Békés Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-05 / 157. szám

BÉKÉS MEGYEI * Arat 30 f»ér * Világ proletárjai egyesüljetek' AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA V. ÉVFOLYAM, 151, 1960. JULIUS 5., KEDD SZÁM a fejlődés meggyorsításának kulcsa Az orosz és osztrák munkásosztály régi kapcsolatai jó alapot nyújtanak a barátságra és együttműködésre — mondotta Hruscsov elvtárs a linzi Egyesült Osztrák Vas- és Acélművekben Pártunk Központi Bizottsága nagy jelentőségű határozatát olvashattuk a napokban a Nép- szabadság hasábjain a vegyipar fejlesztéséről, az építőipar fel­adatairól és az ipartelepítés hely­zetéről. Az ötéves terv küszöbén olyan iránymutatásokat tartal­maz ez a határozat, melyeket nemcsak az illetékes szerveknek, nemcsak azon megyék szakembe­reinek, akiket közvetlenül érint a határozat egyik vagy másik feje­zete, szükséges tanulmányozni, | hanem mindenkinek, aki mun­kájával tudatosan részt vállal a szocializmus építésében. És ter­mészetesen nemcsak tanulmá­nyozni szükséges, hanem már most tenni is érte, mint a pusz­taföldvári olajfúrók, akik éppen a Központi Bizottság határozata megjelenése napján, június 29-én 20 méterrel túlszárnyalták a báza- kerettyeiek teljesítményét, és or­szágos csúcseredményt értek el az olajfúrásban. Mind az olaj, mind a földgáz, melyek után kutatnak a mi me­gyénkben is, az elkövetkezendő években első számú alapanyaga lesz vegyiparunknak, s a KGST segítségével az ötéves terv során hazánkban is megvalósítjuk a kő­olajból és a földgázból nyert megannyi műanyag gyártását. Ezért jelentősen megnőtt me­gyénkben e feltárási munkák je­lentősége is, mint erre a Központi Bizottság határozata rámutatott. Igaz, hogy megyénk nem tartozik a fejlett vegyipari megyék közé, mivel azonban természeti kincse­ink ezen a területen nem lebecsü­lendők, a jó munka elősegítheti azt a széleskörű erőfeszítést, mely a határozat nyomán minden bi­zonnyal az egész országban meg­indul a vegyiparnak, mint az egész népgazdaság érdekét szol­gáló ágazatnak a fejlesztésére. A határozat a továbbiakban megállapítja: a VII. pártkong­resszus szellemében fokozatosan megvalósul az ipar decentralizá­lásának elve hazánkban, ameny- nyiben csökken a főváros és nö­vekszik a vidéki gyáriparában foglalkoztatott dolgozók száma. Ugyanakkor megerősíti azt a té­telt, hogy a második ötéves terv beruházásainak növelniük kell a vidéken levő ipar részarányát, hogy az Alföldön tovább emel­kedjen az ipari munkások száma. Éppen a fenti természeti lehető­ségeinktől eredően talán lehető­ségek lesznek arra megyénkben, hogy e határozat szellemében va­lamilyen formában az olajkutatá­soknál, földgáz lelőhelyeknél bi­zonyos ipartelepítés legyen, mely hozzájárulna a lakóhely és a munkahely területi szétválása arányának csökkentéséhez. A Központi Bizottság határoza­ta részletes és konkrét segítséget ad mindezek végrehajtásához. Külön-külön megjelöli azokat az elveket, amelyeket szükséges be­tartani az ipartelepítéssel kapcso­latban, hogy a második ötéves tervben lehetőleg zökkenőmente­sen, a kitűzött mutatószámokat elérve fejlődhessen tovább nép­gazdaságunk. E fejlődés biztosításában igen nagy szerep vár az építőiparra, amellyel külön fejezetben foglal­kozik a Központi Bizottság hatá­rozata, különös tekintettel a la­kásépítésre. Ismeretes, hogy az építőiparban foglalkoztatott munkások száma tíz év alatt majdnem másfélsze­resével emelkedett és jelenleg 230 ezer fő. Az is ismeretes, hogy az elmúlt esztendőkben az építőipar dolgozóinak jó munkája milyen óriási fejlődést biztosított az or­szágnak. Száz teljesen új gyár, számos üzem, gépállomások há­lózata, rengeteg mezőgazdasági épület és nem utolsó sorban 300 ezer lakás mutatja ezt a jó mun­kát. De a második ötéves tervben még nagyobb feladatok várnak az építőiparra. 1965-ig 250 000 új la­kást kell felépíteni, fokozottabban gondoskodni kell a lakások tata­rozásáról, s a növekvő mezőgaz­dasági építkezések mellett rájuk hárul az ipartelepítés, üzembőví­tés stb. sokrétű építészeti jellegű munkája is. Éppen ezért javasol­ja a KB határozata, hogy jobb szervezést kell megvalósítani az építőiparban és szükséges tovább emelni a műszaki irányítás szín­vonalát. Ez csak úgy lehetséges, ha az egyes vállalatok több évre előre megkapják feladataikat. Ez ugyanis fontos feltétele annak, hogy előre lássanak, előre gondol­kodhassanak a különböző mun­kák gépesítésén, a termelékeny­ség növelésén, az átadási határ­idő lerövidítésén, általában azon, hogy miképp lehet a lehető leg­gazdaságosabban végrehajtani feladataikat. A határozat számos jó módszer bevezetését javasolja az építőiparnak. Többi között a baráti országok tapasztalatainak több irányú alkalmazását, a tudo­mányos kutatás és az újító moz­galom jobb összehangolását a gyakorlatban, a lakosság fokozot­tabb részvételét a lakásépítési programban, leszögezi: a minisz­tériumnak biztosítania kell az é- pítőanyag-gyártás megfelelő ösz- szehangolását az építkezési prog­rammal, hogy átmeneti „anyag­hiány” se késleltesse a jövőben az építkezések időbeni átadását. Minden fontos körülményre ki­terjed az említett kérdéssel kap­csolatban a KB határozata. Ezért szinte tankönyve lehet a jövőben az érintett szakágaknak, de ugyanakkor iránymutatója a párt és tanácsi szerveknek is, hiszen népgazdaságunk gyorsított fejlő­désének kulcsterületeiről van szó, amelyekben, ha sikerül a megje­lölt ütemben előrehaladnunk — a második ötéves tervben tovább öregbíthetjük hazánk ipari ter­melésének jó hírnevét. Varga Dezső Hruscsov elvtárs a hétfő délelőt­ti órákban meglátogatta az Egye­sült Osztrák Vas- és Acélműveket. A szovjet miniszterelnök beszédet mondott az üzem vezetői és dol­gozói előtt. Bevezetőben köszönetét mon­dott a meghívásért, azokért a szí­vélyes szavakért, amelyekkel az üzemben köszöntötték. Az üzem igen jó benyomást gyakorolt rám — mondotta Hruscsov. Valóban korszerű kohómű. Az Egyesült Osztrák Vas- és Acélművek, va­lamint a szovjet külkereskedelmi szervezetek között jó kereskedel­mi kapcsolatok alakultak ki. Két éves megállapodást kötöttünk az Önök vállalatával és küszöbön áll a kölcsönös előnyöket biztosító kapcsolatok továbbfejlődése. Hal­lottuk, hogy a gyár új, ötéves megállapodást kíván kötni velünk. Ez megfelel a mi kívánságaink­nak. A továbbiakban Hruscsov az orosz és az osztrák munkásosztály régi kapcsolatairól beszélt. A ha­gyományok jó alapot nyújtanak a barátságra és az együttműkö­désre napjainkban, különösen a békéért folyó harc kérdéseiben — mondotta. A béke fenntartásáért és meg­őrzéséért folyó harcban a Szov­jetunió igen nagy jelentőséget tulajdonít a leszerelésnek. A Szovjetunió úgy vélekedett — mondotta Hruscsov —, hogy a pá­rizsi értekezleten meg lehet majd beszélni ezt a problémát. Mivel az Egyesült Államok kormánya a csúcsértekezletet felrobbantotta, új javaslatainkat közvetlenül va­lamennyi ország kormányához intéztük. Ezekben a javaslatok­ban figyelembe vettük egyes nyu­gati hatalmak, különösen Fran­ciaország elgondolásait. Megelé­gedéssel állapítottuk meg, hogy új javaslataink kedvező vissz­hangra találtak a világ közvéle­ményében. Sajnos, a nyugati ha­talmak a genfi tízhatalmi érte­kezletet spanyolfalként használ­Békés megye területén az ara­tás közvetlen megkezdése előtt a növénytermesztési munkák, a tsz- eknek végzett szervező munka nyomán, valamint az ipari mun­kásokból alakult önkéntes segítő­brigádok közreműködésével a nö­vénytermesztési munkák meg­gyorsultak. Ennek alapján a ku­korica első kapálása befejeződött. Második kapálás 80 százaléka, a harmadik kapálás pedig 31 száza­léka lett elvégezve. Megállapítha­tó, hogy a kapásnövények terüle­tei az aratás megkezdésének idő­szakában gyommentesek. ták fel és a legcsekélyebb haj­landóságot sem mutatták arra, hogy előbbre vigyék a leszerelés ügyét. Ezért a Szovjetunió és a többi szocialista ország elhatároz­ta, nem engedi meg, hogy azt a látszott keltsék, mintha a tár­gyalások tovább folynának, holott a nyugati hatalmak képviselői voltaképpen csak üres szócséplést folytattak, ezért elhatároztuk, hogy a leszerelés kérdését az ENSZ-közgyűlés elé terjesztjük és ott visszük keresztül a kérdés megoldását. Hruscsov ezután részletesen szólt azokról az intézkedésekről — a hat- és hétórás munkanapra Linz (MTI) Hruscsov vasárnap Linzben rögtönzött sajtóértekezletet tar­tott, Egy kérdésre válaszolva ki­jelentette, még nem adta fel a reményt, hogy egyetértésre jut a jelenlegi amerikai kormánnyal, de hozzáfűzte, hogy a jelenlegi amerikai kormány szántszándék­kal meghiúsította a csúcsértekez­letet. — Szeretnék kitérni Fulbright szenátor nyilatkozatára — mon­dotta Hruscsov. — A szenátor he­lyesen jegyezte meg, hogy egyet­len kormány és egyetlen kor­mányfő sem lett volna hajlandó, hogy a kalóz-gép ügye után ke­letkezett nemzetközi helyzetben részt vegyen a párizsi csúcstalál­kozón. Nem mi, hanem az ame­rikai kormány ellenezte a talál­kozót és ezért kémrepülőgépet küldött országunk fölé. Ezután kijelentette: ha az amerikai kor­mány közölné a szovjet kormány­nyal, hogy hajlandó egyezményt Jelentős eredményt értek el a termelőszövetkezetek a rizs gyom- lásában is, amelyet 61 százalékra végeztek el. Sürgős munka még a héten a lucerna második kaszálásából ösz- szegyűjtött boglyák beszállítása, hogy részben a harmadik kaszá­lásé lucernát, részben pedig a magfogásra hagyott lucernát ká­rosodás ne érje. A második ka­szálásból a tsz-ek több mint öt­ezer hold lucernát hagytak inag- fogásra. Örvendetes, hogy a kár­tevők elleni védekezés megtör­való áttérésről, a kereseti és jö­vedelmi adó eltörléséről —, ame­lyek a szovjet emberek jólétét, magasabb életszínvonalát szol­gálják. A Szovjetunióban folyó hatalmas lakásépítési programról megjegyezte, hogy csupán a hét­éves tervben a Szovjetunióban 244 olyan új város épül, mint Linz. Emelett figyelembe kell ven­ni, hogy a lakásokat a Szovjet­unióban ingyen kapják és a lak­bér a létfenntartási költségek 4— 5 százalékát teszi ki. Beszéde végén a szovjet miniszterelnök a szovjet munkások, mérnökök és technikusok üdvözletét tolmácsol­ta az osztrák munkásoknak. aláírni a leszerelésről, valamennyi fegyver megsemmisítéséről, a ka­tonai erők felszámolásáról és az ellenőrzésről, a Szovjetunió egy pillanatig sem késlekednék ugyan­ezt megtenni. Hruscsov hozzáfűzte: Azt ter­mészetesen nem lehet biztosítani, hogy a következő amerikai kor­mány nem ugyanazt a politikát folytatja-e, mint a jelenlegi és nem ellenzi-e a leszerelést. Ez tel­jesen az amerikaiak ügye és ők maguk választják kormányukat. További kérdésre válaszolva Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunió annyi árut vásárol Ausztriától, amennyit az osztrák kormány hajlandó vásárolni a Szovjetuniótól. A szovjet miniszterelnök vége­zetül azt mondotta, kénytelen félbeszakítani a sajtóértekezle­tet, mert a helyiséget nem bérel­te ki. Ki fizetne, ha tovább ma­radnék? — kérdezte, amire az új­ságírók kórusban válaszoltak: „Mi valamennyien”. tént, részben tarlóporozással, részben pedig zöldbimbós állapot­ban. A poi'ozás 80 százalékba tör­tént meg. A szorgalmas növényápolási munkák mellett jól halad az ara­tás. Az őszi árpa mellett meg­kezdték a tavaszi árpa és az őszi árpából 3000 holdat, őszi búzából pedig 5000 holdat arattak le a me­gye területén. Több tsz-ben meg­kezdték a tarlóhántást. Eddig 5500 holdat hántottak fel, és 600 hold tarlóvetést végeztek, amely siló- kukoricából. szudánfűből és egyéb zöldvetésből áll. A megyei főagronómus ielenti: A tsz-ek megkezdték a tarlóhántást, valamint a másodvetést Hruscsov elvtárs sajtóértekezlete Linzben

Next

/
Thumbnails
Contents