Békés Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-15 / 140. szám
4 NÉP ÚJ SÄ a 1960. június 15., szerda Két nap francia kommunistákkal Vendégeink meglátogatták megyénk egyik állami gazdaságát, egyik termelőszövetkezetét, s távozásuk előtt a Szarvasi öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet munkáját tekintették meg. Kovács elvtárs, az intézet igazgatója először azt a laboratóriumot mutatta meg a francia elvtársaknak, amelyben kísérleti céllal radioaktív izotópokkal dolgoznak. Egy fiatal kutató magyarázta el, hogy a radioaktív izotópok alkalmazása agrokémiai és talajtani kísérletekben igen megbízható és gyors eredményt hoz. Azt is elmondta, hogy műtrágyázási kísérletet végeznek vele. Vizsgálják például azt, hogy milyen hatása van a foszforműtrágyáknak a növény fejlődésére, ezek után pedig meg tudják állapítani, hogy a szikes és réti talajon milyen fosz- forműtrágya alkalmazható hasznosan. A francia elvtársak figyelmesen hallgatták a tudóst, s láttam az arcukon, mennyire büszkék a szarvasiak kutató munkájára. Vagy még tovább megyek, mert meggyőződésem, hogy a szocialista országra voltak büszkék, amikor látták és hallották, hogy az állam milyen okosan fejleszti szocialista mezőgazdaságát. Mert hiszen erről van szó! Kovács elvtárs minden kísérleti munkáról elmondotta, hogy ez is, az is azért történik, hogy a termelőszövetkezetekben hasznosítsák az eredményeket a tsz-parasztok. Vendégeink tetszésére elmondotta azt is, hogy eddig hány termelőszövetkezetben vagy állami gazdaságban vezették be az intézet kutatási eredményeit. Az egyik francia elvtárs ezt mondotta erre: — Bár mi nem vagyunk tudományos emberek, és így sok mindent szakmailag nem értünk. Azt azonban, ami nekünk a legfontosabb, azt jól értjük: abban az országban, ahol nem önző és egyéni célokért történik a kutató munka, ott az eredmények a nép gazdagságát szolgálják... Ezután gyakorlatban nézték meg az elvtársak a kutatómunka eredményeit. Mind a rizstáblák, mind a lucernatáblák meg az e- gyéb növények nagyon tetszettek a vendégeknek. Nagyon kellemesen érezték magukat Clavaud elvtársék a Szarvasi Arborétumban is. Mintaszerű magyarázatot kaptak a különleges növények származásáról, érdekességéről. Egyik bokros növényről elmondotta Kovács elvtárs, hogy milyen anekdotát beszélnek róla az emberek. A növény érintése — azt mondják — igen veszélyes. Ugyanis, ha nyílt sebhez, horzsoláshoz ér, ott a testrészen hólyagos kiütések keletkeznek. Az anekdota pedig az, hogy a háború alatt a feleségek megszárították és porrá törték e növény leveleit, és elküldték férjeiknek a frontra, akik a horzsolt Szarvason testrészt beszórták vele. A kiütések eredetét a katonaorvosok nem tudták megállapítani, s így hátra- küldték a katonákat kezelésre. No lám, ezek az asszonyok! Késő délután búcsúztak az elvtársak Szarvasról, s egyben megyénkből. Amíg azonban tartott az uzsonna, megkértem Fernand Clavaud elvtársat egy nyilatkoállapíthatjuk, hogy a francia parasztság fele jóval alacsonyabb szinten áll, mint az önök parasztsága. Ehhez tudni kell azt is, hogy önök honnan indultak és hol állt már akkor Franciaország. Amit mi láttunk önöknél, el fogjuk mondani a Jrancia parasztoknak, azért, hogy tudják meg az igazságot a szocialista orszáKovács János elvtárs a rizstermesztésröl beszél a vendégeknek. zatra. Az alábbiakat mondta el többek között. — Kellemes és mély benyomást hagyott bennünk mindkét mező- gazdasági üzem, amelyét az önök megyéjében meglátogattunk, s u- gyancsak jó érzés tudni és látni azt a kutatómunkát, amely itt, ebben az intézetben folyik. Az a véleményem, hogy önöknek igen jó termőföldjük van, de azt is tudom, hogy mezőgazdasági sikereik nemcsak ezen múlnak. Néztük és figyeltük, hogy önöknél milyen jó, emberséges és becsületes a vezetés és gondos a munkaszervezés. Magas képzettségű szakembereik vannak. Ezért kitűnő a gazdaságok állatállománya és növénytermesztése, s természetesen ami a leglényegesebb, jó jövedelmük van a dolgozóknak. Nálunk kapitalista mezőgazda- sági vállalatok vannak, természetesen nagy tőkés haszonnal. A dolgozók sajnos bérmunkások. Ök nem részesednek a haszonból, akármilyen jó termés van is. A munkatempó viszont igen magas, mert hajtják az embereket. Körülbelül 20 ezer kapitalista gazdaság van Franciaországban és ezek a nemzeti jövedelem nagy részét is elteszik, a kisparaszt viszont nehéz körülmények között él, számukra az élet mindig nehezebb. Most készül egy törvény Francia- országban, amely korlátozza a kisparasztoknak a bankhitel igénybevételét, viszont még ha- gyobb lehetőségeket biztosít a tőkés gazdaságoknak. Ez, tudjuk előre, a kisparasztság teljes nyo- morbadöntését hozza. összehasonlíthatjuk a francia és a magyar parasztság életszínvonalát és akkor nyugodtan megDél-magyarországi Vegyianyagnagykereskedelmi Vállalat 2. számú telepén, Békéscsabán, 1960. július 4-től 7-ig mely idő alatt az áru és göngyöleg kiadás és átvétel .ünetel. Dél-magyarországi Vegyianyagnagykereskedelmi Vállalat Békéscsaba 340 gokról. Mi mint pártmunkások nagyon nagy segítséget kaptunk önöktől a harchoz, ahhoz, hogy bebizonyítsuk a szocialista társadalom fölényét a kapitalista társadalommal szemben. Végül azt üzenjük Békés megye parasztságának, hogy érjenek el még nagyobb sikereket a szocialista mezőgazdaság építésében. Mi biztosítjuk őket támogatásunkról és testvéri szeretetünkről. Varga Tibor /fKai wqteiwnk Hogyan jut több? A megye termelőszövetkezeteinek többségében az a kellemes benyomása támad az embernek, hogy a dolgozó parasztok megtalálták helyüket a közös munkában. — Nálunk versenyszerűen megy a munka. Minden tag attól fél, hogy a másik többet dolgozik, mint ő — dicsekedett Nagy József, a kötegyáni Vörös Csillag Tsz brigádvezetője. — A mi szövetkezetünkben kapva kapnak a tagok a munkán — mondta Kiss Károly, a zsadányi Szabadság Tsz könyvelője. Hosszasan sorolhatnám még a hasonló példákat, amelyek a termelőszövetkezetek többségében kialakult egészséges munkamorált bizonyítják. A sok között azonban akadnak olyan szövetkezetek is, mint a csorvási Ady, ahol kevés a munkaerő, mert jó néhányan felé se néznek a közösnek a belépési nyilatkozat kitöltése óta. Nem újság az ilyesmi a termelőszövetkezeti mozgalom történetében. Legalább tízesével sorolhatnánk az olyan emberek nevét, akik a közös munkát otthagyva, elmentek az egyénieknek napszámba kapálni vagy aratni, avagy elmentek segédmunkásnak valamelyik iparágba. Nem csodálkoznak ezen azok, akik ismerik a termelőszövetkezetek kezdeti éveinek hősi korszakát, azt az időt, amikor a nagyüzemi gazdálkodás tanulásának drága tandíját aszály is és kedvezőtlen gazdaságpolitika is tetézte, s akik tudják, hogy a tsz-be lépett dolgozó parasztoknak idő kell, amíg megértik, megszeretik a közös gazdálkodást, amíg eljutnak addig a felismerésig, hogy minél nagyobb a közös vagyon, annál biztosabb a tagok egyéni jövedelme. Nem értik ezt még meg a kevermesi Vörös Csillag Tsz egyes tagjai sem, akik arról panaszkodtak, hogy kevés munkaegységet imák nekik jóvá a kukorica kapálásáért — miért nem intézkednek odafenn, hogy legalább a gazos kukorica kapálásáért kapjunk több munkaegységet. Tegyük fel, hogy a keVermesi Vörös Csillag Tsz vezetősége a munkaegység-hígítás elkerülése végett, vagy más okokból nem tesz különbséget a kevésbé és a nagyon gazos kukorica kapálása között. Arra, hogy különbséget tegyen, s egyikért kevesebb, a másikért több munkaegységet írjon jóvá, nem kötelezetheti senki sem „odafentről”. Ez e- gyedül a tsz tagságán, a közgyűlésen múlik. Megszavazhatnak akár öt munkaegységet is egy hold kukorica kapálásáért. De mit érnek vele? A munkaegységekre jutó jövedelem akkor is annyi lesz év végén, ha tagonként 300, s