Békés Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-10 / 162. szám
4 KÉPÚJSÁG I960. Július 10., vasárnap Szerkesztői üzenetek NAGY JÁNOS, ÚJKÍGYÓS. — Edima- racit családi pótléka nincsen hátra. Az 1959. évi Magyar Közlöny 90. sz. 10, 1959. Mü. M. sz. rendelet 32. parage vafus 2. bek. alapján az újonnan belépő termelőszövetkezeti tag azt a hónapot követő hó első napjától jogosult családi pótlékra, amelyben az előirt 1*20 munkaegységet teljesítette. ♦ ^BÚZAVIRÁG” JELIGÉRE, MEZÖ- BERÉNY. — Gyula állomás dolgozói helyesen járnak el, amikor megakadályozzák a kapu lezárásával az utasok vágányok közzé jutását. Érmek az állomásnak az utóbbi években igen megnövekedett az utasforgalma és a szűk keresztmetszetű állomáson csak így tudnak előrelátó gondossággal az utasak testi épségére vigyázni. A peronajtót azért nem tudják kifelé nyilára készíteni, mert az a közel fekvő vágányon a ^tolatásokat akadályozná, és főleg baleseti veszélyt rejt magában. * KÜRTI LAJOS, KÖTEGYÁN. — Jelenleg fennálló rendelkezések értelmében, építési kölcsön csak fizetésből és bérből élő dolgozók részére, illetve tsz- tagok részére engedélyezhető. Az építési kölcsön elbírálása a férj jogán történik. Lehetőség van arra is, hogy feleség részére folyósítsanak építési kölcsönt, de csak abban az esetben, ha a férj is jogigényes a kölcsönre, tehát fizetésből és bérből élő. * ÖZV. VOLENT PALNE, MEDGYES EGYHAZA. — Nyugdíját ez év szeptember 1-töl folyósítják« TÁVIRAT t Mi, a Itörösnagyharsányi Kossuth I Tsz vezetősége örömmel jelentjük, ! hogy július 4-én megkezdett SS hold í őszi árpa és ICO hold búza aratását J július 8-án 10 órára befejeztük. So- * ha nem látott lendületei és lelkese- t déssel dolgoztak tagjaink. Negyven t kasza és kisegítő munkaerővel ko- . ra reggeltől késő estig dolgoztunk, i hogy szeraveszteség nélkül, minél J előbb learassunk. t KOSSUTH TSZ VEZf'TOSEGt J KÖHÖSNAGYHARSANY t Az utóbbi időben különösen sűrűn tollhegyre kerülnek a szabálytalanul közlekedő gépjárművezetők. Ügy véljük, joggal tesszük ezt, hiszen a megyei rendőrfőkapitány ság közlekedés- rendészti osztálya által az ipari és mezőgazdasági üzemekben, a vállalatoknál és intézményeknél az egymást érő közlekedési előadásokat, filmekkel kiegészített ankétokat követően sem mondhatjuk, hogy csökkent a felelőtlenségből eredő balesetek száma. S ennek jórészt még most is az ittas vezetés az oka, vagy éppen a felelőtlenség. Nem lennénk azonban tárgyilagosak, ha az éremnek ebben az esetben is figyelmen kívül hagynánk a másik oldalát, amit a gépjármű- vezetők joggal tesznek szóvá. Tudott dolog, hogy a közúti forgalomban ott vannak a lovaskocsik, a kerékpárosok, sőt a gyalogosok is. S itt különös súllyal kell említeni a lovaskocsikat, illetve azok hajtőit. A statisztika számadatai a legszembetűnőbben bizonyítják, hogy számos súlyos vagy éppen halálos kimenetelű közlekedési baleset a lófogatok fajtáinak figyelmetlenségéből, nemtörődömségéből következett be. Mert se szeri se száma annak, amikor a mellékutcákból, a dűlőutakról, fütyülve a közlekedés szabályaira, a saját és mások testi épségére, trappban hajtanák fel a fő közlekedési útra. S ha a fő közlekedési útvonalon haladó gépjármű vezetője nem veszi észre, avagy a távolság miatt már képtelen bármit is tenni, azonnal kész a baj. Még fokozottabb veszélyt jelentenek a lovasfogatok éjszaka, melyek legtöbbje jelenleg is kivilágitat- lanul közlekedik. A gépjárművezetők a lovasfo- gatokkal egysorbam, említik a kerékpárosokat. S mi tagadás, igazuk van ebben is. Mert egyáltalán nem kell megerőltetni szemeinket ahhoz, hogy észrevegyük: a kerékpárosok egy része milyen vaeillálást, csapongást visz véghez a forgalmas útvonalakon — különösen a lakott területen. S ami