Békés Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-17 / 168. szám

I960, július IT, vasárnap NÉPÚJSÁG 3 Megkezdte a felvásárlást a MEZÚMHG A Magtermeltető és Ellátó Vál­lalat Békés megyei kirendeltsége csaknem 1200 vagon különböző magot termeltet megyénk terme­lőszövetkezeteivel. Ebből mintegy 580—600 vagon rizs lesz. A kiren­deltség átvevőhelyein megkezdték a már betakarított magvak átvé­telét. Ezideig mintegy 40 vagon borsót vettek át a termelőszövet­kezetektől, s még mintegy 260 va­gon átvételével számolnak. A bor­só átlag 10 mázsájával fizet, s a termelőszövetkezetek 90—95 szá­zalékos tisztaságban adják át. Ugyancsak átadták már a terme­lőszövetkezetek 12,5 vagon repcét is. Lucernamag-fogásra 8 ezer, vö- rösheremag-fogásra pedig 4500 holdon kötött megállapodást a MEZÖMAG a termelőszövetkeze­tekkel. A vállalat dolgozói már meg­kezdték a szerződéskötést a külön­böző őszi vetésű magvakra. Előre­láthatólag 5 ezer hold káposzta- repcére, ezer hold őszi borsóra és ezer hold panonbükkönyre köt szerződést a MEZÖMAG. Ezideig 120 hold őszi borsóra, 400 hold pannonbükköny és 210 hold ká­posztarepcére már szerződést kö­töttek a termelőszövetkezetek. . Kitüntetett gyógyszerészek A tudatformálásban Szeghalmon is nagy szerepe van az értelmiségnek 1/ özségünk életében nagy vál­tozás ment végbe. A mező- gazdaság szerkezetileg megválto­zott, községünk tsz-község lett. A társadalmi változás még nem ér­vényesül kitapinthatván, mert még átmeneti életét éli a falu, hi­szen körülbelül fél éve billent át a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Füzesgyarmaton, a szomszédos községben már jobban élvezik a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit, mint nálunk. Több ezer hold ta­lajt javítottak meg, melynek kö­vetkeztében a korábbi évek 3—4 mázsájáról 12—14 mázsára növe­kedett a kalászosok termésátlaga. A napokban már hírt adtunk olvasóinknak arról, hogy a me­gye gyógyszerészei, a gyógyszertárak dolgozói a békéscsabai városi tanács dísztermében ünnepelték a gyógyszertárak államosításának 10 éves évfordulóját. Az ünnepség utolsó akkordjaként Palovíts Gyula elvtárs, a megyei tanács gyógyszertári központjának igaz­gatója kitüntetéseket, pénzjutalmakat adott át az arra érdemesek­nek. A képen látható gyógyszerészek — Orsós János nagyszénást, Kossuth László békéscsabai, Mikula Andor csorvási — Kiváló Dolgozó kitüntetést kaptak 1000—1000 forint pénzjutalommal. Augusztus 10-ig befejezik a csépiést bájnaratás és a körábbi cséplési eredmények azt bizonyítják, hogy jó terméseredmények várhatók Tótkomlós termelőszövetkezeti község pénteken befejezte az ara­tást. A termelőszövetkezeteknek mintegy 4800 hold gabonát kellett learatni. Az aratás sikeres és gyors befejezését a tsz-gazdák és a gépállomás dolgozóinak szorgal­mas munkája eredményezte. A határban megkezdődött a cséplés is 13 géppel. A csépiést augusztus 10-ig kívánják befejezni. A kom­minden gabonaféléből. Az aratás befejezése alkalmával a helyi párt- és tanács-vezetők köszöntöt­ték a termelőszövetkezetek dolgo­zóit és sikeres munkát kívántak a csépléshez és a többi nyári beta­karítási munkákhoz is. A talajjavítást természetesen a mi tsz-eink is megkezdték már és ahol ezelőtt egy-két évvel 4—5 mázsát tudtak termelni, jelenleg 10—12 mázsát ad egy hold kalá­szos. Nyilvánvaló, a kollektív munka eredményeként kezdik megismerni az emberek az