Békés Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-20 / 170. szám
I960. Július 20., szerda 3 NÉPÜJSÁg Modern istálló épül a békéscsabai Petőfi Tsz-ben A Békés megyei Tatarozó Vállalat 12 dolgozója egy 102 férőhelyes modern tehénistállót épít a békéscsabai Petőfi Tsz-nek. Az építkezést májusban kezdték és augusztus 31-ig át akarják adni rendeltetésének. Bár Kurgyis Sándor, a kőműves brigád vezetője elmondotta, hogy anyaghiány miatt van egy kis lemaradásuk, de ezt behozzák, mert Zsilinszki György, Balázs György és a többiek „megnyomják a gombot”. Képünk a 102 férőhelyes istálló betonjászlának alapozása közben készült. Nyolcvannégy négyzetkilométeres kísérleti telepen tanulmányozzák a belvízkárok elhárításának legmegfelelőbb módszereit Hunyai kommunisták és tagjelöltek zos gazdaság érdekeiről van szó. A közelmúltban dolgozták fel a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet mirho—gyolcsi úgynevezett kísérleti belvízöböl- zetében eddig szerzett mérési adatokat. Az ország szántóinak nagy területét veszélyeztetik a vízkárok, s ebből háromezer holdat a nem megfelelő belvízrendezés miatt állandóan közvetlen veszély fenyeget. A védekezés tudományos megalapozására építették ki 1955 és 1958 között a Tiszar off—Abád- szalók—Kunhegyes háromszögben ezt a nyolcvannégy négyzet- kilométeres kísérleti telepet, melynek telepítésénél az volt a döntő, hogy a terület vízmennyisége szinte kizárólag a helyi csapadékból származik. így ugyanis az öt vízhozammérő berendezés, a két elsőrendű meteorológiai állomás, a negyven talajvízállás- észlelő kút és a húsz csapadékmérő állomás külső zavaró tényezőktől függetlenül méri és jegyzi fel a vízmennyiséget, a meteorológiai adatokat, a párolgást, a talaj nedvességtartalmát, télen a hóréteg víztartalmát stb. A mért adatokból máris több olyan törvényszerűséget állapítottak meg. amelyeket a további belvízrendezésnél értékesíteni lehet. A méréseket négy-öt évig az eddigi mezőgazdasági művelési viszonyok fenntartásával folytatják, azután pedig a telep egy részét öntözési kísérleti területté alakítják át az öntözés és a belvizek közötti összefüggések tanulmányozására. i A mirho—gyolcsi tapasztalatok alapján alakítják ki majd az ország más jellegű területein a további kísérleti telepeket, hogy a káros belvizek gyors elvezetésével országosan meg lehessen akadályozni a vízkárok okozta terméskiesést. (MTI) A zetoros vontató lassan kanyarog a raktár elé. Kormánya mellől borostás, olajos arcú férfi kiabálja túl a motor ütemes tompa pufogását. A tűző naptól gyöngyözik homloka, s fáradt mozdulattal tolja hátrébb sildes sapkáját, hogy ingujjába tudja törölni verejtékét. Valamit földobnak a pótkocsira, utána felkapaszkodik egy fiatalember, aztán még néhány intézkedő mondat a délutáni munkára, s máris indul tovább a Zetor a kukoricaföldekre gazért. — Kiváló zetoros — int az olajos arcú után a raktáros: Farkas István elvtáns, áld egyben a hunyai Aranykalász Termelőszövetkezet párttitkára is. Tagbaszakadt, izmos ember, olyan, mint valami díjbirkózó. A liszteszsá- kék cipelése közben vastagodott meg ennyire, tavaszig ugyanis molnárként dolgozott, akkor hívták az Aranykalász Tsz párttagjai magukhoz párttitkámak, ő a háromhónapos iskola után el is fogadta a