Békés Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-31 / 180. szám

I960, július 31., vasárnap NÉPÚJSÁG 3 229 szakember került városból megyénk szövetkezeteinek élére Hónapról hónapra nő azok­nak a pártmunkásoknak: agro- nómusoknak és a könyvelésben jártas szakembereknek a szá­ma, akik falusi munkára je­lentkeznek. Megyénk termelő- szövetkezeteiben jelenleg 229 olyan tsz-elnök,. mezőgazdász és könyvelő dolgozik, akik város­ból siettek a termelőszövetke­zetek segítésére. Az idén főleg a háromezer holdon felüli kö­zös gazdaságok kaptak az A járási tanácsülés tárgyalta a tsz-elk gazdálkodását Néhány héttel ezelőtt az oros­házi járás mezőgazdasági osz­tálya munkabrigádokat szer­vezett a járásban levő terme­lőszövetkezetek 1960. évi gaz­dálkodásának felmérésére. A brigádok sorra járták a szövet­kezeteket, és felülvizsgálták az üzemtervben lefektetett célok teljesítését, javaslatokat tettek a termelési tervben mutatko­zó pénzbevételi kiesések pót­lására. Az észrevételeket össze­sítették, s ezt a szombaton ösz- szeült járási tanácsülés elé ter­jesztették! Meghívták a tanács- • ülésre azokat a termelőszövet­kezeti vezetőket is, ahol a terv­teljesítésben lemaradást tapasz­taltak. üzemszervezéshez segítséget a párt- és a tanácsapparátusból kihelyezett káderektől. Többek között a 3004/2-es kormányha­tározat értelmében kapott el­nököt, mezőgazdászt és könyve­lőt a mezőberényi Aranykalász, a gyulavári Lenin Hagyatéka, a dévaványai Lenin, az eleki Lenin, a dobozi Petőfi, a gyo­mai Győzelem, a békéscsabai Május 1, a gyulai Aranykalász, az újkígyósi Aranykalász, a szabadkígyósi Szabad Föld és a vésztői Béke Tsz. Ebben az év­ben eddig 65, a jövőben pedig még további négy elnök, hat agronómus és könyvelő kerül a közös gazdaságokba állami tá­mogatással. 127 vagon búzát 1 vásároltak fel A Terményforgalmi Vállalat* békéscsabai kirendeltsége a % város területén három felvá- ♦ sárló-telepet nyitott, ahol a $ cséplés elkezdése óta a gabona- $ átvétellel foglalkoznak. A Bar-j tők Béla úti telephelyen az} egyéni gazdálkodók, a Sallai ut- ♦ ca 34. szám alatt és az István } Malomban a termelőszövetke-5 zetek gabonatételeit veszik ♦ át. Eddig a kirendeltség 127 } vagon gabonát számlázott le a« szállítóknak. Legtöbb búzát —} 25—26 vagont — szállított az} átvevőhelyre a helybeli Kos-| suth és az Előre Tsz. A Kos-J suth Tsz 11,5, az Előre Tsz pe-| dig 9 vagonnal adott a koráb- * ban megkötött gabonaszállítási} szerződésre. ♦ A Növényvédő Állomás repülőgépei a Felsőnyomási Állami Gazdaságban Az idén már harmadszor jelen­nek meg a Repülőgépes Növény­védő Állomás repülőgépei a Fel­sőnyomási Állami Gazdaságban növényvédelmi munkák elvégzése végett. Hazánkban az állami gazdasá­gok és termelőszövetkezetek nagy­üzemi adottságai már megterem­tették a repülőgépes növényvé­delem feltételeit is, így a Szovjet­unióhoz hasonlóan hazánk szocia­lista mezőgazdasági nagyüzemei­ben a növényvédelmet jórészt re- j pülőgépekkel látják el. A repülő- < gépes növényvédelem gyors, gaz-1 daságos és hatásbiztos. A perme- * tezést általában 2—3 méter ma- 5 gasságban, a porozást, műtrágya- \ szórást 8—12 méter magasságban 1 végzik a repülőgépek. A repülő- j gépes növényvédelmi mód nagy J előnye az, hogy tavasszal, amikori még a talaj nedves, sáros, a földi J erőgépek nem mehetnek a taposási 1 kár miatt a talajra, de repülőgép- < pel már lehet fejtrágyázni tapo- 3 Építésztechnikust, több éves gyakorlattal, műszaki ellenőrnek és műszaki előadónak alkalmaz a Békés megyei Terményforgalmi V. Fizetés megegyezés szerint. Alkalmazás esetén útiköltsé­get megtérítünk. Jelentkezés személyesen a vállalat műsza­ki osztályán. 8385 egyetlen hatalmas termelőszövet­kezeti község. Már az első évben szépen terveztek. Célkitűzéseiket azonban csak akkor érhetik el — hangsúlyozták nemrégiben a párt végrehajtó bizottsága ülésén —, ha mindenki megfeszített erővel dol­gozik, ha a kezdés nehézségeit le­gyűrik. De mit jelent megfeszíteni az erőt? — kérdezhetik. Elsősorban azt jelenti, hogy a párt minden egyes tagjának és a pértonkívüliek legjobbjainak fel­világosító szavára van szükség ahhoz, hogy a leggazdaságosabb munkaszervezeteket alakítsák ki, hogy maximálisan kihasználják az anyagi érdekeltség elvéből fa­kadó lendítő erőt. Meg kell győz­niük a nagyüzem dolgaiban járat­lan embereket, hogy messzeme­nően takarékoskodjanak a közös­ség értékeivel. Szót emelni a munkafegyelem lazításai ellen, eredményesen vi­tatkozni például a lóállomány csökkentéséről, köztudatba vinni a legközvetlenebb feladatokat, is­mertetni a várható eredményeket, kitűzni a távolabbi célt, mindezt csak a felvilágosító szó erejével, józan bizonyításokkal lehet meg­valósítani. Vagy ki győzze meg B. Sándor bácsit? Nyugdíjas tsz-tag Dobo­zon. Számtalan kérdéssel indult el az új úton, a kételyek még benne élnék. Ma is azt mondja, azért lé­pett csak be, mert a többiek is mentek. Vannak B. Sándor bá­csik még sokan, igaz, ott élnek mellettük a párt olyan, tagjai, mint Őré László, aki 12 éve tsz- gazda és bőséges tapasztalata van az élet új formájáról. Ott vannak a közelben a község és a járás agitátorai, akik képesek világos választ adni a sokféle kérdésre, mely ma még égeti a szocialista nagyüzemi gazdálkodásban járat­lan ember szívét. Ott vannak, de sokan pihentetik szavukat, pedig csak a szenvedélyes vitákban for­dulhat feje tetejéről a talpára a megbillent gondolat. Az olyan gondolat, mint amilyen az is, hogy a „három holdamon jobban meg­éltem”, vagy; „egyénileg keve­sebbet dolgoztam” és így tovább, téves, megalapozatlan felfogások, melyeket a gyakorlat nem igazol. Az élet lépten-nyomon. megcáfol­ja a nagyüzemi gazdaság kárára vallott elképzeléseket, de a poli­tikai munka gyengesége következ­tében mégis élnek ezek egyesek tudatában. Csak a barátságos fel- világosító viták hozhatnak fényt. A panaszok mögé nézve kiderül­nek olyan dolgok, hogy esetleg a közös gazdaságban az első időben nem dolgoztak olyan gonddal és odaadással, mint egyénileg. Meg­értik, hogy a termelőszövetkezeti forma egymagában nem jelent bőséget, ha nem használják ki a benne rejlő összes lehetőségeket. A kommunisták, egyetlen öntuda­tos ember sem hallgathatja ellen­szó nélkül az olyan beszédeket, melyekről tudja, hogy téves felfo­sási kár nélkül. Gabonavegysze- < rés gyomirtás esetében a földi j gépekkel ellentétben ugyancsak < nincs taposási kár és a repülőgép < napi teljesítménye 4—500 kataszt-! rális hold. A Repülőgépes Nö-< vényvédő Állomás az idén 12 db < új, korszerű PZL—101-es típusú,] lengyel gyártmányú speciális re-< pülőgépet kapott és még 10 újj repülőgép érkezése várható eb-1 ben az évben, így minden lehető- < ség megvan arra, hogy a repülő- j gépes növényvédő szolgálat kere- J teit kiszélesítsük. . 1 gáson vagy esetleg rosszindulaton alapulnak és nem állják ki a gyakorlat próbáját. Éppen a napokban történt, hogy egyik új tsz-gazda azon si­ránkozott, mi lesz most ővele. Mi­ből él meg?... „Rosszabb helyzet­ben vagyok, mint egyéni korom­ban, a három holdamon” — mondotta. E szavaiéra Váradi Sán­dor — egykori három holdas — alig több, mint egy éves tsz-gazda azt válaszolta, hogy a múlt évben 18 mázsa búza, 4 mázsa árpa, 140 kilogramm cukor és 3 kilogramm méz, ezenkívül mák, takarmány­répa és nyolcezer forint jövedel­me volt a tsz-ből. A 406 munka­egységért hét hónapot dolgozott. A háztájin 16 zsák burgonyája, 25 mázsa kukoricája termett, és négy hízót vitt a piacra. Amikor gondokkal küzdő társának ezek­ről beszélt, mindjárt bebizonyítot­ta, hogy érdemes az új úton jár­ni, de nem ingadozva, hanem hatá­rozott lépésekkel. Ez a helyes, amikor a valóságos helyzetek be­mutatásával lépten-nyomon biza­kodást adunk a bizonytalanko­dóknak. Ha akadályok keletkez­nek és feszültség jön létre az új úton, mindenütt legyenek ott az agitátorok és minden lépésnél segítsék barátaikat. Legyen a fel­világosító, nevelő szó ereje min­denütt az új gazdálkodási forma fejlesztője, a munka nagyszerű lendítője, a szocializmus építésé­nek nélkülözhetetlen segítője. Boda Zoltán Tíz éves a szocialista gyógyszerészet J úlius 28-án volt 10 éve, hogy hazánk szocialista átalakulása és az általános fejlő­dés olyan nagy feladatok elé ál­lította a gyógyszerészetet, me­lyeket az a régi keretekben megoldani nem tudott. A már akkor meglevő és tovább nö­vekvő feladatok szükségszerűen hozták magukkal a gyógyszer- ellátás államosítását. Békés megyében ebben az időben 81 gyógyszertár volt, na­gyobbrészt magántulajdonban. E gyógyszertárak zöme úgyneve­zett törpegyógyszertár volt, melynek tulajdonosai nem ren­delkeztek a biztosítottak számá­ra növekvő forgalom ellátásához szükséges anyagiakkal. Ez volt az egyik indító oka az államo­sítás megvalósításának, de ezt szükségszerűen követelte az egészségügy egységének megva­lósítása is. Bár a gyógyszertárak mindig közegészségügyi intézmények voltak, valóban egységes, szocia­lista egészségügyi ellátásáról csak a gyógyszertárak államosí­tásától kezdődően beszélhetünk. A szocialista gyógyszerészet az elmúlt 10 év alatt ha­talmas fejlődésen ment át és megyénkben is láthattuk ennek eredményét. A biztosítottak számának állandó emelkedése mellett a dolgozók igénye is je­lentékeny mértékben nőtt. A gyógyszerellátásnak ezzel lépést kellett tartania. Mindenekelőtt biztosítani kellett a létfontossá­gú gyógyszereket, az életmentés­hez szükséges készítményeket, amelyek az elmúlt 10 év alatt hiánytalanul rendelkezésre is ál­lottak. De ezen túlmenően a szo­cialista gyógyszerészetnek azt a feladatot is meg kellett oldania, hogy a gyógyszerek megfelelő mennyiségben, minőségben és időben rendelkezésre álljanak. Kisebb-nagyobb nehézségektől eltekintve gyógyszerellátásunk ezt a feladatot is jól oldotta meg, és a többször jelentkező téli jár­ványos influenza megbetegedé­sek idején a gyógyszer-ellátás­ban fennakadás nem volt. A biztosítottak számának ál­landó emelkedése egyben azt is jelenti, hogy a gyógyszertárak forgalma jelentékeny mértékben emelkedik. A már munkából ki­esett, beteg dolgozók vagy meg­betegedett családtagjaik mini­mális térítés ellenében vagy anélkül a legdrágább és legha­tásosabb gyógyszereket is meg­kaphatják Ez pedig azt jelenti, hogy a beteg dolgozók a legrö­videbb időn belül ismét vissza­állhatnak a termelőmunkába. A jó gyógyszerellátás egyben a dolgozó nép egészségét is jelenti. JJogyan oldotta meg ezt a feladatot Békés megyében az államosított gyógyszerellátás? A gyógyszertári hálózat fejlesz­tésével. Az elmúlt 10 év folya­mán új gyógyszertár létesült Murony, Mezőgyán, Orosháza- Rákóczitelep, Gerendás, Bucsa községekben. E gyógyszertárak létesítéséhez államink segítsé­gén kívül jelentősen járultak hozzá a községek dolgozói is, a községíajlesztési alapból