akkor is, ha tagonként ezer munkaegység lesz. Nem arra kell tehát törekedni, hogy egy munkafolyamatért minél több munkaegységet írjanak jóvá, hanem azon, hogy minden munkát idejében végezzenek el, mert így biztosíthatják azt, hogy mindenből magas terméseredményeket érjenek el, s nagy legyen a munkaegységekre elosztható jövedelem. Én már találkoztam olyan tsz- tagokkal, akik az iparból visszajöttek, s olyanokkal is, akik nevettek azon, hogy korábban nem értették a közös gazdálkodást és csak panaszkodtak. Kukk Imre MOZAIK ifjúsági találkozóról Falusi fiatalok és a taxi Az autóbusz húszpercenként indult Gyopárosra Orosházáról. A megállónál már korán reggel vagy százan álltak, köztük jó néhány 16- 18 éves fiatalember. Pár lépéssel arrébb, éppen befutott egy taxi. — Gyerünk taxival — szólt egy modern frizurás. A többiek, mint akiknek valami jó mulatság ígérkezik, felvillanyozva kaptak rajta. — Menjünk, menjünk — hangzott a helyeslés. Elindultak vagy tizenöten a taxi felé. Elegánsak, jól öltözöttek. Senki sem hinné róluk, hogy nem valamilyen nagyvárosból jöttek, hanem Csorvásról, a közeli faluból. — Gyopárosra — A csatakiáltás szólt magabiztosan a vezetőnek egy sötétruhás, és utána öten- hatan is igyekeztek a kocsiba. Akik pedig lemaradtak, az érdekesnek ígérkező utazás várakozásának izgalmában néztek a tovasuhanó kocsi után. Jött már a busz is, de ők csak vártak. Minek menjenek busszal, ha taxival mehetnek? Tehetik. Úttörők várakoztak az indulásra. Övéké volt az elsőbbség a felvonuláson. Talán azért is voltak olyan vidámak. Egyik dal a másikat követte. Daloltak, nótáztak és vidáman lengették a színes léggömböket. Aztán egyszer csak valahonnan a csoport közepéről vezényszó repült. Egy, kettő... há ... rom! Rajta! És száz torokból egyszerre dörrent a csatakiáltás: Dirr bele, durr bele, rá bele, [bele, bele, Hajrá, hajrá, hajrá Békés me[gye. Újból és újból végighullámzott a tömegen, a játszi szél felkapta, odacsapta a házak falaihoz, azok meg visszaverték. Hallatára felderültek az arcok és csengő kacagás követte a harcias biztatást. A nap szenzációja a külföldi vendégek látogatása volt. Ahol meglátták őket a fiatalok, azonnal körülvették őket. A legnépszerűbb a kameruni vendég volt. Daliás termetével, mosolygós arcával, no meg bőrének színével Autogram különösen kitűnt. Ahol megjelent, fiatalok serege vette körül. Fogták a kezét, ruháját, kézzel-lábbal magyaráztak. A legügyesebbek azok voltak, akik kis füzeteikkel, levelezőlapokkal vagy csak egyszerű tiszta papírral rohamozták meg, kezébe nyomva a ceruzát, tollat, írja le a nevét, írjon emlékbe néhány sort. Talán maga sem tudta volna megmondani, hányszor irta le a- nevét, hány diáknak, fiatalnak adott autogramot. Tűzvédelmi bizottságot alakítottak F üzesgyarmaton A községi tanács vezetői, termelőszövetkezeti elnökök, a községi tűzoltóparancsnok, a Hazafias Népfront elnöke, a gépállomás igazgatója és egyéb szervek vezetői a napokban megbeszélést tartottak. Az értekezleten a tanácselnök ismertette a nyári tűzvédelmi feladatokat. Az értekezleten a különböző szervekből megalakult a nyári tűzvédelmi bizottság. A bizottsági tagok máris megkezdték munkájukat. A Győzelem Tsz-ben már megszervezték a figyelő-szolgálatot, melynek vezetője egy képzett tűzoltó lett. BORBfRÓ LAJOS Szarmatakori sírokat tártak fel Kuoágotáo és Meifeyesbodzásoo Homokot bányásztak nemrég Kunágotán, a Petőfi Termelőszövetkezet területén és ember: csontvázakat, színes nyakláncokat és bronz ruhacsatokat találtak as ott dolgozó munkások. Ugyancsal emberi csontokat találtak istállóalapozás közben Medgyesbodzá- son, a Dózsa Termelőszövetkezei tagjai. Mindkét helyről értesítették a békéscsabai múzeum dolgozóit, akik megvizsgálták a leleteket és megállapították, hog> mindkét helyen szarmatakor sírokat tártak fel. Az értékes anyag a békéscsabai múzeumba került.
