Békés Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-10 / 188. szám

6

NÉPÚJSÁG

I960, augusztus 10., szerda

HÍREK

Szovjet konstruktőrök megtervezték a belsö- csiszokS szerszámgépek „füstmentes gyárát: nem lesznek benne meleg üzemek, kovácsmühelyék és öntödék. A termeléshez szükséges összes félkészgyártmányokat és alkatré székét, egyéb szakosított

A jövő gyára

vállalatok szállítják majd a jövő gyárának.

A gyár egész termelése egyetlen helyiségben történik, egyetlen egység látja el a szállítást. A gyárban nyotc futószalag fog működni.

Különleges elektronikus számológépekkel végzik a

munka elosztását, az ered- mények felmérését és egyéb gazdasági számításokat. Automatikus és telemechanikai távdiszpécser segítségével állandó ellenőrzés alatt tartja^ a szalagtermelés egész folyamatát.

— KÉTHETES üdülésen vetitek’ részit a Tolna megyei Iregszemcsén a Békéscsabai Ruhagyár Orosházi telephelye tizenkét dolgozójának gyermekei.

— TÁRSADALMI MUNKÁBAN végzik el a községi termelő- szövetkezetei Csárdaszálláson a művelődési ház építésének földmunkáit. A társadalmi munka értéke meghaladja a 27 000 forintot.

— FILM KÉSZÜL, Darwinról a Szovjetunióban Vlagyimir Snejder moszkvai filmművész rendezésében. A film célja bemutatni Darwin munkásságát, ötéves világkörüli útja tapasztalatait és az összegyűjtött adatokat. A filmhez Angliában készült felvételeket is felhasználták a nagy tudós szülőházáról, a cambridgei egyetemről és a Westminster apátságról, ahol Darwint eltemették.

— Cr? SILÖKOMBÄJT vásároít a békéscsabai Kossuth Termelőszövetkezet. A kombájn augusztus 6-án már megérkezett a termelőszövetkezetbe, s az idén már ezzel végzik a silózást.

— KÖZPONTI orvosi rendelő létesítését határozta el legutóbbi ülésén Köröstarcsám a községi tanács végrehajtó bizottsága.

— A VILÁG legnagyobb csillára a belgiumi Knokke-le-Zoute-i kaszinóban van. Átmérője 9 méter, súlya 7 tonna és 2600 égő van rajta.

— A BALATON partján: Alsóörsön nyaralnak az orosházi I. sz. általános iskola Ságvári Endre úttörő-csapatának tagjai és a békéssámsoni úttörők.

— SZÁZHÚSZ termelőszövetkezeti tagnak főznek naponta ebédet a puszitaföldvári Dózsa Termelőszövetkezetben. A konyhán készült ízletes ételek Raj-ki Sán- domé, Mihucz Lászáóné, Tóth Bá- lintné és Szemenyei Irén munkáját dicsérik, akik napi 2,5 munkaegységet kapnak.

— ÜJ, HÁROMTURBINÁS helikoptert próbáltak ki a francia- országi Brétignyben. Az új helikopter óránként 245 kilométeres sebességgel halad és elérte a 3800 méteres magasságot.

— ÖNTÖZÉSI tapasztalatcserét rendeznek augusztus második felében a békéscsabai Május 1 Termelőszövetkezetben.

— ASZ AUGUSZTUS 20-i ünnepségek előkészítésére bizottságokat alakítottak augusztus 6-án a gyulai járás községeiben. Az ünnepi tanácsüléseken a 10 éve dolgozó tanácstagokat oklevéllel jutalmazzák.

— AZ ANGLIAI Nottingham- ben a napokban nyitják meg a legkorszerűbb eszközökkel felszerelt állatkórházat. A kórházban ingyenes kezelést kapnak azok a beteg kutyák és macskák, amelyek gazdái nem tudják megfizetni a magánállatorvosi költségeket.

— EUROPA LEGMAGASABB ÉPÜLETÉT, egy 325 méteres televízió-tornyot akar felépíteni 13 nap alatt Münchenben egy magánvállalat. A torony különböző szinten épült kilátóiról ezer látogató gyönyörködhet majd a környező táj szépségében.

— TÖBB SZÁZ FŐNYI 'részeg huligán banda árasztotta el vasárnap a svédországi Karlskogát. A banda tagjai felgyújtották a várost körülvevő erdőt. A kivonuló tűzoltóikra és rendőrökre késekkel támadtak. Több rendőr megsebesült.

