Békés Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-09 / 135. szám
4 NÉPÚJSÁG I960, június 9., csütörtök VUs-za a Udij-cs Tízoldalas levél fekszik előttünk, soraiból feltárul egy ember, Köteles István hatéves kálváriája. Ahogy átfutunk mondatain, egy már-már elrontott élet göröngyös útja elevenedik meg előttünk, s mintha csak szimbóluma le^ne a hasonló sorsúak előtt: az út végén — mint valami színpadi mű bonyolult konfliktusai után jön a megoldás — a párt segítségével feloldódik hat év feszültsége és Köteles István újra megtalálja helyét a társadalomban... Egyszerű, nincstelen szülők gyermeke vagyok — kezdi a sarkad! járási pártbizottságnak írt terjedelmes levelét Köteles István. — Cselédsorsban nőttem fel. Elemi iskolai tanulmányaim elvégzése után a sarkadi polgári iskolába iratkoztam be, s az összesítő értesítőben nevem után ez állt: különösen kitűnt. Tizenkét kilométer távolságról, Dobozról jártam Sarkadra iskolába esőben, hóban, hőségben és testet re- megtető hidegben. Kerékpárral tettem meg mindennap az utat. Sokszor tört fel zokogás a keblemből. De iskoláimat elvégeztem, mert tudtam, hogy testi hibámnál fogva huzamos fizikai munkára képtelen vagyok...*» Köteles István alacsony, hibás testalkatú ember. Már nem fiatal, haja erősen őszül. Ahogyan kissé meggörnyedve előttünk ül, csak magas, domború homloka, s értelmes, okos szemei beszélnek némán azokról az évekről, amelyekre utalva kezdte levelét. Azok, akiknek valami testi fogyatékosságuk van, rendszerint félszeg, bátortalan emberek, s állandóan úgy érzik; minden fontosabb helyen mellőzik őket, ha mégoly tehetségesek is. Köteles István szintén küszködött ezzel az érzéssel egészen 1945-ig. Állandó irodai munkára sehol sem akarták alkalmazni. így azután alkalmi gépírásokat végzett (gyors- és gépírótanfolyamra is járt, mert titkos vágya az volt, hogy parlamenti gyorsíró legyen). Kisegítést vállalt a községnél, írnokoskodott rövi- debb-hosszabb ideig, hol itt, hol ott. A felszabadulás óta változott meg az ő élete is. Mint egész emberre néztek rá 45 után, s hamarosan kinevezték községében adóügyi jegyzőnek. Ettől kezdve egyik közigazgatási iskolát a másik után végezte kitűnő eredménnyel. Tagja lett a pártnak, s szinte erején felül vette ki részét a pártmunkából is. Volt kisgyű- lési, nagygyűlési előadó, szemináriumvezető. A hathónapos köz- igazgatási iskola elvégzése után megbízták a szeghalmi adóhivatal ügyeinek vezetésével. Az éveken át megfeszített munka a gyenge szervezetű embert annyira megviselte, hogy orvosi javaslatra olyan helyre kellett helyezni, ahol pihenésre is jutott idő. így került Körösnagyharsányba, ahol a pénzügyi csoport vezetője lett. Vidám kirándulás A gyulai erdő ritkán lát olyain fiatal vendégeiket, mint amMyemetk a békéscsabai óvodások voltak; A Luther Néhány hónapi nyugodt munka, s a hipenés megerősítette ugyan Köteles Istvánt, de arra késztette felsőbb szerveit, a járási tanácsot, hogy képességeinek megfelelően, magasabb tisztségre javasolják. A járási elvtársaik nem számoltak azzal, hogy Köteles István esetleg fizikailag sem fogja