Békés Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-04 / 131. szám

«*»• JÜNITJS 4., SZOMBAT AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA V. évfolyam, m. SZÁM

A leszerelés nem tűr halasztást, sürgősen kopogtat az ajtón

Hruscsov sajtóértekezlete a Kremlben

Moszkva (MTI) Pénteken, közép-európai időszámítás szerint 9.00 órakor nagy fontosságú sajtóértekezlet nyílt nieg a Kremlben. A sajtó- értekezletet Hruscsov szovjet miniszterelnök tartotta. Tájékoztatta a nemzetközi sajtót azokról az új javaslatokról, amelyeket a Szovjetunió az általános és teljes leszerelésre vonatkozóan előterjesztett. Ezekkel a javaslatokkal egyidejűleg Hruscsov szovjet miniszterelnök a világ valamennyi kormányfőjéhez üzenetet intézett.

A szovjet kormány új javaslatai már a leszerelés első szakaszában előirányozzák minden olyan eszköz tilalmát, amely nukleáris fegyverek szállítására alkalmas, továbbá az idegen területeken létesített katonai támaszpontok megszüntetését is. Ez már az átfogó leszferelési program megvalósításának kezdetén is megszüntetné azt a veszélyt, hogy atomháború törhet ki. A javaslat behatóan kidolgozza a leszerelés ellenőrzésére vonatkozó intézkedéseket. Előirányozza, hogy már a leszerelés első szakaszának megkezdése előtt az ENSZ keretében nemzetközi ellenőrző szervezetet létesítsenek.

A Kreml Szverdlov-termében tartott sajtóértkezleten a szovjet és a külföldi sajtóknak, távirati ügynökségeknek, rádióknak és televíziós társaságoknak több mint négyszáz képviselője jelenet meg, A szovjet miniszterelnök nyilatkozatot tett az értekezleten az „ál. talános és teljes leszerelési szerződés” alapvető határozatairól.- Kijelentette: a szovjet kormány azért dolgozta ki ezeket a javaslatokat, hogy a kormányfőik párizsi értekezlete elé terjesszék őket megtárgyalás végett.

„Nagyon komolyan készültünk a csúcsértekezletre, a legjobb szándékok töltöttek el bennünket, s nem mentünk üres útitáskával Párizsba — mondotta a szovjet kormányfő.

— A szovjet kormány arra számított, hogy a kormányfők értekezletén sikerül majd előmozdítani a legfontosabb és legsürgősebb kérdéseknek, köztük a jelen legfontosabb problémájának: az általános és teljes leszerelésnek a megoldását.”

„Sajnos, az Egyesült Államok kormányának provokációs cselekedetei meghiúsították a csúcsértekezletet, s Párizsban emiatt nem vitathattuk meg az általános és teljes leszerelés problémáját, valamint más fontos nemzetközi kérdéseket sem.

Az Egyesült Államok szenátusának külügyi bizottságában foganatosított vizsgálat ismételten és nyilvánvalóan igazolja, hogy az értekezlet megtorpedózását az Egyesült Államok kormánya — Herter, Nixon, Eisenhower tervezte és hajtotta végre” —

állapította meg Hruscsov.

Hruscsov kijelentette, hogy a leszerelés problémája nem tűr halasztást, és „sürgősen kopogtat az ajtót!” — Az atomkorszakban az interkontinentális rakéták és az elektronika korában tragikus következményekkei járhatna, ha tovább halogatnék e probléma megoldását

Hruscsov emlékeztetett arra a szovjet javaslatra, amelyet a Szovjetunió az általános és teljes leszerelésről, az ENSZ-közgyűlés legutóbbi ülésszakán terjesztett elő, s kiemelte: „A legutóbbi események nem csökkentették, hanem éppen növelték az általános és teljes leszerelésnek, továbbá a népeket veszélyeztető és felesleges fegyverkezési verseny megszüntetésének szükségességét”.

A szovjet kormány — folytatta Hruscsov — figyelmesen megvizsgálta egyes országoknak, közöttük Franciaországnak a leszerelési program gyakorlati megoldásával kapcsolatos meggondolásait.

A Szovjetunió — amely korábban és most is a teljes és általános leszerelés álláspontját képviseli — készen áll még az atom- és hidrogénfegyverek megtiltása előtt, a leszerelési programnak már első szakaszában megsemmisíteni mindazokat az eszközöket, amelyek e fegyverek célbajuttatását biztosítják.

Hruscsov kiemelte, a Szovjetunió olyan körülmények között terjeszti elő javaslatait, hogy jelenleg általánosan elismert fölényben van a legkorszerűbb és leghatékonyabb szállítóeszközök, így interkontinentális ballisztikus rakéták tekintetében is.

