Békés Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-14 / 139. szám

I960. jánitK M., kedd népújsAa 3 13 kévekötő-aratógépet ad a tsz-eknek a Mezőhegyesi Állami Gazdaság A Mezőhegyesi Állami Gazdaság vezetői és dolgozói szaktaná­csokkal, a legjobban bevált új módszerek átadásával sokat segí­tenek a közelükben gazdálkodó termelőszövetkezeteknek. A közös állatállomány kialakításához — különösen az új termelőszövetke­zetek — sok értékes tenyész üszőt, süldőt és fajbaromfit is kapnak Mezőhegyestől. A jó hírű gazdaság a kenyérgabona beta­karításban is segít: 13 kévekötő aratógépet ad át a termelőszövet­kezeteknek. A gazdaság gépjavító műhelyében megkezdték az átadásra vá­ró aratógépek gondos kijavítását. A gazdaság tartalékponyvát, pót- alkatrészt és 20 mázsa zsineget is ad a gépekkel, hogy a nagy munkák idején fennakadás nélkül dolgozhassanak a termelőszövet­kezetek földjén. Öntöznek a termelőszövetkezetek Megyénk termelőszövetkezetei közül az elmúlt év végéig 39 vá­sárolt és épített be hordozható vagy alagcsöves öntözőberende­zést. Az öntözőberendezéssel ren­delkező termelőszövetkezetek szá­ma ebben az évben 50-re növek­szik. A békéscsabai Május 1 Tsz kuko­A legjobbak Az idei tavaszon megyénk me­zőgazdasági üzemeiben 45 brigád tűzte maga elé a megtisztelő szo­cialista brigád cím elnyerését. Mivel a brigádok versengé­sére semmiféle központi utasítás nincs — azokon a példákon túl, amelyet a Szovjetunió kommu­nista brigádjairól tudunk —, szü­letett meg a határozat a legjobb szocialista brigádvezetők orszá­gos tanácskozásának összehívásá­ra. Erre a megbeszélésre ma, jú­nius 14-én kerül sor Budapesten, Nagy lendülettel dolgosnak a népfrontbisottságok ricát és vörösherét is öntözött már az idén a szórófejes berendezés­sel. A gyulai Vörös Csillag Tsz cukorrépa és silókukorica, a me- zőberényi Dózsa Tsz pedig lucer­naöntözésre használta eddig a zöldségkertészeten kívül a ren­delkezésre álló öntözőberende­zést. tanácskozása a MEDOSZ országos központjá­ban, ahol Varga János elvtárs A szocialista brigádok a mezőgaz­daságban, az eddigi munkamód­szerekről, eredményekről és fel­adatokról tart vitaindító előadást. Megyénk mezőgazdaságának 45 versenyző brigádját 11-en képvi­selik. Közöttük Vidovenyecz György (Békéscsaba, ÁMG), Páli Sándor (Orosháza, ÁMG), Pribék János (Vízgépészeti Vállalat Gyu­la), Arató Mária (Gyulai ÁG), Lancsa Istvánná (Szöllősi ÁG) és Erdélyi Pál (Mezőhegyesi ÁG). Két nap francia kommunistákkal A Hazafias Népfront kongresz- szusa óta eltel idő legör- vendetesebb tapasztalata, hogy a bizottságok jelenleg is a kong­resszus előtti hetek nagy lendü­letével dolgoznak. Az eredmény értékét növeli, hogy a mérce, az összehasonlítási alap magas, mert a népfront-mozgalom, a május 27- ét megelőző időszakban több mint félmillió embert vont be belpoli­tikai életünk jelentős eseményé­nek előkészítésében. Néhány helyről egyébként arról számol­nak be, hogy túlszárnyalják az akkori eredményeket. A Népfront Országos Tanácsa még ebben a hónapban összehív­ja Budapestre a megyei népfront­bizottságok elnökeinek és titká­rainak értekezletót. Ismertetik és megvitatják a társadalmi testüle­tek újjáválasztásának tapasztala­tait. Részleteiben is meghatároz­zák a kongresszus utáni hónapok legfontosabb tennivalóit. A 10 éves jubileumi ünnepség­re készülő szarvasi Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet bikazugi kísérleti gazdaságában, a Holt-Körös partján levő szikes talajon — öntözéses módszerrel — évről évre magasabb termésátla­gokat érnek el. Cukorrépából és silókukoricából pl. 300 mázsán felüli termésátlagról adhatunk számot, szemeskukoricából 41— 42, lucernából pedig 180—190 má­zsáról. A kutató intézet tudományos munkatársai nemcsak a saját gaz­daságukban törekszenek magas termésátlagok elérésére, hanem jól bevált módszerek átadásával, helyszíni