hosszú ideig bírni a nagyobb hatáskörű, s meg- erőltetőbb munkakört. De bírta. Sőt, nagyon megszerették már az első időben a harsá- nyiak, s ahová csak betért, borral kínálgatták. Megszerette a bort. Egyre sűrűbben eljárt az italboltba is. Nem tartotta különösebb szabálysértésnek, hiszen másoktól is látta, ha néha-néha munkaidőn belül is beugrik egy féldecire, vagy egy pohár borra a kocsmába. Lassacskán aztán odáig fajult a dolog, hogy ha Kötelest kereste valaki a tanácson, átmentek érte az italboltba, mert ott biztosan megtalálták. „V. b. titkári kinevezésem után kb. két évre értesültem arról — írja a továbbiakban —, hogy az iktatóban lezárt borítékban beadtak egy levelet azzal a megjegyzéssel, hogy ez ellenem megy a járáshoz.” Ennek a levélnek azonban voltak előzményei is. Nem egyszer beszéltek Kötelessel a feljebbvalói, hogy hagyja abba a „mértéktelen” italfogyasztást, mert a2 nem vezet jóra. „Én sem iszom többet, mint más” — válaszolta Köteles. Igen, csakhogy neki a kevesebb is hamar megártott, s nem egyszer látták tántorogva hazamenni. A bor elvette a felelősségérzetét, hiába ugyanannyi pohárral ivott, mint a v. b.-elnök — neki ez is sok volt. Többszöri figyelmeztetés után aAán „gyökeres” intézkedést tett a tanács: elbocsátották Köteles Istvánt, ^felmondott” neki a v. b.-elnök... Ez törvénytelen eljárás volt, mert választott szervből „felmondással” elbocsátani valakit — alkotmányellenes cselekedet. Érezték ezt a járási tanácson is, ezért nem tették utcára Kötelest, hanem hogy ne maradjon kenyér nélkül, Okányba helyezték a pénzügyi csoporthoz. A jogtalan eljárás végképpen elkeserítette az amúgy is érzékeny embert, s még inkább elkezdett inni. Ez azonban csak arról győzte meg a járási tanács osztályvezetőit, hogy „helyesen cselekedtek”, amikor elbocsátották. A sok ital- fogyasztás miatt egyik községből a másikba vándorolt Köteles. De akár Okányban, Sarkadon, vagy a legutóbbi munkahelyér dányban is érdeklőditek mindenütt azt mondtákkozni községében, de elutasító volt a válasz. Felesége a helyi tsz- ben könyvelő lett. Az ő jövedelméből éltek, taníttatták mezőgazdasági szakiskolába járó gyermeküket. S bizony a növő fiúk nem egyszer kérdezte meg: „Apu te mér nem dolgozol? Mért nem vesznek fel valahová?” — s Köteles nem tudott egyenesen feleni. De ezek az őszinte kérdések vezették rá lassacskán mégis az egyenes feleletre. „Azt mondták, hogy többször iszom. Tény az, hogy a lesújtó eljárás és a velem szemben történő eljárás elkeserített és több esetben bizony elfeledkeztem magamról. Többet iszom a kelletnél. De az én körülményeimet és érzéseimet nem tudja senki, azt csak én érzem, én tudom...” — szól a továbbiakban az elkeseredett hangú levél. De vajon lehet-e „borba fojtani” az elkeseredést? Szabad-e az ital mámorító hatásába kerülve, kibújni akár a megpróbáltatások alól is? Nem, ezt nem szabad. Helytelen volt, mint ahogy az első rossz körülményeket is az egyre sűrűbb italozás váltotta ki Köteles Istvánnál. — Azt hittem — mondja Köteles —, csak ugyanazt teszem, mint sokan mások. Elfelejtkeztem arról, hogy nekem, aki v. b.