Mi azt javasoljuk — mondotta Hruscsov —, hogy az általános és teljes leszerelés programjának megvalósítását kezdjük — mégpedig nemzetközi ellenőrzés mellett — a katonai rakéták, a katonai repülőgépek, a víz fölött és a víz alatt használatos hadihajók továbbá az atomtölteteket használó tűzésrség és a tömegpusztító fegyverek célbaj uttatására szolgáló más eszközök betiltásával és megsemmisítésével, valamint az összes külföldi katonai támaszpontok felszámolásával. Az államok biztonságát, csak akkor lehet teljesen szavatolni, ha valameny- nyi ország fegyverzetéből kivétel nélkül kiiktatják az atom- és hidrogénfegyverek szállítására alkalmas eszközöket és megsemmisítik azokat.

A szovjet miniszterelnök ezután hangsúlyozta, hogy a legkülönbözőbb, nukleáris fegyverek szállítására alkalmas eszközök kiküszöbölése már az általános és teljes leszerelés első szakaszában „megbízható biztosítékul szolgálna a váratlan támadás ellen”. Ismeretes, hogy a váratlan támadás megelőzéséről sok szó esik az Egyesült Államokban.

Ha megvalósítják a leszerelési intézkedéseket, aligha akad majd valaki, aki kifogásolná az egyes országok területének át- repülését, történjék ez az átre- pülés akár azzal a céllal is, hogy tetszés szerinti magasságból, tetszés szerinti felvételeket készítsenek.

Akkor azonban nem lesz senki sem, aki az így szerzett adatokat, valamely állam biztonságának hátrányára használhatná fel — mondotta Hruscsov.

Hruscsov ezután közölte, hogy a szovjet javaslatok részletesen ismertetik az ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseket. Előirányozzák, hogy már a leszerelés első szakaszában az ENSZ keretei között nemzetközi ellenőrző szervezet létesüljön.

Ez a szervezet a helyszínen ellenőrizné a rakétafegyverek, a katonai repülőgépek és az egyéb olyan eszközök megsemmisítését, amelyeket atom- és hidrogénfegyverek szállítására lehet felhasználni. A szervezet felügyelete mellett történnék a rakétakilövő támaszpontok megsemmisítése is.

A soron következő szakaszokban — folytatta Hruscsov — kibővülne-az ellenőrző szervezet funkciója. A nukleáris fegyverek eltiltása és megsemmisítése, a hadseregek feloszlatása stb. szigorú ellenőrzéssel történnék.

Hruscsov kijelentette, a Szovjetunió kormánya figyelmesen tanulmányozta a nyugati hatalmaknak azt az indítványát, hogy állítsanak fel nemzetközi haderőt.

Ebben a kérdésben — mondotta a szovjet miniszterelnök — arra a következeteésre jutottunk, hogy a jelenlegi adottságok mellett azaz egyetlen reális lehetőség, ha a népek békéjének biztosítására az ENSZ alapokmányának megfelelően szükség esetén rendőri (mi- licia) egységeket bocsátanak a Biztonsági Tanács rendelkezésére azokból a rendőri erőkből, amelyekkel az általános és teljes leszerelés megvalósítása után az államok rendelkezni fognak. Az ilyen rendőri (milioia) alakulatokat csakis a népek békéjének biztosítására, nem pedig a függetlenségért és a szociális haladásért küzdő népek elnyomására, bel- ügyeifcbe való beavatkozásra szabad felhasználni.

A leszerelési intézkedések megvalósítása után beköszöntő korszakról szólva Hruscsov kijelentette, hogy

akkor Eisenhower, Herter, Dillon és társaik, különösen Nixon majd átrepülhetnek minden olyan szovjet terület fölött, ahol csak akarnak. Mi pedig a földről üdvözölni fogjuk őket.

Akkor az ilyen repülések nem veszélyeztetik már a Szovjetunió biztonságát.

A nyilatkozat felolvasása után Hruscsov felszólította a jelenlévő tudósítókat, hogy tegyenek fel kérdéseket.

Hruscsov elvtárs válással

Az UPI amerikai hírügynökség moszkvai tudósítója, Shapiro megkérdezte, hogy mi a szovjet kormányfő véleménye Mali- novszkij marsallnak arról a beszédéről, amelyben kijelentette: parancsot adott a rakétafegyvernem főparancsnokának, hogy határsértés esetén mérjen csapást a határsértő repülőgép támaszpontjára.

— Ezt a nyilatkozatot szó szerint úgy kell értelmeznie, ahogyan Malinovszkij marsall mondotta — jelentette ki Hruscsov.

