Békés Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-12 / 163. szám

2 N ÉPÚJ S ÄG I960, július 12., kedd Kongói fairek Leopoldville (MTI) Vasárnap háromszáz főből álló belga katonai különítmény érkezett Katanga tartomány fő­városába, Elisabethvillebe. A belga és a kongói katonák kö­zött kifejlődött tűzharcban két belga tiszt és négy európai pol­gári személy vesztette életét. A jelentések szerint a felkelő kongói katonák veszteségei meghaladják a huszonöt főt. A polgári áldozatok között van Tito Spoglia leopoldvillei olasz konzul. Luluabourg egyik szállodáját, amelyben belga tisztek laknak, körülzárták a felkelő kongói katonák. A tisztek rádión S. O. S. je­leket küldtek szét. Később a rádióállomás megszűnt. A rhodéziai rádió vasárnap arról adott hírt, hogy Tshom- be, Katanga tartomány minisz­terelnöke felkérte az elisabeth- villei brit konzult, kérjen Rhodéziából katonaságot a tar­tomány rendjének helyreállí­táséra. Újabb hírek arról szólnak, hogy Katanga tartományban terjed a felkelés és Elisabeth- vilié térségében szórványos tü­zelés folyik. Az AP leopoldvillei kelte­zéssel arról ad hírt, hogy az ENSZ valószínűleg beavat­kozik a kongói események­be. A város utcáin kongói csapa­tok vonulnak. Timberlake, az Egyesült Ál­lamok leopoldvillei nagykövete a vasárnap esti órákban a nagy- követségre kérette Ralph Bun- she-t, az ENSZ Kongóba kül­dött képviselőjét, akivel tizenöt perces beszélgetést folytatott. A belga hadügyminiszté­rium vasárnap este hivata­losan közölte, hogy Lulua- bourgban belga ejtőernyős egységek szálltak le és a harc folyik tovább. Gyulavári gondok és biztató kilátások Magyar—román tudományos-műszaki együttműködési jegyzőkönyvet írtak alá Bukarest (MTI) Bukarestben július 9-én aláír­ták a magyar—román tudomá­nyos-műszaki együttműködési bi­zottság 11. ülésszakának jegyző­könyvét. Gyulavári utcáiból mintha el­költöztek volna az emberek. Csak elvétve találkozunk valakivel. De az a valaki is leginkább idős bá­csi, néni vagy gyerek. A pártbi­zottság épületében is szokatlan csend honolt. De a kapu nyitva állt a betérni akaró előtt. Tóth elvtársak, a község párttitkárát nagy munkában találtuk, amint beléptünk a tiszta irodahelyiség­be. A termelőszövetkezet pártoló tagjainak névsorát állította össze, hogy aztán felkeressék őket se­gítségüket kérve az aratásihoz. Mert a tavaszi nagy megmozdul lás új helyzetet teremtett Gyula­váriban is. Jelenleg egyetlen termelőszövetkezet, a Lenin Ha­gyatéka foglalja magába Gyula­vári szorgalmas parasztságát. S a gyulavári Lenin Hagyatéka Termelőszövetkezet gazdái nem maradnak magukra az aratás nagy és nehéz munkájában. Amint Tóth elvtárstól hallottuk, szép számmal jelentkeztek a pártoló tagok közül 1—2—3 vagy éppen négy hold búza learatására. S jönnek azok a férjek is, akiknek a fele­ségeik a tsz-ben, ők pedig a Gyu­lai Húsüzemnél, Vízügyi Igazga­tóságnál, kórháznál, a járási rend­őrkapitányságnál vagy másutt dolgoznak. A községi tanács dol­gozói külön aratóbrigádot szer­veztek maguk közül. Az erdőgaz­daság mint patronáló 40 kaszával segít. A szövetkezet függetlenített vezetői is kivétel nélkül learat­nak 1—2 holdat. Igen, ezekben a napokiban, he­tekben a pártbizottság titkára is az aratással foglalkozik, úgy is, hogy feleségével egy-két holdat learat. Mert bizony most nem szavakra, hanem tettekre van szükség Gyulaváriban. De azért mást is hallottunk Tótlh elvtárs- tóL Azt, hogy június 28-án párt- bizottsági ülésen már megbe­szélték az 1960/61. évi pártoktatás tervét. De néhány más természe­tű tennivaló is szóba került a rö­vid egy óra hossza alatt. A köz­ségen belüli gondok, megannyi megoldásra váró feladat, melye­ket az új helyzet „vetett fel”. Mert mi tagadás, vannak ilyenek Gyulaváriban is bőven. Kovács József elvtárs, a Lenin Hagyatéka Termelőszövetkezet elnöke jóné- hányat említett Ilyet. A jóval több mint hétezer holdas mám- mutgazdaságban, mely most „rá- zódik össze”, mely most van a megszilárdulás kellős közepében, bizony van gond és tennivaló bő­ven. A célt sem látja még az 1150 szövetkezeti gazda egysége­sen. Az ez év tavaszán új útra tért parasztemberek egy részének szíve helyén még ott húzódik a bizalmatlanság, a kétely. Az, hogy valóban jól választott-e. De jó néhány bosszantó jelenség is nehezíti a gyulavári Lenin Ha­gyatéka vezetőinek munkáját. A szerfás építkezéshez nem le­het 30 centis csavart szerezni, csak 20 centisét. S ez meggyengí­ti az épületet az összeeresztések- nél, mert a két összepászftott fá­ból 10 centit le kell faragni, hogy a 20 centis csavar átérjen. Vagy egy másik. Sertésállományuk egy része gyomor- és bélgyulladásos, hamarosan ki kell cserélni. Ezek, és még néhány hasonló más ten­nivaló ttok gondot, töprengést jelent nemcsak a vezetőknek, hanem a szövetkezet valmannyi gazdájá­nak. Azonban az árnyoldalak mellett már ott vannak a biztató kilátások is. Az állatállomány, a kertészet jó irányban fejlődik, s a terméskilátás is jót ígér. E néhány hónap alatt szarvas- marha- és sertésállományuk két­szeresére, sőt háromszorosára szaporodott. Szép jövedelmet ígér a kertészet. Az 50 ezer forintra tervezett melegágyi primőráruból 60 ezer forint körül kaptak. Sa­látából a terv szerinti 80 ezer fo­rint helyett 100 ezer forintot árultak. Az uborka, a paprika ed­dig 310 ezer forintot hozott a közös kasszába. Csak a kertészet 900 ezer forint körüli jövedelmet adott mostanáig a Lenin Hagya­téka gazdáinak. Aprómagfogásuk is sokat ígér. A 100 hold lucerna és a 200 hold vörösheremag csak­nem egymillió forint jövedelmet jelent, de még újabb szerződést is akarnak kötni lucerna- és vö- rösheremagra. A holdanként ter­vezett 160 mázsa cukorrépa is meglesz átlagosan a 450 holdon. A holdankénti hét mázsa borsó helyett 13 mázsára számítanak. A kender holdanként a tervezett 30 mázsa helyett 45—50 mázsát ígér. Az építkezés is azt példázza, hogy jó úton indult el a több mint 7000 holdas Gyulavári Le­nin Hagyatéka Tsz. Most épül egy 100 férőhelyes tehénistálló, amit augusztus 20-ra adnak át. Ezenkívül négy 120 férőhelyes süldőszállás, egy 200 férőhelyes hizlalda, egy száz férőhelyes to- .jató ház építése is sorra kerül ebben az évben — állami hiteiből. De saját erejükből, saját anyagi erőforrásukból is gyorsítani akar­ják a közös vagyon gyarapodását. Az erdőgazdaság, mint a szövet­kezet patronálói, anyaggal, meg egyéb mással segítik a Lenin Ha- gyatéka-belieket, hogy ez év vé­gére felépítsék az 50 férőhelyes szerfás fiaztatót, a száz férőhe­lyes szerfás növendék-istállót, az 500 férőhelyes ugyancsak szerfás juhhodályt. Ha minden jól megy, ebben az évben 2 millió 600 ezer forintot költenek el építkezésre Ezenkívül van a szerfás építkezés, amit saját erejűikből 600 ezer fo­rintban állapítottak meg a jó hét­ezer holdas közösség gazdái. Ezekről és még sok minden más­ról hallottunk Kovács Józseftől, a szövetkezet elnökétől, Dézsi La­jos növénytermesztési agronó- mustól, Boros Péter állattenyész­tési agronómustól és Püspöki György főkönyvelőtől. Nem tit­kolták a problémákat sem, mert az ez év tavaszán egy termelő- szövetkezetté lett községben bi­zony van gond is bőven. S ez érthető is, ha tudjuk, hogy a ta­vaszon a hétezer egynéhányszáz holdas gazdaságban csak két szakember volt, s az új belépők szétszórt parcelláin két és fél ezer hold szántatlan föld várta az ekét.. A járási tanács mezőgazda­sági osztálya azonban segített a szakember-problémát megoldani. Persze ez az év még bővelkedik gonddal a gyulavári Lenin Hagya­téka Tsz-ben. Itt van az aratás, amit géphiány közepette mintegy 200—220 kézi kaszással kell meg­oldani. Majd következik a csép- lés, ami semmivel sem lesz könnyebb az aratásnál. Ugyan­akkor az építkezések menete, az őszi betakarítás, s a szövetkezet 280 idős gazdájának a további sorsa is gondot jelent. Ha a januárban, februárban és márciusban új életet választott termelőszövetkezeti gazdák még bizonytalankodó kisebbik része is bizalommal néz a jövőbe, akkor a jelenlegi vezetőkkel már ez év végére szép eredményekkel di­csekedhetnek, s lerakják a jövő gazdasági év biztos alapjait. Egyet azonban lássanak be a türelmet- lenkedők, a kételkedők. Azt, hogy egyetlen év alatt nem lehet mindent megoldani, mindent e- gyenesbe hozni, örvendetes azon­ban, hogy a gyulavári Lenin Ha­gyatéka gazdáinak túlnyomó ré­sze tisztán lát és megfontoltan cselekszik. S a több mint 1100 szövetkezeti gazda jó része biz­tos a dolgában. A gondok és a tennivalók mögött látja az ered­ményeket, mint ahogyan a célt is, azt, hogy hová akarnak eljutni. Balkus Imre (ríj utalom a jól dolgozó szövetkeze ti csépi őcsapat oknak A megye gépállomásai 656 ki- sebb-nagyobb teljesítményű csép­lőgéppel segítenek a termelőszö­vetkezeteknek és egyéni gazdák­nak a gabona betakarításában. A gondosan kijavított és részben helyszínre szállított cséplőgépek­hez a munkacsapatokat leszerződ­tették. A termelőszövetkezetek zö­me saját munkacsapatokat szer­vezett, akik munkaegységre dol­goznak ugyan, de a napi terv túl­teljesítése esetén cséplési prémi­umban is részesülnek. A céljutal­mat különböző formákban hatá­rozták meg: a füzesgyarmati Vö­rös Csillag Tsz-ben 9 cséplőcsapat áll munkába hamarosan. Itt úgy döntöttek, hogy ha naponta 50 mázsát csépelnek terven felül, annyi munkaegységet írnak ja­vukra, mintha 75 mázsa többletei eresztettek volna zsákokba. Két- egyházán progresszíven emelik a cél jutalom mennyiségét. Tótkom­lóson, Dombegyházán és több he­lyen természetbeni cél jutalmat kapnak a cséplőmunkában részt vevő szövetkezeti tagok és meg­keresik prémiumként egy-egy em­ber évi kenyérnek valóját. Kémek a világűrben „Midas”, amely a földi katonai objektumokat deríti fel, a másik, a „Samos” foto- és televíziós be­rendezéssel működik. írta: K. A egész világ feszült figye­lemmel kísérte a május 15- én fellőtt szputnyik-űrhajó szár­nyalását. Az lelkesítette legjob­ban az embereket, hogy a szput­nyik-űrhajó az egyik legfonto­sabb szakasz azon az úton, ame­lyen a világűr titkait feltáró szov­jet tudomány halad tervszerűen és biztos léptekkel. így értékelték ezt az eseményt a tudósok és a szakemberek, így értékelte a világközvélemény. De a baráti visszhangok mellett je­lentkeztek más, ellenséges, rossz­indulatú hangok is. Az egész világ előtt ismerete­sek a Pentagon olyan tervei, hogy katonai versengés porondjá­vá akarják változtatni a világ­űrt, ki akarják terjeszteni a kém­kedést a bolygóközi térségre is. Nézzünk néhány tényt. Január elején az „Aviation f Week” című jóltájékozott amerikai folyóirat közölte tudósí­tójának cikkét, amely részletesen .ekszandrov beszámolt a Convener cég repü­lőgép- és rakétagyártási munkála­tairól. Ez a cég az Egyesült Álla­mok kormányának utasítására hajtja végre ezeket a