Békés Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-30 / 153. szám

4 N ÉPVJ SÄG I960, június 30., csütörtök CJlíbiL taiLultcufi, Két történet. Mindkettő merőben más, mégis egy. Valami összefog­ja, eggyé teszi a kettőt. Ez a vala­mi a gyermek önzése, aki a nagy élniakarásban megfeledkezik arról, aki neki az életet adta. Szomorú történetek édesanyákról, akik meg­tanították a gyermeket az első szó­ra, ápoltak betegen, dolgoztak éjt nappallá téve a betevő falatért, hogy neki jusson a legtöbb. Régen volt, az emlék is elmosódott, eltűnt a múlttal. Vajon ők ketten emlékez­nek-e? Nem! Elfelejtették. íme, a bizonyíték, A mama megszökött Zimankós tél volt. A hó ropo­gott a lábak alatt. — Nem érde­mes a kutyát sem kizavarni — szokás ilyen időre mondani. Va­laki mégis elindult a késő dél­utánban. Kvs batyuját karjára akasztva, lassan, öregesen topo­gott a kemény havon, a kisvasút sínpárja mellett. Mái messze maga mögött hagy­ta a tanyát, ahol lányával élt. Ha úgyjan életnek lehet nevezni azt, ami't az nyújtott neki. A hideg ' s'r át-átfújt a vékony kabá­ton s a vállára borított könnyű kendőn. Fázott. Arcán már lila foltokat csípett a hideg, keze meg­dermedt, de görcsösen fogta a botot, amelyre támaszkodott. Meg is állt néha. Elfáradt. Jó lenne visszafordulni és odabújni a kuc­kóba, a meleg kemence mellé. — De nem, oda többé vissza nem megy. Ahol pokollá tették az éle­tét, ahol sajnálják tőle a falatot, oda ő nem vágyik vissza. Inkább a hideg fagy, a halál — ha nem jut el sógorához, ahová indult. Hosszú volt az út, míg idáig ju­tott. Hetven év a vállán tele bá­nattal, kevés örömmel. Három gyermeke él, ez az egy fogadta Magához — az is a házért —, a i'.ásik kettőnek ' fnég úgy sem ellett. J A faluban hamar terjedt a hír. — Elment, megszökött az anyja. 'Tem bírta tovább az éheztetést. ; — Miért nem büntetik az ilyet? ddig volt csak jó neki, amíg a 'ázát rá nem íratta? — Hullám- a felháborodás, míg valaki nent a tanácshoz és kérte, hogy gítsen az édesanyán. Az idézésre 35—40 év körüli, jól öltözött, telt alakú asszony jött el. — Miért hagyott itt? Én nern kavartam, magától ment el! — zu­bogtak a súlyos szavak, mint a pörölycsapás, éreztetve azt az in- lulatot, ami ebben az asszonyban orrt, hogy őt „hírbe hozták”, a ulajdon édesanyja. Nem túri tovább. De nem is hajlandó visszafogadni. Az ő ide­geit ne tegye tönkre. És így to­vább, ehhez hasonló kijelentések. Hiába kérte az elnök, hiába volt a szép szó. Az anya nem kellett. Miért hagyta ott őket? Mert va- ’óban nem adott neki enni. Ha sért, veszekedéssel nyomott oda %y tányér híg levest, egy falat nyeret. A kamraku'csot magá- hordta — „hogy ne lopjon'ez ién szipirtyó, mert mindent el- alna...w Ruhát sem vett. „Jó neki az is, ami rajta van. Nem dolgozik, mi­ből vegyek?" Nem dolgozott? Mit kívánt va­jon egy 70 éves, a munkában egyik oldalára megbénult asz- szonytól? Ápolnia kellett volna inkább, e- helyett sokszor kizárta a házból is. S a mama tűrt, csendesen zoko­gott, amikor nem látták, vagy el­ment a szomszédokhoz, akik megkönyörültek rajta. De ez is baj volt. „Mindig kó­szál, mit