Békés Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-14 / 113. szám

fflfifl. májas M„ szombat mépújsAg 5 Szombat—vasárnapi sportműsor labdarúgás: Városi bajnokság, Békéscsaba: Ruhagyár—Kötöttárugyár, Kórház utca 15.30 ó. V.: Baranyai, Közlekedés—VTSK II., Stadion 15 ó. V.: Szarvas II., Agyag­ipar II—Kinizsi, Bessenyei utca 17 ó. V.: Huszár, MÁV II—Postás, Csányi utca 17.15 ó. V.: Szabó. Kézilabda: Martfű—Szarvas női I. osztály 17 ó. V.: Magyart. Városi bajnokság: Tanárok—Játékvezetők férfi 14.15 ó., Meteor pálya. V.: Veress I., Pamutszö vő—Sportiskola férfi 15 ó., Pamutszövő. V.: Giczei II. Lovas- és reiidőrkutya-bemutató a re­pülőtéren szombat, vasárnap. Vasárnap: KERÉKPÁR: Országúti verseny Kondo­ros—Békéscsaba között reggel 9 órától. ÚSZÁS: Megyei idénynyító úszóverseny 9 órától a csabai Árpád-uszodában békés­csabai, orosházi, szarvasi, gyulai, tót­komlóst férfi—női versenyzők részvételé­vel. Kézilabda. (NB II): Bcs. MÁV—Martfű férfi 11.30 ó. Békés- V.: K. Nagy., Bcs. Vörös Meteor—D. Dó­zsa, 10.30. V.: Búzás. Megyei bajnokság: Orosházi Kinizsi—Mezőhegyesi Kinizsi férfi I. osztály 10 ó., Mezőberényi Textil —Endrődi Spartakusz. férfi I. osztály 9 ó., Bcs. Pamut—Bcs. MÁV férfi I. osztály Pamutpálya, 9.30 ó., Békési Spartakusz— Bcs. Dimitrov férfi I. osztály 9. ó. Szeghalmi Dózsa—Csorvás 11 ó. női 1. osztály, Csabaosüd—Gyulai Harisnyagyár 10 ó. női I. osztály, Mezőberényi Textil— Endrődi Spartalkusz 10 ó., női I. osztály. Bcs. Ruhagyár—Bcs. Kötött 9.30 ó., Me­teor-pálya, női I. osztály. Sportiskola—Tótkomlós női II. osztály. Meteor-pálya. 14.45 ó. Pamutszövő—Sar- kadi FSK 10 ó. női II. osztály, Pamutszö- vő-pálya, Mezőberényi Textil—Bcs. Dózsa női II. osztály 17 ó. Bcs. Sportiskola—Orosházi Honvéd férfi II. osztály 15.30 ó., Meteor-pálya, Gyulai Sportiskola—Tótkomlós férfi II. osztály 10 ó. Sportiskola II—Bcs. MÁV H. Városi bajnoki, női, 14 ó., Meteor-pálya. Labdarúgás. (NB II): Orosháza—Jászberény. Orosháza 17 ó.. V.: Radó. NB III. Martfű—Bcs. Építők 15.30 ó. V,: Gyöngyösi, Makó—Cegléd 16 ó. Al­inási, T.szentmiklós—Szegedi Kinizsi 17 ó. V.: Simák, SZEAC II—Nagykörös. V.: Stark, Szolnok—Szegedi Spartakusz. V.: Vozár, Szegedi Építők—Kecskemét. V.: Lesán, Bc6. MÁV—M.kovácsháza 17 ó. V.: Bálint, Szarvas—Hódmezővásárhely t7 ó. V.: Závodszki. Megyei I. osztály: Végegyháza—Békésszentandrás f7 ó. V.: Varga, Szeghalom—Gyoma 15 ó. V.: Pus kás, Sarkadi MSE—Tótkomlós 15 ó. V. Bontovics. Battonya—Medgye&egyháza V.: Domokos. Orosházi Kinizsi—Mezőbe rény, V.: Hodroga, Bcs. VTSK—Bcs Agyagipar 15.30 ó. V.: Járási, Kondoros —Sarkadi Kinizsi V.: Simon, Mezőhegye­si Kinizsi—Gyulavári V.: Bereczki. Járási I. osztály: Üjkígyós—Köröstarcsa. V: Paulik; Gyulai Kinizsi—Füzesgyarmat. V: Mac­kó; Gyulai MEDOSZ—Dévaványa. V: Lévai; Kötegyán—Kétegyháza 16.30 6. V: Veres; Elek—Körösladány 14.30 ó. V: őri; Vésztő—Doboz 16 ó. V: Fülöp; Bcs. VM—Békési Helyiipar 10.30 ó. V: Hadi; Csorvás—Kardosküt 16 ó. V: Árgyelán; Almáskamarás—Bánkút 14 ó. V: Sipos; Dévaványa—Elek 14 ó. Önkéntes tűzoltóversenyek A tél folyamán a községekben és városokban önkéntes tűzoltók tanul­tak, sajátították el a tűz ellem véde­kezés és a tűzoltás fortélyait. A napi munka után elméletileg és gyakorla­tilag is készültek a nyárra, a mező- gazdasági termékek megvédésére. A napokban vizsgát tesznek, verseny for­májában, amikor arról adnak majd tanúbizonyságot, hogy mit tanultak, hogyan készültek fel saját, s más tár­suk munkájának megóvására. Május 15-én, vasárnap Dévaványán, Szeghal­mon és Mezőhegyesen rendeznek ön­kéntes tűzoltóversenyt, ahol mind el­méleti, mind pedig gyakorlati tudásból vizsgáznak. A versenyek folyamatosak lesznek, s minden nagyobb létszámú önkéntes tűzoltó csoporttal rendelkező városban, községben megrendezik. Má­jus 21-én, szombaton a Felsőnyomási Állami Gazdaság területén lesz nagy gyakorlat, ahol a békéscsabai üzemek ! önkéntes tűzoltói vizsgáznak. Május J 22-én, vasárnap pedig Szarvason ren­deznek versenyt. a LOTTO nyerőszámai A lottó 20. játékhetén a követ­kező számokat húzták ki: 7, 22, 40, 74, 78 A rádió és a felevízió műsora Vasárnap, 1960. május 15. Kossuth Rádió: 8.00 Híreik. 8.10 Vjjé a ligetben... 8.55 Édes anyanyelvűnk. 9.00 Zenei fejtörő kezdőknek és hala­dóknak. 10.10 Láttuk, hallottuk. 10.15 Ki vagyok én, nem mondom meg... 12.00 Hírek. 12.15 Jó ebédhez bzóI a nó­ta. 12.50 Hétvégi jegyzeteik. 13.00 Szív Nappal a földeken, este a pályán A rossz idő után meg az ügyes-bajos kellemes napsütés dolgokról. következett. A földek teteje megpirkadt. A termelőszövetkezetek földjén mint méhek, úgy nyüzsögnek az A napnak már csak fele látszott a hori­zont mögött, amikor felkerekedtek a fiata­lok. Ki kerékpárral, emberek. A kondoro- ki gyalog indult el. A si, az örménykúti és dűlőút végén nem a a szarvasi tsz-gazdák egyelik a répát, vág­ják a lucernát. A fia­tal lányok és fiúk fürge kezei nyomán megtisztul a répa- föld. Az egyik tábla vé­gén csokorba ülnek a fiatalok. Beszélgetnek, nevetgélnek. Köny- nyebb a munka, ha egy kis vidámságot is visznek bele. Az e­ház felé, hanem a röplabda-pályára for­dultak be. Ott már többen ütötték a sár­ga labdát. — Már azt hittük, nem jöttök. — Be akartuk fe­jezni az egy elést, a- zért késtünk. — No jól van, Te ide állsz, Marika pe­dig a másik oldalra. Pár pillanat, s a gyik barna hajú lány szarvasi lányok a ne­odahajol a mellette ülőhöz. — Jössz estére? — A pályra? — Oda. — Persze, hogy me­gyek. Bár anyukám mindig mondja, hogy miért nem pihenek inkább. De tudod, megszoktam már, hogy munka után játsszak egy kicsit, úgy felfrissülök tőle. héz munka után vi­dáman verték a lab­dát. * Az örménykúti ha­tárrészen is befejez­ték a napi munkát. A műúton négy lány ta­possa pedált. Utánuk három fiú halad szin­tén kerékpárral. Az egyik kormányán egy szatyorban röplabda húzódik. A fiúk erő­sebb ütemet diktál­— Én is így vagyok nak. s hamar utolérik vele, jönnek a többi- a lányokat. 