Békés Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-02 / 181. szám
4 KÉPÚJSÁG I960, augusztus 2., keáS Hozzászólás a Népújság „Megtizedelt jövedelem“ című cikkéhez Ä Bg&és megyei Népújság 1-960. jtäiius 24-i fenfci címmel megjelent Ne vegyek oJyon könnyen! citSase szükségesnek tartjuk az akafebi tájéfcoataSást aduk A baromfiexport nem attól függ, hogy milyen oltási móddal védekezünk a betegség ellen, hanem, hogy az ország mentes-e a baTOmfipesíiistöi vagy sem. A ba- romfipestls-oHas nem egyedül eszköze a betegség eMeni védekezésnek, hanem csak kiegészítője a nendésaeti intézkedéseknek. A védekezés legfontosabb kelléke az, hogy az állattulajdonosok . mind a baromfipestisnél, mind más fertőző betegségnél is. feltétlenül eleget tegyenek bejelentési kötelezettségüknek. A baromfipestis elleni eddig alkalmazott: védekezési módszer 12 éven keresztül tette biztonságossá baromfitenyésztésünket és eredményezte, hogy a korábbi idők országrészekre kiterjedő járváSZER'DA, I960. AUGUSZTUS 3. KOSSUTH RADIO: 8.M Könnyű zene. 9.30 A veresegyházi földművesszövetkezet népi zenekara játszik. 10.00 Hírek. 10.10 Üttörő-híradó. 11.00 Pillantás a nagyvilágba. 11.13 Tánczene. 12.00 Hírek. 12.10 Operarészletek. 12.50 Tusa Istvánné (novella). 13.30 Farkas József népi zenekara játszik. 13.45 válaszolunk hallgatóinknak. 14.00 Ajándékhangverseny nyugdíjasoknak. M.35 Filmdalok. 15.00 Hírek. 15.10 Fiatalok zenei újságja. 35.35 Világszép királyné képmása. 16.00 Élőszóval — muzsikával. 18.00 A berchtesgadeni sasféMozik műsora BRIGÁD MOZI, Békéscsaba. Augusztus 1—3: Négyszáz csapás. K. h.: fél 6, fél 8, v.: fél 4, fél 6, fél 8. SZABADSÁG MOZI, Békéscsaba. Július 38—aug. 3: Háború és béke. L—SE. ü Kezdés hétközn-ap: 3, fél 7, v.: fél 1«. d. u. 3, fél 7. A Szabadság és a Brigád moziban mfttden kedden és pénteken délelőtt 11—1-ig elővételi pénztár. TER-V MOZI, Békéscsaba. Augusztus 1—3: önvád. K. h.: 6, 8; vti 6, 8, V.: 4; 6, 8. brigád KERTMOZI, Békéscsaba. Júfkas 30—augusztus lt Szerefém-csü- töríök. Kezdés minden este 9 órakor — rossz idő esetén a fedett moziban, a rendes előadások befejezése után; SZABADSÁG MOZI, Gyoma. Augusztus 1—3: A megj avultban bízná kell. IC h.: 8, v.: 4, 6, 8. PARTIZÁN MOZI, Orosháza; Július -29—aug. li A mi fiaink. Kezdés hétk.: €, 8, vas.: 4, 6, 8. BÉKE MOZI, Orosháza. Július 28:—aug. 2: Montparnasse 19. Kezdés hétk.: fél 6, fél 8, vas:: fél 4, fél 6.. Cél 8; PETŐFI MOZI, Gyula; Augusztus 1—2: Lilea. K. h.: 6, 8. v.: 4, 6, 8í ERKEL MOZI, Gyula. Augusztus 1—3* Fehér vér. K. h.: fél 6, fél 8, v.f fél 4, fél 6, fél 8. BÁSTYA MOZI, Békés. Július 28—aug. 2r. Égrenyíló ablak. Kezdés: hétk.: fél 7, fél 9, vas.: fél 5, fél 7, fél 9 órakor. VÖRÖS OKTOBER MOZI, Mező- kováosháza. Augusztus 1—3: Bűntény, vagy . . .? K. hr. 3, v.: 4, 6, 8. PETŐFI MOZI, Sarkad. Augusztus 1—3: Sikoly az utcáról. K. h.: 8, v.: 6, S. TÁNCSICS MOZI, Szarvas. Július 2«—aug. 3: A spessárti fogadó. Kezdés: h.: 6, 8, vas.: 4, 6, 8. ADY MOZI, Szeghalom. Augusztus 1—3: Hegyen-völgyön. K. h.: 8, v.: 4, 6j »í vált a baromfitenyésztés ismét j ö védelmezővé. Kétségtelen, hogy a jelenleg alkalmazott H-vírusos oltás után szórványosan előfordulhat oltási reakció, különösen az oltás időpontjában nem teljesen egészséges (toélférges, náthás stb.) állományokban, de számottevő veszteség okozása nélkül. Ha az oltási reakció — egyéb betegségek miatt (pl. lappangó kolera, spirochetosis, diftéria stb.) — lényegesebb veszteséget okozna, a tulajdonost az állam segélyben részesíti. Az állategészségügyi szolgálat a jelenleg érvényben levő módszerrel is biztosítani tudja a nagyüzemi baromfiállományok vészmentességét, annál inkább, mert a baromfikeltető állomásokról kikerülő minden egyes naposcsibe már a keltetőállomáson csibe-vakcinás immunizálásban részesül és a továbbiakban is gondoskodás történik az immunitás fenntartásáról. széktől a berlini bunkerig. 18.15 Bro- niszlav Hubermann hegedül. 18.30 Mark» Lanza énekel. 19.05 Kerékasztal. 19.20 Figaró házassága. 19.54 Jóéjszakát, gyerekek. 20.00 Esti krónika. 20.30 Tánczene. 21.10 „Te csak aludj most, Liliom” 21.30 Id. Magyari Imre népi zenekara játszik. 22.00 Hírek. 22.20 Ugetőverseny-eredmények. 22.25 A Prágai kamarazenekar játszik. 24.00 Hírek. PETŐFI RÁDIÓ: 8.00 Hírek. 14.25 Zenekari hangverseny. 15.50 Hajlik a fűz a mezőn. 16.15 Együtt. 16.30 Híres szopránáriák. 16.50 Operettrészletek. 17.30 A Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig. 17.45 Suzanne Danco énekel. 18.15 Egy este a Bonbonniére-ben. 18.40 Tónin Harapi: öt részlet az Erdő c. daljátékból. 19.00 Hírek. 19.05 Népdalcsokor. 19.40 Emlékezés Erich Weinert néniét költőre. 19;55 Csajkovszkij: IV. (f-moll) szimfónia. 20.50 Falurdáió. 21.00 Hírek. 21.05 A magyar munkás- mozgalom kórusmövészete. 21.30 Tánczene. 22.00 Éjszakai szerenád. 23.00 Hírek. TELEVÍZIÓ-: 15.40 Utazás a vöág körül, Jóreggelt Afrika (magyar kis- füm) 20.00 A Szegedi Szabadtéri Játékok műsorából: Farkas Ferenc: Csínom Palkó. Kedvezőtlen időjárás esetén: Hogyan fedezték fel Amerikát? (Olasz filmvígjáték.) Apr6h I rdetések Hajtó- és rakodómunkásokat felvesz az ÉM 6. sz. 'Épüfétfaanyaigfuvaroczó VálLalat békéscsabai kirendeltsége, Szerdahelyi utca. 1536 Jólelkű, megbízható, főzni tudó nő elmenne gyermek meiilé is — nyugodt háztartásba —, helyben vagy vidékre is. Békéscsaba, Tessedáik u. 15. 1499 125-ös, teleszkópos Csepel sürgősen eladó, Dévaványa, ktsz; 3053 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács lapja Felelős szerkesztő: Cserei Pál Szerkesztőség: Békéscsaba, József A. u. 4., l. em. Telefon: 22—96. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Békéscsaba, Szt. István tér 3. Felelés kiadó: Lehoezky Mihály. Telefon: 10—81 Békés megyei Nyomdaipari vállaiat, Békéscsaba: Felelős nyomdavezető: Kendra György Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hóra 11.— Ft Nagy előnye az oitásos eljárásnak az, hogy az immunizálás ténye az oltás helyének felismerésével még hosszú idő után is ellenőrizhető. Az export szempontjaiból kikötött baromfipestis-mentesség biztosítását tekintve a mostani módszer megbízhatóbb az újságcikkben ajánlott itatásos módszernél, mert minden egyes állat kézbe kerül és az immunizálás ténye mindenkor ellenőrizhető. Az itatásos módszer alkalmazása esetén, jelen körülmények között különösen egyéni állományokban, pl. tanyán, semmi biztosíték nincs arra nézve, hogy minden baromfi megfelelő mennyiségű oltóanyagot felvesz és immunizálódik. Valóban nyitott kérdés marad tehát bármelyik oltási módszernél az egyéni állományok immunizálásának biztosítása, mert az oltási módszeren kívül az állat- tulajdonosok lelkiismeretessége is kelléke az eredményességnek. Vagyis, ha az állomány egy részét elvonják az oltás alól, a fogékony állatok állandó járványveszélyt jelentenek. Helyes és dicséretes tehást az a törekvés, hogy e területen is, mint mindenütt, az új helyett újabbat, a jó helyett jobbat keressünk, de helytelen, illetve korai a cikknek az az állítása, hogy az itatásos módszer eredményesebb a jelenlegi oltásnál. Az itatásos módszert hazánkban eddig csak laboratóriumi viszonyok között és néhány nagyüzemben próbálták ki és jelenleg is végeznek azzal kísérleteket. A javaslattevők azonban — nem tudni miért — még saját munkaterületükön sem vezették be az új eljárást. Mivel egyéni állományokban semmi tapasztalatunk nincsen, pedig a baromfipestis kórokozójának megsemmisítése szempontjából ez a szektor döntő fontosságú, feltétlenül szükséges az itatásos módszert kisebb területen (pl. egy községben) megfelelő előkészítés után kipróbálni a gyakorlati élet követelményeinek megfelelően. Amennyiben a kapott eredmények, a pontos kiértékelés alapján, megfelelnek a várakozásnak és jobbnak bizonyulnak a H-vírusos oltásnál, akkor kerülhet sor a módszer általános bevezetésére, — előbb azonban nagyobb területen alkalmazni célszerűtlen és veszélyes. Az esetben, ha a gyakorlatban az itatásos módszer kerülne általános bevezetésre, bizonyára a pénzügyi és a szervezési kérdés is megfelelő megoldást talál a földművelésügyi kormányzat központi intézkedésében. Az oltási módszer megváltoztatása ugyanis olyan arányú pénzügyi és személyi átszervezést igényel, hogy az helyileg meg sem oldható. Végül megjegyezzük, hogy a cikk egyébként jóhiszemű íróját helytelenül tájékoztatták a ba- romfipestis-oltások jelenlegi módszere és a betegség által okozott kártételről, mert azok az állományokban 10—15%-os veszteség helyett, az összes más betegségokozta elhullásokhoz viszonyítva, elhanyagolható számú kiesést okoznak, éppen a gyakorlatban alkalmazott oltások eredményeként. Békés megye nagyüzemi gazdaságaiban egyébként is a baromfipestis a folyó évben nem fordult, s jelenleg sem fordul elő. Dr. BUJDOSÓ GÉZA. m. vez. {^állatorvos Aligha van olyan ember, aki ne látott volna asszonyt sírva a kövesútra rohanni, hogy összeszedje hét-három kisebb-na- gyobb csirkéjét, kacsáját, libáját, melyeket egy-két perccel azelőtt egy személy- vagy tehergépkocsi, esetleg más gépjármű hagyott maga után széttaposva. S amíg a köve suták mellett vagy a községekben lakó, ba- romfineveléssel küszködő asszonyok azon idegeskednek, hogy vajon ma és holnap hányat gázolnak el a gépjárművek, addig a járművek vezetői közül még igen sokan fütyülnek akár öt baromfi széttaposására is. Szeretném előrebocsátani, hogy ez a jelenség — s ez örvendetes — korántsem általánosítható a gép járművezetők mindegyikére. Azonban szép számmal vannak olyan gépjárművezetők, akiket ilyen tekintetben joggal bírálhatunk. És már hallom is a rohanó, jóformán semmivel és senkivel nem törődő gépjárművezetők kifakadását: „Egy nyamvadt csirkéért nem rontom, a gumimat a fékezéssel, de még kettőért sem ! H” Vagy: „Zárja be állatait a gazdája az udvarba, a kövesút nem legelő...” És még hosszan lehetne sorolni a válaszokat. Igen, ha az éremnek csak az egyik oldalát nézzük, akkor igazat adhatunk az így válaszolóknak. De ha az emberségre is gondolunk, és arra, hogy nem tartunk még a fejlődésnek abban a szakaszában, hogy minden termelőszövetkezetben nagyszerűen kiépített baromfi-farm legyen és a még egyénileg gazdálkodók baromfitenyésztésére is számit az ország tr- akikor aUgha lehet igazat adni a csirkéket, kacsákat, libákat egykedvűen gőzölő gépjárművezetőknek. Hogy csak egyetlen ténnyel bizonyítsam, ezt! A napokban az egyik megyei szerv személygépkocsijával mentem Békéscsabáról Gyulára. E néhány kilométeres útszakaszon négy másfélkilogrammos csirkét gázolt el a gépkocsivezető. S amikor a kocsi hátsó kerekei nagyot döccentek a szép, nagy Július 21-én a párt, a szakszervezeti bizottság, a notemács, s a kórház vezetői ankétra hívták meg a gyulai megyei kórház nyugdíjasait. A munkában elfáradt embereket a szépen feldíszített teremben virágokkal halmozták el. Huszti Zoltánná SZB titkár köszöntötte elsőnek a kórház nyugdíjasait. Köszönetét mondott a megjelenteknek azért, hogy Csehszlovák film a vallási előítéletek ellen A bratisJavad népszerű-tudományos filmstúdióban a közelmúltban „Visszaélés a szuggesztióval” címmel film ‘készült a vallási előítéletek leküzdésére. A film a lelki jelenségek és folyamatok materialista vizsgálata alapján egyrészt igen hatásosan harcol a vallási előítéletek ellen, másrészt lerántja a leplet az 1946. évi úgynevezett tvrdomesteckéi csodáról. csirkéken, a visszapillantó tükörbe belenézve, egykedvűen csak ennyit mondott: „No, ezek sem esznek több kukoricát...” Hadd jegyezzem meg, hogy ameddig szemmel elláttunk, senki nem járt a kövesúton, tehát nem mondhatta, hogy az esetleges lassítás vagy az út széle felé való lehajtás következtében veszélyeztette volna a forgalmat, esetleg saját vagy mások testi épségét. Azzal sem magyarázkodhatott, hogy vizes vagy sáros volt a kövesút, és ha fékez, esetleg megcsúszhat a kocsi. Nincs szándékomban egy pillanatig sem azt állítani — s ha ezt tenném, hibát köttetnék el —t hogy nincsenek körülmények, amikor valóban lehetetlen és még megkísérelni sem érdemes egy vagy akár három baromfiéit is a fékezést. De amikor el lehet ezt kerülni, akkor miért kell elpusztítani azt, ami már megvan, ami érték, ami valamennyiünknek javát, hasznát szolgája? Egy munkatársammal a napokban éppen erről beszélgettünk. S egy kicsit számolgattunk. Azt megközelítően sem tudjuk, hogy megyénkben hány gépjármű van. Mi kétezret vettünk alapúi, melyből napomként ezer gépjármű elgázol nemtörődömségből vagy elkerülhetetlenség következtében s— mondjuk ■— nem négy baromfit, mmt az említett megyei szerv gépkor csivezetője, hanem csak egyet —* ez akkor is ezer. Hogy mennyire rúg ez naponként országosam? Ezt nem is próbáltuk latolgatni. Egy biztos; sok-sok ezerve. Úgy érzem, nem volt helytelen erről néhány sort írni. Per* sze tudom, ezzel még holnap, de még holnapután sem változik meg e tekintetben a helyzet. Csak akkor mondhatjuk, hogy történt valami ilyen vonatkozásban és nem volt hiába e sorokat leírni, ha üemcsak néhány, de valamennyi gépjárművezető megérti, belátja, hogy elpusztítani a legnagyobb és legszgbb barom, fit is igen könnyű, de annál nehezebb azt felnevelni. hosszú éveiken át fáradtságot nem ismerve tanították munkára, emberségre a fiatalokat. Husztiné a fiatalok nevében ígéretet tett, hogy az idős, most nyugdíjas emberektől kapott tudást tovább gyarapítják és mindig becsülettel dolgoznák. Majd arra kérte az idős nyugdíjasokat, hogy bármilyen problémával, bármikor keressék fél a szakszervezetet, segítenek gondjukon, bajukon. A nyugdíjasok nevében Rákóczi József mondott köszönetét a kedves fogadtatásért, megvendégelé- sért, mely első ilyen alkalom volt a gyulai kórházban. A meghatottságtól nemcsak Rákóczi bácsinak, de valamennyi nyugdíjasnak szemében összefutott a könny. Özvegy Varsányi Aintalné, Rozsos András és még többen köszönetét mondtak az ankét megrendezéséért, a szívélyes fogadtatásért. A beszédeket és az üdvözlő szavakat uzsonna, majd sörözés követte, és hosszan elbeszélgettek a több évtizerdes, kemény munkáról. njfai megszűntek és éppen ezáltal íJK RÁDIÓ * TELEVÍZIÓ^ f MUJSCDBA' 1! Balkus Imre Nyugdíjasok ankétja a gyulai kórházban