HOVÁ KÖLTÖZIK BÉKÉSCSABA „KIS AFRIKÁJA“?

Legyen-e önkéntes adományozás — Ki az állatkertet — Több megbecsülést a

Felhöátvonulások, több napsütés

Várható időjárás szerda estig: felhőátvonulások, valamivel több napsütéssel. Többfelé kisebb eső, néhány helyen zivatar. Élénk, a Dunántúlon helyenkint erős nyugati, északnyugati szél. Az évszakhoz képest hűvös idő.

Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 12—15, legmagasabb nappali hőmérséklet holnap 21—25 fok között.

AZ ÁLLATGONDOZÓRA vártam a mi szerény állatkertünk drótkerítése mellett. A kiskaput lakat őrizte, tehát belül ember nem volt. Várni kellett. Valószínű, az állatkert ,,ügyeit” intézte a gondozó.

Addig — unatkozni itt igazán nem lehet, bármilyen szerény i6 az állatkertünk — megnéztem a lakókat, nem is tudom hányadszor.

A szarvassal incselkedtem, amikor mellém lépett egy idős néni. Mosolygott rajtunk, rajtam mega szarvason. Aztán féltve intett:

— Tessék vigyázni, mert megböki — fogta a karomat, majd meglepetésemre megkérdezte: — Tessék mondani, ez milyen állat?

— Szarvas.

— Igen? Ez a szarvas? Érdekes — csodálkozott. Én is csodálkoztam, hogy idős néni és nem látott még ilyen állatot. Nemcsak ilyent, másfélét sem. Sorban kérdezgetett a vaddisznóról, a medvéről, melyet oroszlánnak látott, a borzról, és még jó néhány állatról, melyekről nem tudta, hogy mifélék. Aztán bocsánalkérően magyarázkodott:

— Tetszik tudni, én nem láttam még ilyen állatokat. Azért is jöttem megnézni őket. Vidéki vagyok, oszt’ éppen bent jártam adóügyben, gondoltam, míg nem megy a vonat, elnézek ide. Mindig mondta a Bözsi, tetszik tudni a menyem, hogy nagyon érdekesek. Na, istenáldja... — még kezet is fogott vefem.

NO LÁM, okosan csinálták, akik létrehozták Békéscsabán az állatkertet! A gyerekek mellett —akik naponta körülrajongják a nagy és kis állatokat — a felnőttek is tanulnak és szórakoznak az állatkerti lakók sokszor igen. kedélyes viselkedésein és mozdulatain.

Kivételesen én most nem azért mentem oda, hogy megcsodáljam a medve vagy a vaddisznó életét,

Tanácstagi fogadóórák Békéscsabán

Békéscsabán, asz 52. szánon városi választókerületben Szűcs Ferenc tanácstag 1960. augusztus 11. napján 17—19 óráig, a Földvári «. 11 szám alatt;

a 79. számú városi választókerületben Tóth János tanácstag 1960. augusztus 11-én 17—20 óráig Táncsics ü. 30. szám alatt;

a 73. számú városi választókerületben Talabér Feremené tanácstag 1960. augusztus II-én 16— 18 óráig Mátyás kir. u. W. szám alatt fogadóórát tart.

Választóik javaslatait, kérdéseit, panaszait meghallgatják, azokra válaszolnak, illetve azokat a végrehajtó bizottsághoz továbbítják. Kérik választóikat, hogy bizalommal keressék fel a fogadóóra alkalmával.

vV

fiz

égiszem“ cím elnyerésének kliszöbéiiez ért

a Gyulai Állami Gazdaság

Gazdaságunk fennállása, 1949 óta még nem tudott kiváló terméseredményeket felmutatni. Ennek többek között az is oka volt, hogy területünk nagyon széjjelszórtan helyezkedett el, s nagyon alacsony színvonalú volt az állattenyésztés is.

Gazdaságunk vezetősége, párt- szervezete és üzemi bizottsága még a múlt évben célul tűzte ki az állattenyésztés színvonalának emelését s a növénytermesztés hozamának növelését. A gazdasag dolgozol is egyet értettek ezzel, amit bizonyít, hogy tavaly két millió 38 ezer forint termelésérték-tűlteljesítést vállaltak. Ezt a vállalást az idén 2 480 000 forintra növelték.

A gazdaság pártszervezetének és szakszervezetének vezetősége több esetben munkaértekezleteken értékelte a termelés eredményeit. hibáit, és megszabta a legfontosabb feladatokat. Ezeken az értekezleteken nyilvánult meg az az egyöntetű vélemény, hogy a Gyulai Állami Gazdaság rendelkezik az „élüzem” cím elnyerésének a fettételeivel.

Már most, a gazdasági év közepén is kiváló eredményekről számolhatunk be. Búzából a tervezett 14 és fél mazsa, s a vállalt 16 mázsa helyett 17 mázsát, őszi

árpából a vállalt 17 mázsa helyett 18,52, borsóból, a tervezett nyolc mázsa helyett 12 mázsa átlagtermést értünk el. Különösen jó volt az ez évben élöször termesztett olasz búza termésátlaga. Volt egy 55 holdas táblánk, amely holdanként 41 mázsájával fizetett. Az előzetes becslések alapján kukoricából mintegy 50 mázsa csöves, vagyis 30 mázsa májusi morzsoltnak megfelelő termést értünk el a tervezett 20 mázsával szemben. Cukorrépából is 220—230 mázsa termés ígérkezik a tervezett 160, s a vállalt 200 mázsával szemben.

Az elmúlt évekhez viszonyítva jelentősen javult az állattenyésztésünk is. Igazgatósági szinten félévkor ötödik helyen voltunk a tejtermelésben, 11—11 és fél liter volt az istálló-átlagunk. Most az a célunk, hogy a tejtermelésben a három legjobb állami gazdaság közé kerüljünk.

Hosszan részletezhetnénk még azokat az eredményeket, amelyek becsvággyal töltik el gazdaságunk dolgozóit, s amelyek további szorgalmas munkára ösztönzik őket, hogy az élüzem címet, amelynek közelségébe értünk. meg is szerezzük.

GYÖRFI LAJOS Gyulai Állami Gazdaság

hanem azért, mert olyam hír röppent fel, hogy „elgondolások vannak az álatkerbnek a gyulai zsilipen túlra való kitelepítésére”.

Hát szó ami szó, nem nagyon értünk vele egyet. Túlságosan messze kerülne a lakosság szeme elől. Márpedig azok a derék emberek, akik társadalmi buzgóság- ból megalkották az első állatketrecet, hogy abban cuclin felneveljék a fogott egy-két. napos kis állatokat, s kitették a ligetbe az emberek szórakoztatására, éppen azt akarták, hogy a lakosság kedvében járjanak.

Ez az okos társadalmi kezdeményezés azóta terebélyesedett, mind több állat ficánkol most már az állatkertben. Van már medvénk, vidránk, szarvasunk, és igen sok apróbb állat, összesen 82. És ha minden jól megy, lesz talán oroszlánunk is...

... HA MINDEN JÓL MEGY! De hát nem tudom, jól megy-e minden? A társadalmi kezdeményezés már régen szétfeszítette a szűk kereteket, s most ott állunk, hogy nem nagyon tudjuk, mit kezdjünk vele. A cucliból etetés már nem elég, zsákók kellenek hozzá. Nehogy félreértés legyen, nem éheznek az állatok, sőt nagyon is jól élnek, csakhogy mind több gonddal jár az állomány fejlesztése, mind több pénz kell az állatkert bővítésére, és még egy probléma: ott, ahol jelenleg az állatkert van, nem a legmegfelelőbb hely.

Szedjük egyenként elő a gondokat.

Először is, talán a hovatartozás. Amikor már túlnőtte a társadalmi fenntartás kereteit, a városi tanács vette gondjaiba az állatkertet. Két gondozót állítottak oda, Váradi Feri bácsit és egy kisegítőt. Később, miért, miért nem, átadták a Balassi Művelődési Otthonnak. Nem tudom, nem volt-e ez az átadás szerencsétlen. Valahogy jelenleg még „nem illik a művelődési otthon profiljába”. Váradd bácsi élcesen meg is jegyezte:

— Én nem tudom, mi köze van az állatkertnek a balett-tánchoz...

Van köze vagy nincs köze, mindegy. Maradhatna így is, csakhogy a művelődési otthon nagyon kis létszámú apparátusa nem sokat tud foglalkozni az állatokkal. Egyszerűen nem jut rá idejük. Ezért is neheztel Váradi bácsi:

— Nincs nekem kérem semmi panaszom a művelődési otthonra. Amit kérek az állatoknak, mindent megadnak, minden fillért. De nincs terv, nincs költségvetés. Nem tudok előre gondolkodni. Csak költőm a pénzt máról holnapra, de nem tudom, hogy hol a vége. Mennyit lehet, mennyi a sok, mennyi a kevés. H® tudnám, azt mondanám: Van ennyi pénze az állatkertnek, ezt megosztom, ennyit fordítunk az állomány növelésére, ennyit meg bővítésére. De így?! — széttárja a kezét, így jelzi tehetetlenségét.

HA MÁR ITT TARTUNK, akvegye gondjába gondozók iránt

kor néhány szót a • fenntartási költségekről is. Természetes, hogy amint növekszik az állatkert, úgy növekednek a költségek is. Egyelőre nincs baj, mert valóban mindent megkap Váradi bácsi, amit kór. De ő már gondol a jövőre is.

— Mondtam, hogy vezessük be az önkéntes adományozást. Ismerem a csabaiakat, nagyon szívesen adnának. Most is például a pesti állatkert adna egy pánilovat, ha lehoznánk, kellene csináltatni neki szerszámot meg egy szekeret, és a csabai gyerkeket megör- venedeztethetnénk vele. Debrecentől meg kapnánk oroszlánt. Azt is el kellene hozni.. ?

— Miért nem teszik?

— Én már mondtam, de a felettesek nem szólnak róla. 'Biztosan a pénz.. . De hát mondtam, hogy tegyünk kii perselyt, és biztosan lennének, akik adnának, hogy még szebb legyen az állatkert.

— Erre mit szóltak?

— Nem értenek vele egyet. Azt mondják, nem szép dolog ez.

Debrecenben úgy kezdték, ahogy Váradi bácsi itt nálunk javasolja. Először persellyel, és ma már akkora az állatkert, hogy örömmel fizetnek az emberek belépőt, akárcsak a budapesti állatkertben. Miért lenne hát nálunk csúnya dolog ez? Ne álszemérme- teskedjünk. Mindenki megérti ezt, sőt örömmel hozzájárulnak az emberek anyagiakkal is városunk fejlesztéséhez. Mert hiszen az állatkert bővítése a város fejlődését is jelenti.

Állatkertnek a jelenlegi hely nem felel meg. Jogos tehát az illetékesek gondja: valahová el kellene helyezni, ahol megfelelő terület jut bővítésre is. De hova? Az a jelenlegi gondolat, hogy kiteszik a városból, nem jó. Elzárnák az emberek szeme elől. Váradi bácsi javaslatát látjuk ebben is egyelőre legjobbnak. Azt javasolta, hogy helyezzék a liget mellé, a temető széléhez. Közel is van, s nyugodt a hely is az állatoknak. Vagy ha van megfelelőbb hely, akkor oda. Csak ki ne tegyék a városból, mert bizony bosszankodnának a csabaiak. Mindenesetre bárhová kerül az állatkert, feltétlenül előre gondoskodni kell annak a területnek a fásításáról, amelyet kiválasztanak, mert különben az állatokat nehéz lesz ott megtartani.

VÉGÜL MEG EGY: A gondozók most már szinte hajnaltól késő estig talpon állnak. Sok a munkájuk, sok a gondjuk a szaporodó állománnyal. Felül kellene vizsgálni, hogy megfelelő ellátásban részesülnek-e mind anyagiak, mind egyéb juttatások terén.

Ápoljuk és őrizzük kis állatkertünket, a csabai gyerekek kedvencét, s tegyük városunk „kis Afrikájává”. Ezzel fejezzük ki megbecsülésünket legjobban azoknak az embereknek társadalmi kedvességükért, akik az első kis őzet és vadmalacot a lakosság szeme előtt nevelték fel.

Varga Tibor

Termelőszövetkezeti tagok !

Egyéni termelők!

A háztáji gazdaságokban és a veteményekben termett

mák gubáját

adják át a FÖLDMŰVESSZÖVETKEZET felvásárlóhelyén.

A férges, összetört gubóért is 1,1(1 forintot fizet és minden mennyiséget átvesz a földmüvesszövetkezet. 8358