Békés Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-28 / 177. szám
BÉKÉS MEGYEI ★ Ära; 50 fillér * Világ oroletáriai egyesüljetek! I960. JÚLIUS 28., CSÜTÖRTÖK AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA V. ÉVFOLYAM, 177. SZÁM A kereskedelem jövője: az új eladási formák alkalmazása —■ Véget ért Gyulán a kétnapos országos kereskedelmi tanácskozás és tapasztalatcsere — Lumumba befejezte tárgyalását Hammar skj öl ddel A Belkereskedelmi Minisztérium, a megyei pártbizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottságának támogatásával az idei első félévben Gyulán az összes állami élelmiszer- és iparcikk-boltokban, számszerűit harmincháromban, valamint három földművesszövetkezeti boltban új kereskedelmi formák alkalmazására tértek át. A gyulai kísérlet tapasztalatait hétfőn és kedden értékelte az ország 120 kereskedelmi szakembere. A városi tanács dísztermében hétfőn délelőtt, a tapasztalatcsere első napján Komlósi József, a Belkereskedelmi Minisztérium osztályvezetője mondott bevezető előadást, amelyben a második ötéves tervben a kereskedelemre háruló feladatokról szólott. Elmondotta, hogy 1965-re a kereskedelemnek mintegy 45 százalékkal kell nagyobb forgalmat lebonyolítania, mint 1958-ban. A régi, hagyományos kereskedelmi módszerekkel képtelenség ezt teljesíteni. Ez teszi indokolttá az új kereskedelmi, eladási formák bevezetését, amelyekkel aránylag kis befektetéssel lényegesen növelhető a boltok kapacitása, áteresztő képessége és választéka. Az országban jelenleg 1600 bolt működik új kereskedelmi formában. Gyula az első olyan város, ahol minden állami boltot átszerveztek, s ezzel a kísérlettel megnyitották az utat az új eladási formák tömeges altejersztésének. Az előadás után a szakemberek megtekintették az üzleteket, hogy tanulmányozzák működésüket, megnézzék berendezésüket, valamint meghallgassák a vevők véleményét. Valamennyien elismeréssel beszéltek a látottakról'; Gyula újjászervezett üzlethálózata osztatlan tetszést aratott. Kedden délelőtt Tausz János belkereskedelmi miniszter elvtárs is végignézte az üzleteket. Elismeréssel nyilatkozott a sok ötletes megoldásról, az üveglapra szerelt neoncső cégtáblákról, a tetszetős kirakatokról, a boltok berendezéséről, valamint a lakberendezési üzletben látott újításról, Palotai Ödön és K. Horváth Zoltán sínen mozgatható szőnyegtartójáról. A boltlátogatások után kedden délelőtt folytatódott a tanácskozás. Ekkor Steigerwald György elvtárs, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője előadásában megyénk kereskedelmének fejlődéséről, az új kereskedelmi formák terjesztéséről, a gyulai kísérletről tájékoztatta az értekezlet résztvevőit. — Az évről évre emelkedő kereskedelmi forgalommal a kereskedelmi hálózat fejlesztése, korszerűsítése sem számszerűen, sem alapterület-bővítéssel nem tartott lépést. Ilyen körülmények között feltétlenül szükséges az olyan eladási módszerek bevezetése, amelyek a boltok vevő-átbocsátási képességét növelik. Véleményünk szerint az eddig bevezetett új eladási módszerek bebizonyították, hogy erre a feladatra alkalmasak, A kiszolgálási módszerek korszerűsítésére irányuló kísérleteket 1957-ben kezdtük el a tanácsi kiskereskedelemben, amikor is három gyorskiszolgáló fűszer-csemege- boltot létesítettünk Békéscsabán, Orosházán és Gyulán. Ezután az új kereskedelmi formák elterjesztéséről szólott, majd a gyulai kísérletről beszé’t; — A Belkereskedelmi Minisztérium javaslatára tervbe vettük, hogy 1960. július 1-ig kísérletképpen Gyula kereskedelmi hálózatát teljesen átalakítjuk új formában működő boltokká. Szükségesnek láttuk egy város teljes kereskedelmi hálózatának átállítását ahhoz, hogy minden tekintetben kellő tapasztalatokat szerezzünk. Egy egész város átszervezett egységeiben még jobban tudjuk elemezni a forgalom alakulását, a készletek összetételét és eredményesebben