különösen bosz- szantó és a balesetek eredője: jó részüknek esze ágában sem jár az útkereszteződéseknél beinteni, hogy merre szándékoznak haladni, vagy éppen akkor tartják ki a karjukat, sokszor alig megfigyelhetően, amikor már megkezdték a befordúlást. Jóllehet, a sarkukban már ott van a gépkocsi vagy a motorkerékpár, és könnyen baleset történik, mert a kész helyzetben már a gépjárművezető tehetetlen. Olyanra is van példa bőven, hogy éppen a szabályosan közlekedő jármű vezetője fizet drága árat — talán az életébe is kerül — a kerékpáros vagy a lófogatos jármű tulajdonosának felelőtlen közlekedése. Félreértés ne essék, nem volt szándékunkban a motoros gépjárművek vezetőit felmenteni a felelősség alól. Elvtelen és igazságtalan is lenne ez. De akkor is helytelenül cselekedtünk volnar ha csak őket ostorozzuk, s hallgatunk „vetélytársaikróV’, a lófogatosokról, a kerékpárosokról. Balktis Imre Kairóban rendezik az 1968. évi olimpiai játékokat? Hamarosan elkészül Kairó új stadionja, Afrika legnagyobb sportpályája, A százezer nézőt befogadó stadiont Nas&zer elnök július 23-án, az egyiptomi forradalom évfordulóján avatja fel. A stadion. Kairótól északra fekszik. A pályák és az ülőhelyek egy része süllyesztett, ami igen fontos a homokviharok elleni védelem szempontjából. A stadion körül öt év múlva elkészül egy százezer lakosú „Nasszer” elnevezésű város. Egyiptom reméli, hogy ebben a stadionban megrendezheti majd az 1968. évi olimpiai játékokat; Modern fürdő épül Gyomén A Békés megyei Magasépítő Vállalatnak egy húsz tagú brigádja állandő fürdőt épít Klszely György művezető és Zöld László brigádvezető irányítása mellett. A mintegy másfélmillió forint költséggel épülő fürdőben tíz kád. két közös medence, több zuhanyozó és öltöző lesz, összesen mintegy húsz htlyiség. A munka jól halad, s terv szerint szeptember 30-án adják át az épületet rendeltetésének. Télen Is százak fürödhetnek a gyógyhatású gyomai thermálvízben. Kiszely György művezető nagy szakértelemmel irányítja a munkát, hiszen a békéscsabai Árpád fürdő építkezésénél is sok tapasztalatot szerzett még 1938-ben és 1933-ban, Dle,ireke±ék élete xv. Azt reméltük, hogy mára többet fogunk tudni Katiék lakásügyéről és Feri elhatározásáról. Bár mindent még most sem tudunk, nem tudjuk, hogy mennek-e üdülőbe, de néhány dologban azért „okosabbak” lettünk. Sőt a legfontosabban is, a lakásügyben. Feri megkapta a lakást. Az üzem igazgatója csütörtökön mondta meg neki, hogy az üzem két lakásáról döntött a pártvezetőség és a szakszervezeti bizottság. Az egyszobást Kerekes Ferencnek szavazták meg. Es most azt hiszi a kedves olvasó, hogy a boldogságtól alig látnak a fiatalok? Hogy a büszkeség miatt szót is nehéz velük váltani? Nem. Olyan természetesnek veszik ezt, hogy nem is beszélnek róla. Kaptak lakást és kész. Miért ne kaptak volna — tartják —, hiszen fiatalok és Feri fizikai dolgozó is. És a rendelet azt írja elő, hogy a lakások nagyobb részét fizikai dolgozóknak kell biztosítani. Én a magam részéröl meg is értem őket. Nem baj, ha természetesnek tartják, hogy lakást kaptak, csak el ne felejtsék soha, hogy miért természetes ez. Katinál sajnos természetességnél több is volt. Amikor Feri megmondta neki, hogy megkapták a lakást a Körös-parton, bár nem várt a férj különösebbet, nem várta, hogy a nyakába ugorjon a felesége, de olyan közömbösséget sem, mint amit Kati mutatott. Először nem is válaszolt semmit. Tudomásul vette, s biccentett e- gyet. — Nem is örülsz neki? — kérdezte sértődötten Feri. — Minek örüljek? Annak, hogy lehet költözködni? — Rendben van! Nem szólok semmit. De nagyon szeretném, ha most már megmondanád, mi bajod? Elhiszem, hogy ideges vagy, hogy nem érzed magad jól, de így akkor se viselkedj velem. Jövő héten költözködhetünk, s addig egy csomó dolgot meg kell venni. Hiszen még felmosó vödröd sincs ... — Miért, neked mid van? — csattant föl az asszony. — Neked több van, mint nekem? Csak ezt ne mondta volna Feri. Úgy kellett volna mondani, hogy „vödrünk”. Meg is bánta rögtön, mert Kati sértésnek vette. Még szerencse, hogy Feri nem engedte tovább az ilyen beszédet. „Neked ez volt, neked az volt, neked ez nem volt, neked meg az nem volt...” — nem szokott ez jóra vezetni. Feri gyorsan el is oltotta a tüzet: — Jól van, nem azért mondtam. Nem kell rögtön a plafonon lenni. De mégis csak neked kell előtte feltakarítanod, meg felmosnod ... — Ne figyelmeztess, tudom, hogy mi a dolgom. Nem fogok takarítónőt felvenni, ne ijedj meg... Feri úgy érezte, hogy sehogy sem boldogul feleségével. Az mindent kiforgat, mindent másképpen mond, mint ahogy ő mondja. Abba is hagyta, de másnap újra szólt, hisz a jövő héten költözködni szeretne. Amennyire csak tudott, óvatos volt: — Jó lenne, ha szerdán már költözhetnénk ... De előtte még rendbe kell tenni a padlót. Vagy te máshogy gondolod? — Nekem mindegy... — válaszolt Kati most már sokkal higgadtabban. — És a kulcsot már megkaptad? — Még nem, de azt hiszem hétfőn már meglesz... És én délelőttönként majd hozzáfogok. — Hagyd csak te, nem értesz hozzá. Majd öt óra után én megcsinálom. — Akkor írd össze, mit kell venni és hétfőn én megveszem. — Jól van. No látod Feri, mennyivel jobban megy így minden, ha te Is megértőbb vagy, és nem veszed tudomásul Kati ideges megjegyzéseit. No meg, persze rólad is szó van Kati. Elhisszük, hogy ilyenkor ez így szokott lenni, de azért nem szabad úgy beszélni a férjeddel, ahogy némelykor beszélsz. Vigyázz, a férjed könnyen elhi- degülhet és akkor kész a baj. ... Feri pénteken délután otthon volt szüleinél. Nem váratlanul ment, mert már régebben megbeszélték, hogy ha megkapja a lakást, haza utazik és feladja azt a nagy ládát, amelyet az apja odaígért neki a költözködéshez. Legjobban az édesanyja örült Ferinek. — No, ha beköltöztök, akkor én is elmegyek hozzátok fiam. — Eddig is jöhetett volna anyu.., — Hiszen ha nem lennétek olyan messze, nem mondom, már meglátogattalak volna benneteket ... mond, kisfiam, hogy vagytok, hogy van a feleséged? — Jól. — Mikor lesz meg a baba? — Hát én nem is tudom... Várjunk csak ... Decemberben vagy januárban. — Te is jól vagy? Nem veszekedtek sokat? — Jól vagyok ... Hát igen. Nem lehet a jó anya előtt semmit sem eltitkolni. A szűkszavúság elárulta Ferit. Anyja észrevette, hogy van valami baj, s addig faggatta fiát, míg az „vallott”. Feri elmondott mindent úgy, ahogy van, úgy, ahogy érzi. — Ideges, nehéz vele beszélgetni. De majd elmúlik. — A világért sem sértette volna meg feleségét. Mindenről úgy beszélt, hogy Kati sem tehet róla, a türelmetlensége vele jár a terhességével. Az anyja is jóra intette: — Vigyázz rá fiam. Ilyenkor te légy még kedvesebb és türelmesebb hozzá. Aztán az apja vette „ki” az anyja kezéből Ferit. — Hagyjátok már abba, ne pletykáljatok annyit. Mond meg anyádnak, hogy menjen el hozzátok, ha olyan kíváncsi. Mi van fiam, hogy megy a munka? — Az öreg az újságot böngészte az e- lőbb, de most letette, mert hogy a fiával beszélgetett. Feri meg jött, ment a szobában, mindenhez hozzányúlt, ahol valami „érdekeset” látott. Úgy tűnt neki, mintha változás lenne a lakásban, pedig minden a régi helyén volt. Közben elmondta, hogy mi újság az üzemben, mit csinálnak. ... Most már csak a kulcs kell, s költözhetnek. Kissé félnek tőle, mert bizony sok mindennel jár egy lakásváltoztatás. Kati még nem élte bele magát, nem tudja elképzelni, milyen is az, ha valaki a „maga asszonya”. Érthető, hiszen az igazi asszonyélet még csak ezután kezdőik. Varga Tibor
