Békés Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-05 / 157. szám

I960, július 5., kedd népújsáa s Bővítik a mezőgazdasági szakiskolákat, technikumokat Ismerkedés Anyuka? Ugye nem csíp a kacsa? Olyan jó lenne megszorongatni a nyakát! /* & . 'i % SÉ Hántják a tarlót, vetik a niásoduövéiiyt Ahogy megyénk mezőgaz­daságában túlsúlyba jutott a szocialista nagyüzemi gazdál­kodás, igen megnőtt a tsz-gaz- dák tanulási kedve. A tanulás iránti érdeklődésnek tanterem hiánya miatt megyénk egyik szakiskolája sem tudott megfe­lelő helyet biztosítani. így a sok-sok továbbtanulni jelent­kező fiatal és a levelező-tago­zaton tanuló idősebb gazdák elhelyezése egyre nagyobb gon­dot jelentett. A FM szakokta­tási főigazgatóságán végül is úgy határoztak, hogy Szabad­kígyóson, a Mezőgazdasági Szakiskola mellett az idei ősz­A jó munkaszervezés meghozta a jó eredményt is A magyarban he gyesi Dózsa Terme­lőszövetkezetben a tagság csaknem kivétel nélkül rendszeresen dolgo­zik, sőt segítenek a tanácstagok is. A jó munka eredménye, hogy a ka­pásnövények növényápolási mun­káit teljesen elvégezték s a lucerna­kaszálást is befejezték. A brigád- vezetők a tagokkal együtt minden alkalommal megbeszélik a munkát s a jó munkaszervezés eredménye az is, hogy eddig 180 mázsa borsót szállítottak le idejében a kereske­delemnek. Az aratási és cséplési munkák idejére a területet egyé­nenként osztották ki és a fogato- sok, valamint a jószággondozók is felváltva vesznek részt az aratás­ban. A tagságnak ebben az évben mór minden hónapban rendszere­sen fizetnek munkaegység-előleget. MALIK KALMAN Magyarbánbegyes Június 29-én a szeghalmi já­rási és a vésztői községi pénz­ügyi állandó bizottság tagjai összevont értekezletet tartottak Vésztőn. Az értekezleten Kora Mihály, a járási pénzügyi ál­landó bizottság elnöke számolt be arról, hogy Vésztőn milyen eredményeket értek el a köz­ségfejlesztési terv teljesítésé­ben. Kora eivtárs elmondotta, hogy a községben június 29-ig a községfejlesztési terv 56 százalékát teljesítették. Az eredményekről részleteseb­ben Bagó Imre számolt be. El­maradnunk késő éjszakáig, ami­nek az lett a következménye, hogy dagadt arccal és vörös szemmel tértünk haza, mert a Hosszútok! csatornánál szúnyogfelhők gon­doskodtak arról, hogy éberségün­ket el ne veszítsük. Több ilyen dicstelen „partizán­vadászaton” kellett részt vennem. Hogy milyen lelkesedéssel, arról kár lenne beszélni, hiszen abban az időben — ha csak szerét ejthet­tük —, minden lehető alkalommal az orrosz rádió magyar adásait hallgattuk, tehát tisztában vol­tunk a helyzettel. Éppen ebből következett, hogy kényszerű kiruccanásainkat némi humoros oldala is volt egyszer­egyszer. Egyik alkalommal pl. egy dinnyeföldet rohamoztunk meg a szuronyokkal, éktelen pusztítást végezve a „tulaj” termésében. Persze, ezekből bajunk is lehetett volna, de a megtorlásra már nem volt az uraknak idejük. Az idegen nö 1944-ben történt Mint fényké­pész-segéd. dolgoztam a faluban. Jobban mondva csak dolgoztam tői kezdve újraszervezik a technikumi oktatást. Az első évben 35 fiatal kap helyet itt. Jövőre kettő, azután három, 1963-ban pedig már a négyosz­tályos technikumban folyik az oktatás. A Gyulai Kertészei Techni­kumot is bővítik. 1961-től kezd­ve itt is négyosztályos lesz a tanmenet. Mivel az újabb osz­tály beindítása helyszűke mi­att akadályokba ütközik, 1962­A szarvasi Táncsics Tsz va­dásztársasága ez év tavaszán hasznos, szép dolognak volt a kezdeményezője. Elhatározták, hogy a herevágás közben talált fácántojásokat összeszedik és keltető állomással kikeltetik, és mesterségesen felnevelik. Az első kaszálás alkalmával sike­rült is 4700 darab tojást össze­szedni. Ebből mindössze 1200 kelt ki, s jelenleg 900 kisfácán van. Ez az első kísérlet, s jófor­mán fél sem készültek a nevel­tetésére. Nem volt megfelelő nevelőtelep. A vadésztársaság tagjai sok-sok társadalmi mun­kát áldoztak a nevelőkalitkák elkészítéséhez. Dicséretet érde­mel Bodnár Lajos vadőr, aki mondotta, hogy rövidesen be­fejezik a villanyhálózat bővíté­sét, ezenkívül az elmúlt héten kezdték meg a háromtanter­mes iskola építéséhez szükséges anyagok előkészítését. Az iskola bővítésével egy időben kezdik meg a községi művelődési ház bővítését is. Mintegy 200 ezer forintos költséggel rendbehozzák, tatarozzák a községi tanács épületét. Befejezésül elmondotta, hogy az 1960. évi községfejlesztési tervüket november 7-ig szeret­nék egészében teljesíteni. volna, ha lett volna kinek. Mert azokban a nehéz időkben nem­igen volt kedvük az embereknek sem amatőrködni, sem műtermi fényképeket csináltatni. Mivel azonban anyaggal jól el voltam látva, bevezettem azt, hogy hitel­ben vállaltam a felvételeket, mondván, hogy a jobb időkben majd megadják a tartozást. Ilyen­formán vasárnaponként megtelt a kiskertünk fiúkkal, lányokkal, akik úgy megszerették ezeket a vasárnapokat, hogy a végén már alig fértek meg nálunk. Egyik hétköznapon aztán pén­zes vendégem is érkezett. Azon­nal láttam rajta, hogy más náció­hoz tartozó nö. Amikor megszó­lalt, ki is tűnt, hogy csak töri a magyar nyelvet. Azt mondta ne­kem, hogy átutazóban van és szeretne vásárolni néhány deci előhívó- és fixíroldatot. Megma­gyaráztam neki, hogy hozza el a negatívikat és én előhívom, le­másolom azokat. Erre azt vála­szolta, hogy ezt nem teheti, de ne kérdezzem, hogy miért. Es jelen­tősen a szemem közé nézett. ben négymillió forintot fordíta­nak a tantermek korszerűsíté­sére, a diákok elhelyezésének jobbá tételére. Az Orosházi Me­zőgazdasági Technikumban is négyosztályos lesz az oktatás. 1962-ben a meglévő épületre még egy emeletet húznak, hogy itt biztosítsák a továbbtanulás­ra jelentkezők elhelyezését, a kiterjedt levelezési oktatás még szélesebb alapokra való heley- zését. szívvel-lélekkel dolgozott a ka­litkák készítésén. A fácánnevelés Kocsa János vadász elnök irányítása alatt történik. A kis fácáncsirkék már négyhetesek, Korim János vadőr szinte állandóan velük van, éjjel pedig a vadásztársa­ság tagjai vigyáznak rájuk. A mesterségesen nevelt fácánokat a vadásztársaság exportra akar­ja szállítani, amely ősszel majd a vadásztársaságnak és az ál­lamnak is jó hasznot hoz. Mint már lapunkban arról bírt adtunk, Alekszej Korzin elvtárs, a Szovjet Híradó főszerkesztője a szovjet és a magyar helyettes fő­szerkesztőkkel Békés megyébe lá­togattak. Pénteken délelőtt a Me- zőhegyesi Állami Gazdaságban jártak, majd délután a békéscsa­bai MÁV fűtőházban a Szovjet Híradó ankétját tartották meg. Itt Korzin elvtárs rövid politikai tájékoztatót is tartott. Részletesen szólt a nemrégen a magyar sajtóban is napvilágot lá­tott hírről, hogy a Csendes-óceán térségében új rakétakilövési kí­sérleteket hajtanak végre. Szólt arról, hogy ezeket a kísérleteket az tette lehetővé, hogy a szovjet munkások, mérnökök és techni­kusok állandóan fejlesztik a szak- képzettségüket és egyre nagyobb sikereket érnek el. Szólt arról is Korzin elvtárs, hogy a Szovjetunióban most új i mozgalom indult meg. Cél az, hogy öt év alatt teljesítsék a hét­Gondolkozní kezdtem, hiszen nyilvánvaló lett, hogy kivel van dolgom. Ha ezt az idegen nőt el­fogják, én is nagy veszedelembe kerülhetek. Mit tegyek? — kér­deztem önmagámtól. Az idegen nő most tetemes pénzösszeget tett az asztalra és előhúzott zsebéből két kis üve­get. Kis ideig még tépelődtem, az­tán bementem a sötétkamrába és teletöltöttem az üvegeket, majd a pénzzel együtt visszaadtam. Ami azután történt, azt én so­hasem fogom elfelejteni. Az ide­gen nő odajött hozzám, átölelt és össze-vissza csókolt engem, foly­ton azt hajtogatva, hogy a hála nem fog elmaradni. Mikor elment, néztem utána furcsán, félszegen és mégis boldo­gan. Sohasem tudtam meg, hogy ki volt az idegen nő, sem azt, hogy mi lett a sorsa. De úgy éreztem, hogy az előhívó- és fixíroldat fel- használásával előbbre vitte a jó ügyet, amelyért idejött. BIRD GYULA LAJOS A Dévaványai Gépállomás és a termelőszövetkezetek között meg­állapodás történt arra, hogy a le­aratott kalászos-területeken 48 órán belül elkezdik a tarlóhántást. A néhány nappal ezelőtt lehullott csapadék gátolta e munka tovább­folytatását. A Lenin Tsz-ben 400 hold learatott területből mindösz- sze 20 holdat hántoltak eddig le. éves tervet. Arról a hatalmas lel­kesedésről, amivel a szovjet dol­gozók a hétéves tervért dolgoz­nak — mondotta nemrég Hrus­csov elvtárs a román munkás­párt kongresszusán: Nagyok a si­kerek nálunk, s nálunk jól men­nek a dolgok. A hétéves terv óriási számada­tait csak úgy tudjuk megérteni, ha néhány példát elmondunk. Korzin elvtárs elmondotta, 15 millió lakás épitését tűzték ki cé­lul a hétéves tervben. Akkor so­kan megkérdezték, hogy ez meg­valósítható-e, és sokan nem tar­tották reálisnak ezt a tervet. Ma a Szovjetunióban percenként négy család költözik új lakásba. És ezt azzal érték el, hogy a Szovjet­unióban gyári módszerekkel épí­tik a házakat, előregyártott laká­sokat szerelnek össze, s így hat hét alatt egy három emeletes sok­lakásos házat tudnak átadni. A Szovjetunióban olyan intézkedé­sek születnek, amelyek a szovjet dolgozók életszínvonalának eme­lését szolgálják. Fokozatosan megszüntetik az adófizetést és egyre több dolgozónak rövidebb a munkaideje. És ez mind azt bi­zonyítja, hogy a Szovjetunió bé­két akar. Korzikin elvtárs szólt Hruscsov elvtárs ausztriai látoga­tásáról is, amit most közölnek lapjaink. E rövid tájékoztató után a A következő napokban a gépállo­más vezetősége hét traktort irá­nyít a Lenin Termelőszövetkezet­be, hogy a tarlóhántásban beállt lemaradást megszüntessék. A termelőszövetkezetek többségében a kedvező csapadékos időt kihasz­nálják és kisebb-nagyobb terület­be másodnövénynek rövid te­nyészidejű silókukoricát vetnek. Szovjet Híradó olvasói tettek fel kérdéseket Korzin elvtárséknak. majd az ankét résztvevői kérték Korzin elvtársat, hogy sokkal többet írjon a lap a Szibériában folyó építkezésekről, s a kis auto­nom köztársaságok életéről. Szól­tak arról, Ijogy a híradó képanya­gát tegyék még érdekesebbé. A sok hozzászólást Korzin elv­társ azzal köszönte meg, hogy megígérte: figyelembe veszik a lap szerkesztésénél az olvasók igényeit, s a legközelebbi békés­csabai ankéton majd megvitat­ják, hogyan teljesítették ígéretü­ket. » A MÁV fűtőházi jól sikerült ankét után a szovjet vendégek Pankotai István elvtársnak, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei titkárának kíséretében el­látogattak' a Gyulai Kórházba, a- hol baráti beszélgetést folytattak a kórház orvosaival. A beszélge­tések során az orvosok elmondot­ták, hogy szeretnék még szoro­sabbra fűzni kapcsolatukat a szovjet orvosokkal. » Korzin elvtársék szombaton Szarvasra látogattak el, ahol a já­rás vezetőivel találkoztak. Meg­látogatták a szarvasi arborétu­mot is, s jó hangulatban búcsúz­tak el megyénktől. Felhívjuk megrendelőink figyelmét, hogy a Békéscsabai Lakatos Ktsz Békés megye területén az alábbi gyártmányok garanciális és fizető javítását végzi: Fémnyomó és Lemezáru gyár: Super 100 hűtőszek­rény. Hajdúsági Iparművek: Szögletes és kerek mosógépek. ELEKTHERMAX: Villamos háztar­tási felszerelések (vasaló, rezsó, kávé- és teafőző). Mechanikai Művek: Olajtüzelésű kályha. (Csak Békéscsaba területén). Fentieken kívül végzünk rádiójavítást, villanyszerelést, cserép­kályha-tisztítást és -átrakást, l | Felvilágosítás: Békéscsaba. Sztálin út 17. Telefon: 20—77. 8210 I küzségfeilesztési feladatok végrehajtását tárgyalták meg Vesztén 900fácáncsirkét „nevelnek“ Alekszej Korzin elvtárs, a Szovjet Híredé főszerkesztője megyénk vendége volt

Next

/
Thumbnails
Contents