meghívást. Pelyva Jenőről, aki az imént ment el zetorá- val, csak jót tud mondani. Jól ismeri őt. Nemcsak mert Pelyva is hunyai és vele egyívású, hanem mert. külön is foglalkozott vele sokat. Mondhatnánk azonban, hogy a zetoros szorgalmas, fáradhatatlan munkájával maga hívta fel magára a pártszervezet figyelmét. Ősszel s a kora tavasszal nagy építkezések folytak az Aranykalászban. Akkor épült a 102 férőhelyes, modern szarvas- marhaistálló, a sertésfiaztató, s a különböző szabadszállások. A termelőszövetkezet fuvarozóinak rengeteg dolguk akadt. Köztük Pelyva Jenő volt az a zetoros, aki ha nappal más irányú gazdasági munkát végzett is, s estére érkezett meg a vasútállomásra az építőanyag, hogy ne kelljen a tsz- nek kötbért fizetnie, éjszáka szállította haza a sódert, faanyagot, cementet és mindent, amit kellett. Rendszerint — nem tudni miért — szombatonként érkezett meg mindig az Aranykalászba a rendelt műtrágya is. Nem egy esetben fordult elő, hogy Pelyva a vasárnapját áldozta fel hazaszállításra. Éjszaka vagy nappal, kánikula vagy fagy, neki nem számított és nem is számít, ha a kö— Most a búzaszálíításkor is derekasan megállta a helyét — folytatja a párttitkár. — Mi a mezőről szállítottuk Kondorosra a szerződött kombájn-búzát, s mire észrevettük, hogy ideje lenne bevinni, már Kondoroson is volt... Ilyen jó munkásnak a pártban a helye — gondoltam. És többször beszéltem Jenővel politikai dolgokról. Meglepően jól tájékozott és mint mondta: ha nem is volt eddig tagjelölt, azért dolgozik olyan szorgalmasan, mert már régóta magáénak vallja a párt politikáját és azt akarja, hogy a célkitűzések közvetlen környezetükben is megvalósuljanak. A következő taggyűlésünkön — ha a tagság is így látja jónak — felvesszük őt tagjelöltnek — fejezi be tömören Farkas István, s még hozzáteszi: — Egyik ajánlója K. Tóth elvtárs lesz, a termelőszövetkezetünk elnöke. A legutóbbi taggyűlésen két asszonyt fogadott soraiba a tsz 27 tagú pártszervezete: Szurovecz Lászlónét és Móricz Sándomét. Mindketten családosok, s mégis jutott annyi idejük a közös munkára, hogy teljesítményük a növényápolásban bármelyik fárfiéval vetekedhet. Három és fél hóid kukoricát, répát, mákot stb. kapáltak meg egyénenként kétszer is. Ebből két és fél hold kukorica jutott egy-egy asz- szonyra. Nem kis dolog ez olyanoktól, akiknek otthon a család, az apró gyerekek gondozását el kell látniuk. Sőt, Szuroveczék az idén építkeztek is, mert a községfejlesztési terv végrehajtása során régi házukat le kellett bontani: új utca épült a helyén. Szurovecz- nénak tehát akad dolga otthon éppen elég. Ennek ellenére még a községi nőtanácsnál is szorgalmasan tevékenykedett. Móriczné- val együtt mindketten ahhoz az új öntudatú nők táborához tartoznak, akik látják a célt: hogy a közös munka révén válik igazan emberé az ember, más szóval: a jobb, kulturáltabb körülmények élvezője becsülettel csak csak úgy lehet valaki, ha tudásához mérten egyben kialakítója is ezeknek a jobb, emberibb körülményeknek... A termelőszövetkezet pártvezetősége a szocialista tudatformálásban régi jó hagyományokkal rendelkezik. Nem véletlen, hogy az ellenforradalom alatt, míg a nagy vihar sok helyen szétzilálta a tsz-eket, itt szilárdan állt a közös gazdaság, s tagjai kitették