igazi emberi életet és egyre növekszik kulturális igényük is. \ z, hogy Szeghalom termelő­szövetkezeti községgé lett, ez maga után vonta az egyes ré­tegek egybeolvadását. Kezd kiala­kulni Szeghalmon is az egységes parasztosztály, egységesedik a pa­rasztság a szövetkezeten belül. Jó néhány olyan tsz-tag van, aki fél évvel ezelőtt még tartózkodó volt, ma már nagy szorgalommal dolgozik a közösben. S ez a je­lenség egyre jobban tapasztalható. És mondhatni, minden tsz-ben megvan már a szilárd mag, amely­re a vezetők támaszkodni tudnak. Jobb az emberek viszonya a mun­kához, a köztulajdonhoz, mint ed­dig bármikor. Kezd megszűnni a befelé fordulás, messzebb látnak egyéni érdekeiknél. Mint szövet­kezeti gazdáknak a közügyekben is vannak elgondolásaik, javasla­taik. Örvendetes, hogy a szövetkezeti parasztság zömét sikerült megerő­síteni abban az elhatározásban, hogy helyes úton jár. A hajdani egyéni gazdák, akik egy-két évvel ezelőtt még elzárkóztak, most mindinkább feloldódnak, felen­gednek, szélesebb lesz a látókö­rük, jobban látnak a világba. Per­sze ez még nem jellemző az egész tsz-parasztságra. 4 z új embert jellemző tulaj­^ donságok kialakulásában többet kell tenniük az értelmisé­gieknek, köztük a nyolcvan peda­gógusnak. Az iskola falain, az ok­tató-nevelőmunkán túl, vélemé­nyem szerint, szervezettebben és behatóbban kellene foglalkozniok az iskolahagyott, illetve a terme­lőszövetkezeti ifjúság, valamint a tavaszon nagyüzemi útra lépett parasztemberek nevelésével. A pedagógusoknak igen nagy szerep jut a iából, hogy a kultúrforrada- lom jelenlegi parazsát lángra lob- bantsák. A községi Hazafias Nép­fronton belül például tervbe vet­tük, hogy az értelmiség bevo­násával az ősz, illetve a tél folya­mán előadások tartásával, egyéni beszélgetésekkel még többet te­szünk az új közösségi érzés kiala­kításáért, a kollektív munkához, a köztulajdonhoz való helyes vi­szony megteremtéséért. Szeret­nénk, ha a fiatal pedagógusok és agronómusok a különböző er­kölcsi, természettudományi elő­adásokon kívül kultúrcsoportokat ezüstkalászos és munkaegység-szá­mítási tanfolyamokat szerveznek és mozgósítanának minden tsz- gazdát a VIII. általános iskola el­végzésére. A megváltozott társadalmi kö­rülmények kezdeti hatása az is­kola munkájában, a gyermekek magatartásában is megnyilvánul. A gyermekek öltözködése, tanesz­köze, a tanuláshoz való hozzáállá­sa jobb, mint néhány évvel ez­előtt. Rendszeresebben járnak a gyermekek iskolába, s a szülők többsége nincs rászorulva gyer­mekeinek keresetére. Maga az a tény, hogy a tsz-szülők gondolko­dásmódja is formálódik, mindin­kább közelebb kerülünk a kettős nevelés felszámolásához. Csökken az idealista felfogás, s így a ta­nulók ismeret-elsajátítása, szocia­lista nevelése is biztatóbb formát ölt. A szövetkezeti tagok hangula­tát, munkáját véleményem szerint károsan befolyásolja még az egyik-másik tsz-ben fellelhető rossz vezetés, a gyenge munka­szervezés. Természetesen nem ke­vésbé az is, hogy többen beléptek ugyan a szövetkezetekbe, de egye­sek gondolkodása, munkamódsze­re még a régi. J£zen kell véleményem szerint tWWMVVMVWWtMVMWWWtWUWMWWWWMMWaWVWWWWWWWWVtWWWWWWWWWltWtVWWiVVWV Délután már nem bírta tovább. Ügy döntött, hazamegy és be­szél a feleségével. Éppen fejére tette a kalapját és nyúlt a kabát­jáért, amikor nyílt az ajtó és belépett barátja, Bihari osztályveze­tő. Jókedvűen, derűsen, mosolyogva