Békés Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-30 / 153. szám
4 N ÉPVJ SÄG I960, június 30., csütörtök CJlíbiL taiLultcufi, Két történet. Mindkettő merőben más, mégis egy. Valami összefogja, eggyé teszi a kettőt. Ez a valami a gyermek önzése, aki a nagy élniakarásban megfeledkezik arról, aki neki az életet adta. Szomorú történetek édesanyákról, akik megtanították a gyermeket az első szóra, ápoltak betegen, dolgoztak éjt nappallá téve a betevő falatért, hogy neki jusson a legtöbb. Régen volt, az emlék is elmosódott, eltűnt a múlttal. Vajon ők ketten emlékeznek-e? Nem! Elfelejtették. íme, a bizonyíték, A mama megszökött Zimankós tél volt. A hó ropogott a lábak alatt. — Nem érdemes a kutyát sem kizavarni — szokás ilyen időre mondani. Valaki mégis elindult a késő délutánban. Kvs batyuját karjára akasztva, lassan, öregesen topogott a kemény havon, a kisvasút sínpárja mellett. Mái messze maga mögött hagyta a tanyát, ahol lányával élt. Ha úgyjan életnek lehet nevezni azt, ami't az nyújtott neki. A hideg ' s'r át-átfújt a vékony kabáton s a vállára borított könnyű kendőn. Fázott. Arcán már lila foltokat csípett a hideg, keze megdermedt, de görcsösen fogta a botot, amelyre támaszkodott. Meg is állt néha. Elfáradt. Jó lenne visszafordulni és odabújni a kuckóba, a meleg kemence mellé. — De nem, oda többé vissza nem megy. Ahol pokollá tették az életét, ahol sajnálják tőle a falatot, oda ő nem vágyik vissza. Inkább a hideg fagy, a halál — ha nem jut el sógorához, ahová indult. Hosszú volt az út, míg idáig jutott. Hetven év a vállán tele bánattal, kevés örömmel. Három gyermeke él, ez az egy fogadta Magához — az is a házért —, a i'.ásik kettőnek ' fnég úgy sem ellett. J A faluban hamar terjedt a hír. — Elment, megszökött az anyja. 'Tem bírta tovább az éheztetést. ; — Miért nem büntetik az ilyet? ddig volt csak jó neki, amíg a 'ázát rá nem íratta? — Hullám- a felháborodás, míg valaki nent a tanácshoz és kérte, hogy gítsen az édesanyán. Az idézésre 35—40 év körüli, jól öltözött, telt alakú asszony jött el. — Miért hagyott itt? Én nern kavartam, magától ment el! — zubogtak a súlyos szavak, mint a pörölycsapás, éreztetve azt az in- lulatot, ami ebben az asszonyban orrt, hogy őt „hírbe hozták”, a ulajdon édesanyja. Nem túri tovább. De nem is hajlandó visszafogadni. Az ő idegeit ne tegye tönkre. És így tovább, ehhez hasonló kijelentések. Hiába kérte az elnök, hiába volt a szép szó. Az anya nem kellett. Miért hagyta ott őket? Mert va- ’óban nem adott neki enni. Ha sért, veszekedéssel nyomott oda %y tányér híg levest, egy falat nyeret. A kamraku'csot magá- hordta — „hogy ne lopjon'ez ién szipirtyó, mert mindent el- alna...w Ruhát sem vett. „Jó neki az is, ami rajta van. Nem dolgozik, miből vegyek?" Nem dolgozott? Mit kívánt vajon egy 70 éves, a munkában egyik oldalára megbénult asz- szonytól? Ápolnia kellett volna inkább, e- helyett sokszor kizárta a házból is. S a mama tűrt, csendesen zokogott, amikor nem látták, vagy elment a szomszédokhoz, akik megkönyörültek rajta. De ez is baj volt. „Mindig kószál, mit siránkozik? Ügy sem hiszik el az emberek.” Kiabált a lánya ilyenkor. Mindez a kislánya előtt zajlott le, aki a példán felbuzdulva, maga is durva szavakkal illette a nagymamát. Az idős asszony azóta idegeneknél van, mégis otthon, mert a saját házában, a saját gyermekénél nem volt otthona. Tragédia Nemrég történt. Kevesen állták körül a koporsót. A lány, a fiú, a meny és néhány szomszéd, jó ismerős. Ök is talán csak tiszteletből a halott iránt, aki maga vetett véget szenvedéseinek. Ö tudta, miért tette, ők nem tehetnek róla. Nem tehetnek? Sokáig éltek együtt. Jól élt a család. A lány mesterséget tanult, jó szakmája volt, s olyan férjet választott, aki maga is hasonló szakmában dolgozott. A fiú is megnősült, a maga gazdája lett. A lány szüleinél lakott férjével. Az apa — aki vidéken dolgozott — és a két fiatal keresete elég volt ahhoz, hogy szépen megéljenek. Bútort vettek, s az egyik szobát — amit a szülők átadtak — maguknak rendezték be. A kisfiú születéséig nem is volt különösebb baj, ha csak azt a néhány kisebb összekoccanást nem nézzük. No de „nincsen tányér kanálcsörgés nélkül”. — Gyönyörű kisfiúk született. Boldogok voltak, a nagymama is. A nagyapa pedig alig várta, hogy szombatonként láthassa unokáját. Egyszer aztán nem jött haza. Beteg lett, s a távoli városban rövid szenvedés után meghalt A családban látszólag ezután is minden úgy ment, mint régen. A nagymama vezette a háztartást. Sütött, főzött, mosott, vasalt. És néha segített a két fiatalnak is a munkában. Patyolatfehér ágynemű, terített asztal, omlós sütemény az ebédhez. A kamrában befőttől roskadozó polcok, az óiban hízó, mind-mihd a nagymama kezemunkája. A fiatal asz- szonynak nem kellett csak a munkájával törődnie. Az apa halálával egy keresettel kevesebb lett. Nem hiányozhatott nagyon, mégis ez okozta a naponta ismétlődő veszekedéseket, különösen ha az anya pénzt kért a lányától a háztartás költségeire. — Nem tudod beosztani. Minek kell már megint? — és így tovább. Megromlott a viszony a férj és feleség között is, s a vége válás lett. A légkör még feszültebbé vált. Most már csak egyedül keresett az asszony, s ott volt a hatéves kisfiú és az idős mama. Nem részletezzük az egyre élesedő veszekedéseket, a szemrehányásokat. Amit az idős asszony kapott a lánytól, azt talán még ez a papír sem bírn4 el. Ö sem bírta sokáig. Éppen nagymosásnál történt. Veszekedtek. Ismét a régi téma. — Mert eltartalak, ne szólj bele a dolgaimba... —, ha nem tetszik, eredj, ahova akarsz, itt én parancsolok, én keresek. Az anya hirtelen szótlanná vált, csak nézte, nézte hosszan a dühkitöréseket, aztán vette a tisztára mosott ruhákkal megrakott kosarat. Vitte, vitte fel a padlásra, teregetni. Vissza sem jött többé. Két történet. Nem tipikus, de sajnos, akad néhány. A legszomorúbb, hogy mindkét esetben anya volt az, aki az édesanyjával így bánt. Egyik sem gondolt arra, hogy kislánya, kisfia tanúja a jeleneteknek, s jól belevéste emlékezetébe? Talán csodálkozik majd, ha ugyanazt kapja idős korában gyermekétől amit ö nyújott édesanyjának. Ha pedig nagyon fájna, s megkérdezné a gyermekétől, miért teszi könnyen, ezt kaphatja válaszul: — Tőled tanultam, édesanyám. Kasnyik Judit Érdekességek TILOS A BIKINI A NEW YORK-I STRANDON Amióta megkezdődött a strandszezon, ezer New York-i rendőr foglalkozik a strandfürdők ellenőrzésével. Feladatukhoz tartozik távoltartani a közönséget a ve- szélyes vizek- akadályozniok, hogy a fürdőzők a nyílt strandon átöltözzenek és megbüntetik azokat a fürdőző nimfákat, akik bikini-fürdőruhában merészkednek ki a strandra. » AZ IGAZI NAGYSÁG... Röviddel a csúcstalálkozó megkezdése e- lőtt egy amerikai újságíró megjelent az Elysée-palotá- ban, a francia elnök hivatali székhelyén és kérte, hogy szerezzenek neki egy fényképet De Gaulle kiskorából. „Monsieur, a tábornok sohasem volt kicsi” — hangzott a segédtiszt dölyfös válasza. Ennyit dolgoztak társadalmi munkában azok a fiatalok, akik részt vettek megyénkben a KISZ által indított „Ifjúság a szocializmusért” próbákon. Csaknem 10 ezer fiatal önként vállalt munkája volt ez a 230 ezer munkaóra. S az így megtakarított érték meghaladja a kétmillió-négyszázezer forintot. Nagyok a számok, de még nagyobbak a tettek, amelyeket ezek a számok takarnak. A fiatalok segítettek egy-egy művelődési otthon felépítésében, ahol most maguk is kellemes órákat tölthetnek. Ifjúsági parkok jöttek létre kezük munkája nyomán. Füzesgyarmaton, Orosházán és másutt több ezer fiatal facsemete került a földbe, hogy évek múlva hús árnyékot adjanak az arrajáróknak. Mezőhegyesen szabadtéri színpadot építettek az önként vállalt munkaórák alatt. Ismét másutt sportpályát hoztak rendbe társadalmi munkával. S ahogy dolgoztak, úgy kerültek közelebb egymáshoz, kialakult a barátság, s ezzel együtt egy-egy kis kollektíva, melynek tagjai együtt járnak szórakozni, együtt tanulnak az ifjúsági előadásokon és együtt versenyeznek a sport- és kulturális rendezvényeken. így alakultak újabb öntevékeny kultúr csoportok a megyében, melynek száma 166, s 4500 fiatal jár a próbákra, szerepel a színpadon. S hogy jól szerepelnek, ezt bizonyították a nemrég lezajlott ifjúsági találkozó előadásai. A közösen végzett munka eredménye az is, hogy a tízezernyi fiatal részt vett politikai előadásokon. Megtárgyalták a pártkongresszus anyagát, ifjúsági munkabrigádokat alakítottak. Részt vettek a termelési munkaversenyekben iparban, mezőgazdaságban egyaránt. Számosán kerültek ki győztesként ezekből a versenyekből. Így kovácsolódott össze tízezer fiatal, így lett egységesebb az ifjúság tábora: a KISZ, és így kerültek közelebb az ifjúsági mozgalomhoz azok is, akik még \.em ismerték az egység erejét, akik még nem tudták, milyen jó együtt, a nagy családban élni és dolgozni. (K. J.)- furcsaságok A kikötő rendőrsége végül megunta a dolgot és „letartóztatta” Dávidot. Tíz nappal később át- adták a szülőknek a reménytel- I jes csemetét egy bizonyítvány kíséretében, amely tanúsítja, hogy i a rendőrség állami költségen úszni tanította. » A PATKÁNYOK ÉS A ROCK AND ROLL Egy dán parasztgazdaságban sok kárt okoztak a patkányok. A gazda minden módszert megpróbált, hogy megszabaduljon tőlük. Végső eszközként a ' pincében, istállóban és más helyiségekben hangszórókat állított fel, s ime — a rádióból sugárzott jazz hatására a patkányok menekülésszerűen elhagyták a terepet. Mihelyt a hangszórók elhallgattak, a patkányok ismét visszatértek megszokott búvóhelyükre. A- mikor azonban a gazda ismételten zeneszóval akarta elkergetni a terhes vendégeket, a kísérlet eredménytelen maradt: a patkányok megszokták a rock and rollt! EXPEDÍCIÓ NOÉ BARKÁJÁNAK FELKUTATÁSÁRA Artur Bran- denberger, az Ohio-i egyetem professzora Ankarába érkezett, ahonnan hamarosan az Ararát- hegy lábánál elterülő Van városába indul. A vezetése alatt álló expedíció tisztázni akarja, hogy a lávába ágyazott, megkövesedett fahajó roncsai valóban a bibliából ismeretes Noé bárkájának maradványai-e. a KACSÁK — D1SZKÍSÉRETTEE A kelet-berlini Kari Marx úton egy vadkacsa hat kicsinyével két órán át akadályozta a forgalmat. A kacsa-mama a temetőben költötte ki kicsinyeit, s amikor már mozogni tudtak, vízkutató körútra indult velük. Az állatbarát berliniek, amikor a kacsa-család feltűnt a forgalmas úton, figyelmeztették a rendőrséget. Két riadóautó közrefogta a kacsákat és elkísérte őket a Landwehr-csatornához. A furcsa díszmenetet több száz berlini kísérte. Ünnepélyes évzárót tartottak a szeghalmi ipari tanulók Kedves ünnepség színhelye volt 'únius 26-án, vasárnap este a szeg- almi KlOSZ-székház nagyterme ölő ruhába öltözött ipari ta- - ettek el a járás minden hogy ünnepélyesen tanévet. Az ünnepeitek a szülők és a ői is. Miklósvári i tanévzáró beszé- iz ifjú mesterjelöl- römmel állapította meg, hogy az idei tanévben jobb eredményt értek el a tanulók és sokan kaptak könyvjutalmat is. Kétheti jutalomüdülésre pedig tizenegy tanulót küldtek el. Az ünnepi beszéd után az ipari tanulók kedves kis műsorral szórakoztatták a vendégeket, majd saját zenekaruk számai mellett a késő éjszakáig szórakoztak tanáraikkal és a vendégekkel együtt. Nator János » ÉLETMENTÉSBŐL IS MEGÁRT A SOK Az Ajaccio-i (Korzika) kikötőben a 9 é- ves David Colossá játék közben nyolcszor esett a tengerbe. A partvédelmi rendőrök minden egyes alkalommal életük kockáztatásával I mentették ki a kisfiút. Nagyszabású horgászverseny lesz Gyomán Gvornan az idén te: július líi-an és 17-én megrendezik a már hagyományos horgászversenyt, amely az ország sok vidékéről vonzza minden évben a sporthorgászokat a Hármas-Köröshöz. Az esemény jelentőségére jellemző, hogy a máskor tömegesen látogatott labdarúgó-mérkőzések is elszürkültek mellette eddig a járásban, s az előjelek szerint most is nagyszámú közönség jelenlétében vetélkedik majd több száz horgász, A kétnapos horgászünnepen vízjártassági vizsgát is rendeznek, s a föld- művesszövetkezetek lacikonyhákat, ita los sátrakat, rögtönzött halászcsárdái állítanak fel a Harmas-Körite füzesek- kel szegélyezett, festői árterében; a zenés, táncos szórakozásról pedig a Katona Józsefről elnevezett járási művelődési ház művészeti együttesed te gondoskodnak,