a rendbontók szűrét. A szóbeli nevelőmunkán túl az Aranykalász párttagjai valójában személyes példamutatásukkal ösztönzik nagyobb helytállásra társaikat. Vérükké vált már, amit Kádár elvtárs mondott a sztálinvárosi nagygyűlésen, hogy a szocialista ember ott kezdődik, hogy derekasan helytáll a munkában. Varjú Györgynél*, a növénytermesztési brigád egyik tagjának a példája, igaz, egyedülálló az Aranykalászban, de teljesítménye mögött nem maradnak el sokkal a többiek sem. Varjú a múlt hét szombatjáig 130 ezer négyszögöl gabonát aratott le lóvontatású gépével. Rau Ádámnak, aki utána következik — bár az ő gépe sokszor elromlott — csak 80 ezer öl a teljesítménye. A pártszervezet taggyűlése még a nyári munkák előtt kiadta a jelszót: minél hamarabb befejezni az aratást, csép- lést. Nem volt egy perc pihenő sem. Vasárnap délutánra Varjúnak nem jutott lóvezető, azért mégis befogott. Egyedül ült a gépen, s mikor úgy adódott, vezette a lovakat. S míg mások ezen a délutánon 9—10-szer fordultak, ő egymaga 13 fordulót tett. Varjú kommunista. De példamutatóan állt helyt az aratásban Cserenye János munkacsapata is. A közgyűlés határozata szerint minden férfinak három napon át kellett aratnia. A Cserenye munkacsapat akkor is vágta a búzát, mikor a gép után szorgalmas munkájuk miatt nem volt elég hordanivaló. Az éjszakába nyúlóan megfogták a kiskaszákat és segítettek a gépnek. így aztán éppen duplájára teljesítették a közgyűlés határozatát, azaz hat napon át vágták a gabonát. A párttagok és pártonkívüliek még jobban összekovácsolódtak ebben a nagy munkában, s ennek eredményeként tudja erősíteni sarait az Aranykalász pártszervezete. Varga Dezső Jó termést ígérnek a külföldi búzafajták Elgondolkoztató az a rajzos tábla is, amely az oktatással foglalkozik. Két osztályt kísér végig útján a szemléltetés: az egyik az 1932—38. közötti hat évet mutatja be és kitűnik belőle, hogy a 30 fővel indult osztályból mindössze nyolcán végezték el a hat elemit, tovább pedig egy sem tanult A másik az 1952—60-ig terjedő időszakot öleli fel, mely szerint a 30 fővel indult osztályból mind a harmincán elvégezték a 8 általánost és az osztály egyharmada tovább tanul. Ez az összehasonlítás minden kommentár nélkül beszél . •. nn Nagy sikere volt ebben az évben a havonta megtartott szülők iskolájának, ahol a megjelenés szinte mindig 100 százalék körül mozgott. A pedagógusok és szülők közvetlen kapcsolatának az lett az eredménye, hogy a hiányzás! átlag lecsökkent, a tanulmányi eredmények pedig növekedtek. Azt azonban még nem minden szülő értette meg, hogy pedagógusaink szívesebben fogadják a pedagógus nap alkalmával a feléjük irányuló szeretetet és megbecsülést kifejező virágcsokrot, vagy az osztálya által aláírt szerény könyvajándékot, mint a megalázó és a megalkuvást magában rejtő nagy ajándékokat. Az elkövetkező évben meg kell értetni minden szülővel, hogy a megbecsülést nem a „toronyóra láncostul” fejezi ki... 6. Jogosan büszkék a derék bél- megyeriek arra, hogy a tanács kezdeményezésére társadalmi ösz- szefogással biztosították a továbbképző iskola beindítását, ahol 33 tanuló vizsgázott le sikeresen. Ebben különösen nagy érdemeik vannak a község termelőszövetkezeteinek, amelyek anyagi áldozatot hoztak a nemes cél érdekében. Amikor megkérdeztem az egyik tanácstagot, hogyan tudták ezt megcsinálni, röviden, de büszkén válaszolt: „Termelőszövetkezeti község a mienk, elvtárs!” Ez tényleg mindent megmagyaráz. 