Békés Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-06 / 158. szám

BÉKÉS MEGYEI * ás»: so tmér * Világ profetár}ai egyesüljelek **»• JÜLIUS 6., SZERDA AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA V. ÉVFOLYAM, 158. SZÁM Hruscsov elvtárs Katrunban és Salzburgban A lakáshelyzetről és az Országos Takarékpénztár tevékenységéről tárgyalt a megyei tanács v. b. sítását segíti elő a takar ékpenz­Hruscsov szovjet kormányfő és kísérete ausztriai körútja során kedden délben Katrunba érkezett. A vendégek útközben megpihen­tek Imlau községben és Hruscsov elbeszélgetett a falu lakosaival. Katrunban az erőművet tekintik meg. A katruni erőművet a Zell am See tó felett 1939-ben kezdték építeni, de csak 1947-ben láttak komolyan munkához és négy év­vel ezelőtt fejezték be. Az erőmű a maga nemében Európa egyik legmodernebb építménye. Miután a vendégek megnézték az erőmű­vet, tovább utaznak Willardba, az Alpokban fekvő szép kis városba, amely a sportolók és kirándulók kedvenc helye. Közzétették, hogy a vidéki körút befejeztével Hruscsov miniszterelnök csütörtökön este háromnegyed 7-től fél nyolcig rádió- és televízió­beszédet mond Bécsben. A tudósítók beszámolnak Hrus­csov miniszterelnöknek és kísé­retének a Mozart-háznál tett teg-, napi látogatásáról. Hruscsov és A Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlajával kitün­tetett Békés megyei Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat az idén folytatja a bolthálózat bővítését, az új kereskedelmi formák elter­jesztését. Tegnap, kedden Békéscsabán nyílt meg három korszerűen be­rendezett, tetszetős és jó minősé­gű áruval teli üzlet. A Sztálin úton a régi cipőbolt helyén adták át rendeltetésének az önkiválasz­tó rendszerű férfi és női kötött-, divatáru- és fehérneműboltot. Nyitás után szinte pillanatok alatt megtelt az üzlet vásárlókkal és érdeklődőkkel. Másfél óra alatt 25 ezer forint forgalmat bonyolítot­tak le. Az új üzlet 2 200 000 fo­rint értékű árukészlete igen vá­lasztékos. A bolt is, az áru is egy csapásra elnyerte a vásárlók tet­szését. A Sztálin út 23-as számú épü­letben két új üzlet nyílt meg. A volt maradékbolt helyén adták át kísérete a múzeummá átalakított épületben megtekintette a Mo- zart-emlékeket, majd meghall­gatta az Andantét a B-dur szoná­tából. A mű azon a zongorán hangzott el, amelyet a mester maga használt több mint másfél évszázaddal ezelőtt. A szovjet vendégek megköszönték a szép élményt, majd Furceva művelő­désügyi miniszter a múzeum' ve­zetőjének két értékes magnetofon­tekercset nyújtott át, a Hattyúk tava, valamint a Rómeó és Júlia felvételével. Hruscsov miniszterelnököt Salzburgban elkalauzolták az új Festpielhaus-hoz is, amely­nek előcsarnokában a helyi Szovjet—Osztrák Baráti Tár­saság nevében szép kerámiai tányért adtak át neki. Nyína Hruscsovát a Demokrati­kus Nőszövetség lepte meg egy asztalterítővel, amelyre 240 nevet hímeztek. Nyina Hruscsovna csókkal köszönte meg a figyel­mességet. A szovjet vendégek megtekintették az ünnepi játékok modern, szép színhelyét. a forgalomnak a megye, első bő­rönd- és bőrdíszmű boltját, ahol strandtáskától az utazó bőröndig, pénztárcától az apróbb bőrdíszmű készítményekig mindent megta­lálhatnak a vevők. A zene kedve­lői is örömmel fogadták, hogy végre megnyílt a megye első ön­kiválasztó hangszer- és lemez­boltja. Az igen szép, rejtett meny- nyezet-világítású üzletben minden megtalálható, ami a zene szerel­meseit érdekli: normál és mikro­barázdás hanglemezek, hangsze­rek, a szájharmonikától a piani- nóig. A három új üzlet létesítésére és berendezésére mintegy 300 ezer forintot költött a kiskereskedelmi vállalat. A hangszer- és hangle­mezboltot felajánlásként a válla­lat karbantartó részlegének mun­kásai készítették. A KlSZ-alap- szervezet és a vállalat dolgozói ezen felül 600 órának megfelelő társadalmi munkával járultak i hozzá az új üzletek létesítéséhez. Tegnap, július 5-én délelőtt ülé­sezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Arany Tóth Lajos elv­társ, a megyei tanács v. b.