üdvözölte Kapást. Ö meg csak úgy hallgatagon, kissé morózusan válaszolt az üdvözlésre és kabát­ját visszatette a helyére. — Mi történt? Mi van veled’ — érdeklődött Bihari; — Mi Ienme;.s — Ügy nézel ká, mintha napok óta nem aludtál volna. Olyan vagy, mint akit besavanyítanak. Miért van ilyen rossz kedved? Csak nincs valami közietek? — Köztünk? De igen... — és vontatottan kezdte mesélni.:. Bihari figyelmesen hallgatta Kapást. Ismerték egymást ré­gen. Még az egyetemen kötöttek barátságot. Azóta együtt dolgoz­nak és egymás mellett laknak. A két fiatalasszony között is jó barátság szövődött. Tudta, hogy Bihariék is szépen élnek, boldo­gok, szeretik egymást. Talán nem is tudnának egymás nélkül élni. — Jó. Jó, barátom. Beszélj csak' Mondd el a panaszodat, de aztán majd én jövök. Ezt a mai napot megemlegeted, amíg élsz. A végén majd te örülsz a legjobban — persze velünk együtt. Ha te tudnád, hogy mi hárman összefogtunk ellened, és ma este terítékre kerülsz... — nevetett magában Bihari; — Szóval azt mondod, hogy Kati hűtlen lett hozzád és te ezt nem érdemelted meg, mert mindent megteszel érte. Hát jó. Akkor most én mondok neked egyet-mást. Kapás mogorván nézett maga elé. Barátjától mást várt volna. — Nézd csak. Az nagyon szép és helyénvaló, hogy te nem adtai semmire sem okot a feleségednek, meg hogy hazaadod a pénzt. De a feleséged annak igazán nem örülhet, hogy te elhanya­golod és nem jársz vele sehová Csak a pénz nem elég — és édes­kevés egy asszonynak... — Mondd csak — Bihari közelebb lépett barátjához és kezét gyengéden a vállára tette. — Érdeklődsz te Kati problémái után? Foglalkozol, törődsz te a feleségeddel? Tudod-e, hogy milyen könyveket szokott olvasni? Vagy tetszett-e neki a film, amit együtt láttatok? Egy jó férjnek ilyesmire is kell gondolnia, mert ez is a családi élethez tartozik. Vettél-e már valaha virágot is neki? Vagy megdicsérted egyszer Kati új ruháját? Látod, ón azt is tudom, hogy a feleséged nagyon szeret táncolni és te már jó ide­je nem vitted sehová. Mit akarsz hát akkor? Szerintem jól dol­gozni és szórakozni, ez együtt összefér. — Ma mindennek a végére járok — mondta hajthatatlanul Kapás. — Ha te is úgy akarod, hát járj. De tudod mit? Van egy ötle­tem. Ha az asszony tudtod nélkül elment, akkor most mi is men­jünk el. Mg úgyis szombat van. Benne vagy? Kapás főmérnök bólintott— Az étteremben Bihari ment elöl, utána Kapás. Elhaladtak az asztalok között és Bihari az egyik négyszemélyes asztalnál mind­járt meglátta őket. Kapás csak akkor vette észre a két fiatalasz- szonyt, amikor Bihari gyorsan leült a felesége mellé. Majd el- ám ült a csodálkozástól. Nem fordulhatott vissza, mindenfelé isme­rősök ültek. Csapdába került. Nem tehetett semmit. Esetlenül, te­hetetlenül leült Kati mellé, és mérgesen nézte a fehér asztalterí­tőt, sodorgatva a rojtjait. A finom vacsora alig csúszott le a torkán. Vacsora után pe. dig nem tudta, mihez kezdjen. Bihariné táncra kérte. Immel-ám mai állt fel és csak ennyit sziszegett foga között: „Jól összeesküd­tetek ellenem.” Amikor visszaültek az asztalhoz, Bihariné beszélni kezdett. — Azt mondta Laci, hogy összeesküdtünk ellene, és ezt soha­sem bocsátja meg. — No hallod — mondta Bihari jó hangosan. — Köszönetét kel­lene mondani azért, hogy tegnap is mi szórakoztattuk a feleségét. Mert Kati tegnap is velünk volt színházban. Kapásnak egyszeriben melege lett. Ügy érezte, mintha lefor­rázták volna. Csak irult-pirult. Szégyellte, hogy mindenfélét gon­dolt feleségéről. Aztán a szemük összetalálkozott és a következő percben már együtt táncotlak a terem közepén. Ügy érezte, hogy még sohasem szerették egymást annyira, mint akkor... Tóth Ferenc elsősorban változtatni. A falusi értelmiségnek sem lehet közömbös, hogy milyen ütemben halad ez a folyamat. Mert a kul­turális nevelőmunka meggyorsít­hatja, illetve lassíthatja a mező- gazdaság szocialista fejlődését, s igen káros, ha a szocialista gon­dolkodási mód — az ifjúság és felnőttek között egyaránt — sokat várat magára. A szövetkezetek gyorsabb megszilárdulását sze­rintem hátráltatja a tsz-gazdák egy részének örökségként hozott nem kielégítő általános és mező- gazdasági szakműveltsége is. S ez esetenként abban nyilvánul meg, hogy nem értik meg a vezetők jó terveit, jó javaslatait. Kevésbé látják, hogy jövedelmük fő for­rását, megélhetésük alapvető ré­szét a közös gazdaság biztosítja. Szerintem a szövetkezeti gazdák hangulatát, a szövetkezetek gyor­sabb megszilárdulását községünk­ben befolyásolja még az is, hogy az árutermelés nem eléggé össze­hangolt, amely a rendszeres és nagyobb összegű előlegezést képes lenne biztosítani. így a tsz-beliek jó munkabíró családtagjai sokszor nehezen vonhatók be a közös munkába, százával járnak el Pestre és más városokba dolgoz­ni. Tehát a fiatalság tsz-ben való megtartása, illetve bevonása még gondot okoz. Bár ebben az évben szövetkezeteink már bevezettek azt a gyakorlatot, hogy a megdol­gozott munkaegységekre havonta rendszeresen osztanak előlegként 9 forintot. És ha ez növekedni tud, egy-két éven belül meglesz a hűzó hatása, a fiatalok bekap­csolódását feltétlenül elősegíti. Természetesen a jövedelem­gyarapodást károsan befolyásolja az állattenyésztés gyengesége, az egy hold földre jutó számosállat kis száma is. Bár egyéves táv­latban szemlélve, megállapíthat­juk: nagy a fejlődés az áruterme­lés növekedését illetően. Míg tsz- eink az elmúlt évben gabonából 5—6 vagonnyit értékesítettek, ad­dig ebben az évben 17 vagonnal kötöttek le a terményforgalmi vállalatnál. Vagy hízottsertésből a tavalyi 4—500-zal szemben az idén több mint ezer darabot ér­tékesítenek. H ogy milyen a kapcsolat a szövetkezet és az értelmiség között? Vannak szép számmal ér­telmiségiek, akik elválaszthatat­lannak tartják a hivatalos, illetve az iskola és iskolán kívüli munkát. Többen végeznek lemérhető tár­sadalmi munkát a tudatformálás számtalan területén. Aprólékosan, türelmesen segítenek ott, ahol legtöbbet tudnak adni községünk társadalmának. Van azonban olyan példa is, hogy egyes peda­gógusok még közömbösen szem­lélik a fejleményeket, elszigete­lődnek a társadalomtól. Fiatal pe­dagógusok is, mely a felsőbb is­kola nevelőmunkájának negatív irányára enged következtetni. Kezdeményezés, a közügyhöz va­ló hozzáállás részükről nemigen tapasztalható. A pedagógusok na­gyobb részét azonban áthatja a segíteni akarás, s igyekeznek ké­pességüknek megfelelő munkát vállalni a szövetkezetekben, a KISZ-ben, a Népfrontban és má­sutt. Az volna a helyes, ha a pe­dagógus, a tanár, az egészségügyi dolgozó, jogász a tsz állandó tag­jává válna, így közvetlenebb kap­csolat és barátság alakulna ki kö­zöttük. Ennek gyümölcseit mind­nyájan élveznénk. BÁLINT JÖZSEF tanító, Szeghalom

Next

/
Thumbnails
Contents