7. Jóleső érzés volt tapasztalni, hogy a tanács mennyire a szívén viseli a népművelés és az iskolai oktatás ügyét. A látottak azt igazolják, hogy Bélmegyeren a kultúra ügye nem hatodrendű kérdés, hanem együtt végzik azt a többi fontos feladattal. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a járási állandó bizottság mellett a községi állandó bizottság is teljes létszámmal részt vett a népművelési és oktatási intézmények látogatásában és az azt követő értékelésben. Az állandó bizottság elnöke, Kovács Péter tanácstag elmondotta, hogy — bár nagyon sok a munkája — ezt a feladatot mégis szívesen végzi, mert a közösség ügyéért dolgozni megtisztelő feladat. Ez a felfogás érthetővé teszi a bizottság jó munkáját, melynek meg is van az eredménye. * Tizenöt év a történelem során egy pillanatnak sem tűnik, de ha visszagondolunk, hogy ezt a szépen fejlődő tsz-községet a felszabadulás előtt „Jajmegyemek” csúfolták a lakosság nyomora miatt, azt kell megállapítani a község életébe történt bepillantásunk alkalmával, hogy — bár a fények mellett itt-ott árnyak is mutatkoznak — ez alatt a rövid idő alatt is hatalmasat léptek előre. Ó. Kovács István Megyénkben az idén is több száz holdon termeltek olasz, francia és szovjet búzafajtákat. A cséplés még nem fejeződött be, de a kombájn-aratás után van már tapasztalat. Eddigi jelentések szerint a Gyulai Állami Gazdaság 55 holdas tábláján értek el legjobb eredményt. San Pastore olasz búzafajtából holdanként 41 mázsát takarítottak be. A Csorvási Állami Gazdaságban 45 holdas tábláról 30,7 mázsát, a Felsőnyomási Állami Gazdaság egyik üzemegységében szintén San Pastore fajtából 40 holdas tábláról 30 mázsát, Antonomia fajtából 70 holdas tábláról 29 mázsát gyűjtöttek be. Az eddigi tapasztalatok szerint minősége is kielégítő. Sőt a szakemberek megállapítása szerint az olasz búza nálunk jobb, mint a hazájában. A terv szerint a jövő gazdasági évben mintegy 8—900 holdon termelnek kísérletszerűen küldföldi búzafajtákat megyénk állami gazdaságai és termelőszövetkezetei. Ez évben 22 ezer pár női cipő készül a szarvasi Ci (Tudósítónktól.) A megye legrégibb cipész ktsz-e 1948-ban alakult Szarvason, 15 taggal. Jelenleg 120 tagjuk van és hét részleggel rendelkeznek. Kondoroson, Csabacsüdön, Békés- szentandráson egy-egy részlegük működik, Szarvason pedig négy műhelyük van. A szolgáltatáson kívül konfekciós munkával is foglalkoznak. A nagykereskedelemnek az elmúlt negyedévben hatezer pár női cipőt szállítottak. Évi kapacitásuk 5 200 000 forint. Évente körülbelül 22 ezer pár női cipőt készítenek különböző szíoész Ktsz-ben nekben és mintákban. Tervbe vették, hogy ez évben két modern tűzőgépet szereznek be, ami 24 ezer forintba kerül. Ebben az évben vásárolják meg a központi üzemházat, amely jelenleg állami kezelésben van, 130 ezer forintért. A székház mellett levő üres telkes kultúrtermet létesítenek, aminek a költségei előreláthatólag 80—100 ezer forintba kerülnek. A dolgozók részére a központi telepen fürdőszoba van. Ezeket a beruházásokat mind saját erőből végzik. —eő