vizsgálhatjuk a fogyasztók véleményét is. — A párt és tanács megyei végrehajtó bizottságának hozzájárulásával és segítségével megkezdtük a munkát. Véleményünk szerint helyes volt, hogy összpontosítottuk erőinket és egy város kereskedelmének átszervezését vettük tervbe. így a helyi párt- és tanácsi szervek is nagy segítséget adtak munkánkhoz. A boltok átszervezésére mintegy másfélmillió forintot fordítottunk. Ehhez a két kiskereskedelmi vállalat dolgozói 6100 óra társadalmi munkával járultak hozzá. A vitában felszólalók elismerésüket fejezték ki a tapasztalatcserén. Mint Barabás elvtárs, a debreceni városi tanács kereskedelmi osztályának vezetője elmondotta, úttörő munkát végeztek Gyulán, ami számukra is sok segítséget ad az új kereskedelmi formák elterjesztéséhez. Győri István, a Tolna megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője ígéretet tett arra, hogy év végéig megyéjükben 65 boltban térnek át az új módszerek alkalmazására. Palyik elvtárs, a békéscsabai városi tanács végrehajtó bizottságának elnök- helyettese arra kérte a Belkereskedelmi Minisztérium vezetőit: tegyék lehetővé, hogy a megyeszékhelyen is teljesen átszervezzék az üzlethálózatot. Érdemes idézni Be- dő Lórántnak, a miskolci városi tanács kereskedelmi osztályvezetőjének szavait, aki elmondotta: „Nagy szolgálatot tettek a Békés megyeiek a szocialista kereskedelemnek.” Természetesen a felszólalók több olyan hasznos javaslatot, észrevételt is elmondtak, amit az üzletlátogatások során észleltek. A tanácskozáson felszólalt Tausz elvtárs is. Először is köszönetét mondott a megyei párt- és a megyei tanács végrehajtó bizottságának, a kereskedelmi osztály dolgozóinak, a gyulai pártbizottságnak és tanácsnak, valamint a város kereskedelmi dolgozóinak, hogy lehetővé tették Gyula kereskedelmi mintavárossá fejlesztését. — Mi, a kereskedelem vezetői és dolgozói — mondotta ezután — azon törjük a fejünket, hogyan tudnánk a lakosság egyre növekvő igényeit mind jobban kielégíteni. Ezért jöttünk Gyulára is, hogy erről tanácskozzunk. Már New York (MTI) Lumumba kongói miniszterelnök és Hammarskjöld ENSZ-fő- titkár kedden befejezték tanácskozásaikat. A háromnapos tárgyalásról kiadott közös közlemény hangoztatja: „Kongó miniszterelnöke tudomására hozta az ENSZ főtitkárának, a kongói kormány és a parlament határozataiban kifejezésre juttatta az a kívánságát, hogy a belga csapatokat azonnal vonják ki Kongó egész területéről. A miniszterelnök felvetette ezenkívül a Kongói Köztársaságnak nyújtandó gazdasági és technikai ENSZ-segítség sürgős kérdését is”. Az AFP jelenti Leopoldville- ből, hogy Lumumba táviratban közölte: „Az ENSZ főtitkára hivatalosan biztosított róla, hogy nem kerül sor Katanga elcsato- lására Kongótól, mivel a tartoMoszkva, (TASZSZ) Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök üzenetet intézett De Gaulle francia köztársasági elnökhöz a leszerelés kérdéséről. A szovjet kormányfő rámutat: „Az Ön június 11-én és 30-án kelt, a nukleáris fegyverek szállítására alkalmas eszközökkel foglalkozó leveleiben a hangsúly nem az eszközök megsemmisítésén, hanem az ellenőrzésen van. A háború kiiktatásának nagy célját, amelyről oly sok emberi nemzedék ábrándozott, csak úgy lehet elérni, ha megsemmisül minden fegyver, felmány szerves része a Kongó Köz« társaságnak”. * A nyugati hírügynökségek tanúsága szerint az amerikai kormány Lumumba tervezett washingtoni látogatásának előkészítésével igyekszik megnyerni a kongói kormány rokonszenvét. Cabot Lodge, az Egyesült Álla« mok ENSZ-küldötte kedden szállodájában kereste fel Lumumbát washingtoni látogatásának előkészítése végett, később pedig az amerikai külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy Lumumba találkozik majd Herter külügyminiszterrel. A DPA tudósítója szerint Lumumba a Fehér Ház meghívására hivatalos vendégként tartózkodik majd Washingtonban. A