Békés Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-17 / 115. szám
IMS. május ff., kedd NÉP ÚJ SÄ 6 3 Termelés és in n hús védelem KÜLÖNFÉLE tanácskozásokon, értekezleteken, amikor a termelésről vitáznak, legtöbbször szóba kerül a munkásvédelem is. Ahol pedig az utóbbiról nemigen esik szó, ott mint mondani szokás: vagy minden rendben van vagy pedig megfeledkeznek a munkások védelméről. A termelést és a munkásvédelmet semmiképpen sem lehet elválasztani egymástól. Nem, mert munka közben, a gépek, a különféle berendezések mellett, szállítás közben éri leginkább baleset az embereket, akkor ha nem tették meg a szükséges óvóintézkedéseket, vagy ha nem figyelnek testi épségükre. Kinek- kinek van hát tennivalója: a munkásnak, a vezetőnek, ha el akarják kerülni a baleseteket. Ezzel pedig törvényszerűen a termelés eredményességét segítik elő, mert sok, munkából kiesett napot és termelés-fedezet nélkül eltöltött időt takaríthatnak meg. TÁRSADALMI RENDSZERÜNKBEN a balesetet szenvedett munkás nem marad kereset nélkül, az üzemből sem teszik az utcára. Az állam a legmesszebbmenőkig gondoskodik azokról, akik rövidebb, hosszabb ideig kiesnek a termelésből. Ez a teherviselés sok tízezer, százezer forintba kerül. Ebből pedig balesetmentes munkával jelentékeny összegeket lehetne megtakarítani és jobb célra fordítani. Mindehhez elsősorban csak nagyobb lelkiismeretességre és gondoskodásra lenne szükség. A tények, a megcáfolhatatlan számadatok ugyanis azt bizonyítják, hogy még mindig nem kielégítő megyénkben a munkásvédelem. S ez nemcsak egyes ü- zemekben, iparágakban van így, hanem a mezőgazdaságban is sokhelyütt hasonló a helyzet. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának munkásvédelmi felügyelői a közelmúltban négy esztendő baleseti statisztikáját állították össze. A jelentés, amely a számok halmazát tartalmazza, szinte élő felkiáltójel: a balesetelhárítás, az egészségvédelem sürgős javítását, az ellenőrzés fokozását követeli. Ugyanakkor arra is int, hogy az eddigi helyzeten csak az változtathat, ha a szakszervezetek az aktívahálózat jobb kiépítésével, az üzemi és mezőgazdasági dolgozók nevelésének javításával társadalmi üggyé teszik a munkásvédelmet. A bajon csak közös erővel lehet segíteni. Csak a társadalmi megmozdulás gátolhatja meg azt, hogy évenként több száz ember kényszerpihenőre menjen, amivel önmagának is, a társadalomnak is kárt okoz. Ennek bizonyítására elég, ha a jelentés két esztendei statisztikáját idézzük. „1958-ban a megyében 1349 baleset történt, 23 102 munkanap kieséssel. Ugyanakkor kilencen életüket vesztették. 1959-ben 1597 dolgozó, 24 201 munkanapkieséssel szenvedett balesetet, öt baleset pedig halállal végződött.” Ennek pedig fele sem tréfa. Két év alatt, amint a számokból is látható, csaknem 48 000 munkanap esett ki a termelésből. Mennyivel nagyobbak lettek volna eredményeink, ha ennek csak a felét sikerült volna „megtakarítani”. A halállal végződött balesetek, tragédiák u- gyanakkor örök nyomot hagynak egy-egy család életében. Az elsírt könnyeket, a bánkódást ugyan lehet enyhíteni, de megszüntetni aligha. Megfizetni sem lehet. Megelőzni azonban igen! S itt a dolog nyitja. Körültekintéssel, jobb gondoskodással, a biztonságos munkakörülmények megteremtésével, valamint a munkások nagyobb felelősségre való nevelésével sok balesetet el lehetett volna kerülni. AMINT A JELENTÉSBŐL kitűnik, előfordultak olyan esetek, amikor egyes gazdasági vezetők olyan veszélyes munkák elvégzésére adtak utasítást, amelyeknek biztonsági feltételeit nem teremtették meg, nem dolgozták ki a kellő óvóintézkedésket. Ilyenkor aztán könnyen előadódik a halálos baleset. Véleményünk szerint, s erre még nemigen hallottunk példát, olyan esetben, amikor a munkás úgy látja, hogy élete forog kockán, mert nincsenek meg a kellő biztonsági intézkedések, kereken megtagadhatja a munkát. Ha éltek volna ezzel a lehetőséggel, akkor az ilyen munkára utasítást adó gazdasági vezető, vagy brigádvezető bizonyára gondolkodóba esett volna. Mert hiszen nemcsak a termelést, hanem a munkásokat is rábízták. Azokért pedig éppen olyan felelősséggel tartozik, akár a termelésért, a rábízott anyagért, gépekért vagy berendezésekért. VAN TEHAT mit tenni. És 1 nemcsak a vezetőknek, hanem a munkásoknak is. Nem egyszer e- lőfordult már, hogy a művezető vagy brigádvezető utasította a hozzátartozó munkásokat arra, hogy a védőeszközöket minden egyes veszélyesebb munkafolyamatnál vegyék igénybe. És bizony voltak olyanok, akik fittyet hánytak a figyelmeztetésnek. Legtöbbször abból a megokolás- ból, hogy őket nem érheti baleset. S ha mégis előfordult, akkor már késő volt a bánat. Nagyon jó lenne mindig észben tartani a közmondást, hogy jobb félni, mint megijedni! S akkor jóval kevesebb baleset fordulna elő, jelentős összegű táppénz maradna a kaszszában, s a termelésből is kevesebb ember maradna ki rövidebb- hosszabb ideig. A MUNKASVÉDELEM nem kapány. Nem lehet évenkénti egy- egy munkásvédelmi héttel vagy a havi biztonsági szemlével pontot tenni a végére, mondván, hogy ezzel megtettük a magunkét. A- mint a termelés is állandó, naponta ismétlődő folyamat, úgy a munkásvédelem is az. A kettő a- zonban fordított arányban áll egymással. A termelésben a legfontosabb cél, hogy nap nap után többet és jobbat termeljünk. Hogy e cél felé haladunk, arról mindennap meggyőződhetünk. A munkásvédelemben ugyanakkor a legfontosabb feladat, hogy egyre kevesebb legyen a baleset. S ha az előbbit, azaz a termelést, a nehezebbet sikerül megoldani, miért ne lehetne a munkásvédelemben is előbbre jutni? P. P. Elnöki értekezlet a kamut! Béke Termelőszövetkezetben A békési járás 36 termelőszövetkezeti elnöke részére minden hónapban rendszeresen tartanak elnöki megbeszéléseket. A kedvező idő beálltával a május hóban esedékes értekezletet Kamuion, a Béke Termelőszövetkezetben május 12-én tartották. A szövetkezetek elnökei megtekintették a 4090 hold közös szántóterületen gazdálkodó, a békési járás legnagyobb termelőszövetkezetét, s tanulmányozták a kialakított munkaszervezeteket. Balogh Sándor, a kamut! Béke Tsz elnöke ismertette a közös gazdaság felépítését. Négy üzemegységükben dolgozik a szövetkezet tagsága. Az üzemegységekben a munkákat az üzemegy- ségvezetők szervezik és irányítják, mellettük brigádirnokok dolgoznak, akik „számfejtik” az egy-egy tag munkájáért járó egységeket. A szövetkezet határa igen szép. — Ezt állapították meg valamennyien. A kamuti Béke Tsz-ben egy-egy gazdára 8425 négyszögöl kapálandó terület jut. Ennek több mint fele kukorica. Cukorrépából 1205 négyszögöl jut egy-egy tagra. A közös gazdaság határát egyénekre osztották, s a rész-területek bérnöveléséről mindenki önmaga gondoskodik. Megtekintették a tsz-elnökök a 'csibenevelő-telepet. Sokáig vitatkoztak azon a módszeren, amellyel meg tudták akadályozni a pulyka- pipék elhullását. A vita további részében a kukoricatermesztés módszereit boncolgatták. A járási tanács mezőgazdasági osztályvezetőjének, Vozár Györgynek az volt a véleménye, hogy a járás szövetkezetei törekedjenek a holdamként! 16—18 ezer tőszám biztosítására. Ezt úgy érhetik el, mint Kamuion is, ahol 80x80-as kétszálas kötésben hagyták meg a kukoricát. Kétezer négyzetméterre növekedett a gyulai gyógy- és strandfürdő vízfelülete Ünnepélyesen nyitották meg vasárnap délelőtt a gyulai gyógyfürdőt. Az ünnepségre elsősorban az adott okot, hogy egyetlen év leforgása alatt e nagy jövőjű fürdőtelep sokat fejlődött. Tavaly nyár óta újabb mélyfúrással még egy kutat készítettek el, mely percenként csaknem félezer liter 43 fokos gyógyhatású vizet ad. Az új és a régi kút a gyógyfürdőtelep vízellátását teljes egészében biztosítja. A hűtő- és ivóvízszükséglet kielégítésére is fúrtak négy kutat és megépítették a szükséges csőhálózatot. Közvetlen befejezés előtt vám négy öltözőépület, melyek egyenként 500 vendég befogadására alkalmasak. A meglévő'"öltözőkkel együtt így három és fél ezer fürdőző öltözhet kulturált körülmények között. Ezeken túl egyes vállalatok dolgozói több személyes üzemi kabinokat építenek saját ré- I szűkre. Eddig 20 ilyen helyiség ké- I szült el. 3500 ÓRA TÁRSADALMI MUNKA EGY HÓNAP ALATT I Ahol a múlt nyáron társadalmi munkások csoportjai az első ásónyo- I mókát vágták a földbe, ott ma már egy modern vonalú, 660 négyzetméteres újabb fürdőmedence áll, s ezzel közéi 2000 négyzetméterre növekedett a fürdő vízfelülete. Szívükön viselik a gyulaiak a várfürdő építését, ezt mutatja, hogy az elmúlt évben mintegy 46 ezer forint értékű társadalmi munkával segítették. Ebben az évben pedig alig egy hónap alatt 750-en 3500 órát dolgoztak társadalmi munkában a fürdő építésén, parkírozásán. A fürdőépítési jegyek vásárlásával együtt a város dolgozói eddig több mint 431 ezer forinttal járultak hozzá a fürdő építéséhez. A városi tanács látva a lakosság nagyszerű segítségét, elhatározta, hogy a kibocsátott fürdőépítési jegyeket teljes értékükben fürdő jegyben visszaváltják. A beruházások zömét természetesen a városi tanács és az állam fedezi. Eddig több mint 8 és fél millió forintot fizettek ki a fürdőtelep'“kiépítésére, és még ez évben csaknem 4 millió forintnyi beruházásra kerü sor. TOVÁBB ÉPÜL A FÜRDÖKOMBINAT E néhány számadatból is láthatjuk, hogy nagyszabású munka fölsők az egykori grófi kastély hatalmas parkjában, a történelmi emlékű gyulai vár tövében. Befejezéshez közeledik a fürdőtelep fő közlekedési útja, mely körforgalmat bonyolít le. A közeljövőben elkészül a bejárati épület, a jegykezelés, orvosi rendelő, büfé, posta és egyéb helyiségek céljára. A vár előtt majd csónajsázni lehet a mesterségesen létesített' tavon. A szabadtéri fürdő már ez évben csaknem egészen kiépül, s a távolabbi tervek szerint hét medence lesz. A fedett részleg az építés következő Fiatalok jelentkezhetnek mezőgazdasági gépszerelőnek A Munkaügyi Minisztérium 613. sz. gyulai intézetében képzik azokat a gépszerelőket, akik tanulmányaik befejezése után a mezőgazdaságban dolgoznak tovább. Ez az intézet fennállása óta közel ezer traktorgépészt nevelt. Most is több mint kétszázan készülnek arra, hogy a vizsgák után megkezdjék nemes hivatásuk művelését. Akik látták az iskola növendékeit a május 1-i felvonulásukon, amint fegyelmezetten, egyenruhájukban büszkén meneteltek, azok elismerés hangján szóltak a szép szál, derék legényekről. Nem akármilyen emberek nevelődnek ebben az iskolában. Sok ezer hold megmunkált föld, learatott búzatábla jelzi már a tanulmányi idejük alatt is útjukat. A gazdagon felszerelt intézet udvarán számos gép áll rendelkezésükre, az iskolában mindenütt példás rend honol. Hálóhelyiségeik otthonosan vannak berendezve és klubjukban a zenegéptől a televízióig minden megtalálható. A fiatalok szeretettel beszélnek tanáraikról, oktatóikról, az intézeti életről. A gépszerelő fiatalok sora most újra gyarapodik, 120-an lépnek be az ipari tanulók