-titkár voltam, még jobban kell vigyázni, nehogy leszólják ilyesmiért a tanácsot... Igen, úgy van az eivtárs, hogy az idő rohan, s nekünk is változnunk kell, másoknak kell lennünk, mint tegnap voltunk. Ezt nem láttam meg sokáig... Végül mégis csak megértette ezt ' Köteles István. A járási pártbizottság, levele alapján, tüzetesen kivizsgálta a helyzetét. Megállapították: Kiss elvtársék, hogy Köteles István elbocsátása jogtalan volt, annak ellenére, hogy az ellene felhozott vádak igaznak bizonyultak. Köteles azonban az elmúlt évek során megváltozott: teljesen leszokott az ital mértéktelen fogyasztásáról. Ezért a következő levelet küldték nekit „Kedves Köteles Elvtársi A helyt pártvezetőséggel megtárgyaltuk ügyedet, s arra az álláspontra jutottunk: támogatunk abban, hogy elhelyezést nyerj a községi tanács pénzügyi csoportjánál. Ez ügyben eljártunk a járási tanács illetékes osztályánál, ahol szintén egyetértettek elhelyezéseddel, azaz támogatják 1 elvételedet. Nagy vargabetű után, sok tanulsággal gazdagodva és hitében megerősödve, hogy nem feledkezik meg senkiről a párt, Köteles István most ugyanarra a posztra került tehát, ahol 1952-ben Körös, nagyharsányban elkezdte a munkát. Rajta múlik, hogy melyik úton halad tovább ezután... Varga Dezső 'Thai ifiqybeiÁmk, A holnap emberei A múltkoriban beszélgettem egy munkással. A munkaversenyről váltottunk szót. Helyeselte azt a verseny-nyilvánosságot, amely üzemükben van, mert így mindenki szinte naponta látja, teljesítették-e a szocialista brigád cím elnyerésének aznapi célkitűzéseit. Igen, az aznapit, ilyen „aprólékos” emberek ők, mert a tennivalókat a jó gazda gondosságával szinte napokra bontották. így nem éri őket meglepetés, hóvégi hajrá, negyedévi ráhúzás, folyamatosan tudják teljesíteni a derekas helytállást követelő vállalásukat. Módszerük jónak bizonyult. Amikor munkában láttam ö- ket, szorgalmasságuk, igyekezetük kitűnt a többiek közül. A percek tört részeinek megtakarításáért küzdöttek, 'mert náluk ez egyik igen fontos alapja a magasabb termelékenység elérésének. Amikor a percek tört részének kihasználásáról esik szó, az emberek általában arra gondolnak, hogy az egész brigád lót- fut, s a nagy hajrában azután fizikailag teljesen fáradtan hagyják él munkahelyeiket. Ebben az esetben azonban nem erről van szó. A munka újszerű szervezése, amellyel a brigád valamennyi tagja egyetértett, mert meghányták-vetették a dolgot — számukra lehetővé tette —, hogy olyan új módszer szerint dolgozzanak, mely nem fárasztja az embert. Óriási ösztönző erővel hat az emberre az, ha munkájában meglátja a szépet, a jót, a társadalmi célt: és képzelet elé sorakoztatja a gépek százait, amelyek két keze munkája nyomán születnek. Az emberek többsége kezdi felismerni a munka szépségét, hatását az egész társadalom fel- emelkedésére. Ez ösztönözi ösztönöz, s éppen ezért, mert minden embernek, aki nem ellensége önmaga boldogságának, meg kell látnia, hogy az út, amelyen járunk, az egész társadalmat é- rintő. S akik már rálépték az új gondolkodásmód, a szocialista emberré válás útjára, azokban már most bontakozik a jövendő, a nem is olyan sokára ránk köszöntő szocialista holnap. Ezek az emberek megértették, hogy a holnapért, a rájuk bízott munkahelyen túl is tenniük kell. Példamutatóan, s aszerint az é- letfelfogás szerint akarják a mát alakítani, amilyen holnapot várnak. Erre kötöttek egymással szerződést, Írták sorjában alá nevüket a vállalás hitelesítésére. Ezt abban a tudatban tették, hogy csakis a brigád kollektív munkájával állhatják meg az eddigieknél is jobban a helyüket, alakíthatják, formálhatják egymás gondolatvilágát, jellemét, válhatnak új típusú emberré. Ezért nevezik méltán otcet! a holnap emberéinek. Dupsi Károly A rádió és televízió műsora Péntek, I960, június WK Kossuth Rádió: 8*10 A cigánybáró; 8.55 Vidám percek. 9*10 Régi muzsikja; 9.35 Indulók és láncok; 9.50 Vajda János verseiből; 10.00 Hírek. 10.20 Népi muzsika. 20.59 Lottó-eredmények. ».00 Rádióegyeterru 12.00 Hírek; 28*20 Kömy- nyű zene déüidőben; 253.00 Gazdasaem- mel a nagyváráig mezőgazdaságáról; 13.25 A bűvös vadász. 13.50 Tánczenei 14.20 Milyen is a vipera? 14.40 Magyar szerzők kórusmüveá* WXtO Hírek; 16;T0 Szabó József zongorázik-, 15.90 Öj Helikon Társaság. 10; 15 Klasszikus francia operettek; 17.00 Hírek; £7.15 Száv küidd szívnek szívesen-; 17.55 Van új a nap állatát 18.20 Körös-menti dalos krónika; 28.45 Gyári sziréna? 29.00 Haydnt B-dfur vonósnégyes; 29:20 Megtisztelő feäada*; 19.35 Ken Griffin orgonái; Andy Nelson gitározok, a Módos énekegyüttes énekei; 19.54 Jóéjszaikáit, gyerekek! 20.00 Hírek; 20.30 Vizsga bukás néaküiR 22.20 Hírek. 22.45 Zenekari muzsika; 23.25 Könnyű zene ínmen-onman; 24.00 Hírek; Petőfi Rádió: frOO—Hírek; K:*5 Operetá-egyvefliegek. M.57 Raicsev: H. szimfónia. 15.45 Harminc perc köny- nyű zene. 26.15 A hét nemes. 26.30 A Komlós vonósnégyes hangversenye a stúdióban. 17.00 Népzene; 27.15 A tu- raiak híradója; £7.25 O perarészüetek. 18.00 A 79-es so-főr; 19.00 Hírek. 19.05 1000 szó ango-itö; 19.>15 Két Suppé-nyátónyj »?35 HjmdemiMw Ha® toórusda* Rainer Maria Rilke költeményeire} 19.45 Sporthíradós 20.00 Heti hsangoer» senykaiauz; 20.40 Falurádió^ 22.00 Hírek. 21.05 Be ethoven-ciklns, IV§ 22.0G-* 22*13 Látogatás aflkotömuihelyekbeass 22.45 Madarász Katalin, és a turkeveS népi együttes népdaloka® éneked SSgDO Hírek* Televízióé Adásszünet} Mozik műsora SZABADSÁG MOZI; Békéscsaba: Június 9—í2é Az eJcseaétt fémsösépj K5lbä65^\«456;8} BRIGÁD MOZI; Békéscsaba; Júitiíls 9—Me A küEj Kezdés toéifc: fél 6; fél 8; \feí fél 4; fléü 6; fél S. A Szabadság és a Brigád moziban minden kedden és pénteken délelőtt H—1-ig elővételi pénztár. BRIGÁD KERTMOZI; Békéscsabai Június 6—7f Őri muri; Aiz előadások kezdete minden este 9 óraikor — rossz idő esetén a fedett moziban —; a rendes előadások befejezése után; TERV MOZI; Békéscsaba: Június 9—4-2: Tenger törvénye; K; ifc: 6, 8; v,: 4; 6, 8; SZABADSÁG MOZI; Gyónna; Június 10—40: Mi ketten egyedül K, h;J 8, 4, 6, 8, BÉKE MOZI; Orosháza. Június 9—12: Két év után. K. h.; fél 6, fél 8; fa 4; fél 6, fél 8; PARTIZÁN MOZI, Orosháza. Jú- í nius Hl—12: Szoikés a szigetről. K. h.:
