Békés Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-17 / 168. szám

I960, július IT, vasárnap

NÉPÚJSÁG

3

Megkezdte a felvásárlást a MEZÚMHG

A Magtermeltető és Ellátó Vállalat Békés megyei kirendeltsége csaknem 1200 vagon különböző magot termeltet megyénk termelőszövetkezeteivel. Ebből mintegy 580—600 vagon rizs lesz. A kirendeltség átvevőhelyein megkezdték a már betakarított magvak átvételét. Ezideig mintegy 40 vagon borsót vettek át a termelőszövetkezetektől, s még mintegy 260 vagon átvételével számolnak. A borsó átlag 10 mázsájával fizet, s a termelőszövetkezetek 90—95 százalékos tisztaságban adják át. Ugyancsak átadták már a termelőszövetkezetek 12,5 vagon repcét

is. Lucernamag-fogásra 8 ezer, vö- rösheremag-fogásra pedig 4500 holdon kötött megállapodást a MEZÖMAG a termelőszövetkezetekkel.

A vállalat dolgozói már megkezdték a szerződéskötést a különböző őszi vetésű magvakra. Előreláthatólag 5 ezer hold káposzta- repcére, ezer hold őszi borsóra és ezer hold panonbükkönyre köt szerződést a MEZÖMAG. Ezideig 120 hold őszi borsóra, 400 hold pannonbükköny és 210 hold káposztarepcére már szerződést kötöttek a termelőszövetkezetek.

. Kitüntetett gyógyszerészek

A tudatformálásban Szeghalmon is nagy szerepe van az értelmiségnek

1/ özségünk életében nagy változás ment végbe. A mező- gazdaság szerkezetileg megváltozott, községünk tsz-község lett. A társadalmi változás még nem érvényesül kitapinthatván, mert még átmeneti életét éli a falu, hiszen körülbelül fél éve billent át a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Füzesgyarmaton, a szomszédos községben már jobban élvezik a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit, mint nálunk. Több ezer hold talajt javítottak meg, melynek következtében a korábbi évek 3—4 mázsájáról 12—14 mázsára növekedett a kalászosok termésátlaga.

A napokban már hírt adtunk olvasóinknak arról, hogy a megye gyógyszerészei, a gyógyszertárak dolgozói a békéscsabai városi tanács dísztermében ünnepelték a gyógyszertárak államosításának 10 éves évfordulóját. Az ünnepség utolsó akkordjaként Palovíts Gyula elvtárs, a megyei tanács gyógyszertári központjának igazgatója kitüntetéseket, pénzjutalmakat adott át az arra érdemeseknek. A képen látható gyógyszerészek — Orsós János nagyszénást, Kossuth László békéscsabai, Mikula Andor csorvási — Kiváló Dolgozó kitüntetést kaptak 1000—1000 forint pénzjutalommal.

Augusztus 10-ig befejezik a csépiést

bájnaratás és a körábbi cséplési eredmények azt bizonyítják, hogy jó terméseredmények várhatók

Tótkomlós termelőszövetkezeti község pénteken befejezte az aratást. A termelőszövetkezeteknek mintegy 4800 hold gabonát kellett learatni. Az aratás sikeres és gyors befejezését a tsz-gazdák és a gépállomás dolgozóinak szorgalmas munkája eredményezte. A határban megkezdődött a cséplés is 13 géppel. A csépiést augusztus 10-ig kívánják befejezni. A komminden gabonaféléből. Az aratás befejezése alkalmával a helyi párt- és tanács-vezetők köszöntötték a termelőszövetkezetek dolgozóit és sikeres munkát kívántak a csépléshez és a többi nyári betakarítási munkákhoz is.

A talajjavítást természetesen a mi tsz-eink is megkezdték már és ahol ezelőtt egy-két évvel 4—5 mázsát tudtak termelni, jelenleg 10—12 mázsát ad egy hold kalászos. Nyilvánvaló, a kollektív munka eredményeként kezdik megismerni az emberek az igazi emberi életet és egyre növekszik kulturális igényük is.

