Békés Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-27 / 176. szám

2 MÉPÚJSÁg 1960. július 27„ Merd* „Kongó népének türelme fogytán van66 — Lumumba sajtóértekezlete New Yorkban — Önálló lett a megye zöldség és gyümölcsfélékből — exportra is jut NcwYork Patrice Lumumba, Kongó mi­niszterelnöke hétfőn ismét tágyalt Hammarskjöld ENSZ-főtitkárral, Kongó helyzetéről. Később fogadta a sajtó több mint kétszáz képviselőjét, akikkel közölte, felkérte Hammarskjöldöt, állapítsa meg a kongói belga csa­patok kivonásának végső határ­idejét. Az ENSZ-főtitkár biztosí­totta Lumumbát, minden erőfeszí­tést megtesz, hogy teljesíthesse ezt a kérést és ilyen értelemben kíván tárgyalni küszöbönálló brüsszeli tartózkodásakor. Lumumba hangoztatta, hogy Hammarskjöld főleg azokról a ka­tonai intézkedésekről tágyalt, amelyeket a helyzet Kongóban szükségessé tesz, továbbá a Kon­gónak nyújtandó technikai segít­ség lehetőségeiről. „Kongó népének türelme fogytán van” — mondotta, s kiemelte, kormányának az az álláspontja, hogy a belga csa­patoknak maradéktalanul tá- vozniok kell Kongó egész te­rületéről —. tehát azokról a belga támaszpontokról is, aho­vá a kongói helyőrségekből visszavonultak —, mihelyt az ENSZ rendfenntartó erők el­foglalták helyüket. „A belga katonaság ma is foly­tatja agresszióját hazánk ellen... Tehát amíg belga csapatok van­nak Kongóban, nem állhat helyre a béke. A béke megbontásáért a felelősség a belgákra hárul és nem a kongóiakra” — hangoztatta Lumumba és hozzáfűzte, felkérte Hammarskjöldöt, szorgalmazza a belga csapatok kivonásának meg­gyorsítását. Kérdésekre válaszolva Lumum­ba kijelentette, hogy a belga csa­patok kivonásának elérésében Kongó az ENSZ-re támaszkodik. A kongói kormánynak az az óha­ja, hogy az ENSZ-csapatok a bel­ga katonaság kivonulása után segítsenek helyreállítani a í endet és nyújtsanak segítsé­get a fiatal állam új hadsere­gének megszervezésében és kiképzésében. Más kérdésekre Lumumba azt felelte, hogy hazája a „pozitív semlegesség” politikáját kívánja folytatni. Ezután hangoztatta, „kénytelenek voltunk megszakítani diplomáciai kapcsolatainkat Belgiummal, mert ismételten megsértette a kongói— belga szerződést. Ha befejeződött a belga csapatok kivonása, mérle­gelni fogjuk a diplomáciai kap­csolatok helyreállításának lehető­ségét”. Csőmbe katangai „miniszterel­nök” elszakadási kísérleteivel ösz- szefüggésben felvetett kérdésekre válaszolva Lumumba kifejtette, Belgiumnak Csőmbe támoga­tásával az a célja, hogy meg­fossza Kongót létének alap­jától.” „Kongó népének azonban szilárd elhatározása, hogy megvédi ha­zája területének sérthetetlenségét és nem tűri Kongó feloszlatását. Kongó egységes marad.” A kongói miszterelnök hangoz­tatta, hogy kormányának szándé­kában áll gazdasági segítséget kérni több országtól, függetlenül azok társadalmi rendszerétől. Lumumba ezután elmondta, hogy New Yorkból Washingtonba, majd Kanadába szándékozik utaz­Nem gond, ha nincs eső A békéscsabai Május 1 Termelőszövetkezetben — mint megyénk több kö­zös gazdasagában állandóan működésben van a szórófejes öntöző berende­zés. Fadyó András és Gáti Irpre, a tsz két „ömtözőmestere” többek között megöntözött már 32 hóid vörösherét, tíz hold burgonyát, s több alkalommal * nyolc hold paprikát és a negyven holdas kertészet egyéb növényeit. Ké­pünk a termelőszövetkezet 52 holdas cukorrépatáblájának öntözése közben készült. Terv szerint holdanként 240 mázsa cukorrépa-termést akarnak be­takarítani attól függetlenül, hogy esik-e az eső, vagy sem. Egymillió-kétszázezer méter textilanyagot, ötszáz tonna zsákot, kétszáz tonna zsineget készít terven felül a len-, kenderipar Az elmúlt félévet jó eredmény­nyel zárták a len-, kenderipairi dol­gozók: a fonó-szövőüzemek együt­tes tervüket 103,2 százalékra, a rosti eldolgozó telepek 16,3 száza­lékra teljesítették. A termelé­kenység az iparág fonó-szövőgyá­raiban 1,8 százalékkal, a rostipar­ban 10,6 százalékkal volt maga­sabb a tervezettnél. A belkereskedelem negyven- millió forint értékű terven felüli árut kért az iparág dolgozóitól, s ennek a kívánságnak eleget