Békés Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-24 / 174. szám

4 KÉPÚJSÁG Héti Képes Híradó Július 17-én, vasárnap avatták Békéscsabán a VTSK újjáépített labdarúgó-pályáját. Az avatásra a Budapesti Honvéd NB I-es csa^ patát hívták le, amelyben olyan híres labdarúgók játszottak, mint Bozsdk József, az utóbbi évtized legjobb fedezete, a labdarúgás „tanára”, vagy Tichy Lajos, a fé­lelmetes erejű lövéseiről híres válogatott csatár, a jelenleg is vá­logatott Kotász s más játékosok. A képen a Honvéd tizenegye lát­ható, akik parádés 15 góllal ter­helték meg a VTSK csapatának hálóját. Az NB I. és a megyei első osz­tályban szereplő két csapat tagjai a mérkőzés előtt virágcsokorral köszöntötték egymást. Az üdvözlés után néhány perc múlva pedig már hálóban táncolt Tichy Lajos első nagyszerű kapás-gólja. HALLOTTA...? — Halló, Pancsák kar­társ? Óriási hírem van a maga számára. — Na ne mondja, mi az már megint? — Hát tudja meg, hogy nő a föld! — Ne hülyéskedjen, miért akar átrázni? — Dehogy akarom’ Egy Pan. csákot különben sem lehet át­rázni! — És hol nő a föld? — Hát az úgy volt, hogy a vá­rosi tanácshoz bejelentés érke­zett, hogy a Május 1 Termelőszö­vetkezet területén egy nyolc négyzetméteres területen egy hét alatt már 80 centit nőtt a föld. Erre bizottság ült össze, kije­löltek egy földnövekedési fele­lőst, aki kiszállt a helyszínre és megállapította, hogy nem hogy púp van a föld hátán, hanem in­kább gödör. — S akkor miért mondja ne­kem, hogy nő a föld? .— Azért, mert azóta már Kon­dorosról érkezett jelentés arról, hogy ott is púposodik a föld, és éppen most állítják össze a bi­zottságot, hogy kivizsgálják a föld növekedésének okát. És tu­dom, hogy maga tisztában van a földnövekedéssel, biztosan meg­pályázza majd a földpúp-fŐfel- úgyelői állást! 17-én vasárnap rendezték meg a honvédség tánccsoport­jainak és szólistáinak fesztivál­ját a Balassi Művelődési Ház­ban. A fesztiválon több tánc- együttes nagy sikerrel szere­pelt. Képünkön a palóc tánco­kat mutatja be a szentesi ala­kulat vegyes tánccsoportja. X A fesztivál kedves színfoltja' volt a szovjet hadsereg táncosai­nak és szólistáinak műsora. Képünkön egy szovjet katona énekli Scserbacsov Szabadság­dalát. 1960. július 24., vasárnap Szemtől szembe „Ne szólj szám, nem fáj fe­jem”. Régi közmondás ez, vagy úgy is mondhatnánk, a maga idejében régi igazmondás. Hi­szen, ha az évek óta cseppen- ként szaporodó keserűség már nem fért a pohárba, s az ember az emberségéért szólni mert, va­lóban fájhatott a feje, hogy gyermekeinek hogyan szerezze meg a napi kenyeret. Magunkkal hoztuk ezt, és. sok más hasonló közmondást, s még napjainkban, ha csak esetenként is, a szókimondásért embereket marasztalnak el. Nem is olyan régen az egyik malmi dolgozó vitatkozott az igazgatójával. Bí­rálta, véleményt mondott mun­kájáról. „Nem fog fizetésemelést kopni" vágott vissza a sértett. A bíráló régen dolgozik a válla­latnál, kiváló szakember, s talán éppen ez a szerencséje, hogy komolyabb következményei nem lettek a vitának. Egy eset, nem nagy eset, még­is elgondolkoztató. A vezetőnek szükséges a tekintély, határo­zottnak kell lennie, nem lehet elnéző a munkában, de ez. nem jelenti semmi esetre sem azt, hogy féljenek tőle a munkások, s különösen nem jelentheti a szókimondás üldözését. Nagyon nagy feladat megoldá­sa elé nézünk, s nem kisebb a tennivaló jelenleg sem. E fel­adatok megoldásában szükség van minden ember becsületes munkájára, javaslatára, észrevé­telére, sőt bírálatára is, ha az az előbbrelépést szolgálja. A tiszta, a nyílt szó fegyver kezűnkben, melyet ha mértékkel és okosan alkalmazunk, az építőmunkán­kat, az emberek formálását se­gíti. Nem bűn tehát a szókimon­dás, sőt igen hasznos. Az élet nagyon sok példát állít elénk annak bizonyítására, hogy leg­több helyen tisztelik, becsülik az olyan embert, aki az alatto­mos rágalmazás helyett nyíltan, szemtől szembe mondja meg őszinte véleményét. De becsülik azt az embert is, aki elfogadja a jogos kritikát, bírálatot. Az egyik textilüzemünk igazgatójá­ról úgy beszélnek a munkások, mint kemény, szigorú emberről. De azt is megmondják róla, hogy megköszöni a segítő szándékkal mondott kritikát, s munkájában sem hagyja azt figyelmen kívül. Es lehetne igen sok példát felso­rolni munkásokról, vezetőkről, akiknél ez a hatékony fegyver, az emberséges, szókimondó bí­rálót fogékony talajra talált, s nem félnek beismerni azt sem, hogy nekik is lehetnek hibáik. Hogy mégis fordulnak elő olyan esetek, mint a napokban is az egyik vasipari üzemben, hogy nagyszájúnak nevezi a vezető azt a munkást, aki meg meri mondani véleményét, s legyint egyet a kezével, ez annak tudha­tó be, hogy nem mindenütt ér­tették meg a vezetők a becsüle­tes, segíteni akaró, szívből jövő jóindulattal mondott bírálat- fontosságát. A malmi dolgozó és vasipari munkás bátor szókimondásának következménye elgondolkoztató, még akkor is, ha szórványosan fordul elő. Az ilyen esetek ká­rosak, s nem lehet szó nélkül hagyni. Nagyon fontos, hogy megértse minden vezető: az em­berekben a véleményszabadság elnyomása, a megtorló intézke­dés egyenlő a nem megbecsülés­sel, s olyan tényezők elvetésével, amelyek nélkül elképzelhetet­len az építőmunka, az emberfor­málás. Majnár József Egy év alatt több mint 19 000 kiadvány jelent meg csaknem ötvenkétmillió példányban A magyar könyvkiadás az elmúlt esztendőben. mennyiségileg és minősé­gileg is jelentősen fejlődött. 1959-ben összesen 19 812 kiadvány jelent meg ha­zánkban, több mint ötvenkétmillió példányban. A példányi-szám egy év alatt mintegy hatmilliót nőtt. A meg­jelent művek közűi 2818 a könyv és ezek példányszáma több mint harminc­millió volt. Országunk minden lakosá­ra az elmúlt esztendőben három meg­jelent könyv jutotta Tavaly 7W szépirodalmi mű jelent meg, kilenc és fél millió példányban Ezekből 190 mai magyar író alkotása, legtöbbje mai témájú írás vagy a munkásmozgalom múltjába vezető al­kotás. A gyermek- és ifjúsági irodalom 19R9- ben 4,7 millió példányban jelent meg. Ez a szám az idén tovább nőtt. Az etmúlt évben a belföldi könyv- forgalom 402 millió forint volt, mint­egy háromszorosa az 1953. évinek. 1960- ban a tervek szerint az országos könyvforgalom felülmúlja az ötszáz millió forintot. Ezen belül megjavítják a politikai, szakmai és ismeret tárj esz- tő, tudományos könyveik propagandá­ját és eladását. Fokozottabb gondol fordítanak majd a munkásosztály és a termelőszövetkezeti parasztság könyv- ellátására. Üj, olcsó sorozatók közre­bocsátását tervezik, emelik majd az Olcsó Könyvtár, és a Kincses Könyvek példányszámát is. (MTI) Optikus-fotós tanulónak érettségizett fiatalokat felvesz az OFOTÉRT Vállalat Bővebb felvilágosítást a helyi OFOTÉRT-boltban. 3819 Termelőszövetkezeti tagok ! Egyéni termelők! A háztáji gazdaságokban és a veteményekben termett mák gubőját adják át a FÖLDMŰVESSZÖVETKEZET felvásárlóhelyén. A férge«, összetört gubóért is 1,10 forintot fizet és minden mennyiséget átvesz a földművesszövetkezet. 8358

Next

/
Thumbnails
Contents