-elnöke megnyitó szavai után került sor a napirendi pontokat megelőzően a Békéscsabán hamarosan átadásra kerülő, állami beruházással épí­tett, új, egyszoba-össz-íomfortos lakások elosztására, illetve az el­osztás jóváhagyására. Békéscsaba 25 üzeme, ipari vállalata és intéz­ménye között a lakásokat osztat­ták szét. Ezenkívül a békéscsabai városi tanács még külön kapott 11 lakást, amelyeket saját hatásköré, ben, a legsürgősebben megoldásra váró lakásproblémák rendezésére használ fel. A városi tanács a 11 lakáson kívül kapott még 14 la­kást, melyekbe azokat a családo­kat költöztetik, akiknek a lakása lebontásra kerül, hogy új, mo­dern háztömböket építsenek. Hat év alatt 4070 lakás épült Ezt követően került sor a me­gyei tanács v. b. építési, közleke­dési osztály beterjesztett jelenté­sének megvitatására, amely a me­gye lakásépítési helyzetét taglal­ta. A jelentés részleteiben boncol­gatta azokat az állapotokat, me­lyek a háború befejezése után me­gyénkben is kialakultak a lakás- helyzetet illetően, majd számok­kal illusztrálta, hogy 1953. és 1959. között állami és saját erőből több mint 4070 egy, illetve kétszobás la­kás épült fel. A jelentésen kívül a hozzászólók is örömmel álla­pították meg, hogy 1957—59. években örvendetesen gyorsult a megyében, de különösen Bé­késcsabán a lakásépítkezés. Nem érdemtelen szólni arról, hogy amíg hosszúle járatú OTP- kölcsönnel 1953-ban az elké­szült lakásoknak csupán 1,6 százalékú épült jel, addig 1957- ben már 19,5 százaléka. Békéscsabán 1953—1959 közötti években állami erőből 1457 lakás épült, míg állami támogatással 428. A Békéscsabán épült új ál­lami lakások túlnyomó része kétszobás. Megállapítja azonban a jelen­tés, s ezt több felszólaló is szó­vá tette, hogy a város központjá­nak korszerű kiépítését akadá­lyozza a régi, elavult építési mód, s a közművesítés hiánya. A 15 éves országos lakásépítési terv keretében azonban éppen a köz­művesítés kapcsán Békéscsabán 5000 új lakás épül, míg Gyulán és Orosházán mintegy 1400—1500. Hátrányos, elsősorban is Békés­csabán, hogy az új lakásokat régi elavult épületek lebontásával le­het felépíteni, s ez azt jelenti, hogy egyrészt ez költségesebb a teljesen új építkezésnél, másrészt lakáskártalanítással jár. A beterjesztett jelentéshez a v. b. csaknem valamennyi résztve­vője hozzászólt. A hozzászólók kérték az Építési Közlekedési Osztályt, hogy gyorsítsa meg a megye váro­saiban és községeiben a házhe­lyek kijelölését, s azok kártala­nítását. Többen szóvá tették, hogy túlságosan magas az új lakástömbök építése miatt le­bontott régi lakások aránya. Takács elvtárs, az osztály veze­tője és Halmos elvtárs, az osztály főmérnöke azonban azzal magya­rázta ezt, hogy helytelen lenne a várost még széjjelebb húzni az é- pítkezésekkel. Különben is a le­bontott lakások jó része már nem megfelelő, különösen a város köz­pontjában. Többen sürgették a közművesítést, különös tekintet­tel a vízvezeték- és csatornaháló­zat megépítését, mert amíg ez nem készül el, addig a tömbépít­kezés nem válik lehetségessé a város más részein. A v. b. tagjai közül többen szóvá tették, hogy az eddigieknél sokkal job­ban meg kellene gyorsítani a magánerőből, vagy OTP-köl- csönnel épülő kislakások építési ütemét. A hozzászólások után Arany Tóth Lajos elvtárs összefoglaló­jában válaszolt a nyitott kérdé­sekre, majd a v. b. az osztály je­lentését a határozati javaslattal együtt elfogadta. Dicséretes az OTP megyei hálózatának munkája Második napirendi pontként ke­rült sor az Országos Takarék- pénztár Békés megyei hálózata munkájának, eredményeinek meg­tárgyalására. Kazár Mátyás fiók- igazgató-helyettes elvtárs által beterjesztett jelentés és annak ki­egészítése általános megelégedést váltott ki. A jelentésből kitűnt, hogy a lakossági takarékbetét-ál­lomány az utóbbi években soha nem tapasztalt mértékben növe­kedett. Erre jellemző, hogy 1957-ben 19, 1958-ban 36, 1959-ben pedig 57 millió forintos állományemelke­dést ért el a megyei apparátus, míg az 1960. első félévi növeke­dés meghaladja a 46 millió fo­rintot. Ezzel a megyei fiók éves tervét már az első félév végéig mintegy 116 százalékra teljesítette. A me­gye lakossági össz-betétálloroá- nya ezzel