siránkozik? Ügy sem hi­szik el az emberek.” Kiabált a lá­nya ilyenkor. Mindez a kislánya előtt zajlott le, aki a példán fel­buzdulva, maga is durva szavak­kal illette a nagymamát. Az idős asszony azóta idege­neknél van, mégis otthon, mert a saját házában, a saját gyermeké­nél nem volt otthona. Tragédia Nemrég történt. Kevesen állták körül a koporsót. A lány, a fiú, a meny és néhány szomszéd, jó is­merős. Ök is talán csak tisztelet­ből a halott iránt, aki maga vetett véget szenvedéseinek. Ö tudta, mi­ért tette, ők nem tehetnek róla. Nem tehetnek? Sokáig éltek együtt. Jól élt a család. A lány mesterséget tanult, jó szakmája volt, s olyan férjet választott, aki maga is hasonló szakmában dolgozott. A fiú is megnősült, a maga gazdája lett. A lány szüleinél lakott férjével. Az apa — aki vidéken dolgozott — és a két fiatal keresete elég volt ahhoz, hogy szépen megéljenek. Bútort vettek, s az egyik szobát — amit a szülők átadtak — ma­guknak rendezték be. A kisfiú születéséig nem is volt különösebb baj, ha csak azt a néhány kisebb összekoccanást nem nézzük. No de „nincsen tá­nyér kanálcsörgés nélkül”. — Gyönyörű kisfiúk született. Bol­dogok voltak, a nagymama is. A nagyapa pedig alig várta, hogy szombatonként láthassa unokáját. Egyszer aztán nem jött haza. Be­teg lett, s a távoli városban rövid szenvedés után meghalt A családban látszólag ezután is minden úgy ment, mint régen. A nagymama vezette a háztar­tást. Sütött, főzött, mosott, vasalt. És néha segített a két fiatalnak is a munkában. Patyolatfehér ágynemű, terített asztal, omlós sü­temény az ebédhez. A kamrában befőttől roskadozó polcok, az ói­ban hízó, mind-mihd a nagyma­ma kezemunkája. A fiatal asz- szonynak nem kellett csak a munkájával törődnie. Az apa ha­lálával egy keresettel kevesebb lett. Nem hiányozhatott nagyon, mégis ez okozta a naponta ismét­lődő veszekedéseket, különösen ha az anya pénzt kért a lányától a háztartás költségeire. — Nem tudod beosztani. Minek kell már megint? — és így tovább. Megromlott a viszony a férj és feleség között is, s a vége válás lett. A légkör még feszültebbé vált. Most már csak egyedül ke­resett az asszony, s ott volt a hat­éves kisfiú és az idős mama. Nem részletezzük az egyre élesedő ve­szekedéseket, a szemrehányáso­kat. Amit az idős asszony kapott a lánytól, azt talán még ez a papír sem bírn4 el. Ö sem bírta sokáig. Éppen nagymosásnál történt. Veszeked­tek. Ismét a régi téma. — Mert eltartalak, ne szólj bele a dolga­imba... —, ha nem tetszik, eredj, ahova akarsz, itt én parancsolok, én keresek. Az anya hirtelen szótlanná vált, csak nézte, nézte hosszan a düh­kitöréseket, aztán vette a tisztára mosott ruhákkal megrakott kosa­rat. Vitte, vitte fel a padlásra, te­regetni. Vissza sem jött többé. Két történet. Nem tipikus, de sajnos, akad néhány. A leg­szomorúbb, hogy mindkét esetben anya volt az, aki az édesanyjával így bánt. Egyik sem gondolt arra, hogy kislánya, kisfia tanúja a jelenetek­nek, s jól belevéste emlékezetébe? Talán csodálkozik majd, ha ugyan­azt kapja idős korában gyermeké­től amit ö nyújott édesanyjának. Ha pedig nagyon fájna, s megkér­dezné a gyermekétől, miért teszi könnyen, ezt kaphatja válaszul: — Tőled tanultam, édesanyám. Kasnyik Judit Érdekességek ­TILOS A BIKINI A NEW YORK-I STRANDON Amióta meg­kezdődött a strandszezon, ezer New York-i rendőr foglalkozik a strandfürdők ellenőrzésével. Feladatukhoz tartozik távol­tartani a kö­zönséget a ve- szélyes vizek- akadályozniok, hogy a fürdőzők a nyílt strandon átöltözzenek és megbüntetik azo­kat a fürdőző nimfákat, akik bi­kini-fürdőruhában merészkednek ki a strandra. » AZ IGAZI NAGYSÁG... Röviddel a csúcstalálkozó megkezdése e- lőtt egy ameri­kai újságíró megjelent az Elysée-palotá- ban, a francia elnök hivatali székhelyén és kérte, hogy szerezzenek ne­ki egy fényké­pet De Gaulle kiskorából. „Monsieur, a tábornok sohasem volt kicsi” — hangzott a segéd­tiszt dölyfös válasza. Ennyit dolgoztak társadalmi munkában azok a fiatalok, akik részt vettek megyénkben a KISZ által indított „Ifjúság a szocializmusért” próbákon. Csaknem 10 ezer fiatal önként vállalt munkája volt ez a 230 ezer munkaóra. S az így megta­karított érték meghaladja a két­millió-négyszázezer forintot. Na­gyok a számok, de még nagyob­bak a tettek, amelyeket ezek a számok takarnak. A fiatalok se­gítettek egy-egy művelődési ott­hon felépítésében, ahol most maguk is kellemes órákat tölt­hetnek. Ifjúsági parkok jöttek létre kezük munkája nyomán. Füzesgyarmaton, Orosházán és másutt több ezer fiatal facseme­te került a földbe, hogy évek múlva hús árnyékot adjanak az arrajáróknak. Mezőhegyesen szabadtéri színpadot építettek az önként vállalt munkaórák alatt. Ismét másutt sportpályát hoztak rendbe társadalmi munkával. S ahogy dolgoztak, úgy kerültek közelebb egymáshoz, kialakult a barátság, s ezzel együtt egy-egy kis kollektíva, melynek tagjai együtt járnak szórakozni, együtt tanulnak az ifjúsági előadáso­kon és együtt versenyeznek a sport- és kulturális rendezvé­nyeken. így alakultak újabb ön­tevékeny kultúr csoportok a me­gyében, melynek száma 166, s 4500 fiatal jár a próbákra, sze­repel a színpadon. S hogy jól szerepelnek, ezt bizonyították a nemrég lezajlott ifjúsági talál­kozó előadásai. A közösen végzett munka eredménye az is, hogy a tíz­ezernyi fiatal részt vett politikai előadásokon. Megtárgyalták a pártkongresszus anyagát, ifjú­sági munkabrigádokat alakítot­tak. Részt vettek a termelési munkaversenyekben iparban, mezőgazdaságban egyaránt. Szá­mosán kerültek ki győztesként ezekből a versenyekből. Így kovácsolódott össze tíz­ezer fiatal, így lett egységesebb az ifjúság tábora: a KISZ, és így kerültek közelebb az ifjúsági mozgalomhoz azok is, akik még \.em ismerték az egység erejét, akik még nem tudták, milyen jó együtt, a nagy családban él­ni és dolgozni. (K. J.)