\ z, hogy Szeghalom termelőszövetkezeti községgé lett,

ez maga után vonta az egyes rétegek egybeolvadását. Kezd kialakulni Szeghalmon is az egységes parasztosztály, egységesedik a parasztság a szövetkezeten belül.

Jó néhány olyan tsz-tag van, aki fél évvel ezelőtt még tartózkodó volt, ma már nagy szorgalommal dolgozik a közösben. S ez a jelenség egyre jobban tapasztalható. És mondhatni, minden tsz-ben megvan már a szilárd mag, amelyre a vezetők támaszkodni tudnak. Jobb az emberek viszonya a munkához, a köztulajdonhoz, mint eddig bármikor. Kezd megszűnni a befelé fordulás, messzebb látnak egyéni érdekeiknél. Mint szövetkezeti gazdáknak a közügyekben is vannak elgondolásaik, javaslataik.

Örvendetes, hogy a szövetkezeti parasztság zömét sikerült megerősíteni abban az elhatározásban, hogy helyes úton jár. A hajdani egyéni gazdák, akik egy-két évvel ezelőtt még elzárkóztak, most mindinkább feloldódnak, felengednek, szélesebb lesz a látókörük, jobban látnak a világba. Persze ez még nem jellemző az egész tsz-parasztságra.

4 z új embert jellemző tulaj^ donságok kialakulásában többet kell tenniük az értelmiségieknek, köztük a nyolcvan pedagógusnak. Az iskola falain, az oktató-nevelőmunkán túl, véleményem szerint, szervezettebben és behatóbban kellene foglalkozniok az iskolahagyott, illetve a termelőszövetkezeti ifjúság, valamint a tavaszon nagyüzemi útra lépett parasztemberek nevelésével. A pedagógusoknak igen nagy szerep jut a iából, hogy a kultúrforrada- lom jelenlegi parazsát lángra lob- bantsák. A községi Hazafias Népfronton belül például tervbe vettük, hogy az értelmiség bevonásával az ősz, illetve a tél folyamán előadások tartásával, egyéni beszélgetésekkel még többet teszünk az új közösségi érzés kialakításáért, a kollektív munkához, a köztulajdonhoz való helyes viszony megteremtéséért. Szeretnénk, ha a fiatal pedagógusok és agronómusok a különböző erkölcsi, természettudományi előadásokon kívül kultúrcsoportokat ezüstkalászos és munkaegység-számítási tanfolyamokat szerveznek és mozgósítanának minden tsz- gazdát a VIII. általános iskola elvégzésére.

A megváltozott társadalmi körülmények kezdeti hatása az iskola munkájában, a gyermekek magatartásában is megnyilvánul. A gyermekek öltözködése, taneszköze, a tanuláshoz való hozzáállása jobb, mint néhány évvel ezelőtt. Rendszeresebben járnak a gyermekek iskolába, s a szülők többsége nincs rászorulva gyermekeinek keresetére. Maga az a tény, hogy a tsz-szülők gondolkodásmódja is formálódik, mindinkább közelebb kerülünk a kettős nevelés felszámolásához. Csökken az idealista felfogás, s így a tanulók ismeret-elsajátítása, szocialista nevelése is biztatóbb formát ölt.

A szövetkezeti tagok hangulatát, munkáját véleményem szerint károsan befolyásolja még az egyik-másik tsz-ben fellelhető rossz vezetés, a gyenge munkaszervezés. Természetesen nem kevésbé az is, hogy többen beléptek ugyan a szövetkezetekbe, de egyesek gondolkodása, munkamódszere még a régi.

J£zen kell véleményem szerint

tWWMVVMVWWtMVMWWWtWUWMWWWWMMWaWVWWWWWWWWVtWWWWWWWWWltWtVWWiVVWV

Délután már nem bírta tovább. Ügy döntött, hazamegy és beszél a feleségével. Éppen fejére tette a kalapját és nyúlt a kabátjáért, amikor nyílt az ajtó és belépett barátja, Bihari osztályvezető. Jókedvűen, derűsen, mosolyogva üdvözölte Kapást. Ö meg csak úgy hallgatagon, kissé morózusan válaszolt az üdvözlésre és kabátját visszatette a helyére.