Fehér Ház ezenkívül tíznapos körutazásra meghívta Kongó miniszterelnökét. oszlik minden hadsereg, más sző. val: megvalósul az általános és tel. jes leszerelés.” Hruscsov csodálkozását fejezi ki amiatt, hogy a tízhatalmi bizottságban helyet foglaló francia meg. bízott nem arra irányította erőfeszítéseit, hogy építő módon felkutassa a szovjet és a francia álláspont hasonló elemeit, hanem inkább a nézeteltéréseket kutatta. Ezzel a francia megbízott gyakorlatilag az amerikai képviselő, pontosabban a Pentagon irányvonalát támogatta. Énnek pedig az volt a célja, hogy a tízhatalmi bizottságot eltérítse feladatától: a kölcsönösen elfogadható leszerelési megegyezés kutatásától. A szovjet kormányfő emlékezteti De Gaulle tábornokot, hogy a szovjet leszerelési javaslatok kidolgozásánál messzemenően figyelembe vették a francia kormány korábbi javaslatait. A nyugati hatalmak terméketlen szócséplésbe fullasztották a tízhatalmi bizottság munkáját, s magát a bizottságot spanyolfalként használják fel a fegyverkezési hajsza leleplezésére. Érthető, hogy a Szovjetunió ebbe nem nyugodhatott bele — jelenti ki Hruscsov. A Szovjetunió az ügy érdekében azt javasolta, hogy a leszerelés kérdését az ENSZ közgyűlésén vitassák meg. A szovjet kormány, mint eddig is, a jövőben is kész minden eszközzel elősegíteni az általános és teljes leszerelésről szóló egyezmény mielőbbi megkötését, s reméli, hogy a francia kormány építő módon hozzájárul a kérdés megoldásához — feleződik be a szovjet kormányfő üzenete. (Folytatás a 2. oldalon.) A Pravda a kongói eseményekről Moszkva (TASZSZ) A Pravda szerdai számában hírmagyarázatot fűz a kongói eseményekhez. Belga, amerikai és más észak-atlanti „demokraták” harca Kongó és egész Afrika négereinek leigázásáért — egyelőre ez történt a Kongói Köztársaságban az ENSZ félrevezető kék zászlaja alatt. A belga agresszorok csapatai továbbra is Kongóban vannak, sőt egymás után foglalják el az ország létfontosságú vidékeit. ENSZ-körökben olyan irányzat mutatkozik, hogy a belga beavatkozók csapatait szinte a Biztonsági Tanács határozata értelmében Kongóba érkezett egységek szerves részeként tüntessék fel. A cikk írója ezután rámutat, hogy ez idő szerint több mint hétezer tagú ENSZ-hadsereg állomásozik Kongóban. E csapatok ideiglenes parancsnokságát mintegy a józan értelem megcsúfolásaként az amerikai Bunche, az ENSZ-főtitkár- helyettese vállalta, de több egység parancsnoka angol vagy francia tiszt. Az ENSZ-csapatok irá nyitását Kari von Horn svéd tábornok végzi, aki kongói tevékenységét azzal kezdte, hogy szoros kapcsolatba lépett a belga parancsnoksággal és Bunche-csel. Ismeretessé vált, hogy a Kongói Köztársaságba szállított belga csapatok között nyugatnémet egységek is vannak. A belga nagykövet — aki Kongóban maradt, jóllehet a Lumumba-kormány bejelentette diplomáciai kapcsolatainak megszakítását Belgiummal —, azzal fenyegeti a kongói hatóságokat, hogy „Belgium NATO-hoz tartozó barátai” megtámadhatják Kongót. Valóban olyan benyomás alakul ki az emberben, hogy az ENSZ zászlajával most a NATO gyarmattartó hatalmainak közös kongói beavatkozását leplezik. Tények bizonyítják, hogy a Kongói Köztársaság kormányának segítségére küldött külföldi csapatokat gyakorlatilag nem a belgák, hanem a kongóiak ellen használják fel. Alig néhány nappal ezelőtt még össze is tűztek ezek a csapatok azokkal a kongói egységekkel, amelyek hősiesen védték Matadi kikötőt. Hozzátartozik a tényékhez, hogy ezt a kongói kikötőt a belga beavatkozók hasztalan próbálták elfoglalni. Márészt az ENSZ-csapatok parancsnoksága, úgy látszik, nem is gondol arra, hogy kivívja a Kongói Köztársaságban garázdálkodó belga beavatkozók távozását. Valójában ez az egész dolog nagyon hasonlít ahhoz a jásztmához, amely a Népszövetségben folyt az 1936—37 évi spanyolországi fasiszta agresszió idején. Hruscsov üzenete De Gaulle elnökhöz
