Békés Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-17 / 168. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletariat egyesüljetek I * Ara 60 fillér * 196«. JÚLIUS 17., VASÁRNAP AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA V. ÉVFOLYAM, 168. SZÁM A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság fejlődéséről, a lakosság anyagi és kulturális ellátottságáról 1960 első félévében I960 első félévében a népgazda­ság fejlődését, a lakosság jövedel­mi, egészségügyi és kulturális helyzetének alakulását a követke­ző adatok jellemzik: Ipar Az 1960 első félévében — elő­zetes adatok szerint — az állami ipar körülbelül 15 százalékkal termelt többet, mint 1959 első fe­lében és ezzel mintegy négy szá­zalékkal túlteljesítette első félévi termelési tervét. Az állami iparon belül a nehézipar (bányászat nél­kül számítva) és a könnyűipar termelése egyaránt körülbelül 18 százalékkal, az élelmiszeripar ter­melése körülbelül 9 százalékkal haladta meg az 1959 első félévi szintet. A nehéziparon belül kü­lönösen a gépipar és a vegyipar termelése, a könnyűiparon belül a ruházati ipar termelése nőtt. Az egyes fontosabb iparcikkek termelése és tervteljesítése 1960 első felében a következőképpen alakult. .4* 1960 félévi termelés mennyiségben az 1959 elsd az 19S0 első félévi term, félévi terv. százalékban százalékban szén 13,1 mill, tonna 105 103 kőolaj 514 000 tonna 129 100 viliamosencrgia 3721 mill, kwó 111 102 bauxit 579 000 tonna 128 106 autóbusz 922 darab 128 106 traktor 1203 darab 109 96 televízió 00 046 darab 175 99 mosógép nitrogéntartalm ú 73 967 darab 158 119 műtrágya ■32 000 tonna 117 102 szuperfoszfát 124 000 tonna 107 100 égetett tégla 737 mill. db. 110 102 cement 752 000 tonna 110 102 papír 66 300 tonna 113 100 pamutszövet 118 mill, négyzetméter 111 102 gyapjúszövet 136 mill, négyzetméter 119 105 cipő (bőrlábbeli) 106 millió pár 126 107 fogyasztói tej 1 875 000 hl 112 103 csontos nyershús 89 300 tonna 102 95 sör 1 718 000 hl 105 104 félév folyamán több fontos kezetek egy év alatt 26 százalék­beruházás üzembe helyezése nö­velte az ipar termelési kapacitá­sát 1960 első felében az ipar anyag­ellátása általában kielégítő volt, néhány fontos alapanyagból azon­ban — például hengerelt acélból, építőanyagokból, vegyianyagok­ból — időlegesen hiányok voltak. ka növelték traktorállományukat. — 1960. első félévében a mezőgaz­daság az 1959. első félévivel nagy­jából azonos mennyiségű műtrá­gyát kapott Az állatállomány 1960. márciu­sában — az állatösszeírás adatai szerint — némileg kevesebb volt, mint egy évvel korábban. kedelem behozatali és kiviteli tervét egyaránt mintegy öt száza­lékkal teljesítette túl. Gépekből és finommechanika termékekből közel kétszer annyit, anyagokból és félkésztermékek­ből 15—20 százalékkal többet hoz­tunk be, mint egy évvel ezelőtt. A lakosság jövedelme és vásárlásai I960, első félévében a lakosság pénzbevétele 12 százalékkal volt több, mint a múlt év első felében. A pénzbevételek növekedése első­sorban a foglalkoztatottság növe­kedésével függött össze. A félév folyamán például az állami ipar­ban 71 500 fővel, hét százalékkal, az állami építőiparban 13 000 fővel, ugyancsak hét százalékkal többen dolgoztak, mint 1959. azonos idő­szakában. Emelkedtek az átlag- keresetek is, például az ipari munkásoké két százalékkal, az építőipari munkásoké három szá­zalékkal. Növelte a lakosság jö­vedelmét az is, hogy a