Békés Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-30 / 179. szám

' 2 M ÉP ÚJ SÄG I960, július 30., szombat fi Szovjetunióban pártaktívákon vitatják meg a júliusi plénum határozatait Takarmány termesztő szakemberek •• látogatása az ORKI-ben Moszkva (MTI) A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága jú­liusi teljes ülésének határoza­tait országszerte aktívaértekez­leteken vitatják meg. Vala­mennyi pártszervezetben meg­tárgyalják, mit kell tenni a plé- num által megszabott feladatok teljesítésére. Macmillan válasza egy munkáspárti képviseld kérdésesére London (MTI) Az akóházban Macmillan ta­gadó választ a'dott Frank Allaun munkáspárti képviselőnek ama kérdésére, hajlandó-e Eisenho­wer elnöknek levelet írni, amely­ben figyelmeztetné azokra a sú­lyos veszedelmekre, amelyek az Egyesült Államok legutóbbi ak­ciói következtében a világbékét fenyegetik. Gyarapodnak a rádió A Magyar Rádió és Televízió az év első felében több száz tekercs hangszalagon küldött műsorokat, s ugyancsak több száz tekercset kapott a külföldi adóállomások­tól. A müsorcsere nemcsak a mi rádiónk és televíziónk műsorát gazdagítja, hanem elviszi népünk újabb alkotásainak hírét távoli or. szagokba. Az idén újítottuk meg egyezményünket a szovjet, a bol­gár és a német demokratikus rá­dióval. Kapcsolataink a szovjet rádió­val mindinkább bővülnek, s ma már nemcsak Moszkvára szorít­koznak, hanem például a balti, az ukrán, a grúz, a belorusz és más szovjet köztársaságok rádiói­ra is kiterjednek. Megélénkültek kapcsolataink az OIRT-vel (Nemzetközi Rádió és Televízió Szervezet) is. Év elején Budapesten alakult meg az inter- vízió, ennek nyomán televíziónk­ban növekedett a külföldről átvett adások száma, s az intervizió, az eurovizié és az olimpiai bizott­ság megállapodása teszi lehetővé, hogy a magyar közönség is láthat- sa a római olímpiász eseményeit a televízió képernyőjén. A ma­Az SZKP Moszkvai Városi Pártbizottsága például a plé­num határozatainak megvalósí­tásában felhasználja a pártmun­ka újonnan kialakult formáit, így például a közgazdasági ok­tatást. A moszkvai dolgozók ez­rei tanulmányozzák a pártszer­vezetek által indított szeminá­riumokon a közgazdasági kér- ‘ déseket, hogy jobban oldhassák meg a mindennapi munkában ( felmerülő gazdasági feladato­kat. Az eddigi tapasztalatok szerint a középiskolákban bevált az öt plusz egyes oktatási forma. Még nem végleges adatok sze­rint — az 1960—61-es iskolaévben külföldi kapcsolatai gyár főváros jelentős rádióese­mény színhelye lesz 1961-ben: az OIRT itt tartja majd közgyűlé­sét. A nyugati országokkal is gya­rapodnak kapcsolataink. A Nem­zetközi Rádióegyetem, amely az UNESCO égisze alatt működik, nagy elismeréssel fogadta a ki­küldött tudományos előadásokat. A BBC, a hamburgi, a francia, az olasz és a montecarlói adók közvetítették sok komoly zenei és könnyű zenei műsorunkat — pél­dául Liszt-, Bartók-, Kodály-, Lajitha-, Kadosa-, Farkas-müveket sugároztak. Az UNESCO rádiója ismeretlen területek népzenéjével 48 tekercset küldött Budapestre, mi két népzenei összeállítást ad­tunk nekik. A japán rádióból fő­leg gyermekműsorokat cserélünk. Az Egyesült Államok BFA rádió­társasága nagy sikerrel mutatott be — többek között — a Buda­pestről készül zenés összeállítást. A latin-amerikai államok is kez­dik velünk kiépíteni a rádiós kap­csolatokat. A cordobad rádió Ko­dály-, Farkas-, Viski-, Hidas-mű­veket kért tőlünk. Csütörtökön az eg«ez Tiszántúlt át­fogó értekezlet színhelye volt a szarvasi ÖRKI. Az öntözéses t&kar- mányterrhesztéssel foglalkozó mező­gazdasági szakembereik voltak