Békés Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-12 / 163. szám

4

hépújsAb

I960, július 12., kedd

J éle$ty&á%i £ádblá érf TSilá kiáMítáda

BÉKÉSCSABÁN

Két debreceni festőművész, Félegyházi László és Bíró Lajos vándorkiállítását láthatja most Békéscsaba műélvező közönsége a Munkácsy Mihály Múzeumban. A tárlat elég teljes képet nyújt munkásságukról, nagy vonásokban bemutatja jellemző színkultúrájukat, szerkesztőkészségüket, az ábrázolt tárgyhoz és környezethez, a társadalomhoz való viszonyukat.

Félegyházi László az idősebb, kiforrott, erőteljes festőegyéniség. Ezt tükrözi markánsan megrajzolt „önarckép”-e, amely bizonyos dacot és fölényt sugároz a sötétzöld háttérből szépen kibontakozó fej formájával. Kevés figurális alkotása szerepel a tárlaton, három kislányportréja jelentős. A „Pirossapkás kislány” kevésbé kidogozott, határozatlan arcát erőteljesen zárja le az élénk színű sapka. A „Fehérruhás kislány” flegmán, fiatal daccal, mégis gyerekes csodálkozással bámul a világba, a lila háttérből kivillanó, egészséges barnaságát a fehér ruha enyhíteni próbálja. A napnak, a fénynek nagy szerepe van Félegyházi képein, meghatározza színkultúráját is, gazdaggá, sokszínűvé teszi. A szalmakalapos gyerekportrén a nap színezi sárgás-barnás folttá a kedves fejet. Az itt kiállított tájképei is mutatJól haladnak az aratás-cséplési munkákkal a battonyai termelő- szövetkezetek is. A kilátások szerint a legnagyobb tsz, a Dózsa a héten befejezi az aratást. A legnagyobb részt géppel vágták a gabonát, de a kézi kaszától sem riadtak vissza a tsz-gazdák. Kora hajnalban már arattak, s a jól szervezett munkának az eredménye, hogy már az aratás végefelé közelednek.

Lemaradás a legkisebb tsz-nél, a Damjanichnál tapasztalható. Az 500 hold közös földből 128 hold kalászosuk volt. A kis tsz-nél araiak, hogy Félegyházi László a plain-aire hatását érvényesíti. „Sárgafalú ház”-a egy pár merész, széles ecsetvonással, harsogó színekkel ábrázolja a fényárban fürdő tájat, a „Házak napsütésben” c. festménye tarkaságával, bon- tottságával friss, élményszerű alkotás, hasonlóan „Falurés zlet”- éhez. A „Tavaszi táj”-a tél nyűgéből felszabadult zöld mező foltjával, az ég döbbenetesen lila fel- hőgomolyával, amely mintegy tavaszi mámorral keringőzik az öreg, komoly torony körül — hallatlanul merész és friss alkotás! „Udvar” e. képe Debrecen két arcát egyesíti. Az udvar tarkasága, hétköznapisága fölött klasszikusan emelkedik a nagytemplom komoly, ünnepélyes zártságával. Különösen szépek és eltérnek a szokásos formáktól, témafelfogástól a csendéletei. Ezeken is szereti a merész színeket, a kontrasztokat. Egy-egy zöldes vagy lilás háttérből erőteljesen villának ki a friss fehér és sárga foltok. Nagyon finom, líraian megfogalmazott az a virágcsendélet, amelyen hamvas, ezüstlila környezet öleli körül a lángoló, vörös rózsacsokrot.

Bíró Lajos Félegyházi Lászlótól tárgyválasztásban, színvilágban is eléggé különbözik. Gyakran szívesen merít szülőföldjétógép sem dolgozott. Az idősebb, erősebb tsz-ek látták, hogy a Damjanichnak segítségre van szüksége, ezért felajánlották segítségüket. A Kossuth Tsz vezetősége megígérte, hogy szombatra, vasárnapra átad egy aratógépet, csak kisegítő munkaerőt adjanak hozzá. A Dombegyházi Állami Gazdaság patronálja alakulása óta a kis tsz-t. Most, hogy segítségre szorultak, a gazdaság vezetői is ígéretet tettek, hogy gépekkel segítik a betakarítási munkák idején.

nek, Szabolcsnak tájaiból Ihletet, nagy föld- és parasztságszeretet jellemzi, színvilágában is uralkodó a meleg, rögszínű barna — ezen a téren Félegyházi merészebb és erőteljesebb. Elég sok figurális alkotása szerepel itt, kedvesek a „Faluvége” c. pasztell parasztnénikéi, amint öregesen bandukolnak a lilás alkonyban. Két „Tavaszi szántás”-a az ember és a táj bensőséges kapcsolatát mutatja be, szinte eggyéolvadva a munka hevében. Különös szerete- te és megbecsülése éz a dolgozó népnek, hasonlóan a „Behordás” és „Málnatelepítés’’ c. alkotásaihoz. Látszik ezeken a képeken, hogy Bíró Lajos nem fölülről, hanem közvetlenül gyűjti élményeit, ezt bizonyítja a falusi háztájaknak, gazdasági udvaroknak megrajzolása, amelyeket szeretettel népesít be háziállatokkal, közelebb hozza nézőit a falu népéhez. „Téli utca”, „Téli tájkép” és „Varjak” c. pasztelljei a hóval borított alföldi utcát mutatják be, amelyen zöldes és lilás árnyalat vibrál fényként, az alakok ábrázolása elég központi helyet foglal eL Legélményszerűbbék Bíró gyermebképei. A „Falusi kislány” portréja egy kissé elmélázó arccal, ábrándos, tengerkék szemmel néz előre, a színek líraiságát, puhaságát csak a kötény tarkasága oldja fel. A „Mati reggelizik” e. alkotása kedves, élményszerű megragadása a bájos mozdulatnak, a kedvesen megrajzolt gyermekfejnek. A legszebb, leg- líraiabban megfogalmazott pasz- tellje az „Eszter alszik”. A kislány álmát féltő gonddal, gyöngédséggel öleli körül a lilásan vibráló fényáradat, mennyi melegség, féltés veszi szárnyai alá a kis pufók arcot!

Végigjárva a falatot, J81esően láthatjuk, hogy ez a két művész helyes úton jár, művészetével a szocializmus ügyét igyekszik szolgálni. Éppen ezért hasznos és érdemes megnézi és megérteni, amit a kiállítás ki akar fejezni.

Kürti Katalin bölcsész '

Egymást segítik a battonyai termelőszövetkezetek

Furcsa elmarasztalás

A közeli napokban egy rendezvényen vettem részt, ahol egyik gyógyszerész ismerősömmel találkoztam. Tőle hallottam a következőket:

„Igyekszem megérteni az élet, pontosabban az emberek okozta fonákságokat. S ha a fonákságok mint személyt, engem is érintenek, úgy érzem, túl is tudom rajta tenni magam. De ami a napokban ért, az már egy kicsit furcsa fonákság, és sehogyan nem értem. A fiam gimnazista. Egy hónapja lehet, hogy kérte felvételét a KISZ-be. Nem vették fel. És tudja mivel marasztalták el? Azzal, hogy a nagyapjának — mármint az én apámnak — gyógyszertára volt, s azt tíz évvel ezelőtt államosították ... Ezt mondták neki és még annyit, hogy várjon egy jó ideig, bizonyítsa be, hogy ő nem a kizsákmányolás elméletét vallja, mint a nagyapja... Es tudja, miért nem értem és miért fáj ez nekem? Azért, mert az apám — mint a fiam nagyapja, akinek valóban volt gyógyszertára és azt államosították is, mint a megyében, az országban valameny- nyit — nemrég kapta meg munkássága elismeréséül az Aranydiplomát. De még másért is fáj nekem a fiam KISZ-tagságának elutasítása, különösen ilyen módon. S ez nem más, mint az, hogy én — aki nyilván közelebb állok az apámhoz, mint a fiam — évek óta igazgatóhelyettes vagyok, sőt kitüntetéseket is kaptam... Az ön kivételével még senkinek sem mondtam ezt el, mert szégyellem és nagyon bánt az egész dolog. Úgy érzem, ha már elmarasztalásról van szó, akkor inkább engem

kellene félreállítani, nem az apám unokáját, hiszen én mégis közelebb álltam a „kizsákmá- nyolás”-hoz — jóllehet az apám a múlt rendszerben egy családi házon és néhány hold földön kívül mást nem tudott összekaparni ..

