigeti elv társ —, tojás meglepően kevés volt az idén. Az oka? Ki tudná hirtelen megmondani. Talán az emberek több baromfihúst. fogyasztanak, mint máskor? Vagy nagyobb az elhullás? De lehet, hogy sóik a feketepiac. Szóval, nem tudni. Egy bizonyos: lesz mit pótolna a hátralévő öt hónapban. — Ami elmúlt, azon mór segíteni nem nagyon tudunk. Inkább a holnapról gondoskodunk. Minél több baromfi és tojás kell. —- A kilátások? — Biztatóak. Számok, adatok kerülnek eiő, melyekből következetetve megállapítható, hogy a termelőszövetkezetekben fellendült a közös baromfitenyésztés. A vállalat felvásárlási területén « 900 ezer naposcsibét nevelnek, s ez a második félévben kerül a feldolgozóüzembe. A pulykatenyésztés is nagyobb arányú, az első félévinél mintegy 12 ezerrel több pulyka felvásárláséra számítanak. íme a múlt és a jövő. És a jelen? Mit csinálnak most? — Azért, hogy kevés a baromfi, még nem állunk le — adják a választ. — Elsősorban azonban a csúcsmunkákra készülünk. Javítunk, tatarozunk. Az elmondottak bizonyítására a köyérkopasztót mutatják be, ahol éppúgy, mint a pulykafeldolgozóban a karbantartási munkákat végzik. A főbejárattal szemben pedig egy nagyobb átalakítás látható. Emberek sürögnek-forognak, bontanak és összeraknak. Valamikor garázs volt ez az épület. Ma is jó állapotban van, s mégis javítják. Annyira nincs mit csinálni, hogy így foglalkoztatják a munkásokat? — Oj üzemrész épül itt — kapom a választ. — Mintegy 800 ezer forintos költséggel egy dara- boló-bontó üzemrészt építünk, s rendezünk be, ahol „amerikai bontású” húst készítünk. — Hát az meg már milyen? — érdeklődöm, és válasz helyett újra egy feldolgozó terembe vezetnék. Asszonyok, lányok, mintegy tizenöten tekintenek az idegenre, de aztán mintha mi sem történt volna, dolgoznak tovább. Az első látásra semmi különös sem látszik a régi és az új módszer között. — Pedig van — mondja mosolyogva Kővári Amdrásné —, se fej jse láb nincs ezeken, sőt még a belsőrészből a máj és a zúza is hiányzik. — S mennyit szállítanak ebből az Egyesült Államokba? — Egy deká t sem. — Szintén polietilén csomagolást kap, és mint aprólék kerül a piacra. Nem vész kárba tehát egyetlen élvezhető rész sem. S ahogy tovább kísérjük a csirke útját, egy kellemes terembe jutunk. A kinti farróság után szinte libabőrössé lesz karunk. A hűtőház, majd a csomagoló, az állomás. Súly szerint osztályozva sorakoznak az ízlésesen csomagolt csirkék. Búcsúzunk. Üjra a szabadba érve, mintha a tél után hirtelen kösznötene be a nyári kánikula. Üj szállítmány érkezett. Az emberek megtörlik izzadt homlokukat, kiugranak a gépkocsi fülkéjéből s végignéznek a pihegő jószágokon. A hőmérő 28 fokot mutat. Majnár József Az idén megyénk területén a Mezőgazdasági Termékeket El tékesítő Szövetkezeti Központ ötezer holdon termeltet zöldséget. Erről a területről jelentős mennyiségű zöldpaprikát szállítottak már eddig is exportra. A közeljövőben kerül majd sor a paradicsom, az uborka és a dinnye exportjára. Tekintettel arra, hogy megyénk adottságai igen kiválóak az export-minőségű áruk termesztésére, a Földművelésügyi Minisztérium úgy döntött, hogy Békés megyében jövőre még további 3900 holddal kell növelni a zöldségtermő területet. A termelés szervezését a MEK elkezdte. Ennek során figyelembe veszik egyes termelőszövetkezetek adottságát, a különféle konyhakerti növények termesztésében. Medgyesegyháza környékén például egy zöldségtermelő bázist hoznak létre, amelynek a magvát a medgyesegyházi Béke és az Aranykalász Tsz képezi. Ezekben a szövetkezetekben jövőre összesen 400 holdon folytatnak zöldségtermesztést. Különösen a paprika és a dinnye termesztése örvend itt nagy népszerűségnek. A megye többi részében a med- gyesegyházihoz hasonlóan zöldségtermelő bázisokat alakítanak ki. Továbbszervezik a hagyma több száz holdon való termesztését is. A kertészeti területek növelésével a gépesítés előtt is igen nagy lehetőségek nyílnak. A zöldségtermelő tsz-ek palántázógépeket, öntözőberendezéseket és speciális traktorokat vásárolhatnak. Újhodó faluvég — N yugal-Németorszá gba megy mind. Ebben az évben százhúsz vágónál rendelték. Ezért lesz még egy új üzemrész az idén Százhúsz vagon, bizony nem kis tétel. Az új üzem pedig kell, hiszen az alig egy hónapja dolgozó, mintegy 15—20 munkás nem győzné kielégíteni az igényt. Nem, nem azért, mert lassan dolgoznak. Egy nap 420— 460 darabot csomagolnak be, de ez kevés még aikkor is, ha Cseh Emma, ez az alacsony, fekete hajú kislány, mindennap 460 darabot bont. tyúkok tojástermelésének növelésére. A múlt évben elérték azt, hogy egy-egy tojó tyúkra átlagosan 162 tojástermelés jutott. Az idén keltetett csibékből 1500-at válogattak ki, amelyekből létrehozták és felfrissítették a törzsállományt. Természetesen a legmagasabb termelékenységgel rendelkező egyedeket állították tenyésztésbe. A jércék néhány nappal Néhány évvel ezelőtt nem sok látnivaló volt Vésztőnek a Szeghalom felőli végén. Amolyan tipikusán elhanyagolt faluvég volt ez, amelyet a festők szívesen mázoltak vászonra: végtelenbe nyúló, kopár szik, a Körös cikk-cakkban elterülő holt ágával, liba-, kacsa- és malac-csapatokkal. Deák János bácsi aligha invitált volna ide újságírókat régebben. Az idén már kétszer is sürgetett bennünket: látogassunk el a faluvégre, amelynek arculatát töpevízmű és egy rakásra augusztus második felében kerül sor. Az idén egy-egy jércétől 40—50 tojást várnak, s ugyanezek a tyúkok jövőre az eddigi tapasztalatokat figyelembe véve, szüleiket is felülmúlva 162 —170 tojást tojnak. Az állományt a makkosháti legelőn tartják vándorólakban. A legjobb egyedeket továbbtenyésztésre itt válogatják ki. fejlődő közös gazdaság változtatta meg. — Deák bácsi, a vizmű gépésze és mégis a Magvető Tsz-t akarja nekünk megmutatni? — kérdeztem tőle, amint rátaláltam. Úgy vagyunk, mint az új házasok — A feleségem rendes — én meg pártoló tagja vagyok — válaszolta, s mutatta is a Magvető szérűjét, ahol emeletnyi magas ga- bona-asztagok emelkednek a magasba. A cikk-cakkos, sással, náddal sűrűn benőtt holt ág mentén csak hamar odérkeztünk a szérűre, ahol vagy 15 gyönyörű hasaskoca szedegetett. — A mienk — mutatta büszkén Deák János és tovább invitált a tsz-központi tanyájába, ahol még olyan széjjelség van, mint ahova frissen költöztek. Az udvar árnyékos részén lovak állnak a szekér, vagy hevenyészett nyári jászol mellett, odébb pedig háncsolt fák garmadája fehérük. — Ügy vagyunk mi még, mint az új házasok — mondja idős Pardi Sándor —, még semmink sincs és még nem tudjuk, mire visszük. — Nekem se volt semmim, mikor megnősültem — vágja rá Bárdi József. — Egy idő múlva aztán azt mondtam az asszonynak: hallod-e, ha megkoplaljuk, akkor is vegyünk egy vekkert, hogy legalább az idő haladását tudjuk. Meg is vettük hét pengőért. Csakhogy nemsokára jön ám a végrehajtó, aztán azt mondja: Tartoznak két pengő 50 fillér egyházi adóval, ha nem fizetnek, foglalok. Mondom neki, hogy semmink sincs, az ágyat is kölcsön kértük. Erre lefoglalták a vekkert. No, a szentségét neki! — mondtam, miután nagynehezen kiváltottam a vekkert — én nem fizetek többet adót a katolikus egyháznak, áttérek a református hitre. — Az is szedett adót — vetettem közbe. — De az csak évi egy pengőt. — S maga másfél pengőért elcserélte a vallását? — kérdeztem. — El én, mert másfél pengőért két napot kellett dolgozni. A „cementgyáros" Jót kacagtunk valamennyien ezen a régi histórián. Néhány év j múlva ilyen jót kacagnak majd a Magvető Tsz tagjai is a mostani „szegénységükön”. Miután megnősült Borsodi József, hét és fél hold földet szerzett, másodmagával. A Magvető Tsz-ben 95 „új házas” van, jóval többre kell vigyék. Annál is inkább, mert nem üres kézzel kezdik. A székház már az övéké: 192 ezer forintért vették s az udvarában 30 lónak alakított tűrhető istállót. Az udvaron heverő szerfából hamarosan felépül egy 20 férőhelyes ser- tésfiaztató, aztán meg egy 50 férőhelyes növendékmarha-szállás. Fazekas Géza, idős Pardi Sándor, Kenyeres Miklós és még néhá- nyan, akik egyéni korukban csak az ekét, a kaszát és a kapát forgatták, most előléptek ácsnak, kőművesnek s építkeznek. Bárdi József pedig „cementgyárosnak”. — Hol tanulta ezt a szakmát? — kérdeztem tőle, miután megnéztem a kifogástalan kivitelű nyolc itató vályút, a tíz víztartályt és vagy 300 cementlapot. — Még 1929-ben cselédnek álltam Kiss György cementárukeres- kedőhöz, s tíz évig ilyesmit is csináltam nála. Aztán, hogy földem lett, nem foglalkoztam vele. Most, hogy beléptem a szövetkezetbe, elővettem a régi tudományt. Kell a sok itatóvályú, meg a cementlap a sertésólakba. — Nem lenne olcsóbb, ha egyenesen az aklot cementeznék? — Lehet, hogy olcsóbb lenne, de ez praktikusabb, ezt fel lehet szedni és odébb vinni. Mi újak vagyunk, nem építkezhetünk véglegesen. Kinek van igaza? Ideiglenesen akarják a székház udvarára építeni a sertésfiaztatót is, azért, mert ott van árnyat adó fa, egy hatalmas kút, ott lesz a daráló is, amelynek a vásárlása ügyében éppen akkor volt oda az elnök. Az építkezéshez — tekintettel arra, hogy a faluvégén lesz —, hozzájárultak az illetékes községi és járási szervek is. Hanem a megyei beruházási iroda leállította az építkezést, mondván, hogy a lakott területtől csak 600 méterre lehet állatférőhelyet építeni. Igaza van teljes mértékben, de egyelőre a Magvető Tsz körülményei azt kívánják, hogy oda építsenek, még hozzá a lehető legsürgősebben, mert másként a udvaron fialnak meg a kocák, s ez nem keltene valami jó hangulatot a tagok körében, mint ahogy nem keltett az sem, hogy akkor állították le az építkezést, amikor már hozzákezdtek, a községi és a járási szervek engedélye alapján, hiszen végeredményben faluvégről van szó, ahol 50—100 méterre vannak egymástól a lakóházak. Kukk Imre Tís tsz újabb 129 hold gyümölcsöst telepít Megyénk szövetkezeteiben az idén tovább folytatják az egyéb művelésre kevésbé alkalmas területeken az új gyümölcsösök létrehozását. Ez ideig tíz termelőszövetkezet jelentette be gyümölcsös- telepítési szándékát a megyei tanács mezőgazdasági osztályán. így az idei őszön 129 holdon kerül művelésiág-változásra sor. Almából 75, szilvából 22 holdat telepítenek. A csanádapácai Űj Elet Tsz 25, a sarkadi Petőfi Tsz szintén 25 hold zömmel almás és szilváskertet hoz létre. Valamennyi szövetkezet a telepítést állami hitelből valósítia mep. A szükséges gyümölcsfa-csemetéket az állami és a tsz-faiskolák biztosítják. És az aprólék ? Éjjel tarlóhántás, nappal cséplés a Medgyesegyházi Gépállomás körzetében A Medgyesegyházi Gépállomás körzetében levő termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok portáin 39 cséplőgép ontja kora reggeltől késő estig zsákokba az acélos búzát. A forró augusztusi napokban naponta 180— 200 mázsát csépelnek: különösen a termelőszövetkezeti munkacsapatok iparkodnak, hogy mielőbb magtárba kerüljön a gabona. A esépiéssel egy időben teljes lendülettel halad a tarlóhántás is: a nappal cséplőgépet meghajtó erőgépek jó része éjjel friss barázdákat hasít a tarlón. A gépállomás körzetében egyébként 60 erőgép dolgozik két műszakban és eddig csaknem hatezer hold tarlóhántás dicséri a traktorosok jó munkáját. Munkába állt a napokban érkezett 3 új lánctalpas is. Az új gépek jó mélyszántással sokat segítenek a jövő évi vetés talajelőkészítésében. Sikeres kísérlet a szabadkígyósi tangazdaságban A Szabadkígyósi Mezőgazdasági Technikum tangazdaságában több éve kísérleteket folytatnak a ezelőtt elkezdték a tojásrakást. Jelenleg naponta 80—100 tojást szednek össze. A tömeges tojás-