meg­szavazott hozzájárulások útján. De nemcsak a községek lehet­nek büszkék szép és korszerű gyógyszertáraikra. Államunk az elmúlt 10 év alatt több mint 10 millió forintot fordított arra. hogy a Békés megyei gyógyszer- tárak korszerű munkahelyekké váljanak és a gyógyszerészek ré­szére nemcsak kifogástalan munkahelyeket, hanem megfele­lő lakáskörülményeket is bizto­sítsanak. A gyógyszertárakat összefogó köznonti apparátus is igen nagv fejlődésen ment át. A megyét ellátó központi gyógyszerrak­tár létesítése volt az első fela­dat, mely nemcsak a gyógyszer- tárakat, hanem a kórházakat és Intézeteket is ellátta gyógysze­rekkel. E gyógyszerraktár meg­felelő készletezéssel, tartalék készletek raktározásával sike­resen oldotta meg az időnként fellépő járványok következté­ben mutatkozó gyógyszerigények ellátását. A gyógyszerraktár mellett termelőüzem jellegű labo­ratórium is létesült, melynek feladata az, hogy egyes gyógy­szerféleségekhez szükséges alap­anyagokat, félgyártmányokat ál­lítson elő és azt frissen bocsássa a gyógyszertárak rendelkezésé­re. Ez a laboratórium országos viszonylatban Békés megyében létesült először és Békés me­gye szükségletén kívül a szom­szédos Szolnok megyét is ellát­ja készítményeivel. Egyes ké­szítményekből országos szükség­letet is lát el, melynek előállí­tási és gyártási módszerét a gyógyszertári központ szakmai vezetői dolgozták ki. A mennyiségi gyógyszerellátá­son kívül a minőségi gyógyszer- ellátás is hasonló fontossággal bír. Ez egyik feltétele annak, hogy a beteg a gyógyszertárban kapott gyógyszertől meg is gyó­gyuljon. Még 1951-ben megin­dult a gyógyszerellátás ellenőr­zésének munkája. A központban létesített gyógyszervizsgáló labo­ratórium a legjobban felszerelt laboratóriumok közé tartozik, ahol nemcsak a gyógyszerek mi­nőségi ellenőrzése, hanem a köz­pontban gyártott készítmények ellenőrzése is folyamatosan tör­ténik. A mintavételezések ered­ményei alapján elmondhatjuk, hogy gyógyszerellátásunk meny- nyiségben és minőségben is ki­fogástalanul működik. C*zt az eredményt a gyógy­szerelosztó hálózatban, a gyógyszertárakban és a labora- tóriumhan dolgozók magas szak­mai felkészültségének és a leg­nehezebb időkben való helytál­lásnak is köszönhetjük. A gyógy­szerészek megtalálták helyüket épülő szocialista társadalmunk­ban és nem kevés munkával járultak hozzá beteg dolgozóink egészségének helyreállításához. Pártunk helyes politikájának és az egyre erősödő bizalom követ­keztében megyénk gyógyszeré­szeit ma már megtaláljuk a po­litikái, gazdasági és kulturális élet minden területén. Kor­mányzatunk is egyre több tanú­jelét adta a gyógyszerellátás dolgozóival szemben az erkölcsi és anyagi megbecsülésnek, több alkalommal rendezte bérüket és különböző kormánykitüntetések­kel és jutalmazásokkal bizonyí­totta be, hogy látja a gyógysze­részek és a gyógyszertári köz­pont dolgozóinak egyre növekvő és javuló munkáját. Nagy feladatot állít a gyógy­szerészet elé második ötéves tervünk is. A minőségi munka követelménye mellett a biztosí­tottak számának további emel­kedése, dolgozó népünk egész­ségügyi kultúrájának további növekedése még jobb munkát és még magasabb tudományos és politikai követelményeket tá­maszt. ^ ahhoz, hogy ez megvaló­sulhasson, alapot ad az el­múlt 10 év alatt végzett eredmé­nyes munka és biztosak lehe­tünk abban, hogy az elkövetkező években is helytállnak gyógy­szertári dolgozóink a szocializ­mus építésének méreteiben ta­lán kicsiny, de mégis nagy je­lentőségű területén. Dr. ÁRUS TIBOR a Megyei Tanács VB titkára

Next

/
Thumbnails
Contents