Hogy miért adtunk ki ilyen parancsot? Mert Amerika még mindig jogot formál rá, hogy — úgymond — „az Egyesült Államok és szövetségeseinek »tehát csatlósainak« védelmére kémrepüléseket hajtson végre területünk felett. Mi a Biztonsági Tanácshoz fordultunk, az azonban nem ítélte el az agressziót, mert többsége az Amerikai Egyesült Államok szövetségese, s épp olyan haramia-módra érez, mint az USA. így nem maradt más hátra, mint az, hogy saját erőnkre támaszkodjunk, saját magunk' bíráskodjunk ebben a kérdésben, ítéletünk pedig szigorú lesz.

— Ebből a nyilatkozatból mindenkinek komoly következtetésekei kell levonnia. Mindenek előtt persze azoknak az országoknak, amelyek szomszédosak a Szovjetunióval, s amelyeknek területén amerikai katonai támaszpontok vannak.

— Ha nem adtunk volna ki ilyen parancsot, ez azt jelentette volna, hogy hallgatólagosan beleegyeztünk abba a haramia-politikába, amelyet az Amerikai Egyesült Államok velünk és szövetségeseinkkel, a szocialista országokkal szemben folytat. Az ilyen politikába mi nem egyezhetünk bele. Van rá erőnk, hogy ne engedjük meg, sőt visszaverjük az agressziót.

Ezután az Izvesztyija tudósítója utalt Láncolt White nyilatkozatára, mely szerint az Egyesült Államok „teljesíti kötelezettségeit” szövetségeseivel szemben. A tudósító megkérdezte Hruscsovtól, mi a véleménye erről a kijelentésről.

— Ismerem ezt a nyilatkozatot, s meg kell mondanom, nem tartom okosnak, sőt ostobának vélem — jelentette ki a szovjet kormányfő. Eszerint az Egyesült Államok ismét megmutatja: a régi álláspontra helyezkedik, nem ismeri el, hogy a kémrepülés ag- ressziós cselekedet.

— Ez lényegében azt jelenti, hogy az Egyesült Államok így szól szövetségeseihez: „Ne ijedjetek meg, ha a Szovjetunió rakétáival megsemmisít benneteket. Ne féljetek! Jelen leszünk a temetésen. Ti csak folytassátok nyugodtan eddigi politikátokat” — mondotta Hruscsov a jelenlevők hatalmas derültsége közepette.

— Remélem, hogy azokban az országokban, amelyekben amerikai támaszpontok vannak, akadnak józan gondolkozású emberek, s ezek helyesen értelmezik ezt a nyilatkozatot. Megértik, hogy Láncolt White nyilatkozata csupán a hidegháborút és azt segíti elő, hogy a hidegháború melegháborúvá váljék. Ilyen háborúban az első csapást természtesen azokra az országokra mérik, ahol támaszpontok vannak.

— Az ilyen kijelentések csak bizonyítják annak a következte^ lésünknek a helyességét, hogy Pentagon agresszív körei és Herter, Nixon, Dillon — közbevető- leg megemlítem: ez korántsem csökkenti Eisenhower elnök felelősségét — arra számítva, hogy egy új háború esetén elsősorban a szövetségesek vére folyna, a Szovjetunió szomszédos országok szenvednék a csapásokat.

— Szeretném, ha a népek tudatában lennének, hogy mi nem a- karunk háborút, de mindent megteszünk hazánk szuverenitásának biztosítására.

Hruscsov példának hozta fel Törökország helyzetét. Az amerikai támaszpontok létesítését Men- deres miniszterelnök engedélyezte, Menderes viszont most már börtönben ül. Az új török kormány vezetője, Gürsel tábornok többször is kijelentette, hogy visszatér Atatürk politikájához. Ez a politika annak idején lehetővé tette a két ország együttműködését.

— Mi barátságot akarunk Törökországgal. Barátságban akarunk élna más országokkal, így Angliával, Franciaországgal,

Olaszországgal is, ahol a legfontosabb amerikai támaszpontok vannak. Én ugyan most pontosan nem tudom e támaszpontok elhelyezkedését, de van vezérkarunk, s vezérkarunk térképein ezeket a a támaszpontokat minden bizonynyal feltüntetik.

A Pravda tudósítója megkérdezte a szovjet kormányfőtől, mi a véleménye azokról a nyugati hírekről, hogy a csúcstalálkozóra esetleg hat—nyolc hónap múlva kerülhet sor.

Hruscsov hangsúlyozta: A csúcs- találkozóra nem csupán a Szovjetuniónak, hanem minden országnak szüksége van, s ha erre nem kerülhet sor hat—nyolc hónap múlva, ez kétségkívül elke(Folytatás a 2. oldalon.)