sorába. A jelentkezésük még mindig tart, egészen május 31-ig. A felvételhez csupán annyi szükséges, hogy a fiatal ebben az évben betöltse a 15-ik életévét, túl legyen az általános iskola nyolc osztályának vizsgáján és a mezőgazdaság valamelyik szektorából javasolják. Amikor 1960. június 1-én megfelel a felvételi vizsgán, és jelentkezését elfogadják, megkezdheti hároméves tanulmányát, Építkezik a tsz A tél folyamán, amikor a bék éscsabai Szalai-major környékén működő egyes típusú tszcs tagjait arról igyekeztek meggyőzni a helyi kenyérgyár agitátorai, hogy mégiscsak jobb lesz, ha csatlakoznak a Szikra Termelőszövetkezethez, csatlakozásuk egyik feltétele az volt, hogy a Szikra Tsz ala kítson a Szalai-major környékén egy üzemegységet állattenyésztési munkacsapattal és növénytermesztési brigáddal. Kívánságuk teljesült: önálló növénytermesztési brigád működik a Szalai-major ban Himler Lajos volt 11 holdas szakaszában valósul meg. Említésre méltó még a vendéglátóipari vállalat fürdőrészlegének fejlesztése. A melegkonyhás étkező és a sörkert rövidesen minden igényt kielégít. A fürdő esti lezárása után a sörkert tovább üzemel, hogy a nappal fürdőzők estéjüket is kellemesen tölthessék a ha*’ talmas parik hús fái alatt, „SZÉP GYULÁÉRT” MOZGALOM Amint látjuk, a tervek egy jó része már megvalósult. Aki egy éve járt a fürdőben és most újra látja, csodálkozik és elismeréssel szól az építőik nagyszerű tetteiről. A gyulaiak hozzájárulása dicséretre méltó. A városi tanács látva a lakosság tevékenységét és nagyszerű segítő erejét, alapítványt hozott létre a „Szép Gyuláért” mozgalom legkiválóbb résztvevőinek. A városi tanács elismerését fejezi ki, amikor „Szép Gyuláért” kitüntető jelvényt és egy idényre szóló fürdőbérletét adnak azoknak, akik egy éven belül legalább 50 munkaóra értéket dolgoznak társadalmi munkában. A mozgalom ma már közismert a városban, s minden ember magáénak vallja a fürdő és az egész város fejlesztésének, szépítésének ügyét. — Sokat fejlődött a város mezőgazdasága és jól dolgoznak az ipari üzemekben a munkások. A fürdőépítés nagyszerű lendülete nem gátolja a város másirányú fejlesztését — hangsúlyozta Enyedi G. Sándor, a városi tanács elnöke az ünnepi megnyitón. A gyulaiaknak tehát minder okuk megvolt arra, hogy ezt a nyara, ünnepélyes íürdőnyitással kezdjék B. Z. középparaszt vezetésével s most megkezdték egy 24 férőhelyes lóistálló építését. Az istálló alapját egy régen lebontott épület földből kiásott alaptéglái képezik majd. A fala vertföldből lesz, teteje pedig nádból. A tagok azt mondják, hogy egyelőre megteszi ez. Drágább építkezésre nem futja, hiszen a már elkészült sertéstakar- mányos mellett az idén egy ková cs- és egy bognárműhelyt, egy 50 férőhelyes tehénistállót és egy 40 férőhelyes kocaszállást is akarnak építeni. Érdemes babot vetni a kukoriea közé: 20-25 százalékkal nagyobb árat és szerződéses felárat kapnak a termelők A szemesbab-termelés iránt az idén sokkal élénkebb az érdeklődés mindenütt. Az árak és a termesztés feltételei ugyanis kedvezőbbek lettek az eddiginél. Az étkezési babfajtákért az idén általában 20—2.5 százalékkal magasabb árat fizetnek, mint tavaly. További előny, hogy a szerződés alapján termesztési hitelt, valamint az átadott termény után mázsánként 20 forintos felárat kapnak a szerződő termelők. Az értékesítési szerződéskötés jól halad. Már az eddigiekben több, mint kétszer annyi bab átadására kötöttek megállapodást országosan, mint a múlt esztendő hasonló időszakában. Biztató jel, hogy nemcsak az egyéni gazdák, hanem a szerződő termelőszövetkezetek többsége is köztesként termeszti - babot. (MT!)
