Békés Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-02 / 129. szám
o BÉKÉS MEGYEI * Ära: 50 tmét * Világ proletárjai, egyesüljelek 1DM. JÜNfUS CSÜTÖRTÖK AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA V. ÉVFOLYAM, 1Z9. SZÁM Hasznosítsuk a tartalékokat Három év alatt több mint háromszorosára nőtt a község,fejlesztési alap — Az idén 140 millió forint értékű társadalmi munkát vállalt az ország népe Bz év első negyede megyénk gazdasági életének valamennyi területén jelentős fejlődést hozott. A mezőgazdaság szocialista átszervezésében nagy lépéssel haladtunk előbbre, s a földterület döntő többségén szocialista gazdálkodás van. Az iparban hasonlóak az eredmények. A szocialista ipar 4,9 százalékkal túlteljesítette a tervet, s 1959 hasonló időszakához képest 35 százalékkal többet termelt. Elmélkedett a. termelékenység, nőtt a munkások reálbére. Az eredmények elsősorban a munkások lelkesedésének, aktivitásának, felszabadulásunk 15. évfordulójának tiszteletére kezdeményezett szocialista munkaversenynek tudhatok be. A tervet mint a feladatok ösz- szességét, teljesítette megyénk ipara. De részleteit vdzsgálgatva, nem mindenben sikerült a kitűzött célt elérni. Addig, míg a textiliparban és a húsiparban az átlagosnál nagyobb ütemű volt az előrehaladás, a bútoriparban és az építőiparban nem sikerült a tervet teljesíteni. Lemaradás tapasztalható a cementáru iparban is, ahol nemcsak hogy a tervet nem teljesítették, de még a tavalyi termelési értéket sem érték el. A múlt esztendőben a vállalatok, gyárak többsége elérte az 1960-ra tervezett főbb mutatókat, de egy igen fontos területen, a termelékenység növekedésében, még az idén is baj van. Tavaly egy-két vállalattól eltekintve, a termelési érték elsősorban a túlóráztatások árán, nempedig a termelékenység fokozásával növekedett. Az idei első negyedévben, s úgy is mondhatnánk, az első négy hónapban, már mutatkozik javulás, de még mindig nem kielégítő. A több mint 130 millió forint értékű többlettermelés (1959-hez viszonyítva) 54 százaléka túlóráztatásokból, a munkáslétszám növekedéséből adódik. A termelékenység növelésében tehát nem értük el a kívánt szintet. Több vállalatnál, mint a Békéscsabai Tégagyárnál is az első negyedévben nem mindig a legfontosabb feladatokra irányították a figyelmet. így történhetett meg az, hogy az év első hónapjában a mennyiségi tervet ugyan teljesítették, de csökkent a minőség és nőtt a selejt százaléka. A Békéscsabai Téglagyárban elősorban a minőség javítása, a baromfifeldolgozó vállalatainknál pedig,az export tervek teljesítése fontos. Másutt, mint az építőiparban az anyagtakarékosságra és a munkások egészségének fokozottabb védelmére irányuló intézkedések lennének igen hasznosak. De fontos feladat a jövőben az is, hogy megyénk valamennyi ipari válla-! latánál alaposan megvizsgálják a tennivalókat és pontosan mégha-1 tározzák a következő napok, hetek, hónapok feladatait, és ha meg is jelölik a cél megvalósításának módját, minden bizonnyal megszűnnek az első negyedévben mutatkozó hibák. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy ki javíthatatlan bajok vannak, de azt viszont félreérthetetlenül bizonyítják, hogy a múlt évben a kongresszus tiszteletére kialakult nagyarányú versenylendületet és annak tapasztalatait nem mindenütt sikerült hasznosítani. Azt a hatalmas mozgósító erőt, mely a mu-nkaver- senyben rejlik, nem minden vállalatnál használták fed, nem aknázták ki azokat a lehetőségeket, melyet e mozgalom magában rejt. Nem megfelelő még ma sem a verseny nyilvánossága. Nemcsak azért, mert az eredmények rendszeres értékelése és tudatosítása gyenge, hanem azért is, mert az élenjárók népszerűsítése és a tapasztalatok elterjesztése nem kielégítő. A tavalyi esztendő pedig félreérthetetlenül bebizonyította, hogy mit jelent az, ha a versenyt kellőképp használják fel a feladatok megoldására, ha célok elérésére való mozgósítással szítják a munkások lelkesedését, lendületét. A munkaversenyről szólva szükséges megemlíteni a szocialista munkabrigádokat is. A lendület itt is alább hagyott. Nem a brigádok számszerű növeléséről van szó, hanem munkájuk tartalmi részéről. Helyt-helyt hiányzik munkájukból a kezdeti lelkesedés, s az új brigádok versenyvállalásaiból egyre sűrűbben hiányoznak azok a nemes vonások, melyek az elmúlt évben éppen a tartalmi változást jelentették. Hasznos lenne, ha a vezetők többet törődnének ezzel, hogy valóban úgy dolgozzanak s éljenek, versenyvállalásaikban azok a pontok szerepeljenek, amelyek nyomán egyre jobban megfelelnek a szocialista embertípus követelményeinek. Ennek segítésére nem lenne rossz módszer az sem, ha a szocialista munkabrigádok vezetőit közös tanácskozásra hívnák össze, ahol kicserélnék hasznos tapasztalataikat és újból a kezdeti lelkesedéssel fognának munkához. A hátralévő több mint hat hónapban erre fokozottabban lesz szükség. Fokozottabban azért, hogy a legfőbb tartalékot, mely a munkásokban, azok ügybuzgó- ságában, leleményességében, a szocialista munkaversenyben rejlik, hasznosíthassuk, s a tervek teljesítésével, a termelékenység kellő arányú fokozásával biztos alapot teremtsünk a második ötéves tervünk megkezdéséhez. Majnár József A Minisztertanács meghallgatta és jóváhagyta a jelentést: hogyan gazdálkodnak a tanácsok a községfejlesztési alappal. Az eredményekről és a tervekről a kormány tanácsi szervek osztályán tájékoztatták a Magyar Távirati Iroda tudósítóját: — Hazánkban évről-évre számottevőbb a községfejlesztés) alap, az az összeg, amelyet nagy részében a közösség ad össze a városok és falvak gyarapításárai s amely mind jobban kiegészíti a népgazdaság gondoskodását. Ennek a hozzájárulásnak nagy jelentőségét az is bizonyítja, hogy az alap megteremtése, 1955 óta tanácsaink több, mini két és fél milliárd forint értékű beruházást és felújítást végeztek el belőle. A jelentésekből kitűnik, hogy 1958- ban csaknem 600 millió, 1959- ben pedig majdnem egy- milliárd kétszázmillió forini volt az alapból végzett munkák értéke. A lakosság is ebben az időszakban kapcsolódott be intenzíven a városok, falvak fejlesztésébe. A társadalmi munkák értéke 1958-ban megközelíA Csaba Szálló előtt vasárnap | 10 órakor ünnepélyesen megnyitották az 1960-as év ünnepi könyvhetét. Sajnos, az idő nem kedvezett a könyvvásárhoz, de így is sokan „böngésztek” a könyvek között. Most Poroszlai Sándor elvtárshoz, a könyvesbolt vezetőjéhez fordultunk, hogy válaszoljon néhány kérdésünkre. —i Milyen eredményeket hozott az elmúlt néhány nap? Még nem lehet teljes pontossággal megállapítani, hogy a könyvbizományosoknál hogy keltek a könyvek. A könyvsátor az esős idő ellenére is első nap tízezer forintot forgalmazotti — Milyen könyveknek volt legnagyobb sikere? — Az ez évi könyvhétnek a , fő slágere Solohov; A hazáért har- I tette a százmillió forintot, 1959- ben pedig túlszárnyalta a 115 millió forintot. Említést érdemel, hogy tavaly az ország népe 26 százalékkal többet teljesített mint amennyi társadalmi munkát az év elején vállalt. Az idén 140 millió forint értékű társadalmi munkát vállalt az ország népe. — Az idén arról számolha— Több mini 350 000 Santiago de Chile (MTI) Pablo Perez Zanartu közmunkaügyi miniszter AP-jelentés szerint kedden