- furcsaságok A kikötő rendőrsége végül meg­unta a dolgot és „letartóztatta” Dávidot. Tíz nappal később át- adták a szülőknek a reménytel- I jes csemetét egy bizonyítvány kíséretében, amely tanúsítja, hogy i a rendőrség állami költségen úsz­ni tanította. » A PATKÁNYOK ÉS A ROCK AND ROLL Egy dán pa­rasztgazdaság­ban sok kárt okoztak a pat­kányok. A gaz­da minden módszert meg­próbált, hogy megszabadul­jon tőlük. Vég­ső eszközként a ' pincében, istál­lóban és más helyiségekben hangszórókat állí­tott fel, s ime — a rádióból su­gárzott jazz hatására a patká­nyok menekülésszerűen elhagy­ták a terepet. Mihelyt a hangszórók elhallgat­tak, a patkányok ismét visszatér­tek megszokott búvóhelyükre. A- mikor azonban a gazda ismétel­ten zeneszóval akarta elkergetni a terhes vendégeket, a kísérlet eredménytelen maradt: a patká­nyok megszokták a rock and rollt! EXPEDÍCIÓ NOÉ BARKÁJÁNAK FELKUTATÁSÁRA Artur Bran- denberger, az Ohio-i egyetem professzora Ankarába ér­kezett, ahon­nan hamaro­san az Ararát- hegy lábánál elterülő Van városába in­dul. A vezetése alatt álló expe­díció tisztázni akarja, hogy a lá­vába ágyazott, megkövesedett fahajó roncsai valóban a bibliá­ból ismeretes Noé bárkájának maradványai-e. a KACSÁK — D1SZKÍSÉRETTEE A kelet-berli­ni Kari Marx úton egy vad­kacsa hat kicsi­nyével két órán át akadá­lyozta a for­galmat. A ka­csa-mama a temetőben költötte ki kicsinyeit, s amikor már mozogni tudtak, vízkutató körútra indult velük. Az állatbarát berliniek, amikor a kacsa-család feltűnt a forgalmas úton, figyelmeztették a rendőrsé­get. Két riadóautó közrefogta a kacsákat és elkísérte őket a Landwehr-csatornához. A furcsa díszmenetet több száz berlini kí­sérte. Ünnepélyes évzárót tartottak a szeghalmi ipari tanulók Kedves ünnepség színhelye volt 'únius 26-án, vasárnap este a szeg- almi KlOSZ-székház nagyterme ölő ruhába öltözött ipari ta- - ettek el a járás minden hogy ünnepélyesen tanévet. Az ünnep­eitek a szülők és a ői is. Miklósvári i tanévzáró beszé- iz ifjú mesterjelöl- römmel állapította meg, hogy az idei tanévben jobb eredményt értek el a tanulók és sokan kaptak könyvjutalmat is. Kétheti jutalomüdülésre pedig ti­zenegy tanulót küldtek el. Az ün­nepi beszéd után az ipari tanulók kedves kis műsorral szórakoztat­ták a vendégeket, majd saját ze­nekaruk számai mellett a késő éj­szakáig szórakoztak tanáraikkal és a vendégekkel együtt. Nator János » ÉLETMENTÉSBŐL IS MEGÁRT A SOK Az Ajaccio-i (Korzika) ki­kötőben a 9 é- ves David Co­lossá játék közben nyolc­szor esett a tengerbe. A partvédelmi rendőrök min­den egyes al­kalommal életük kockáztatásával I mentették ki a kisfiút. Nagyszabású horgászverseny lesz Gyomán Gvornan az idén te: július líi-an és 17-én megrendezik a már hagyományos horgászversenyt, amely az ország sok vidékéről vonzza minden évben a sporthorgászokat a Hármas-Köröshöz. Az esemény jelentőségére jellemző, hogy a máskor tömegesen látogatott labdarúgó-mérkőzések is elszürkültek mellette eddig a járásban, s az előjelek szerint most is nagyszámú közönség jelenlétében vetélkedik majd több száz horgász, A kétnapos horgászünnepen vízjár­tassági vizsgát is rendeznek, s a föld- művesszövetkezetek lacikonyhákat, ita los sátrakat, rögtönzött halászcsárdái állítanak fel a Harmas-Körite füzesek- kel szegélyezett, festői árterében; a ze­nés, táncos szórakozásról pedig a Ka­tona Józsefről elnevezett járási műve­lődési ház művészeti együttesed te gon­doskodnak,

Next

/
Thumbnails
Contents