Itt üzemlátogatáson. Megtekintették a kísérleti parcellákat, nagyüzemi táblá­kat, ahol az intézet kutatói 4—5 évvel ezelőtt kezdték el az öntözéses gaz­dálkodás és a műtrágya hatásának fel­mérését a takarmánytermesztésre. A több mint kétszáz résztvevő előtt Nagy Zoltán, az FM kísérleti és tan­gazdaságok termelési igazgatóságának 227 általános gimnázium 1233 osztályában tanulnak már öt plusz egyes rendszerben a diákok (elő­ző tanévben 177 gimnázium 600 osztályában volt öt plusz egy). Eb­ből 633 lesz az új osztály. Ezen belül 450-ből ipari, a többiből pe­dig mezőgazdasági jellegű gyakor­lati munkára járnak hetenként egy napon a fiatalok. Az 56 közgazdasági technikum közül a következő tanévtől 47- ben lesz öt plusz egyes oktatási forma, összesen 177 osztályban. Előzetes számítások alapján tehát az általános gimnáziumokkal együtt 274 középiskola 1410 osz­tályából több mint 50 000 diák ré­szesül majd hetenként egy napon ipari, illetve mezőgazdasági jel­legű gyakorlati képzésben. Ez a középiskolákba járó tanulóifjú­ságnak csaknem ötven százaléka. A múlt évi, viszonylag sok munkahellyel szemben a jövő tan. évben már általában csak egy-két munkahelyre mennek gyakorlatra az öt plusz egyes osztályok ta­nulói. Az iskolai tanműhelyeket — ahol az első osztályos gimnazis­ták dolgoznak — mintegy két és fél millió forintos állami hozzájá­rulással szerelik fel a szükséges munkaeszközökkel, szerszámok­kal, gépekkel. (MTI) Sikertelen amerikai rakétakisérlet Cape Canaveral (MTI) Egy Titan mintájú amerikai óriásrakéta csütörtökön fellövé­se után néhány pillanattal a Csendes-óceánba zuhant, mert a második lépcsőzete műszaki hiba miatt nem gyulladt be. helyettes vezetője tartott előadást. Hangoztatta: — Az országiban másfélmillió holdra tehető gyepkultúrát tart nyilván a statisztika, amelyből mintegy 250 ezer holdat lehetne korszerű rét- és legelő- gazdálkodás alá vonni. Az elhanyagolt legelők feljavításával azonban nem­csak az ország takarmánybázisát tud­nánk eredményesen növelni, hanem több százmillió liter tejet, több száz­ezer mázsa húst kaphatna a népgaz­daság is. A legelőtkise eletek megtetkintésekor elmondotta, hogy a korábbi években ezeken a helyeken alig nőtt fű. Az idén viszont — a rendszeres istalló- és műtrágyázás hatására — elérték, hogy minden holdról ötezer liter tej termeléséhez szükséges takarmányt legelhetnek a tehenek. A hétféle fű­ből és hereféléből öszeállitott zöldta- karmánykeverőket legelésző áMátok igen jól megélnek ezen a területen. Az intézetben megfigyelték, hogy a híg és a szilárd ürülék hatására nőtt bulya foltokat sem a szarvasmarha, sem pedig a juh nem legeli le. A Né­met Demokratikus Köztársaság kísér­leti intézeteiben például ..pelenkáz- záik” a legelésző állatokat. Egy mű­anyagból készült tartályt erősítenek az ülőgumók környékére és a* állat ebbe ürít. A legeltetés után a ,,pelen­kákat” lecsatolják, és az így össze­gyűjtött trágyát megérlelve a legelőre szórják, így már nem okoz bulyaföl­töt. Az intézet bikazugi üzemegységében azt a táblát is bemutatták, ahova a tavasszal lucernát és vörösherót ve­tettek korai érésű bánkúti tavaszi ár­pa védőnövénnyel. A tavasz folyamán itt rendezett bemutatón még csak azt láthattuk, hogy a lucerna és a vörös­here szépen sorolt az árpasorok kö­zött. Most viszont Almás! Tibor, az üzemegység agrármérnöké arról be­szélt, hogy a negyven kiló tavaszi ár­pa vetőmag 19 mázsa szemtermést adott. Az aratás után 100—120 milli­méter csapadéknak megfelelő vízzel öntözték meg a területet, s a lucerna szépen fejlődésnek indult, az idén egy kiadós kaszálást is ad. Jövőre