is áMaaek, A gépek jobb kihasználá­sával, jobb munkaszervezéssel, a verseny eredményeivel az eredeti tervben meghatározott árukon kí­vül ebben az évben egymillió-két­százezer méter különböző textiliát, többek között divatos ruhaanya­gokat, bútorszövetet, ágynemű­vásznakat, háztartási textíliákat készítenek terven felül. Ezenkívül gyártanak ötszáz tonna zsáknak való jutaszövetet is, a mezőgazda­ság számára pedig kétszáz tonna zsineget adnak át az eredetileg tervezett mennyiségen kívül. ni. Tervei szerint csütörtökön in­dul haza, hogy Leopoldvilleben ta­lálkozzék Hammarskjöld főtitkár­ral. Az ENSZ főtitkárát Kanza kongói ENSZ-küldött kíséri el út­jára. Kuznyecov találkozása Lumumbával New York (TASZSZ) V. V. Kuznyecov, a Szovjetunió jelenleg New Yorkban tartózkodó első külügyminiszter-helyettese ta­lálkozott Patrice Lumumbával, a Kongói Köztársaság miniszterel­nökével. Megvitatták a legutóbbi kon­gói eseményekkel összefüggő kérdéseket. A beszélgetésen szovjet részről részt vett még A. F. Dobrinyin, a Szovjet Külügyminisztérium ame­rikai osztályának vezetője és P. D. Morozov, a Szovjetunió állan­dó ENSZ-képviselőjének helyette­se. . Eredményesein dol­gozik a Szövetkeze­tek Békés megyei Ér­tékesítő Központja. A szerződtetett zöld­séget, gyümölcsöt vá­sárolják fel, és a szabad felvásárlást is ők végzik. Az időjárás jó ter­mést eredményezett, és így akad dolguk a felvásárlóiknak. Űj- burgonyából eddig 50 vagont vásároltak fel. Ebből 20 vagon ma­rad a megyében, 30 vagont pedig expor­tálnak. Korai fejeská­posztából 43 vagont exportálnak, 47 va­gonnal pedig Buda­pestre és az iparvi­dékekre küldtek. A primőr időszakban zöldhagymát, kelká­posztát, salátát, ret­ket, zöldborsót, karfi­olt, sóskát vásároltak fel. Most kezdődik a zöldpaprika-szezon, s ebből 400—500 vagon termésre számítanak. A felét exportra, a másik felét pedig Bu­dapestre szállítják. A paradi csomszá 11ÍH ás is most kezdődik meg, ebből 200 vagonnal várnak, 30 vagont exportálnak, a többit a pósteleki konzerv­gyár dolgozza fel. Megyénkből főleg Ausztriába, Nyugat- Németországba és a Német Demokratikus Köztársaságba, vala­mint Csehszlovákiá­ba szállítanak gyü­mölcsöt és friss zöld­séget. Ez évben a megyében jó termés volt, és így Békés megye a korai gyü­mölcsfélékből önellátó lett. A jó termés fő­leg a tsz-ek új gyü­mölcsös-telepítésének eredménye. A terme­lőszövetkezetek új gyümölcsösei most hozták meg első ko­moly termésüket. Jó termés várható az őszi káposztából, kedvező idő esetén 250—300 vagon lesz. Dinnyéből 250—300, vöröshagymából 900— 1000, dughagymából pedig 100 vagont vár­nak. e — 6 kánikula? Apukái fcíiésáy.? 60 fokos hőségben a berakó Harminc fokot mutat a hőmérő, árnyékban. Hű, micsoda meleg! Kibírhatatlan ez a kánikula. Nem irigylem szegény aratókat ebben a trópusi forróságban — hallani mindenütt. A rekkenő hő­ség valóban felmelegíti a járdaköveket, néhány percen belül 20 fokra hevíti a hideg vizet s el­tikkasztja az embereket. De vajon mindenkit? Nem. Az Orosházi Téglagyár berakó brigádjának tagjai például ezekben az „afrikai” napokban is a napra jönnek hűsölni, friss levegőt szívni egy-egy csille nyerstégla be­rakása után. Ha kint kánikulának nevezzük a hőmérsékletet, bent a kemencékben — bár sán­tít ez a kifejezés — döbbenetesnek nevezhetjük, ahogyan Pajkó Lászlóék mondják. Hatvan fo­kon felüli. Pajkó, ez a mindig mosolygós, 27 éves, szikár, görbült hátú brigádvezető nyolc éve dolgozik már a téglagyárban. Hiába van azonban nagy gyakorlata, ezt a forróságot ő sem tudja meg­szokni. Fekete trikója, de még klott nadrágja is csuromvizes. Izzadtságtól nedves arcán, nyakán sárfoltokká pépelődött a finomszemcsés tégla­por, s ahogy le akarja törölni, méginkább szét­maszatolódik rajta. Keskeny, markáns arcával, előreugró orrával, magas homlokának verejték- cseppjeibe kapaszkodó hajtincseivel, ahogy ott hűsöl most a szabad ég alatt, cigarettázva, Kosz- ta Rozália vásznára kívánkozna: Téglagyári munkás... S Pajkó László nem is akármilyen munkás. Azoknak az embereknek a vezetője, akik még februárban elhatározták: kivívják