szaktanácsokkal sokat segítenek a Körös- és Tiszavidék A népfront-bizottságok az egész országban július 15-ig elkészítik új munkaterveiket, s a következő hetekben hozzákezdenek augusz­tus 20-a megünneplésének előké­szítéséhez. (MTI) A füzesgyarmati Vörös Csillag, Aranykalász és Győzelem Tsz ki­magasló terméseredményeivel, a tagság magas jövedelmével bámu­latba ejtette az utóbbi években a Sárrét legöregebb lakóit is. Az erősen szikes, gyengén termő tala­termelőszövetkezeteinek és állami gazdaságainak is. Télen hónapo­kig tartó elméleti oktatáson ismer­tetik az öntözés különböző mód­szereit, nyáron tapasztalatcseré­ket rendeznek a gazdaság határá­ban. A nyáron az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek öntöző- mesterei gyakorlatban ismerked­nek az öntözés módszereivel. Hét­főn 40 termelőszövetkezeti öntö­zőmunkás érkezett Szarvasra. A szövetkezetiek részt vesznek gya­korlatban is az öntöző munkában, hogy odahaza jobban hasznosít­hassák a tanultakat. Júliusban pedig az állami gazdaságokból fogadnak ugyancsak 40 öntöző- munkást. FRANCIAORSZÁGBAN a bur­zsoá propagandisták nagyon so­kat magyarázzák a mi „csajka”- rendszerünket. El is mondták a francia elvtársak, hogy mennyire képtelen dolgokat hordanak ösz- sze a kapitalizmus szószátyárjai: hogy nálunk egy kondérja van egy-egv csoportnak; hogy odahaza nem főzhet senki, mert az kiesik az „állami ellenőrzésből”, meg mi­egymást. Ezeket az ostobaságokat nagyon kevesen hiszik már el odaát. Akik meg nálunk járnak, azoknak iga­zán beszélhetnek. Aki egyszer megkóstolta a „magyar csajkát”, az visszavágyik hozzánk. Kondoroson a Dolgozók Terme­lőszövetkezetben ebéd közben mondta az egyik francia elvtárs: — Nem értjük, hogy önöknél állandóan csak enni kell. A fran­cia urak azt mondják, hogy a ma­gyar nép nyomorog Hát én kívá­nom mindenkinek, hogy így nyo­morogjon... Ha ezt csajkarendszer­nek nevezik, akkor mindenütt be kell vezetni a csajkarendszert... Én azt hiszem, senki nem éhezne ezen a földön. Látták ezek az elvtársak három termelőszövetkezeti tag lakását is. Nem a legfényesebbeket, mert a jón búzából 15—16, cukorrépából 200, kenderből 45—50, rizsből 18— 20 mázsa átlagtermést takarítot­tak be. A szövetkezetlek vélemé­nye szerint a jó termés titka: 10 ezer holdon talajjavítással tették termővé a földet, egy évtizede rendszeresen géppel, mélyen mű­velik a nagytáblákat, sok pillan­góst termesztenek és a növény- ápolásban megyeszer te élenjárnak, A termelőszövetkezeti község határában ma is gondos munká­ról győződhet meg a látogató: 15— 16 mázsás átlagtermést ígérő bú­zatáblákat 70 centi magas, két- szer-háromszor megkapált kukori­cát, vállig érő, egyenletesen fejlett kendert, a földet beborító cukor­répát és egyéb növényt látni. A három szövetkezet legelőin csak­nem kilencezer juh, több falka sertés és szarvasmarha legelész. A majorokban hatalmas lucemakaz- lak illatoznak, amiből 400 vagon­nal tárolnak a közös jószágállo­mány számára. A szorgalmas munkájáról is­mert tagság havonta csaknem ne­gyedmillió forint előleget kap a három szövetkezettől, év végére pedig 40 forinton felüli értékre számíthatnak munkaegységenkinit. Kondoroson kondorosi elvtársak igazán nem akarták félrevezetni vendégeiket. — Ezek nem kaszárnyák, mint ahogy nálunk ezt mondják. Na­gyon kedves, tiszta és gazdag csa­ládi otthonok — mondta Biran elvtárs, egyik tsz-tag lakásán. ÉRDEKES DOLOG TÖRTÉNT egy másik lakásban. Éppen beszél­gettünk a magyar családok hely­zetéről, életéről, gazdagságáról, amikor a családfő hirtelen feállt, a szekrényekhez lépett és kinyi­totta: — Tessék — nézett a francia elvtársakra, s mutatott a szek­rénybe —, van ruhánk is bőven, mert nemcsak a bútor teszi az em­bert... Az egyik ott lévő elvtárs nevet­ve rá vágta: — S még csak nem is kölcsön­kérte, mint ahogy azt írják a bur- zsoé lapok. Nevettek és egyetértőén biccen­tettek a vendégek. De ■ kissé előmentem. Mikor megérkeztünk Kondorosra, öt­hat úttörő virágcsokrokkal fogad­ta a vendégeket. Pillér Zsuzsa mondta az „üdvözlő beszédet”. — Legyen boldog a francia gye­rekek élete is, mint a miénk... Meghatódva hallgatták a fran­A bő termésből sok jut a tag­ságnak, de sok a népgazdaságnak is: Füzesgyarmat termelőszövet­kezeti község, amelynek a határa 10 évvel ezelőtt alig teremte meg a lakosság szükségletét, ebben az évben 30 millió forint értékű húst, zsírt, tejterméket, gabonát és ipari növényt ad az államnak. Kenyérgabona szabadfelvásárlás­ra például 120 vagonnal szerződ­tek (a szeghalmi járás összesen ad 190 vagonnal) iucemamagot egyedül a Vörös Csillag tíz vagon­nal ad a MEZÖMAG-nak. A Sár­rét egyik legnagyobb termelőszö­vetkezeti községe hazánk je­lentős élelmiszer-termelő telepévé fejlődött Régebbi típusú villamos csigasorok­hoz (futómacskák) 0,5. 1, 2, 3, 5 tonnás teherbírással pótalkatrészek félkész és kész állapotban, valamint nyers Öntvények nagy mennyiség­ben, raktárról, azonnal kaphatók. Szállítóberendezések Gyára Budapest ni., Szentendrei üt 217. TeJefon: 162—605 211-«* mellék. 9767 ciá elvtársak a kislányt és köny- nyeikkel küszködtek. Amikor az­tán bent a kultúrteremben Cla­vaud elvtárs válaszolt a kis­lánynak, már nem tudta minden­ki elfojtani a könnyét. — A mi gyermekeink? Nem úgy élnek, mint a magyar gyerekek. Mi látjuk, mit ad az önök társa­dalma az apróságoknak: gyönyö­rű életet! Nálunk a gyerekek nem ismerik jövőjüket, csak egyet tudnak: hogy fiatal korukban dol­gozni kell. Dolgozni és nem tanul­ni... Mondom, mindenki nem tudta már elfojtani könnyét. Rossier Armand, a küldöttség idős tagjá­nak talán éppen az ő gyerekkora, vagy gyermeked jutottak eszébe. Sírt. A szemét törölgette több tsz- tag is. A francia gyerekek sorsa hasított szívükbe. AZTÁN MEGNÉZTÉK, naigyon figyelmesen, a termelőszövetkeze­tek állatállományát és növényter­mesztését. Az egyik üzemegység­ben egy rendőr beszélgetett a tsz- tagokkal. Nem tudom, ki volt az a rendőr, lehetséges, hogy azelőtt itt dolgozott a tsz-ben. Clavaud elvtárs észrevette, s mosolyogva keresett engem. Mikor meglátott, nevetve mutatott a rendőr elvtárs felé: A kondorosi Dolgozók Tsz elnöke és Clavaud elvtárs, — Ha most lenne itt nyugati új­ságíró — mondta —, rögtön le­fényképezné, s azzal a szöveggel közölné a képet, hogy Magyaror­szágon rendőri felügyelet alatt dolgoznak termelőszövetkezeti ta­gok. Elég durva választ adtam hirte­len a nyugati újságírókat illetően. Aztán a tsz-tagok elmondták a vendégeknek, hogy a rendőr elv­társak szabad idejükben, vagy szabadságuk alatt, ha szükség van rá, még segíteni is eljönnek. Nagyon tetszett a tsz-gazdaság a francia elvtársaknak. A tiszta istállók, a jól táplált állatállo­mány és a mindinkább meghono­sodó tudományos gazdálkodás szinte meglepte a vendégeket. Tudták ők azelőtt is, hogy a szo­cialista országokban rendben mennek a dolgok, de azt hiszem, az amit itt láttak, felülmúlta vá­rakozásukat. NEM SOK IDEJÜK volt a ven­dégeknek Kondoroson. Innen még Szarvasra mentünk az öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet­be. Mielőtt elköszöntek, a terme­lőszövetkezeti lányok képeslapok­kal és meleg öleléssel adtak kife­jezést tiszteletüknek és szerete- tüknek. majd egyik tsz-tag egy népművészeti ostort nyújtott át a küldöttség vezetőjének jelkép­ként: — Azért adjuk ezt az ostort francia elvtársainknak, hogy még több erejük legyen a kizsákmá­nyolás ostorozására... Varga Tibor Következik: Szarvason. A szarvasi ÖRKI öntözéses módszereit tanulmányozzák a Körös-vidék nagyüzemi gazdaságainak dolgozni Vállig érő kender, 70 centis kukorica a fiizesgvarmati határban — 30 millió forint értékű árut ad az államnak a termelőszövetkezeti község —

Next

/
Thumbnails
Contents