pedig, amint azt a tavaly telepített táblák is mutatják, 80—90 mázsa légszáraz szé­na betakarítására számolnak. Ezek az eredmények rendkívül biz­tatóak az egyre szaporodó állatállo­mány takarmány ellátására. Hasznossá­guk azonban attól függ, hogy az üzemlátogatás résztvevői odahaza mennyit valósítanak meg belőle. Er­ről beszélt Palásti Márton, a Csongrád megyei Tanács szakembere, akire a lá­tottak rendkívül jó és nagy hatást gyakoroltak. — A mi megyénkben — mondotta — a Maros és a Tisza kör­nyékén hatalmas öntözési lehetőségek vannak még kihasználatlanul, ugyan­akkor a takarmányt termő területek állapota sem kielégítő. Csemus Fe­renc, a Csongrádi Árpád Tsz elnöke arról beszélt, hogy az öntözéses gaz­dálkodásról gazdatársad hallani sem akarnak. Kovács Gábor, az ÖRKI igazgatója felszólalásában érzékeltette, hogy Itt Békés megyében is valóságos közel­harcot kell vívni egyes tsz-einökökkel, agronómusokkal, hogy a Körösök víz­rendszere által kínált lehetőséget ön­tözésre használják ki. Megemlítette az egyik szarvasi lsz-t. ahol az intézet 1950- ben saját felszerelésével 20 hold kuko­ricából 19-et megöntözött. Az öntözött területről 39 mázsa kukoricát takarí­tottak be holdanként. A kontrollnak hagyott egyholdas parcella ugyanak­kor 18 mázsa kukoricát termett. De lehetne tovább sorolni öntözéses gazdálkodással szem behely ezked ők et, de azokat is, akik már megbarátkoz­tak vele. Szűcs Mihály, az MSZMP Békés megyei Bizottságának munka­társa arról szólott, hogy az említett nehézségek ellenére megyénkben egy­re jobban tért hódit az öntözéses gaz­dálkodás. A tsz-ek és állami gazdasá­gok szinte egyik napról a másikra 6 ezer holdas öntözési igénnyel álltak elő. Hogy a meglevő öntözőrendsze­rek mellett még ekkor© területet gaz­daságosan tudjuk öntözni, nyilván meg keli tanúim minden állami gazda­sági és szövetkezeti embernek az ön­tözővíz kezelését. Ebben pedig a szarvasi ÖRKI szinte kimeríthetetlen segítséget adott eddig is, és a jövő­ben is ad. Az üzemlátogatás a késő délutáni órákban fejeződött be. A résztvevők igen jo benyomásokkal hagyták el az ÖRKI bika zugi üzemegységét. D. K. Termelössövetkeaeéi tagok! Egyéni termelők! A háztáji gazdasagokban és a vetemenyekben termett mák gubóját adjak at a FÖLDMŰVESSZÖVETKEZET felvásárlóhelyén A férges, összetört gubőért is 1,16 forintot fizet és minden mennyiséget átvesz a föld művésszé vetkezet. 8358 Jövőre Budapesten rendezik az OIRT közgyűlését Az új tanévben több mint ötvenezer középiskolás tanul az öt plusz egyes oktatási rendszerben Szép élet a 0 főnökhelyettes mostanában szinte irigykedve beszélt velünk: jó nektek, ti kijártok az emberek közé, tanultok, tapasztal­tok, írtok, én meg itt benn gub­basztok elszakadva az élet forga­tagától. Olykor biztattuk mi is: hát gyere velünk, szakad] el az íróasztaltól, mert maholnap itt penészedet be. Ha az utcán jársz, az emberek messziről érzik raj­tad az íróasztal-szagot. A napokban azután sikerült is rávenni egy kis kirándulásra. Már jóval két nappal előtte készült a vagy útra. Félóránként benyitott a szobánkba és érdeklődött, hogy mikor indulunk, merre megyünk és főleg az után, hogy hogyan öl­tözünk fel, mert olyan kiszámít­hatatlan az időjárás mostanában — mondja —, hogy az ember nem. igazodhat el rajta. Szinte nem hi­szi el önmagának, hogy még most van a java nyár ... elérkezett a várva várt nap. — Jóval az indulás előtt be­köszöntött hozzám. Nem hittem « szememnek. — Gyere csak bel­halászélet jebb, nézzelek meg. Hát te Szibé­riába készülsz, hogy így felöltöz­tél? — Na hallod, az ember sosem tudja, hogy hol köt ki, ha