— Mi történt? Mi van veled’ — érdeklődött Bihari;

— Mi Ienme;.s

— Ügy nézel ká, mintha napok óta nem aludtál volna. Olyan vagy, mint akit besavanyítanak. Miért van ilyen rossz kedved? Csak nincs valami közietek?

— Köztünk? De igen... — és vontatottan kezdte mesélni.:.

Bihari figyelmesen hallgatta Kapást. Ismerték egymást régen. Még az egyetemen kötöttek barátságot. Azóta együtt dolgoznak és egymás mellett laknak. A két fiatalasszony között is jó barátság szövődött. Tudta, hogy Bihariék is szépen élnek, boldogok, szeretik egymást. Talán nem is tudnának egymás nélkül élni.

— Jó. Jó, barátom. Beszélj csak' Mondd el a panaszodat, de aztán majd én jövök. Ezt a mai napot megemlegeted, amíg élsz. A végén majd te örülsz a legjobban — persze velünk együtt. Ha te tudnád, hogy mi hárman összefogtunk ellened, és ma este terítékre kerülsz... — nevetett magában Bihari;

— Szóval azt mondod, hogy Kati hűtlen lett hozzád és te ezt nem érdemelted meg, mert mindent megteszel érte. Hát jó. Akkor most én mondok neked egyet-mást.

Kapás mogorván nézett maga elé. Barátjától mást várt volna.

— Nézd csak. Az nagyon szép és helyénvaló, hogy te nem adtai semmire sem okot a feleségednek, meg hogy hazaadod a pénzt. De a feleséged annak igazán nem örülhet, hogy te elhanyagolod és nem jársz vele sehová Csak a pénz nem elég — és édeskevés egy asszonynak...

— Mondd csak — Bihari közelebb lépett barátjához és kezét gyengéden a vállára tette. — Érdeklődsz te Kati problémái után? Foglalkozol, törődsz te a feleségeddel? Tudod-e, hogy milyen könyveket szokott olvasni? Vagy tetszett-e neki a film, amit együtt láttatok? Egy jó férjnek ilyesmire is kell gondolnia, mert

ez is a családi élethez tartozik. Vettél-e már valaha virágot is neki? Vagy megdicsérted egyszer Kati új ruháját? Látod, ón azt is tudom, hogy a feleséged nagyon szeret táncolni és te már jó ideje nem vitted sehová. Mit akarsz hát akkor? Szerintem jól dolgozni és szórakozni, ez együtt összefér.

— Ma mindennek a végére járok — mondta hajthatatlanul Kapás.

— Ha te is úgy akarod, hát járj. De tudod mit? Van egy ötletem. Ha az asszony tudtod nélkül elment, akkor most mi is menjünk el. Mg úgyis szombat van. Benne vagy?

Kapás főmérnök bólintott—

Az étteremben Bihari ment elöl, utána Kapás. Elhaladtak az asztalok között és Bihari az egyik négyszemélyes asztalnál mindjárt meglátta őket. Kapás csak akkor vette észre a két fiatalasz- szonyt, amikor Bihari gyorsan leült a felesége mellé. Majd el- ám ült a csodálkozástól. Nem fordulhatott vissza, mindenfelé ismerősök ültek. Csapdába került. Nem tehetett semmit. Esetlenül, tehetetlenül leült Kati mellé, és mérgesen nézte a fehér asztalterítőt, sodorgatva a rojtjait.

A finom vacsora alig csúszott le a torkán. Vacsora után pe. dig nem tudta, mihez kezdjen. Bihariné táncra kérte. Immel-ám mai állt fel és csak ennyit sziszegett foga között: „Jól összeesküdtetek ellenem.”

Amikor visszaültek az asztalhoz, Bihariné beszélni kezdett.

— Azt mondta Laci, hogy összeesküdtünk ellene, és ezt sohasem bocsátja meg.

— No hallod — mondta Bihari jó hangosan. — Köszönetét kellene mondani azért, hogy tegnap is mi szórakoztattuk a feleségét. Mert Kati tegnap is velünk volt színházban.

Kapásnak egyszeriben melege lett. Ügy érezte, mintha leforrázták volna. Csak irult-pirult. Szégyellte, hogy mindenfélét gondolt feleségéről. Aztán a szemük összetalálkozott és a következő percben már együtt táncotlak a terem közepén. Ügy érezte, hogy még sohasem szerették egymást annyira, mint akkor...

Tóth Ferenc

elsősorban változtatni. A falusi értelmiségnek sem lehet közömbös, hogy milyen ütemben halad ez a folyamat. Mert a kulturális nevelőmunka meggyorsíthatja, illetve lassíthatja a mező- gazdaság szocialista fejlődését, s igen káros, ha a szocialista gondolkodási mód — az ifjúság és felnőttek között egyaránt — sokat várat magára. A szövetkezetek gyorsabb megszilárdulását szerintem hátráltatja a tsz-gazdák egy részének örökségként hozott nem kielégítő általános és mező- gazdasági szakműveltsége is. S ez esetenként abban nyilvánul meg, hogy nem értik meg a vezetők jó terveit, jó javaslatait. Kevésbé látják, hogy jövedelmük fő forrását, megélhetésük alapvető részét a közös gazdaság biztosítja. Szerintem a szövetkezeti gazdák hangulatát, a szövetkezetek gyorsabb megszilárdulását községünkben befolyásolja még az is, hogy az árutermelés nem eléggé összehangolt, amely a rendszeres és nagyobb összegű előlegezést képes lenne biztosítani. így a tsz-beliek jó munkabíró családtagjai sokszor nehezen vonhatók be a közös munkába, százával járnak el Pestre és más városokba dolgozni. Tehát a fiatalság tsz-ben való megtartása, illetve bevonása még gondot okoz. Bár ebben az évben szövetkezeteink már bevezettek azt a gyakorlatot, hogy a megdolgozott munkaegységekre havonta rendszeresen osztanak előlegként 9 forintot. És ha ez növekedni tud, egy-két éven belül meglesz a hűzó hatása, a fiatalok bekapcsolódását feltétlenül elősegíti.

Természetesen a jövedelemgyarapodást károsan befolyásolja az állattenyésztés gyengesége, az egy hold földre jutó számosállat kis száma is. Bár egyéves távlatban szemlélve, megállapíthatjuk: nagy a fejlődés az árutermelés növekedését illetően. Míg tsz- eink az elmúlt évben gabonából

5—6 vagonnyit értékesítettek, addig ebben az évben 17 vagonnal kötöttek le a terményforgalmi vállalatnál. Vagy hízottsertésből a tavalyi 4—500-zal szemben az idén több mint ezer darabot értékesítenek.

H ogy milyen a kapcsolat a szövetkezet és az értelmiség között? Vannak szép számmal értelmiségiek, akik elválaszthatatlannak tartják a hivatalos, illetve az iskola és iskolán kívüli munkát. Többen végeznek lemérhető társadalmi munkát a tudatformálás számtalan területén. Aprólékosan, türelmesen segítenek ott, ahol legtöbbet tudnak adni községünk társadalmának. Van azonban olyan példa is, hogy egyes pedagógusok még közömbösen szemlélik a fejleményeket, elszigetelődnek a társadalomtól. Fiatal pedagógusok is, mely a felsőbb iskola nevelőmunkájának negatív irányára enged következtetni. Kezdeményezés, a közügyhöz való hozzáállás részükről nemigen tapasztalható. A pedagógusok nagyobb részét azonban áthatja a segíteni akarás, s igyekeznek képességüknek megfelelő munkát vállalni a szövetkezetekben, a KISZ-ben, a Népfrontban és másutt. Az volna a helyes, ha a pedagógus, a tanár, az egészségügyi dolgozó, jogász a tsz állandó tagjává válna, így közvetlenebb kapcsolat és barátság alakulna ki közöttük. Ennek gyümölcseit mindnyájan élveznénk.

BÁLINT JÖZSEF tanító, Szeghalom