Békés Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-03 / 182. szám

1960. AUGUSZTUS 3., szerda AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA v. évfolyam, 182. szAm Belgium a NATO kesére szeretné játszani a kongói támaszpontokat A kongóiak sztrájkkal tiltakoznak a belgák visszatérése ellen Megértéssel, A Békési Nyomda vezetőihez fordult néhány héttel ezelőtt több fiatal mezőgazdasági tech­nikus, ipari tanulónak jelent­keztek; mondván, hogy ott már van három mezőgazdasági tech­nikumot végzett fiatal, akik az érettségi bizonyítvány megszer­zése után nem kaptak felké­szültségüknek megfelelő mun­kakört. Tehát szakmát változ­tattak, nyomdászok lesznek. A Békési Nyomda esete e te­kintetben nem egyedülálló. A Békéscsabai Téglagyárban is találkozunk ehhez hasonló helyzettel. A mezőgazdasági technikusok mint ipari tanulók vagy bérelszámolók vagy rako­dómunkások dolgoznak. E tények magyarázatot kér­nek: olyan jól áll mezőgazdasá­gunk szakemberekből, hogy akár egyetlen technikusról is lemondhatunk?! Megengedhet­jük azt a luxust, hogy csupán a mezőgazdasági érettségizettek statisztikájának növeléséért ta­nuljanak? A másik oldalon vi­szont ez áll: termelőszövetke­zeteinkben megtettek-e már mindent a fiatal szakemberek képzésére, foglalkoztatására? A technikumi végzettségű embereket a mezőgazdaságban egy pillanatig sem szabad látó­határon kívülre rakni. Szükség van rájuk mint irányítókra, munkaszervezőkre. A Békési Nyomda esetének hallatán ön­kéntelenül is újsághirdetések jutnak az ember eszébe: Jól képzett agronómust azonnali belépésre felvesz ez vagy amaz a tsz. Ha egy kis gyors számvetést készítenénk, hogyan is állnak termelőszövetkezeteink szakem­berekkel, furcsa képet kap­nánk. Több tsz-ben még nincs agronómus — állattenyésztőről nem is beszélve —, de a bri­gádvezetők 80 százaléka sem rendelkezik beosztásának meg­felelő szakmai felkészültséggel. Nem kétséges, e téren még na­gyon sok pótolni valónk van. Éppen ezért vizsgáljuk meg ki­csit mélyebben a fiatal mező- gazdasági szakemberek körül bonyolódó helyzetet: tényleg olyan kilátástalan a mezőgaz­dasági technikusok helyzete, mint azt egyesek feltüntetik? Az idén, a hároméves nép- gazdasági terv utolsó évében, a mezőgazdaság termelékenysé­gét kereken öt százalékkal kell növelni. A most készülő máso­dik ötéves tervben a hozamok növelése előtt beláthatatlan perspektívák nyílnak meg, s A Békéscsabai Dózsa Terme­lőszövetkezetben szombaton délután és vasárnap is csépel­tek. összesen 200 mázsa búzát eresztettek zsákokba. Ugyanak­kor 1400 keresztet hordtak asz- tagba. A szövetkezet vezetősége igen jól szervezte meg a szom­bati, vasárnapi munkát. Külö­nösen Okos András és Sala­felelősséggel összességében 28—30 százalék­kal növekszik majd öt év alatt a mezőgazdaság termelékenysé­ge.. Az állami gazdaságok, ter­melőszövetkezetek százaiban már hozzá is láttak e nagy fel­adatok valóra váltásához. Ér­demes ezért dolgozni, küzdeni? Feltétlen! Akkor mégis, mi an­nak az oka, hogy mezőgazdasá­gi szakembereink közül, főként a fiatalok köréből többen ipari szakmát választanak? Jóllehet, van fiatal agronó- musaink között egy olyan cso­port, amelyik csupán az érett­ségi papírért tanult. A többség azonban azért tanult, hogy a magyar mezőgazdaság fellendí­tését szolgálja. Ez «a többség magáénak vallja a születő me­zőgazdaságot. Nem ritka közöt­tük az olyan ember, mint Lau- rinyecz Mihály, aki az érettsé­gi után már a második éve a békéscsabai Kossuth Tsz-ben fizikai munkát végez. Állhata­tosságáért dicséret illeti; feddés viszont azokat, akik a felnö­vekvő fiatal szakember-gárda nagyüzemet vezető jártasságát a Laurinyeczéhez hasonlóan akarják megszereztetni. Joggal kérdezheti bárki: mikor tanul­ja meg a munkacsapatban dol­gozó fiatal szakember a brigád­vezetést, amikor gyümölcsöztet- heti tudását, ha egyszer a fel­tételek ehhez nincsenek bizto­sítva? Ebből viszont egyenesen következik: termelőszövetkeze­teinkben — különösen a két­ezer holdon felüliekben — ta­nácsos lenne felülvizsgálni a szakember-utánpótlás helyze­tét. Ez annál inkább sürget, mert az élet halad, a neves szakemberek kiöregednek, s nem lesz, aki átvegye tőlük a szakmai irányítást. Ehhez bi­zony több felelősséggel kellene hozzányúlni. Több felelősség­gel és nagyobb megértéssel kellene a fiatal mezőgazdasági szakembereket a termelés frontján eligazítani, s ezekben az években a vezetésre, irányí­tásra előkészíteni őket. A megyében talán egyetlen olyan tsz sincs, ahol fiatal, az iskolapadból kilépett technikus, mérnök gyakorlati beosztásban dolgozna. Pedig, ha minden tsz- ben — a kisebb közös gazdasá­goktól eltekintve — a főagro- nómusok mellett egy gyakor­noki beosztást is rendszeresíte­nének — 1—2 éves időtartam­ra — akkor meg lenne oldva a fiatal szakemberek nevelése, képzése. Ez nyilván anyagi ál­dozattal jár, de ez az áldozat később kamatostul térül meg. mon János brigádjai tűntek ki jó teljesítménnyel. Jelenleg mór ott tartanak, hogy a csép­lőgép mellett külön tartalék asztagjaik is vannak, így az idő­járás viszofitagságai nem okoz­nak jelentősebb munkanap-ki­esést. A cséplést a szövetkezet területén augusztus 15 és 20-a között fejezik be. Mint ismeretes, Wigny belga külügyminiszter hétfőn villámlá­togatást tett Párizsban Couve de Murville francia külügyminiszter­nél. A Reuter tudósítójának jól tájékozott körökből szerzett érte­sülése szerint Couve de Murville biztosította látogatóját, Francia- ország továbbra is támogatja Bel­giumot kongói céljainak elérésé­ben. Újságírók megkérdezték Wigny- től, „kivonja-e Belgium csapatait Katangából, ha erre felkérik”? „Katanga kérdése nem a bel­gákra, hanem az afrikaiakra tar­tozó kérdés. Belgium Kongónak, mint egységes egésznek adott füg­getlenséget —» hangzott Wigny arcátlan válasza. A továbbiakban azt állította, hogy a belga csapa­tok Katangában — akárcsak Kongó többi részében — „a biz­tonság fenntartása végett vannak jelen.” Ezután — mintha az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem len­ne két határozata is, amely felszó­lítja Belgiumot kongói csapatai­nak kivonására — azt a meglepő kijelentést tette, hogy „ezért az ENSZ hatáskörébe tartozik, szükséges-e a belga csapatok je­lenléte Kongóban”. A Reuter leopoldvillei tudósító­ja szerint semmiféle jele sincs annak, hogy a belgák rövidesen ki akarnák vonni csapataikat Katangából. A tudósító bizonyos diplomáciai körök véleményét is­merteti, amely szerint a belgák szeretnének egy kompromisszu­mos megoldást elfogadtatni: Ez lehetővé tenné, hogy a NATO „vállalja a felelősséget” a kongói belga támaszpontokért. Ezekben a körökben úgy vé­lik, még ha Belgium bele is egyezne csapatai kivonásá­nak valamiféle „menetrend­jébe”, az utolsó belga katonák New Yorll (Reuter) Lumumba kongói miniszterelnök hétfőn délután New Yorkban Cordier ENSZ-főtitkár-helyettes­sel tárgyalt. A másfélórás meg­beszélésről távozó Lumumba kö­zölte újságírókkal: felkérte az ENSZ-t, hogy haladéktalanul küldjön csapatokat a szakadár Djakarta (TASZSZ) Sukarno, az Indonéz Köztársa­ság elnöke vasárnap kijelentette, hogy az imperialisták az okozói a kongói zavargásoknak. A belga imperialisták nem akarják el­csak hónapok múlva távozná­nak Kongóból. A Reuter brüsszeli tudósítója szerint a belga kormány valószí­nűleg kedden dönt a szakadár katangai kormány elismerésének kérdésében. Az AFP tudósítója úgy értesült, hogy a Brüsszelben a kormány képviselőivel tárgyaló katangai küldöttség meghosszabbította tar­tózkodását a belga fővárosban. Kongó népe azonban egyre gyakrabban és egyre hatékonyab­ban juttatja kifejezésre, hogy ele­gük volt a gyarmati imperializ­musból. Mint az Üj-Kína jelenti, a leo­poldvillei táviró- és távbeszélő központnak ma ENSZ ellenőrzés alatt dolgozó kongói alkalmazot­tai sztrájkkal tiltakoznak az el­len, hogy 12 volt belga főnöküket vissza akarják helyezni tisztsé­gükbe. Szintén a belga főnökök vissza­térése ellen tiltakoztak a leopold­villei kikötő kongói munkásai is. A katangai Elisabethvilleből ér­kezett jelentések szerint a város kongói lakossága szombaton és vasárnap tö­meggyűlésekkel és felvonu­lásokkal tiltakozott a belga megszállás és a belgákat ki­szolgáló Csőmbe „miniszter- elnök” árulása ellen. A megye termelőszövetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai 212 ezer holdon vetettek kukoricát s az összterület 52 százalékán hib­rid- mag került földbe. Az időjárás szeszélyeit az évek óta nagyüzemi módszerekkel művelt nagytáblák — 53 ezer hold — csak tűrték, de Katanga tartományba. Hozzáfűz­te, hogy más akcióra nem kérte fel a Biztonsági Tanácsot. Lumumba elmondotta, úgy ter­vezi, hogy augusztus 7-én vagy 8-án Leopoldvilleben találkozik Hammarskjöld főtitkárral. A kon­gói miniszterelnök hangoztatta, hogy derűlátóan ítéli meg a hely­zetet. (MTI) hagyni Kongót. Ugyanez történt annak idején a mi hazánkban is — mondotta Sukarno. Katangá­ban most ugyanolyan szeparatis­ta mozgalom folyik, mint annak idején Indonéziában. (MTI) Az ENSZ rendfenntartó erők kongói parancsnokságának utasí­tására újabb csapatok érkeztek Kivu tartományba, hogy lefegy­verezzék a kongói csapatokat. A kongói katonák vonakodnak át­adni a fegyvereiket, ezért az ENSZ-parancsnok megtiltotta, hogy kongói katonák fegyveresen kiléphessenek kaszárnyájukból, sőt Kivu területén a kongói rend­őrök is csak fegyvertelenül telje­síthetnek őrszolgálatot. Stanleyvilleben, Oriente tar­tomány székhelyén a kongói katonák szintén vonakodtak megválni fegyvereiktől, mire az ENSZ-parancsnok elren­delte több katona letartózta­tását. Ismeretes, hogy a kongói kor­mány tagjai és Hammarskjöld ENSZ-főtitkár között vélemény- eltérés van. Az UPI tudósítója úgy értesült, hogy a kongói kormány több tagja arra az álláspontra helyez­kedett, amennyiben az ENSZ-csa- patok nem váltják fel hamarosan a belga csapatokat Katangában, a kongói ENSZ rendfenntartó csapatok tevékenységétől függet­lenül, közvetlenül kérnek segítsé­get az afrikai független országok­tól, Csőmbe és a belgák katangai garázdálkodásával szemben. (MTI) a tavaszi szántásba vetett kispar- cellák jó részén megsárgult a nö­vény, az alsó levelek leszáradtak s a termelők lemondtak a termés­ről. A július végi, átlag 80 milli­méteres csapadék —néhol 120—130 milliméter hullt —, lényegesen megváltoztatta a helyzetet. A megyei tanács szakemberei legutóbbi határszemléjük alkalmá­val úgy értékelték, hogy a bőséges csapadék 35 százalékot javított a várható termésátlagon. A kispar- cellákon is visszanyerte üdezöld színét a kukorica, 80 százaléka szép címert és csőkezdeményt haj­tott. Megállapították azt is, hogy ezen a vidéken az MV/1. fajta bír­ta legjobban a szárazságot, vastag szára erőteljes csőkezdeményt haj­tott s néhány mázsával magasabb átlagtermést ígér az MV/5. és a helyi fajtáknál. Megyei szinten kiemelkedők a füzesgyarmati Vörös Csillag és Aranykalász Tsz kukoricatáblái. Az egykor szinte terméketlen sár­réti sziken — ahol tíz éve géppel és mélyen művelik a talajt, rend­szeresen gondoskodnak táperő- utánpótlásról és gondosaft ápolják a növényt — a kedvezőtlen időjá­rás ellenére átlag 35—40 mázsás kukoricatermés várható. A terme­lőszövetkezeti község a nagyará­nyú hizlaláson kívül csaknem 100 vagon kukoricát ad el az állam­nak. Vasárnap is csépeltek Lumumba kérte, hogy haladéktalanul küldjenek ENSZ-csapalokat Katangába Sukarno nyilatkozata a kongói eseményekről 35 százalékot javított a megye kukoricahozamán a bőséges csapadék \

Next

/
Thumbnails
Contents