közölte, hogy a múlt heti földrengések következtében a dél-chilei partvidék mintegy 200 mérföldes szakasza egy métert süllyedt. A valdiviai tartomány partvidéke helyenként három métert is lesüllyedt. Két hét folyamán ezt a vidéket több mint coltak című kötete. Utána Thomas Mann: Varázshegy című kötete, továbbá Jókai és Petőfi. — Milyen érdekes kiadvány jelent meg a könyvnap tiszteletére? — „Korunk csodája” címmel egy érdekes kiállítású könyv, ami I nagy példányszámban kelt el máris. — Néhány eredményt tudna mondani a bizományosok forgalmáról? — Igen, így például az Irodaházban az első három nap alatt 2000 forint, a DÁV-nál 1600, a Ruhagyárnál 1300, a KISZ-nél 700 forint volt a forgalom; s— A könyvesboltban? — Nálunk naponta 6—7 ezer forintot forgalmazunk, de remélhető, hogy most. a fizetésekkor ez az összeg meghaladja majd a napi 10 ezer forintot is. tunk még be, hogy tovább növekedett a tanácsok és a lakosság alkotó, kezdeményező kedve. A tervek szerint a községfejlesztési alap bevételei ebben az évben csaknem eléri a kétmilliárd forintot. A községfejlesztési alap nagy részét ebben az évben kommunális és kulturális célokra fordítják. (MTI) ház pusztult el Ghilében száz nagyobb erejű földrengés sújtotta. Az AFP helyszíni tudósítója szinte megmagyarázhatatlannak tartja, hogy a példátlan elemi csapásoknak a legújabb hivatalos adatok szerint csak háromezer halálos áldozata legyen, s rámutat arra, hogy egyes források tízezerre becsülik a halottak számát. Az ezernyi partmenti szigetecskék veszteséglistáj át még nem állíthatták össze, mert sok szigetet teljesen elnyelt az óceán. A hatalmas szökőárak idején pedig sok halász a nyílt tengeren vesztette életét. Quellon szigetén a halkonzervgyár kétszáz dolgozója vált a földrengés halálos áldozatává. Mindaz a segély, amit a chilei kormány és a külföld a károsultaknak nyújt: elenyésző. A károsultak mindenüket elvesztették: házukat, ingóságukat, ruházatukat s ráadásul még munkahelyüket és megélhetési lehetőségeiket is. Nyomorúságos helyzetük leírhatatlan — jelenti a francia hír- ügynökség. A családosok ezrei lombos fák alatt keresnek menedéket a szűnni nem akaró eső ellen és az éhségtől elcsigázva várják a segítséget. Hivatalos adatok szerint összesen 350 460 ház pusztult el, ebből Concepcion tarto- mánybaii csaknem 75 000. Jól halad a termelőszövetkezetek villamosítása A terv szerint az idén 511 termelőszövetkezetet villamosítanak. A munka jól halad, a Nehézipari Minisztérium Villamosenergiaipari Igazgatóságának áramszolgáltató vállalatai állami erőből április végéig már 111 termelőszövetkezethez építették ki a 220 kilovoltos nagyfeszültségű vezetéket a megfelelő transzformátor-állomásokkal e- gyütt. További 80—90 termelő- szövetkezet vezetékének és transzformátor-állomásának é- pítésén most dolgoznak. Ezek a számok megfelelnek a programban meghatározott ütemnek. (MTI) Ezeregyszáz szakember került az idén a termelőszövetkezetekbe A termelőszövetkezetek állami támogatásáról szóló kormány- határozat értelmében a közös gazdaságok az idén további ezernél több olyan szakembert alkat mazhatnak, akiknek fizetéséhez az állam is hozzájárul. A határoz at alapján a Földművelésügyi Minisztériumban és a megyei tanácsoknál eddig 1300 szakember jelentkezését fogadták el, s közülük ezeregyszázan már el is foglalták új munkahelyüket. A szakemberek legnagyobb része agronómusi munkakörben dolgozik. Háromszázat elnökké választott a tagság, a többiek pedig könyvelőként működnek. (MTI) Egyperces interjú Az ünnepi könyvhét néhány napi eredményéről A dél-chilei partvidék helyenként 3 métert süllyedt