maguknak a szocialista munkabrigád elnevezést. Az ország egyre épül. Szinte havonta az új lakások, gazdasági épületek ezrei készülnek el. Ezekhez az alapanyagot a többiek között Paj- kóék gyártják. S hogy minél gyorsabban épül­hessen hazánk, ezért határozták el huszonötén ebben a gyárban is, hogy többet és jobbat ter­melnek, mint bármikor azelőtt. Ezenkívül: együtt növekszenek politikai tudásban, tájékozottság­ban és egyéni magatartásban is az egyre jobbá váló életkörülményekkel. Nemes célkitűzés ez olyanoktól, akik munkájukat 50—60 fokos forróságban végzik állandóan. — Mit sikerült már elérni a célkitűzésekből? — kérdezzük a cigarettázó brigádvezetőt. — Sokat — hangzik a tömör válasz, majd a szerényebb toldás: — Persze még sokat kell el­érnünk, főleg a termelésen kívül vállalásunk­ban ... — Hogyan kell ezt érteni? — Az első negyedéves tervet 90 ezer égetett téglával túlteljesítettük — magyarázza Pajkó. — A szénfelhasználásban- több tízezer forintos meg­takarítást értünk el. A minőség is javult. Ha ezt a javulást tartani tudjuk, éves szinten 800 ezer téglával több elsőosztályú árut ad ki a brigád. Ez nagy tett lesz. Azonban ... ...És Pajkó László sorolni kezdi: milyen vo­natkozásban gyenge még a brigád „keresztmet­szete”, ahogy ő fejezi ki magát. Szavaiból azon­dolgozik a célért brigád ban nem olyan sötétnek látjuk a helyzetet, ami­lyennek ő festi. Miket is mond? Hogy mindig akad a brigádtagok közül olyan, aki vagy ezért, vagy azért bem vesz részt a termelési megbeszé­léseken, vagy más üzemi rendezvényeken. Főleg az első időben akadt ilyen, de mostanában sem ritkaság. — Maguknál is volt az elmúlt hetekben sza­bad pártnap. Azon sem jelentek meg? — Az más. Azokon a rendezvényeken, melye­ket az üzemi pártszervezet szervez, mindig min­denki ott van közülünk. A szabad pártnapon is száz százalékos volt a megjelenésünk. Az embe­reket érdekli: háború lesz-e vagy béke marad? Még vita is kerekedett, hogy hát az amerikaiak is békét akarnak. Kókai István égető, aki or­szággyűlési képviselőnk, magyarázta meg, az csak porhintés. A nép Amerikában is a béke mellett van, ez igaz. És éppen ezért papolnak annyit a békéről vezető politikusaik. De az ő hátuk mögött háborúra spekulálnak, hiszen a fegyvergyártásból óriási hasznuk van. Elkezdeni azonban nem merik a háborút, mert tudják: a Szovjetunió rakétái azon a napon semmisítenék meg őket... Nagyon hasznos volt az a pártnap — emlékszik a brigádvezető —, utána még na­pokig róla beszélgettünk és szemlátomást növe­kedett brigádtagjainkban a szocialista tábor ere­jének tudata, meg az a törekvés, hogy mi is nö­veljük ezt az erőt. — Milyen eredményeket értek még el, amióta a szocialista munkabrigád cim elnyeréséért dol­goznak? — Azóta nincs igazolatlan mulasztás, sem ké­sés. Még februárban és márciusban is többször összehívtuk Dér elvtárssal, a párttitkárral együtt a brigádot és megmagyaráztuk, hogyan kell dol­goznunk, hogy megvalósítsuk a fogadalmat. Aprólékosan elemeztük, hogy a selejtáru miből adódhat. Vigyázniuk kell a száraz téglásoknak, s a kirakóknak is, nehogy hibásan kerüljön csil­lére a nyers. Ugyanígy beszélgettünk a munkafe­gyelemről, hogy csak tíz percnyi késésből is mennyi kár származik évente a gyárnak, saját magunknak. Ezek a beszélgetések azt eredmé­nyezték, hogy szinte máról holnapra szervezet­tebbé, jobbá vált a munka. Megszűntek a fá­rasztó túlórázások és kisebb erővel több téglát tudtunk berakni. Anyagilag is jobban jártunk, mert így a havi 18—20 túlóra nélkül is megke­ressük azt a pénzt, amit régebben, más szóval: 80—90 forinttal emelkedett a havai fizetésünk .. Most kijön a kemencéből Kakuk Sándor, a másik berakó. Leül egy percre, hogy elszívjon egy cigarettát. — Csak ez a roppant meleg ne volna — pa- naszolia, s a kemencék felé int. — Valamit kel­lene tenni ellene. Ventillátort beszerelni, hngy húzza ki ezt a forróságot, vagy valami ilyesmit... — Találjanak: ki valamit, hiszen saját érde­kük Kakuk elvtárs — mondtuk, s biztosak va­gyunk benne, hogy ebben is segb magán a be­rakó brigád. Varga Dezső

Next

/
Thumbnails
Contents