Békés Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-04 / 183. szám
M60. augusztus 4.. csütörtök NÉPÚJSÁG 3 A gyomai járás vezet Megyénk termelőszövetkezeteinek többsége közvetlenül a cséplőgéptől szállítja a terményfor- galmi raktárába a géprészt, a gépállomási munkadíj ellenében járó terményt s azt a kenyérgabo- na-metninyáséget is, amelyre mér korábban értékesítési szerződést kötött. Eddig a gyomai járás ter- ményforgakm telepei vezetnek, amelyek összesen 62 százalékát vásárolták fel annak a mennyiségnek, amennyi a járásból várható. A békéscsabai kirendeltség 43,3, a szarvasi kirendeltség 40,3, az orosházi pedig 35,9 százaléknál tart az ez évi felvásárlási irányszámának. A szeghalmi járás termelőszövetkezetei 19 200 mázsa kenyér- gabonára kötöttek értékesítési szerződést a terményforgalmival. Érdekes megjegyezni, hogy a szeghalmi járásban értékesítési szerződésre lekötött 19 200 mázsából a füzesgyarmati termelőszövetkezetek 14 200 mázsát szállítanak. Hasonló a helyzet az árpánál is. járás termelőszövetkezetei előreláthatólag 2400 mázsa árpát szállítanak be, a füzesgyarmati tsz-ek ebből több mint ezer mázsát. Magyar növények külföldi fajtakísérletei A magyar növénytermesztés újabb eredményeinek megismertetésére a Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Külkereskedelmi V állatot évről évre megszervezi a külföldi fajtakísérleteket. Az idén kis parcellákon 38 országban vetettek különböző magvakat, s ott a helyszínen gyakorlatban ismertetik meg a tudományos szakemberekkel és a kereskedelmi körökkel, hogyan válnak be külföldön is a magyar nemesített magvak, hogyan bírják az ottani talaj- és éghajlati viszonyokat. A külföldiek megfigyelhetik a cukorrépa, a lóhere, a lucerna, a korai hibrid kukorica és sok más növény fejlődését mindazokét, amelyek magvaiból jelentős exportot bonyolít le az AGRIMPEX. (MTI) Hét és fél millió pár harisnyái készített az első félévben a Gyulai Harisnyagyár íTudósítónktot) A Gyulai Harisnyagyár jövő évben ünnepli fennállásának 60. évfordulóját. A jubileumot a gyár dolgozói jó munkával akarják köszönteni. Már az első félévben jó eredményt értek el. Emelkedett a termelékenység, javult a minőség és jelentős összegű megtakarítást értek eL Féléves tervüket 102 százalékra, teljesítették s 13 százalékkal többet termeltek, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Fél év alatt hét és fél millió pár vegyes harisnyát készítettek pamutból, gyapjúból és szintétikus szálakból. A szintétikus szálakból készült harisnyák a legkeresettebbek, amelyeket a világ minden tájára exportálnak. az alkony, s az eső sem zuhogott már... Tárkányi Lajos — mert így hívták szállásadó jótevőmet — botladozva indult hazafelé a köves, meredek, hegyi úton. Otthon, megvackolt nékem a saénáskand- liban, majd borozgatni hívott. Sokadszorra koccintottunk már, amikor hirtelen közel hajolt hozzám sötétbeboruló tekintettel. — Van pénze? Nem tudtam, hogy értelmezi ezt a kérdést, s igyekeztem felemás választ adni. — Nem .vagyok milliomos, de van nálam némi pénz. — Nem akarom kifosztaná — nyugtatott meg< — Akar keresni? Egy kis munka lenne. Megfizetek érte. — Pénzt ugyan el nem fogadok, de szívesen segítek, ha tenni kell valamit. — De most mindjárt! — változtatta sejtelmesre hangját. Latolgatni kezdtem, hogy milyen tennivaló is akadhatna ilyenkor, eső után a ház körül, ennyire sürgős és halaszthatatlan, — Gyerünk! — suttogta, s én követtem. Abba az irányba haladt, amarról én késő délután megérkeztem a faluba. Utunk mibenléte felől nem kellett sokáig tanakodnom, mert megütötte a fülem vezetőim mérges motyogása. — Nem engedem! Az enyém!..: Ne éljenek rajta mások!..-. Inkább megdöglök ... ! — A gyümlöcsös! — villant az emlékezetembe, s holtbiztosra vettem, hogy oda megyünk. De minek? Mit akar ott éjszakának idején? Most akarja bemutatni? Vagy megnézni, végigjárni rajta, hogy elérzékenyülését levezesse,,-; ? Miközben így tanakodtam, mór ott is voltunk. Az előbukkanó hold halvány világánál láttam a félérett baracktól és almától roskadozó fákat, Tárkány Lajos arcát, melyen borús árnyalatok suhantak végig. Tekintete megkeményedett, szemében könyörtelen vadsággal égett a tűz. — Gyüjjön utánam — diktált és belépett a gyümölcsösbe. Balsejtelem szállt meg, s így minden eshetőségre készen mentem a nyomában. Megállt az egyik barackfánál, hozzám fordult. — Lerázzuk! Mind lerázzuk! Nem esznek belőle! — De hát ezt nem lehet! —tiltakoztam. — Mondtam, hogy megfizetem! — Akikor se lehet! Ez közös vagyon .. ! — Engem nem érdekel! Jön vagy nem jön?! — Nem! — Hát akkor csinálom egyedül! — s nagy erővel megrázta a fát. A zsenge barackok tömegével hulltak le és beborították a nedves földet. — A másikról is!. . . Mindről!... Az egész gyümölcsöst! Nem adom! — hörögte és a következő fához indult. Engem elfutott a láz, s éreztem, hogy meg kell akadályoznom. Odaléptem Tárkány Lajos elé. — Nem lehet, hallja? — mondtam neki lebeszélően. — Engedjen! — villant rám izzó tekintetével. — Nem szabad! — mondtam határozott hangon. — Érték ez! A tsz vagyona! Magának is haszna lesz belőle! Menjünk haza! — Ne állja el az utamat! — dörögte hangosan és én láttam, A magunk haszna Mit tesz a munka termelékenységéért a ruhagyári üzemi pártszervezet? Akkor tud végképp győzedelmeskedni a szocialista rendszer a kapitalizmus felett, ha mindenből többet nyújt a dolgozóknak, mint a kizsákmányoláson alapuló régi rend. Következésképpen, a munka termelékenységének állandó fokozása döntő dolog nálunk, s minden olyan országban, ahol új világot építenek. Ezt tanították klasszikusaink és bebizonyították, hogy az új társadalmi forma lényegéből, a társadalmi tulajdon és társadalmi termelés összhangjából eleve következik, hogy a szocializmusban könnyebben és jobban élnek az emberek. Tizenöt éves történelmünk gyakorlata igazolta ezt az elméletet. A szocialista országok dolgozói látják, hogy munkájuk gyümölcse saját maguké. Ha termelékenyebbé teszik a munkát, saját maguknak származik ebből hasznuk. Egyszerű emberek, akik nem ismerik a marxizmus— feminizmus tanításait, új életük tapasztalataiból jönnek rá erre, mint a Békéscsabai Ruhagyárban is. Hankó Mária a varrodában dolgozik. Sokáig nem gondolt arra, hogy könnyíteni lehetne azon a munkán, melyet már évek óta csinál. Pedig — nem saját hibájából — éppen elégszer volt baja a gomblyukazással. A mandzsettákon ugyanis kézzel kellett megjelölni a gombok és a gomblyukak helyét és bizony sokszor nem stimmelt, nem vágott egybe a kettő. Ebből aztán jogos minőségi kifogások, visszadobások származtak, ami természetesen nem csak egyéni hátrányt, keresetcsökkenést jelentett a gomblyukazók- nak, hanem a gyárnak, a népgazdaságnak is kára származott belőle. Egyszóval a „kézi jelölés” csökkentette a munka termelékenységét. Legjobban maga Hankó Mária bosszankodott