nyereség- részesedés 350 millió forinttal na­gyobb volt, mint 1959-ben. A kiskereskedelmi forgalom 1960. első félévében 31,9 milliárd forint volt, 14 százalékkal na­gyobb, mint az 1959 első félévi. Népmozgalmi, egészségügyi és kulturális eredmények Az ország lakossága 1960. janu­ár 1-én — a népszámlálás előze­tes adatai szerint — 9 976 530 volt. 1960. első félévében a népesség száma körülbelül 20 000 fővel nö­vekedett. A termelés növekedésének, il­letve a terv túlteljesítés ének for- rása az állami iparban a félév folyamán 52 százalékban a terme­lékenység, 48 százalékban a mun­kások számának növekedése volt. 1960 első felében az egy munkásra jutó termelés 8 százalékkal, a munkások száma hét százalékkal volt több, mint a múlt év azonos időszakában. Mezőgazdaság — felvásárlás I960, első felében folytatódott a mezőgazdaság szocialista átalaku­lása: a termelőszövetkezetek tag­jainak száma 310 000-rel, szántó- terület 1,6 millió kát. holddal nőtt. 1960. június 30-án több mint 4400 termelőszövetkezet működött, 880 000 taggal, 5,4 millió kát. hold szántóterületen. A félév végén az ország szántóterületének 74,3 szá­zaléka tartozott a szocialista szek­torhoz. (Az év elején a szocialista szektor aránya 57,3 százalék volt.) Az év első felében a gépállomá­sok csaknem kétszer annyi gépi munkát végeztek, mint 1959 azo­nos időszakában és féléves tervü­ket 120 százalékra teljesítették: A gépállomások és a termelőszövet­Közlekedés A közlekedés 1960. első félévé­ben 20 százalékkal több árut szál­lított, mint a múlt év azonos idő­szakában. A tehergépkocsik áru- szállítása 38 százalékkal, a vasúti szállítás 15 százalékkal nőtt. Ja­vult a vasúti járművek kihaszná­lása: 1959. első félévéhez képest az átlagos kocsifardulási Idő 8 százalékkal csökkent, a tehervo­natok átlagos terhelése öt száza­lékkal nőtt. 1960. első félévében 11 százalék­kal többen utaztak, mint 1959. azonos időszakában. A vasúti sze­mélyszállítás 13 százalékkal, a tá­volsági autóbuszok utasszállítása 25 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szántét. Jelentősen emelkedett az ide­genforgalom: 32 százalékkal több külföldi kereste fel hazánkat és 40 százalékkal több magyar ál­lampolgár utazott külföldre, rtiint 1959 első felében. Külkereskedelem I960, első félévében a behozatal 33 százalékkal, a kivitel 14 száza­lékkal volt több, mint 1959 azonos időszakában és ezzel a külkeres­A társadalombiztosításba be­vontak száma — elsősorban a ter­melőszövetkezeti mozgalom to­vábbi fellendülése következtében — március végéig 800 000 fővel, 8,3 millióra, az összlakosság 83 száza­lékára emelkedett. — A járványos megbetegedések száma a félév folyamán általában csökkent. — A csecsemőhalandóság aránya to­vább javult. Az I960, évi ünnepi könyvhéten 20,3 millió forint értékben, 1,2 millió kötet könyvet vásárolt a la­kosság, 15 százalékkal többet, mint egy évvel azelőtt. — A mo­zielőadásoknak 1960. első félévé­ben körülbelül 70 millió látogató­ja volt, 2,5 millióval több, mint az előző év első felében. A színház- és operalátogatók száma is növe­kedett. — A televízióelőfizetők száma a félév folyamán további 25 000-rel nőtt és június 30-án kö­rülbelül 77 000 volt. A vidéki települések kulturális fejlődését elősegíti, hogy az év el. ső hat hónapjában további 50 község kapott villanyt és ezzel a villannyal ellátott községek ará­nya 87 százalékra emelkedett. Budapest, 1960. július hó 16. Központi