Furcsa történet ez, amit megért ugyan az ember, csak semmiképpen nem helyeselhet. Men valóban hogyan is lehet egy olyan gyereket ilyen indoklással félretolni, aki a múltból úgyszólván semmit nem tud. másrészt az apja évek óta igaz gatóhelyettes, s nyilván fontos emberi és anyagi felelősség van rábízva és meg is felel ebben a beosztásban, s az ő fiától megtiltják a KISZ-tagságot. Hova? tovább azzal az indoklással, hogy a nagyapjának gyógyszer- tára volt és szakítson a kizsák mányolás elméletével — noha ez a nagyapa nemrég kapott Aranydiplomát a mi társadalmi rendünktől — bizonyára nem alaptalanul.

Nagyon elgondolkoztató ez a történet. Avagy az elmarasztaló véleményt nyilvánítók úgy gondolják, talán azok követték el a hibát, akik a nagyapát Aranydiplomával tüntették ki, vagy azok, akik fiát igazgatóhelyettesnek nevezték ki, majd kitüntették? Ha ezt gondolják, tévednek. Úgy érezzük, a KlSZ-alapszer- vezet vezetői követték el a hibát, mert ezzel csak eltávolítottak maguktól egy fiatalt, akinek — mint sok másnak — lehetnek ugyan téves felfogásai egy-egy dologról, de ez egyáltalán nem kizáró ok a KISZ-ből, hanem annál inkább nevelési feladat.

Balkus Imre

Ünnepség a mongol népi forradalom 39. évfordulóján

Ulan-Bator (TASZSZ)

Vasárnap Ulan-Batorban ünnepi gyűlésen emlékeztek meg a mongol népi forradalom 39. évfor dulójáról. Az ünnpei ülésen a mongol népi forradalomról D. M ajdar, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese mondott beszédet.

Testnevelési és sportmozgalmunk helyzete Békés megyében a leiszabadulás előtt és fejlődése a leiszabadulás után

II.

A felszabadulás után megvalósult a sportolók régi álma, a sport és a testnevelés végre állami ügy lett Magyarországon. Létrejött 1951-ben a legfőbb sporthatóság, a Minisztertanács mellé rendelt Országos Testnevelési és Sportbizottság, az OTSB. Ez a szerv irányította a megyei, járási és városi TSB-k munkáját; amelyek a maguk területén nagy horderejű sportfejlesztő munkái: végeztek el^

Az MHK testnevelési rendszer megszületése után az 50-es évek elején tömegmozgalommá vált országszerbe a sport. Városon és falun egyre-másra épültek az MHK-pályák, amelyeken férfiak és nők gyakoroltak; hogy megfeleljenek a próba követelményeinek; Az előírt szintek teljesítői MHK- jelvényt kaptak. A jelvény megtartását évről évre ismétlődő próbákkal kellett biztosítania annak, aki megszerezte. Békés megyében l$51-ben 30 325 sportoló szerezte meg sikeres futó, dobó, távolugró próbák után a jelvényt. 1955 óta a Világiíj úsági Találkozó tiszteletére rendezett VIT-jel- vényszerző helyettesíti a korábbi tömegnevelési rendszert. A KISZ Békés megyei Bizottsága által rendezett 1959.

évi jelvényszerzőn 11 850 ifjú és leány vett részt. Éspedig: 2883 középiskolás, 5035 általános iskolás, 3032 üzemi; falusi ifjú,

N

agy Jelentőségű tömegverse- nyünk a falusi spartakiád. A falu sportolóinak legjobbjai községi, járási, megyei és országos döntőkön mérik össze tudásukat tornában, atlétikában; kerékpározásban, iMetve röplabdázásban. A Falusi Dolgozók 1956. évi VI. Országos Spartakiádjón 72 Békés megyei helység 4577 versenyzője vett részt. Az 1958-ban rendezett sipairtaikiád szolnoki országos döntőjén (augusztus 22—24) a Békés megyéből indult versenyzők az alábbi eredményeket érték <eá:

FÉRFIAK

100 m-es síkfutásban Harsány! Mátyás (Elek) 11,9 mp.

400 m-es síkfutásban Herceg István (Kardoskút) 58,6 mp.

Távolu gás ban Szító György (Csaba- csüd) 599 cm.

Súlylökésben László János (Elek, téglagyár) 976 cm.

NŐK:

100 m-es síkfutásban Tóth Veronika (Békésszentandrás) 15*6 mp.

Magasugrásban Bender Vera (Elek) 133 cm.

Távolugrásban Emődi Julianna (Békésszentandrás) 393 cm.

Kerékpározásban Horváth Ilona (Csorvás) és Balogh Mária (Békésszentandrás) értek el helyezést.