emiatt, aki a többiek mellett szintén gomblyukazó. — Miért nem gondolkodik valami megoldáson, ami kiküszöbölné'a ~sok reklamációt? — beszélgetett vele egyszer a varrodában Ágoston Sándor újítási felelős. Hankó Márta gondolkodni hogy elkerülhetetlen az összeütközés. — De elállóm az útját! Nem rázhatja le az éretlen gyümölcsöt! — Lerázom! Menjen az utániból! — Nem megyek! — Akkor eltaposom! — Taposson! — Megindult felém, s én minden erőmet összegyűjtve, elkaptam a derekát. — A kutyiaúrísíenit! — károm- kodta el .magát, és megfeszültek az izmai. Éreztem, hogy erősebb nálam és izmosabb. Lekerültünk a földre. Az arcomba csapott. Hemperegtünk a sáros talajon, tépkezdett, s nemsokára azzal az ötlettel állt Bácsfalvi elvtársnő elé, aki pártvezetőségi tag, s egyben üzemi technikus, hogy talált valami megoldást a gomblyukazók munkájának megkönnyítésére, de egyedül nem tudja kivitelezni. Bácsfalvi elvtársnő szólt az újítási felelősnek, aki segített a jó ötlet megvalósításában. így született meg a varrodában a gombhely- és gomlyuk-jelölő apparát, amely nemcsak hogy megkönnyítette Hankó Mária munkáját, de lényegesen olcsóbbá tette az ingek elkészítését és javította a minőséget. Igaz, hogy egy ingnél csak néhány fillérrel csökkent az önköltség, de az üzemi szinten naponta 6—8 ezer inget készítenek, s ez már tetemes összeg. Hankó Máriának — aki ne haragudjon meg érte, már nem a legfiatalabb korosztályhoz tartozik —, ez az első újítása. Jelentősége azonban abból is kitűnik, hogy 1666,60 forint újítási díjat kapott érte. S ma már egy újabb ésszerűsítési javaslata van az újítási felelősnél a különböző appa- rátok megóvására. A ruhagyárban elég magas, mintegy 70—72 százalékos a gépesítés foka, tehát a termelékenység növelését elsősorban az újításokkal, a munka jobb megszervezésével és a minőség fokozásával lehet tovább növelni. Ezt állapította meg az év elején az üzemi pártalapszervezet vezetősége, s hogy Hankó Mária is beállt az újítók közé, ez főként a helyi párthatározatok megvalósulásának eredménye, melyeket a pártvezetőség hozott az intézkedési terv végrehajtására. E határozatok között szerepel, hogy segíteni kell az újítási propagandát. Az újítási felelős forgolódjon többet a különböző üzemrészekben és konkréten is adjon segítséget a jó elgondolások realizálásához. (Ezt tette Ágoston elvtárs, amikor segített Hankó Máriának). A pártvezetőségi ülés óta létrehoztak egy gazdaságossagi-mű- szaki brigádot, amelynek feladata a termelési költségek csökkenté-* sének elősegítése, valamint a műszaki intézkedési terv végrehajtásának ellenőrzése. E brigád meg is kezdte már a munkáját. Hatóköre felöleli a termelékenység, a minőség, az anyag- és bérek fel- használásának területeit. Az üzemi pártszervezet hasznos kezdeményezéseként megalakult a ruhagyárban egy belső népi ellenőrző csoport is. Tagjai azt kutatják, hogy hol lehet megtakarítást elérni, s'már eddig is sok fontos javaslatot tettek az üzem- vezetőségnek erre vonatkozóan: a göngyölegek jobb felhasználása, az áruk szennyeződésének megakadályozása, valamint a túlórázások megszüntetése érdekében. Hogy csak a legutóbbit említsük: a múlt évben szinte mértéktelen volt a túlórafelhasználás. Akadt olyan dolgozó, aki havonta 50—60 túlórát /számolt el. A vizsgálódás óta a javaslatok alapján jobban megszervezték a munkát, s szinte teljesen megszűnt a túlórázás, ami egymagában is lényeges megtakarítást jelent