Statisztikai Hivatal Százit mázsa gabona értékű jutalom a megye 3 legjobb cséplöcsapatának Mind több helyről jelentik, hogy befejezték az aratást, és hogy megkezdték a cséplést. Ez arra vall, hogy a megyében a szövetkezetek, gépállomások nagy része jól megszervezte a betaka­rítási munkát, ami azt mutatja, tudatában vannak: a gyors beta­karítással lehet biztosítani, hogy a megtermett gabona minél előbb zsákba kerüljön, minél kevesebb Ideig legyen kitéve az időjárás szeszélyeinek, minél kevesebb pe­regjen el. Tekintve, hogy az ara­tás csak egyik része a betakarítás­nak, s nagyon sok függ a csépies­tül, mikor kerül zsákba a megye ezer, tízezer holdjairól a gabona. A párt megyei végrehajtó bizott­sága és a megyei tanács végre­hajtó bizottsága felhívja a csép­lőcsapatokat, rövidítsék meg a cséplési időt, minél előbb csépel­jenek el. A következő napokban, hetekben rájuk irányul az egész megye figyelme, hiszen most raj­tuk múlik, az ő munkájuktól függ, hogy minél rövidebb idő alatt zsákba kerüljön a megtermett ga­bona, mert a cséplés elhúzódása sok vagon veszteséget jelentene. Ezért elhatároztuk, hogy a csép* lésben legjobb eredményt elérő három gépállomási cséplő-mun­kacsapatot jutalomban részesít­jük. A jutalom odaítélésénél fi­gyelembe vesszük a járásokban folyó cséplőcsapatok közötti ver­seny eredményeit, a járásonként legjobb helyezést elérő munka­csapatok közül azokat jutalmaz­zuk, akik v a cséplőgép normáját legjob­ban túlteljesítik, a megen­gedhető szemveszteséget leg­alacsonyabbra csökkentik és legtöbb megtakarítást érnek el üzemanyagban, valamint a szalmát, töreket a követel­ményeknek megfelelően rend­be teszik. Az értékelésnél számba vesszük a munkanapokat, hogy a cséplő­csapatok teljesítményüket mennyi idő alatt érték el és valamennyi körülményt, amely összefügg a csépléssel. A fenti követelményeknek meg­felelően az alábbi jutalmakat Ítél­jük oda a legjobb eredményt elérő cséplőcsapatnak: I. dij: 45 mázsa gabonaérték­nek megfelelő jutalomtár­gyak: II. díj: 35 mázsa gabo­naértéknek megfelelő juta- tomtárgyak; III. dij: 25 mázsa gabonaértéknek megfelelő ju­talomtárgyak. Felhívjuk a cséplőcsapatokat, hogy a cséplést az egész megyé­ben augusztus 20-ra fejezzék be, így biztosítható, hogy a gabona megfelelő időben fedél alá kerül­jön és lehető legkevesebb veszte­séget szenvedjen. Egyben felhív­juk a párt- és tanácsszervek, valamint a tömegszervezetek veze­tőit, hogy mindenben támogas­sák a cséplőcsapatok közötti ver­senyt, hogy minél jobb eredményt érjenek el. A párt megyei végrehajtó bi­zottsága és a megyei tanács végre­hajtó bizottsága bízik a cséplő- munkásokban, meg van győződve róla, úgy dolgoznak, hogy augusz­tus 20-ra befejezik a cséplést. A PAKT MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA, A MEGYEI TANÁCS VÉGRE­HAJTÓ BIZOTTSÁGA A kombájnok nyomában — tárcsa és eke A békéscsabai Kossuth Tsz-ben a kombájnok által learatott területen nyomban megjelenik a szalitiahúzó, hogy helyet csináljon a tárcsáknak és a tarló­hántást végző Sztalinyecnek. A tarlót ugyanis először megtárcsázzák, hogy csökkentsék a talaj pentozán hatását, s aztán közepmélyen alászántják. Képün­kön Kovács András, a tsz zetorosa látható, aki naponta 15—20 holdat tárcsáz meg. Saját Sztallnyecévcl végzi a Kossuth Tsz a tarlóhántást is, amellyel Orvot András és Dohányos János egymást váltva, mindennap két műszakban dolgoznak

Next

/
Thumbnails
Contents