1S- — Azt hittük, már Aztán beszélgetnek nem is jöttök — szól- a vasárnapi bálról, tak a lányok. — Tudjuk, hogy nem boldogultok nél­külünk — heccelőd- tek a fiúk. — Csak azért mondjuk, mert nála­tok a labda, máskü­lönben ... Aztán befordultak a pályára. * A kondorosi határ- részen is vidáman száll a labda. Itt van a legtöbb fiatal. Most izgalmas mér­kőzést játszanak. Még játékvezetőjük is van. Igaz, nem mindig szabályosan ítél, de kezdetnek ez is jó. A mérkőzés 2:2- re áll, most játsszák a döntő szettet. Vajon ki nyeri? Az egyik oldalon eggyel ke­vesebben vannak. De nem sokáig, mert egy kis szőke lány, aki eddig csak nézte, most kérte, hogy en­gedjék beállni őt is. — De hiszen te nem is tudsz játszani. — Óh, az iskolában sokat röpiztünk mi is. Az igaz, hogy még veletek nem játszot­tam, de azért tudok. A kislánynak igaza volt. S a mérkőzést ők nyerték meg. Jantyik Tibor küldi szívnek szívesen. 13.38 Rádió- lexikon. 14.08 Hamglemezparádé. 14.45 Hét nap a külpolitikában. 15.00 Beet­hoven: III. (Esz-dur). 15.15 A város peremén. 16.00 Kincses Kalendárium. 17.00 Hírek. 17.10 A Magyar Rádió tánczenakara játszik. 18.00 II. félidő! 18.50 Könnyű zene. 19.05 Emberek kö­zött... 19.15 Chopin: e-moll zongora- verseny. 19.50 Jóéjszakát, gyerekek! 20.00 Hírek. 20.10 Sporthírek, Totó­eredmények. 20.15 De nehéz a feltá­madás! 22.10 Hírek. 22.20 Sporthírek, és totóeredmények. 22.30 Galoppver- seny-eredmények. 22.35 Liszt-zongora- művek. 23.10 Tavaszi szerenád. 23.3* Wagner operáiból. 24.00 Hírek. Petőfi Rádió: 8.00 A római katoli­kus egyház félórája. 8.30 Orgonamu- zsika. 9.00 Kisdobosok félórája. 9.30 A Magyar Rádió gyermekikórusa éne­kel. 9.45 A közműveltség pécsi forrá­sánál. 10.00 Szív küldi szívnek szíve­sen. 10.45 Mozart-hangverseny, 12.20 A világirodalom humora. 12.50 Művészle­mezek. 14.15 Magyar tájak. 14.45 A Budapesti Koncert Fúvószenekar kis­együttese polkákat játszik. 15.00 Gaz­daszemmel a nagyvilág mezőgazda­ságáról. 15.15 Nebáncsvirág. 16.15—16.25 Csepeli vasárnapok 18.20 Csajkovszkij: A- moll trió 19.10 Tánczene 19.40 Nagyváradi Sivó József népi ze­nekara játszik. 20.10 Operarészletekí 21.45 A Szvetoszlav Obretenov bolgár rádióénekkar hangversenye a Zene­művészet! Főiskola nagytermében. 22.25 Goethe két verse. 22.30 Könnyű melódiák. 23.00 Hírek. Televízió: 9.30 Kis technikusok kiál­lítása. 10.30 A „Prágai Tavasz” hang­versenye fiataloknak, du. 20. Magyar Híradó, majd kerékpáros békever­seny. Utána az FTC—MTK labdarúgó- mérkőzés. 19.15 Elő újság. 20.10 Az egymillió fontos bankjegy. Gyakorlattal rendelkező technikusokat keresünk munkavezetőnek útépítési munkákhoz, fizetés megegyezés sze­rint. Keresünk továbbá aszfaltozd szakmunkásokat Bérezés teljesítménybérben, napi há* romszori étkezést, szállást biztosítunk; Komlói Ütépitő V., Komló, Kenderföld, Szállásfalu. T.: 21—63. A török és a tehenek „Volt egy török, Mehetned, sose látott tehenet. Nem is tudta Me- hemed, milyenek a tehenek. Egy­szer aztán Mehetned lát egy cso­mó tehenet. — Én vagyok a Me­hetned! — Mi vagyunk a tehenek! —4 Csudálkozik Mehetned, ilyenek a tehenek? Számolgatja Mehe- med, hányfélék a tehenek, Meg is számol Mehemed, háromféle te­henet: fehéret, feketét, tarkát. — Meg ne fogd a tehén farkát!... Nem tudta ezt Mehemed, s fel­rúgták a tehenek.” * A szegény jó tehénrúgta Mehe­med leporolta piros bugyogóját, hazavánszorgott, s nagyokat nyögve leült, amúgy török módra, a földre. Minden tagja fájt attól a tehénrúgástól. — Mi bajod van, édesapám? — kérdezte tőle fiacskája, a kis Me­hemed, aki szakasztott olyan volt, mint az apja. — Ne is kérdezd — nyöszörög­te. — De ha már megkérdezted, elmondom, hogy jártam, hadd okulj a káromon. A kis Mehemedet szépen ma­ga elé ültette a földre, s elmond­ta, hogy járt azokkal a huncut tehenekkel. — Én majd sohasem fogom • Móricz Zsigmond verse. meg a tehenek farkát — mondta a kis Mehemed. — Engem aztán nem rúgnak fel! — Jól teszed fiacskám! — si­mogatta meg a kis-Mehemed bor­zas buksiját a nagy Mehemed. — Látom, okosabb leszel, mint apád. — Hátha még óvodába is jár­hatnék! — sóhajtott a kis Mehe­med. — Akkor lennék csak okos igazán. — Mondasz valamit — vakar- gatta kopasz fejét az apa. — Bi­zony, itt az ideje, hogy beadjalak az óvodába. S a nagy Mehemed állott is szavának. A kis Mehemedet más­nap elvitte az óvodába. — Viselkedj illedelmesen, nyisd ki a szemed, okulj, tanulj! Min­dig azt tedd, amit az óvó néni mond! —* figyelmeztette búcsúzá­sul, s otthagyta a zsivajgó gyer­mekek között. S a kis Mehemed megfogadta apja tanácsát. Nézelődött, figyelt: elleste, hogyan köszönnek egy­másnak, hogy játszadoznak, ho­gyan rakják le a játékokat. Még a virágöntözést, a gyomlálást is megtanulta, s azt is tudomásul vette, hogy nem szabad bottal hajkurászni a kőkerítésen sütké­rező gyíkokat! De a mosdóban meresztett csak igazán nagy szemet! Ilyent még t sohasem látott: ha balra csavar­ták, viz csörgött belőle, ha jobbra csavarták, elállt. Boldogan csavar­gatta a csapot jobbra-balra, ke- zét-arcát megmosta, még a fejét is alá akarta dugni, de ott állt egy kislány, s ezt már nem en­gedte meg. — Meghűlsz, kis Mehemed — mondta, s elzárta a csapot. Aztán uzsonnához ültek. A kis Mehemed jobbra-balra sandított, hadd lássa, hogyan esznek a töb­biek. S ő is úgy evett, szépen, ahogy illik, -nem szürcsölt, nem hadonászott a kanalával, s na­gyon ügyelt, hogy ne morzsálja el a kenyeret a térítőn. Aztán mesét hallgattak a gye­rekek. Aztán énekeltek. S a kis Mehemed figyelt, fi­gyelt, s olyan okos volt, hogy ha­marosan mindent tudott, amit a többiek. Aztán, egy szép, verőfényes na­pon, kirándultak a határba. Egy­szeresük legelésző teheneket lát­nak, sok-sok tehenet, fehéret, fe­ketét, tarkát — persze, hogy a gyermekek meg akarták fogni a tehenek farkát! — Megállj — kiáltotta rájuk a kis Mehemed. — Meg ne fogd a tehén farkát' Mert a kis Mehemed nemcsak annyit tudott, amennyit a többi­ek, hanem valamivel többet: azt, hogy a tehenek rugósak, ha a farkukat húzzák. A gyermekek megszeppentek, eloldalogtak a tehenek mellől, hagyták, hadd legelésszenek bé­kén tovább... Nem is rúgták fel őket a tehe­nek! 'Vidám tMtéMlek FÁJÓ CIPŐ Kirándulásra vitte Pista a kis- öccsét. A város széléin a kisfiú megszólalt: — Feri, fáj a cipőm! — Ejnye, Bélus — szóit rá a bátyja —, hogy mondhatsz ilyet? Nem a cipőd, hanem a lábod fáj! Igaz? — Dehogyis! — válaszolta Feri kisöccse. — Tegnap is így volt, de amikor levettem a cipőmet, ak­kor nem fájt semmim. A NAGYOT MONDÓPÓRULJÁR Jóska meséd a fiúknak: — A nyáron Bulgáriában tábo­roztam, a Fekete-tenger partján. A táborhelyünktől nem messzire, akkora káposzta virított, hogy az egész tábor hűs árnyat lelt alatta. Erre a másik is rálcázd!: — Én a nyáron Németországban láttam egy készülő nagy üstöt. Olyan nagy volt ez az üst, hogy amikor a kovácsok az egyik feli­ben kalapáltak, a másik feliben dolgozók nem hallották azt. — Nem mondanád meg, hogy mit akartak azzal a nagy üsttel? — kérdi hitetlenkedve Jóska. — Mit? Hát a te káposztádat főzték meg benne! — válaszolt nagy nyugalommal a másik. PISTA ÉS A KUTYA Kirándulásra ment az osztály. Egyszerre előugrott egy puliku­tya. Éktelenül ugatott. A gyere­kek rá sem hederítettek. Azaz mégis: Kiss Pisti el akart futni a lármázó kutya elől. — Ne félj — bátorította a taní­tó —, hiszen tudod, hogy amelyik kutya ugat, az nem harap. — Igen — válaszolta Pisti —, de mit tudom én, mikor hagyja abba az ugatást és kezd el harap­ni! Nem esik le! Tégy a tenyeredre egy 20 fillé­rest és kérjél meg valakit, hogy egy kefével szabályos mozdulato­kat téve, kefélje le a 20 fillérest a tenyeredről. Nem fog sikerülni! MiértV LABDÁZZUNK! Nemzetesdi játék A játékosok nemzet nevet kapnak. < Egyikük a labdát magasba dobja; s amíg a labda fent jár, addig egy nemzetnevet kiált. (Például: angol.) A szólított a leeső labdát elkapja és a! játékosok közül igyekszik valakit megdobni. A találat a dobónak jó j pontot jelent. Az győz, aki a legtöbb pontot szerzi, i Fogd meg a labdát Kézfogással köralakítás. A kezeket elengedik és a játékosok négy lépést hátramennek. Azután egy labdát do­bálnak játékostól játékosig. Aki a lab­dát ejti, az kiáll a körből és csak úgy jöhet vissza a játékba, ha egy elejtett labdát kézre kerít. Ekkor az elejtő helyet cserél vele.

Next

/
Thumbnails
Contents