a gyárnak. E brigádokban képviselve vannak a párttagok, s így mindenről értesül a pártszervezet, tehát rajta tudja tartani a kezét a termelés ütőerén, a termelékenység alakulásának helyzetén. S hogy ebből milyen közvetlen haszna származik a népgazdaságnak, ezzel együtt pedig a ruhagyár munkásainak is, azt az újítások számának alakulása bizonyítja. Az elmúlt évben 71 újítást vezettek be a különböző üzemrészeknél. Ezzel szemben 1960. első félévében már 99 újítást nyújtottak be a dolgozók, mely jóval több, mint 100 ezer forint megtakarítást jelent, vagyis ennyi ösz- szeggel csökkent az önköltség, növekedett a termelékenység. Az előkalkulációk alapján eddig 17 ezer forintot fizettek ki újítási díjként, de sok ötlet felülbírálása, mint Hankó Mária legújabb ésszerűsítési javaslata is, folyamatban van. összegezve elmondhatjuk tehát, a ruhagyár üzemi pártszervezete sokat tesz a maga területén azért, hogy termelékenyebbé váljon a munka, gazdaságosabbá a termelés, mely életszínvonalunk állandó emelésének az alapja. Varga Dezső tűk és cibáltúk egymást. — Megöllek!... Megfőjtlalk! — sziszegte nekivadulva. — Akkor se rázza le.:: — lihegtem én. Az erőm egyre jobban apadt, éreztem, hogy kimerülök, s elveszek a küzdelemben. Újra fejemre csapott hatalmas öklével. Táncot járt előttem a hold, a csillagok, a fák lombozata és Tarkanyi Lajos elkeseredett arca. — Megdöglesz, kutya! — hörögte halálos gyűlölettel, és átszori- totta nyakamat, fojtogatni . kezdett. Erőm és bírásom teljesen elhagyott, kezeim aláhanyatlottak, s átadtam magam a megvadult ember akaratának... Kemény, dörgő hang hallatszott az út felől. Tárkányi szorítása engedett. Ereztem, hogy erejét veszítve ő is lehanyatlik mellém. — Ki van ott!? — hallottam újra. Fejemel az út felé erőltettem. Ruhák halk suhogását, fegyverek felhúzásának zaját hallottam. A megrázott barackfa mögött, egyenesen felénk, a rendőrjárőr közeledett... F. Nagy Mihály jutalma: Üdülés a Szovjetunióban Vasárnap, július 30-án leállt a Füzesgyarmati Gépállomás utolsó három kombájnja is, amely miután körzetében befejezte az aratást, a naigyrábéi termelőszövetkezetben aratott. A gépállomás kombájnjai arattak 400 holdat Okányban is. A gépállomás így jóval túlteljesítette aratási tervét. A 15 aratógép összesen 4552 hold kalászost vágott le, a gépenkénti teljesítmény 303 hold. Az aratógépes traktorosok közül különösen kitűnik F. Nagy Mihály, akinek a teljesítménye 464 hold. Mögötte a második Csurzás Gyula 438 hold teljesítménnyel. E kiváló teljeseítményekért 700—700 forint jutalomban részesülnek, s ráadásul F. Nagy Mihály ugyancsak 10 napot tölt a Szovjetunió nagyobb városaiban, ahová augusztus 16-án indul a gépállomás főimezőgazdászával, Varga Mihállyal. Lényegesen túlteljesítették aratási tervüket a gépállomás kom- bájnosai is. Az öt kombájn összesen 1128 holat aratott le. Közülük Csordás Károly az első, 297 hold, második Fehér Sándor 282 hold teljesítménnyel. Kiváló munkájukért mindketten 1000—1000 forint pénzjutalomban részesülnek. Aranynál tisztább kobalt Eddig semmiféle más fém nem vetekedhetett az arany tisztaságával. Most a Szovjetunióban a sarkvidéki Norilszk vá- ros kohászati kombinátjában újítók egy csoportja megépítette a világ első félautomata nehézfémkivonó berendezést. Az új géppel megkezdték a kobalt gyártását. Az eredmények minden várakozást túlszárnyaltak: a kobalt tisztasága felülmúlja az aranyét.