Ki kéül emelnünk, hogy itt falusi ifjak tömeg-eredményeiről van szó, nem egyesületi atléták sikereiről. Mégis azért teszünk róla említést, hogy a tömegszintet rögzítsük az utókor számára;

A spartakiád népes mezőnyének illusztrálására járásaink számadatai közül a gyulai járás 1958. évi versenyzőinek számát ragadjuk kán Elek! F&K 106 férfi, 36 nő, Üjkigyósi FSK 102 férfi, 39 no, Kétegyházi FSK 88 férfi, Dobozi FSK 65 férfi, M nő, Gyulavári KISZ 10 férfi, 14 nő, Dé- nes-majori KISZ 47 férfi, Lőkösházi FSK 87 férfi, Gerlai KISZ 56 férfi, Szabadkígyósi KISZ 23 férfi,

A falu téli sportéletének biztosítására 1958. decemberében rendezte meg a KISZ Országos Ifjúsági Sportbizottsága első őszi—téli spartakiádját,

amelyen Békés megyében 69 községből 3001 versenyző indult. Először vonták be a versenyekbe az idős korosztályt. Pl. a fcondorosi sakk-csapat összetétele bizonyítja a próbálkozás sikerét: Mravik Mihály 65 éves földmunkás, Majoros Pál 53 éves földmunkás, Csendes István 50 éves kisiparos és Magyar Mihály 40 éves földmunkás,

V

égül, de nem utolsósorban a tömegsport családjába tartozik az 1959-ben először megrendezett Termelőszövetkezeti Spartakiád, mint parasztságunk kulturális felemelkedésének egyik bizonyítéka. A Termelőszövetkezeti Spartakiádon való részvétel előfeltétele bizonyos számú munkaegység teljesítésének igazolása. Békés megye 57 mezőgazdasági termelőszövetkezetének sportcsoportja vett részt a Termelőszövetkezeti Spartakiádon. Hogy milyen lendületet adott a sport gyökérverésének a spartakiád az azelőtt érintetlen területen, arra rávilágít az elek! Villám Tsz és a gyulavári Felszabadítók Hagyatéka Tsz sportéletének példája. A termelőszövetkezeti ifjúság labdarúgó-csapatot szervezett, s a spartakiád befejezte után is együttmaradt a labdarúgó- együttes.

Nagyon egészséges eltolódás jellemzi felszabadulás utáni sportéletünk fejlődését a falu irányába. Számos helyen, ahol azelőtt nem volt szervezett sportélet — Gerla, Szabadkígyós, Telekgerendás sitb. — az 50-es évek elején sportpályát építettek, és sportkör működik. A mezőgazdaság szocialista átalakulása a távoli tanyavilág parasztságát is bekapcsolta a

testkultúra hálózatába. Az Ecsegfalva-Kender szigeti Állami Gazdaságban röppálya épült. Ügyszintén a csorvási, az endrődi, körösladányi, sarkad i

termelőszövetkezetben, a Medgyesegy- házi Állami Mezőgazdasági Gépállomáson Stb;

Bár államunk az eső ötéves tervidőszak alatt is jelentős összeget fordított sportfejlesztésekre, társadalmi úton még több vidéki sportlétesítmény született. Egy-egy falusi sportpálya társadalmi munkával történt létrehozása jelző köve a vidéki tömegek sport iránti érdeklődésének Állami beruházás és társadalmi műnk- következményeképpen 58 röplabdap;. lya, 41 labdarúgópálya és 10 atlétika pálya született megyénkben az 50-c évek elején. (A Békés megyei TS irattárában lévő okmányok szerint A felsorolásból hiányzik a kosárlabda, tenisz és egyéb pályák száma. / legnagyobb szabású építkezések ke zül kiemeljük a békéscsabai Stadior a békésszentandrási sportház és í mezőkovácsházi zuhanyozós öltözőve’ felszerelt sportpálya, a gyulai és gyomai úszómedencék építését;

■■

Ö

rvendetesen szaporodott az üzemi sportcsoportok száma is. A Sarkad! Cukorgyár munkásai részére teniszpálya épült 1949-ben Röplabdáznak a medgyesegyházi Bőripari Kisipari Termelőszövetkezet tagjai és a Békéscsabai istván-malom munkásai üzemük udvarán.

A Gyulai Járási Tanács Testnevelési és Sport Bizottságának előadója pa-