munkálato­kat, amelyeknek célja kém-szput- nyikok fellövésének előkészítése felderítés céljából. Ezek a kém- szputnyikok gyakorlatilag az egész földfelület felett elrepülné­nek. Az 1963—64-ben végrehaj­tandó kísérletek után 18 hónapon keresztül, 1964 közepétől kezdve, 500 kém-szputnyikot akarnak fel­lőni! Ez azonban még távolról sem az egyetlen ilyen jellegű elképze­lés. Közismertek például a Lock- head cég kóm-szputnyik gyártási munkálatai. Úgy látszik, ez a hír­hedt cég különös szenvedéllyel gyárt kémkedési eszközöket. Igaz, az ilyesmit nagyon jól fizetik ... A cég két különböző típusú kém- szputnyikot dolgoz ki. As egyik a fellőtt és infravörös (hőérzékeny) felderítő berendezéssel ellátott A kém-szputnyikok gyártása azonban nem meríti ki a Penta­gon ilyen irányú terveit. A világ­űr kémkedési célokra való fel- használására szőtt tervekről na­gyon részletesen beszámolt a „Wall Street Journal” című lap .washingtoni tudósítójának cikke is. A cikk többi között így hang­zik: „A Pentagon stratégái már erőteljesen dolgoznak a világűr katonai célokra történő felhaszná­lásának problémáin. Sok millió dollárt fordítanak a rendelkezésre álló lehetőségek sokoldalú tanul­mányozására ...” Majd a továbbiakban: „A kato­nai terveket kidolgozó személyek komolyan foglalkoznak a gondo­lattal, hogy olyan manőverező űr­hajót építenek, amellyel csatame­zővé lehet változtatni a világ­űrt.” ^fsrveket dolgoznak ki arra is, hogy „katonai támaszponto­kat létesítenek a Holdon és fel­fegyverzett bolygóközi űrhajókat építenek.” Az Egyesült Államok valamennyi katonai szerve azon verseng, hogy csatamezővé változ­tassák a világűrt. „A BBC arra szólítja fel a kutatókat, a tudóso­kat, hogy készítsenek terveket a bolygóközi tér katonai kihaszná­lására.” A haditengerészeti flot­ta olyan szputnyikokat szándéko­zik fellőni, amelyek rádió jelzése­ket tudnak adni a tengeralattjá­rók irányításához a „Polaris” ra­kéták fellövésénél. A tervek sze­rint rövidesen megtörténik egy ilyen szputnyik kísérleti fellövé­se. „A hadsereg több híradó szputnyik fellövésére készül... Ilyen szputnyikokból meg lehet teremteni a katonai híradás uj hálózatát, amelyet az ellenfél ne­hezen tud majd szétrombolni.” Ezek a tények, s ezek nem szo­rulnak kommentárra. A Pentagon a világűrre is ki akarja terjeszteni a rablóháborúra való előkészüle­teket, a kémkedést és a diverziót. A rajtacsípett kémek most a szov­jet tudományt próbálják befeketí­teni, a szovjet tudományt, amely sikeresen halad előre a világűr ta­nulmányozásának és békés meg­hódításának útján. Terveik azonban kudarcra ítél­tettek. Az egész világ látja, isme­ri az igazságot. S ha valaki nem ismerné, elég, ha felpillant a két mesterséges égitestre. Az egyik az emberiség boldog jövendőjének országában, az épülő kommunizmus országában szüle­tett. Ez a kozmikus test — annak a közelgő időszaknak a hírnöke, amikor az ember legyőzi a termé­szet erőit, annak az űrhajónak az előképe, amellyel az ember r ere­szen át fogja lépni a világűr kü­szöbét. A másik égitest a hirhedt U—2 kémrepülőgép rokona, s ugyan­abban az üzemben készült, ugyan­azokkal a Sötét célokkal, mint rosszhírű elődje. JJm a kémkedés és az agresz- szió híveinek tudatában kell lenniük, hogy a Szovjetunió mindenféle rakétákkal rendelke­zik, olyanokkal is, amelyek meg­semmisítő csapást mérhetnek az ellenfél bármelyik támaszpontjá­ra, egyetlen találattal megsemmi­sítették a 20 kilométer magasság­ban repülő hívatlan vendéget és ugyanezt tehetik akármilyen más agresszorral, bármilyen magasan repüljön is.

Next

/
Thumbnails
Contents