elindul. — Az igaz, de hát mégis ... csizmanadrág, csizma, vastag za­kó, a kezében kabát, kalap. — Látom, felkészültél te is. — Már hogyne, ugyanaz van rajtam, mint tegnap, csak útköz­ben leakasztottam az esőkabáto­mat, mert már három napja esik, ha kell, ha nem. Az utunk a sarkadi járásba ve­zetett. Jó dél lett, mire a Bihar- ugrai Halgazdaságba értünk. — Innen riportot írsz, ügyi!? — Inkább parancsolta, mint kérdez­te. — Ilyen időben. Ismered a ri­port követelményét, azt nem lehet az irodában szerkeszteni. Ezt te magad mondtad a legutóbbi szak­mai értekezleten. A tavakra ki­jutni, ahol az élet zajlik, képte­lenség ebben a zuhogó esőben. A gazdaság igazgatója, nagyon kedvesen fogadott bennünket. — Ha már itt vannak, akkor ugye, szét is szeretnének nézni nálunk? Az idő nem valami kel­lemes, de az bennünket nem tart vissza, igaz? Szólok is mindjárt, hogy a kocsi álljon elő és kime­gyünk a tavakra. Éppen halá­szunk. J|z alfönököm kicsit megráz- kódott a. zuhogó esőre gon­dolva. — Most kinek van kedve kocst- kázni? — De ezt már csak úgy súgta, hogy az igazgató meg ne hallja. — Riportot másképpen nem le­het Írni. Ki kell menni és szétnéz­ni. — De erre valami napsütötte időt kellene választani. Te miért nem a múlt héten jöttél ide, ami­kor árnyékban 35 fokot mutatott a higany? — Téged befolyásol az idő! Gyere csak, úgy felöltöztél, hogy neked igazán nem árthat az eső sem. — Átázik a kabátom. Jó neked, esőkabátod van. — Azt már tudhatod, hogy nyá­ron nem télikabátot, hanem, eső­kabátot kell hozni. A kocsi közben előállt. Az igaz­gató meg én felkapaszkodtunk a bakra, alfönököm meg ott állt és tétovázott. Az eső esett, mintha dézsából öntötték volna. Áz igaz­gató ahogyan meglátta tétovázá­sát, gyorsan kerített egy esőkabá­tot, de olyat, hogy még a csizmá­ja orra sem látszott ki belőle. ■ nagy tavak közötti keskeny * úton szinte agyig járt a sárban a kerék. A nádrengetegből a cuppanó sár hallatára vadka­csák röppentek a magasba. A zu­hogó eső a sirályokat nem zavar­ta, szinte fehérlett a tó tükre tő­lük. A hosszú lábú gólyák is úgy halásztak és vadásztak, mint a legkellemesebb napsütéses időben. Az Emlék tó partján a KISZ- brigád halásztanyát épített, etető­ket tisztított. Vgy dolgozott a hat tagú brigád, mintha mi sem tör­ténne. Az eső az csak víz — mondják —, s a vízhez mi hozzá vagyunk szokva, hiszen tavasztól őszig, ősztől taxmszig azon va­gyunk. — Valódi halászokat nézzünk már — egyre türelmetlenkedik ál­főnököm. — Most már mindjárt ott va­gyunk. Nem messze innen, két- három kilométerre a füzesnél húznak az emberek — próbálja megnyugtatni az igazgató. A főnököm nagyszélű kalapja, mint jó levezető csatorna, úgy gyűjtötte a vizet az esőköpeny ka­pucnijába. Éppen egy hatalmas fűzfa tö­™ vében vártak a halászok, mig a többiek megérkeznek. Egy­szer csak elhangzik a vezényszó. Emberek, vízre! S ketten fürdő­nadrágra vetkőzve beleereszked­tek a 15—20 foknál nem melegebb tóba. Igazgatták a hatalmas hálót, a többiek meg a parton húzták összébb, vigyázva, hogy meg ne szökjenek a halak. Főnököm sem rest ember, mindig készen áll, ha valahol segíteni kell. Jól felgyür- te az esőkabát ujját, s nekidőlt, hogy húz egyet a hatalmas hálón. Egyszeresük zsupsz, a rengeteg viz, amelyet a nagy szélű kalapja a kapucniba gyűjtött, mind egy loccsanással a nyakába zúdult. Hirtelen hátranézett, hogy ki űzött vele rossz viccet. Amikor látta, hogy nincs mögötte senki, csak a kalapja bosszulta meg, megrázta magát, s csak ennyit mondott: Szép élet a halászélet... Csepkó Eta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents