Békés Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-13 / 191. szám

BÉKÉS MEGYEI * HskSMBMv * Világ proletárjai egyesüljetek I960. AUGUSZTUS 13., SZOMBAT AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA V. ÉVFOLYAM, 191. SZÄM Új módszer Megnyílt a moszkvai magyar ipari kiállítás Dr. Münnich Ferenc beszéde a megnyitó ünnepségen Moszkva (TASZSZ) Moszkvában pénteken délelőtt ünnepélyesen megnyitották a ma­gyar ipari kiállítást. A megnyitó ünnepségen Anasztasz Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, utána dr. Münnich Ferenc, a miniszterta­nács elnöke mondott beszédet. Beszédének elején a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Nép- köztársaság forradalmi munkás­paraszt kormányának megbízásá­ból átadta a megjelenteknek né­pünk testvéri üdvözletét és szí­vélyes jókívánságait. A továbbiakban a magyar ipari kiállítás jelentőségéről beszélt, s hazánk felszabadulás óta elért nagyszerű eredményeit méltatta. Kijelentette: Ipari fejlődésünk üteme átla­gosan kétszerese volt a ka­pitalista országok gazdasági fejlődésének. A most megnyitandó kiállítás — mindenekelőtt iparunk seregszemléje, de egyben-másban rámutat arra ♦ a fejlődésre is, amelyet a mező- Régen a raktárakba bizony létrákon hordták fel cséplés után a ♦ gazdasági termelésben és népünk gabonát. A 80—120 kilós zsák sok erőt igényelt. Most egy szellemes { életviszonyainak, kultúrájának újítással a teherautóról a gabonafelfúvóba öntik a búzát, amely * gazdagításában elértünk, a padlástérre, tehát 10—12 méter magasra fújja fel a gabonát. ♦ A továbbiakban kitért a kiállí­Nagyobb gondot a szocialista brigád-mozgalom egészséges fejlődésére Augusztus 13-én, pénteken dél­előtt Békéscsabán a vasutas dol­gozók aktíva-ülésen vitatták meg a jövő tennivalóit a szocialista brigád-mozgalom fejlesztésében. Beszélték a hibákról, s azok ki­javításáról. Mint eléggé általános tapasztalatot említették meg, hogy a jelenlegi irányelvektől eltérően a régi vállalások nagyobb száza­léka figyelmen kívül hagyta a dolgozók szakmai, erkölcsi és po­Új színnel és tartalommal gazdagodott a mezőgazdaság dolgozóinál! munkaversenye A mezőgazdaság szervezett dolgozóinak képviseletében az ál­lami gazdaságok, gépállomások és egyéb mezőgazdasági üzemek igazgatói, párttitkárai, szakszer­vezeti bizottságainak elnökei ugyancsak tegnap tanácskoztak a MEDOSZ békéscsabai helyi szer­vezetének székházában a szocia­lista munkaverseny továbbfej­lesztéséről és az aktuális szak- szervezeti munkáról. A 120-nál több résztvevő előtt Sarnyai Fe­renc, a MEDOSZ Békés megyei bizottságának titkára mondott beszédet. Előadásában részletesen ismertette a SZOT határozatát a szocialista brigád munkaverse­nyekkel kapcsolatban. Összegez­te a mezőgazdaság szervezett dol­gozói által eddig kezdeményezett versenysikereket. Megállapította: — A párt VII. kongresszusára kialakult munkaversenyt üzeme­in!« eredményesen fejlesztették tovább. Az idén 40,5 millió forint ér­tékű terven felüli mezőgaz­dasági termék előállítására tettek vállalást. E vállalások megtételekor szüle­tett meg az a gondolat, hogy a szervezett dolgozók munkaterü­letein induljon munkaverseny a szocialista brigád cím elnyerésé­ért. Ebbe a nemes vetélkedésbe 75 brigád nevezett be, s ezzel a kez­deményezéssel a mezőgazdaság dolgozóinak munkaversenye új színnel és tartalommal gazdago­dott. Beszélt Sarnyai elvtárs arról is, hogy a brigádok korábbi vállalá­saikat sikeresen teljesítik. A to­vábbiakban arról a felelősségről esett szó, amelyet minden vezető­nek éreznie kell a munkaverseny nyilvánosságának biztosításáért. A beszámolót vita követte. A fel­szólalók szembehelyezkedtek a versenyszervezés során itt-ott ta­pasztalható sematizmussal, azok a vezetők pedig, ahol a szocia­lista brigádok jó eredményeket értek el, elsorolták tapasztalatai­kat. litikai nevelését, s csupán a ter­melés, a termelékenység emelésé­re korlátozódott. Helytelen volt az a gyakorlat is — állapították meg az ülés résztvevői —, hogy egyes helyeken a brigád vállalá­sait, a felajánlások pontjait a szakmai vezetők határozták meg. Természetesen ezekből az adódott, hogy beszéltek ugyan az új, szo­cialista embertípus kineveléséről, de a gyakorlatban ez nem mutat­kozott meg. Az aktíva-ülésen éppen ézért beszéltek arról, hogy a jövőben a brigádok önállóságát nem lehet és nem szabad befolyásolni azzal, hogy a szakmai vezetők Írják meg a vállalásokat. De ez nem jelentheti azt, hogy magukra hagyják a brigádokat, sem a vállalások készítésekor, sem azok végrehajtásában. A szakmai veze­tőknek javaslataikkal segíteni kell, ismertetni a feladatokat, a ter­vet, hogy a brigád annak megfe­lelően vállaljon részt a munkából. A jelenleg vetélkedő brigádoknál, ahol a gyakorlatban kialakult há­rom főterület közül csupán a szo­cialista módon dolgozni elv érvé­nyesül, szükséges, a válliallások kiegészítése és a tanulásra, a szo­cialista együttélés fejlesztésére vonatkozó felajánlások megtétele. A vita során még sok, igen hasz­nos, egészséges javaslat született, s az eddigi téves nézetek is tisz­tázódtak. téson képviselt egyes iparágak, többek között a híradástechnika, a gépipar fejlődésére. A Szovjet­unióban jól ismertek már közle­kedési iparunk termékei, vasúti kocsijaink, hajóink, Ikarus-gyárt- mányú autóbuszaink. Bemutatjuk legújabb cél-gépjárműveinket, cementszállító, borszállitó és hű- tőkocsijainkatj, garázsfelszerelési és service-berendezéseinket. A kiállítás látogatói megtekinthetik korszerű élelmiszeripari gépein­ket — mondotta, majd így foly­tatta: Pártunk és kormányunk ezek­ben az években különös figyel­met fordít népünk lakásviszonyai­nak megjavítására. Ezért szüksé­gesnek láttuk, hogy e kiállítás keretében is megmutassuk, mit teszünk pártunk 15 éves lakás- építési programjának megvalósí­tásáért. A kormány elnöke ezután arról a felbecsülhetetlen értékű segítségről beszélt, amelyet a Szovjetunió adott népgazdaságunk fejlesztésé­hez, első szocialista városunk, Sztálinváros és a hozzá tartozó Dunai Vasmű megépítéséhez, majd így folytatta: — A Szovjetunióval kötött gazdasági megállapodásaink rendkívüli jelentőségűek nép­gazdaságunk számára. Egy sor alapvető nyersanyagból importigényeinket teljesen vagy nagy részben a Szovjetunió elé­gíti ki. Ugyanakkor, amikor im­portunkban a fő helyet a nyers­anyagok foglalják el, a Szovjet­unióba irányuló exportunk leg­jelentősebb tételei a késztermé­kek. Ilyen kereskedelmi struktú­ra elképzelhetetlen a kapitalista országok gazdasági kapcsolataiban ahol a fejlettebb országok azzal gátolják meg a gyengébben fej­lett országok gazdasági fejlődé­sét, hogy nyersanyagaikért és mezőgazdasági termékeikért cse­rében kész fogyasztási cikkeket adnak. Az új, 1961765 évre vonatkozó hosszúlejáratú megállapodás még magasabb szintre emeli or­szágaink gazdasági kapcsolatait. Ez a megállapodás hatalmas segítséget nyújt a második ötéves terv előirányzatainak megvalósításához. Kiállításunk arról is tanúsko­dik, hogy milyen hasznos, meny­nyire gyümölcsöző a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában tö­mörült országok gazdasági együtt­működése. Ez az együttműködés arra irányul, hogy nagy csalá­dunk, a szocialista világrendszer összefogott erejével segítse min­den egyes szocialista ország nép­gazdaságának gyors fellendülését. A KGST keretében kifejlődött nemzetközi munkamegosztás, a termelés szakosítása és kooperá­ciója biztosítja iparunk számára a legfontosabb nyersanyagokat és lehetővé teszi, hogy hazánk mé­retett messze meghaladó nagy szériákban gyártsunk szerszám­gépeket, autóbuszokat, gyárberen­dezéseket és más iparcikkeket. Az együttműködés keretében rendelkezésünkre bocsátott dokumentációk szükségtelen­né teszik, hogy minden kuta­tási problémát magunk old­junk meg, s ezáltal hatalmas összegek szabadulnak fel a népgazdaság más területei számára. — Kiállított termékeink bemu­tatják azt is, hogy mi, magyarok mivel járulunk hozzá a szocialista országok gazdasági együttműkö­déséhez, hogy teljesítsük a szo­cialista munkamegosztásból ránk háruló feladatokat. Dr. Münnich Ferenc a további­akban elmondotta; a magyar munkások, parasztok, értelmisé­giek szüntelenül fokozzák erőfe­szítéseiket, hogy pártunk hetedik kongresszusa határozatainak megfelelően, meggyorsítsuk ha­zánkban a szocializmus építését és befejezzük a szocializmus alap­jainak lerakását. A VII. kong­resszus legközelebbi célként azt tűzte elénk, hogy sikerrel fejez­zük be a hároméves tervünk idei, utolsó évét, s ezáltal biztosítsuk az 1961-ben kezdődő második öt­éves tervünk szilárd megalapozá­sát. örömmel számolhatok be ar­ról — jelentette ki —, hogy népünk magáévá tette a párt felhívását és népgazdasá­gunk idei fejlődése gyorsabb a korábbi évekénél is. A kormány elnöke ezután rövi­den szólt a nemzetközi helyzetről. Hangsúlyozta: — Pártunk és né­pünk teljes egyetértéssel és helyesléssel fogadta a szocialista államok kommunista- és munkáspártjai­nak legutóbbi bukaresti tanács­kozásáról kiadott közös közle­ményt. Szilárdan valljuk, hogy az 1957. évi moszkvai nyilatkozat és békekiáltvány marxista-leninista következtetései minden államban helytállónak bizonyulnak. Pár­tunk, kormányunk és népünk tel­jesen egyetért a Szovjetunió kor­mányának sorozatos békekezde­ményezéseivel, s mi minden erőnkkel támogatjuk azokat. Dr. Münnich Ferenc végezetül kijelentette: — A Magyar Népköztársaság ma erős, megbecsült, egyenrangú tagja a hatalmas szocialista tá­bornak. Az erőnk, nemzeti büsz­keségünk legfőbb forrása. Azon leszünk, hogy a jövőben is be­csülettel, még nagyobb sikerrel álljunk helyt a munkában, a béke védelmében, még erősebbé tegyük a Magyar Népköztársaságot a Szovjetunióval és valamennyi testvéri országgal összefűző kap­csolatokat. Azon leszünk, hogy még jobban felvirágoztassuk ha­zánk iparát, mezőgazdaságát, kul­túráját, népünk és az egész szo­cialista világrendszer javára.

Next

/
Thumbnails
Contents