elérte a 168 millió fo­rintot. Nem kisebb mérmű a fejlődés üteme a hitelezési üzletágban sem. A lakáshelyzet további ja­vításához nagyban hozzájárult és hozzájárul az a körülmény, hogy az OTP csupán a tavalyi évben 541 kislakásépítőnek nyújtott ál­lami kölcsöntámogatást, mintegy 16 millió forinttal. A hitelek irán­ti rendkívül nagy érdeklődésre igen jellemző, hogy csupán az áruvásárlási kölcsönakciót eddig több mint tízezren vették igény­be. Hasonlóan nagy érdeklődés nyilvánul meg a kötetlen jellegű személyi hitelek iránt, amelyeket elsősorban betétes ügyfeleinek folyósítja a nép bankja. Számottevő az a segítségnyúj­tás is, amellyel — kommunális hitelek folyósításával — a köz­ségfejlesztési tervek megváló­tár. Ugyancsak jelentős feladata az OTP-nek a telekértékesítés, valamint az államosított kisebb házingatlanok eladása. Az előbbi üzletágban eddig mintegy 1076, összesen csaknem 5,5 millió for­galmi értékű telek került értéke­sítésre. A nagyobb méretű érté­kesítés objektív akadálya az, hogy a házhelyek többsége külterületi, minden közművesítéstől távol fek­vő. A házértékesítésítést hosszú hónapokon keresztül a kijelölés hiánya hátráltatta. E tevékenység lényegében ezekben a hetekben került beindításra. A Takarékpénztár igen jelentős állami bevételt biztosít a népsze­rű szerencsejátékok lebonyolítása révén is. Tavaly a megyei eladóhálózat csaknem kilencmillió totá- lottó-szelvényt értékesített, amely az 1958. évihez képest 17 százalékos forgalom-emelkedést eredményezett. A beszámoló további részében szóvá tette, hogy az egyre növe­kedő feladatok miatt több fiók­nál szükségessé vált a meglevő helyiségek bővítése, amihez az OTP egyes helységekben — Gyo­mén, Mezőberényben, Mezőko- vácsházán és Szarvason — eddig nem kapott megoldást eredmé­nyező támogatást a helyi szervek­től. Nem érdemtelen megemlíte­ni, hogy a nép bankja az elmúlt évben a megye területén csak­nem félmillió konkrét ügyben állt a lakosság rendelkezésére. Érdekes hozzászólások A hozzászólások során kifeje­zésre jutott, hogy a telekértékesí­tésből, az értékesítendő házak ár­bevételéből jelentős községfejlesz­tési, illetve állami bevétel szár­mazik, ezért kölcsönös érdek a vontatottan haladó ármegállapí­tások szorgalmazása. A végrehaj­tó bizottság tagjai egyetértettek abban, hogy az OTP-nek segít­séget kell nyújtani a szükséges üzlethelyiségek megszerzése te­kintetében, s ez elsősorban az ér­dekelt járási hatóságok feladata. Észrevétel volt az irányban, hogy a községfejlesztési kommunális hitelek megszavazását, illetve en­gedélyezését a takarékpénztár központja nem egy esetben indo­kolatlanul késlelteti. Helyesebb volna, ha e hitelek mikénti felhasználását, hova- fordítását illetően a végrehajtó bizottság nagyobb hatáskörrel rendelkeznék. A számos felszólalásra az elő­adó kielégítő választ adott, majd Arany Tóth Lajos elvtárs össze­foglalójában a megyei takarék- pénztári apparátus dicséretes eredményeit méltatta. A végre­hajtó bizottság a jelentést és a beterjesztett és kiegészített hatá­rozati javaslatokat egyhangúlag elfogadta. A két napirendi pont után a v. b. folyó ügyeket tárgyalt. (bi—km) Kétnapos iparági tapasztalatcserét rendeznek megyénkben Az építőanyag ipari Tudományos Egyesülés rendezésében kétnapos iparági tanácskozást tartanak megyénkben, amelyen az ország miniszté­riumi és tanácsi téglagyárainak, egyesüléseinek műszaki vezetői, főmér­nökei, igazgatói, az Építésügyi Minisztérium Téglaipari Intézet Igazgatósá­gának műszaki vezetői, valamint az Építéstudományi Intézet küldöttei vesznek részt, mintegy százan. A résztvevők a tapasztalatcsere első napján, kedden a Békés megyei Téglagyári Egyesülés telepeire: Gyulára, Mezőberénybe és Orosházára lá­togattak el, ahol az üzemeket tekintették meg. Ma, szerdán délelőtt a Bé­késcsabai Téglagyárban lesz üzemlátogatás, délután pedig ankétot rendez­nek, amelyen a tapasztalatcsere résztvevői értékelik a látottakat, valamint az építőanyag-gyártás fejlesztésének további feladatait vitatják meg. Három korszerű új üzlet nyílt tegnap Békéscsabán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents