Békés Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-14 / 113. szám

4 MÉPÚJ SÄG I960, május 14.. szombat n^cuftunk múlik... Ma reggel is a napok óta tar­tó szenzációval kezdték a beszél­getést, míg odaálltak a munka­gépek elé. „Kiállították a roncso­kat, hallottátok, láthatja az egész világ ...” „Uhüm. Te is megnéz­heted majd komám, ha a jövő hónapban kimész a Szovjetunióba jutalomüdülésre.” .......Meg is né­zem , hisz’ első állomásunk Moszkva lesz” — szólt Paulik Jó­zsef. „Eisenhower mégsem mond­ta le a csúcstalálkozót, ahogyan szerették volna a hadianyag-gyá­rosok” — szőtte tovább a beszél­getést Klaukó Pál, az öreg gépla­katos. „Nem hát, hiszen Ameriká­ban is vannak vasasok, az ő sza­vuk is számít valamit, nem?” — mondta Strbka János, a párt- esoport-bizalmi. Pontosan hét órakor először a belső műhelybeli esztergagép bú­gott fel, aztán a fúró. A satupa­dok előtt is élénk lett a mozgás. Hajdú Zoltán felerősítette a teg­nap esztergált új hengert, s hoz­zákezdett a gyűrűsdugattyú csap- szegeléséhez. Strbka János a szét­szedett Zetornál foglalatoskodott, 8 Paulik is odaállt a fújtatóhoz. Csakhamar felizzott a vas, s hatalmas kalapácsok pofozására szétlapult az üllőn egy vastagabb tengely. így lapítanák szét eke­vassá is a kardot ezek a vasasok, hogy még több munkagép legyen Tótkomlós termelőszövetkezetei­ben, s hogy még több gabona, hús, tejtermék származhasson a mező- gazdaságból. Tizennégy szakmunkás dolgo­zik itt a Komlósi Gépállomáson, nem éppen korszerű műhelyében, de nagyon is korszerű felszerelés­sel, a hatalmas géppark rendbe­tartásán. Éppen tegnap volt ter­melési értekezletük, ahol Karasz elvtárs, a műhelyvezető beszá­molt, hogy példásan, jelentős megtakarítással teljesítették a negyedéves tervet és nekik kö­szönhető, hogy a tavaszi talaj­munkákban sem volt- komoly meghibásodása az erőgépeknek. Megvitatták a nyári gépszemlére való készülődést is. A jövő hónap elején már munkára készen kell állni a cséplőgépeknek, kombáj­noknak, s ennek a felelősségnek a tudatában szóltak hozzá a vasasok Karasz elvtárs tájékoztatásához. Felállt Klaukó Pál is, a kijelen­tette: „Ha a fene fenét eszik, a kombájnos-brigád június 1-ig be­fejezi a javítómunkát, méghozzá úgy, hogy jelest kap majd a szemlén.” Racskó elvtárs és bri­gádja a cséplők javításában tett jelentős vállalást... Arról volt szó, hogy sokba» rajtuk múlik: többet adnak-e már az idén a szövetkezetesített kom­lósi földek, mint akár tavaly. Ar­ról, hogy jól meg tudják-e ala­pozni a jövőt a megnagyobbodott termelőszövetkezetek, vagy sem. Megértették a feladatot, a gép­műhelybeliek, elfelejtették egyé­ni gondjaikat. Mert van ilyen gond a műhelyben, amiről már sok szó esett még a pártcsoport-megbeszélése- ken is. — Én 1921 óta ütöm a vasat — mondta Jakab elvtárs, a munkai gép-mechanikus. — Én meg 25 éve — szólt Klau­kó, ez az őszülő hajú, nagy da­rab ember, ötven éves vagyok, de most kezdek élni. Mert elvtár­sak, ma már nem tartunk ott, ahol valaha. Ma már én is sze­retnék minél többször elmenni moziba, hiszen a népi demokrá­cia azért épített Komlóson is szé­lesvásznú mozit, hogy művelőd­jünk, nem? Meg még strandra is, ha van hozzá idő. Azelőtt jó volt a kenyér hagymával. Most a ha­samat is szeretem. Gyerekkorom­ban rongypokróccal takaróztam, ma azért szőnyeg van a szobám­ban, s házam tatarozásáért éppen a múlt héten fizettem ki 48Ó0 fo­rintot. De hát az igények nőnek. Tegnap azt mondta a nagy lá­nyom: édesapám, jó volna üveg­ajtót tetetni a verandára... Hát bizony jó volna..: Dehát itt a bökkenő, az órabérünknél... — ...Igen, elég. aránytalanul ál­lapították meg a mi órabérünket, akárki csinálta is azt — vette át a szót Strbka János. — De hát tudjátok elvtársak, ml a helyzet, hiszen az a sok új gép, ami szin­te hetenként érkezik a gépállo­másra, a szemünk előtt javítja, növeli a mezőgazdasági munka termelékenységét. Szükséges ez? 'I Persze, hogy az. De azt 5b tud­juk, hogy nem jön ingyen ez a sok gép. Bizony, nagyon sok pénz­be kerül. Valakinek pedig ki kell azt fizetni. Ám a mezőgazdaság ezt még nem tudja megtenni. Hát nekünk kell, a munkásoknak, de nyilvánvaló, hogy saját érdekünk­ben.. Ezért aztán nem kerülhet sor azonnal arra, hogy megold­ják az ilyen bérdifferenciákat.:. — Nem is arról van szó, hogy azonnal, ezt megértem. De hát azért az aránytalanságokon lehet­ne addig is változtatni. Én hu­szonöt éve dolgozom a szakmá­ban, s nem keresek sokkal többet, mint az irodán adminisztráló fia­tal lány, akinek családja sincs — mondta Klaukó elvtárs. — Biztos, hogy felfigyelnek majd erre a minisztériumban is, hiszen állan­dóan javul a helyzetünk. Néhány éve még csak 18 havonként kap­tunk munkaruhát, most minden évben kapunk. Ez is ázt mutatja, hogy nem feledkeznek meg a gépállomási vasasokról sem... — Ügy van — így Paulik elv- társ. — Nem arról van szó, hogy holnap, hanem csak arról, hogy tartsák számon a kérésünket és hát, ha a pártcsoportunk jelen­ti ezt felfelé — biztos számon is tartják. Na, erről van szó és sem­mi többről. Azért... — mosolyog Klaukó elvtárs felé a fiatalember — azt nem kelett volna megmon­dani, hogy épp most fizetett ki 4800 forintot tatarozásért. Még majd nem hiszik el, hogy tényleg kevésnek tartja a bérét..; — Ejh! — fortyant fél, félre­értve a helyzetet az öreg. — Hát mondtam én, hogy nincs pénzem!? De neked öcsém, nem kellene mindig több?, he!?... Varga Dezső •nuiHiuiiiiiaann Mozik műsora SZABADSÁG MOZI, Békéscsaba Május 12—15: Hulot úr nyaral. K. h. 6, 8, v.: 4, 6, 8. A Szabadság és a Brigád moziban minden kedden és pénteken délelőtt 11— 1-ig elővételi pénztár. . BRIGÁD MOZI, Békéscsaba. Május 12— 18: Hosszú az út hazáig. K. h.: fél 6, fél 8, v.: fél 4, fél 6, fél 8. TERV MOZI, Békéscsaba. Május 12— 14: 12 dühös ember. Ki h.: 6, 8i V.: 4, 6, 8; PARTIZÁN MOZI, Orosháza. Má­jus 13—16: Elcserélt fénykép. K. h.: SZABADSÁG MOZI, Gyoma. Máj. 13— 15: Kérnek a Tiszánál. K. h.: 8, V;*. 4, 6, 83 Jégverés ellen nem lehet védekezni. Kára csák jégbiztosítás útján térülhet meg. BEKE MOZI. Orosháza: Május 12—15: idegen gyermekek. K. h.: 5, 7j Vi! 3, 5, 7; PETŐFI MOZI; Gyula. Május 12— 14: Hruscsov Amerikában. K. h.: 5, 7, V.: 3, 5, Tg ERKEL. MOZI; Gyula. Május 13— 15: Arany vonat. K. h.: fél 6, fél 3, v.: fél 4, fél 6, fél 8. VÖRÖS OKTÓBER MOZI. Mező- kováosháza. Május 13—15: Számít­hatsz rám. K. h.: 8, v.: 4, 6, 8; BÁSTYA MOZI, Béké6. Május 12— 15: Két fiú, egy kislány. Ki hi: 6, 8, V.: 4, 6, 8. PETŐFI MOZI, Sarkad. Május 13— 15: A megjavultban bízná kell. K. h.: 8, v.: 4, 6, 8. TÁNCSICS MOZI, Szarvas. Május 12— 15: Végállomás szerelem. K. h.: 6, 8, v.: 4, 6, 8; ADY MOZI. Szeghalom; Május 13— 15: Szombattól hétfönlg. K. h.: li v.: 3, 5, 7, Időjárásjelentés Várható időjárás szombat es­tig: felhőátvonulások, néhány he­lyen eső, esetleg zivatar. Mérsé­kelt szél. Legalacsonyabb éjsza­kai hőmérséklet 5—10. legmaga­sabb nappali hőmérséklet 18—22 fok között. Ohcti {egyletünk Határidő előtt „December 15-re teljesítjük éves tervünket.” „A tervet há­rom százalékkal túlteljesítjük.’’ Ilyen és ezekhez hasonló híre­ket olvashatunk az újságokban. Munkások ezrei, tízezrei ter­melési tanácskozásokon vitat­koztak, hányták-vetették meg ezeket a nagyszerű felajánláso­kat, s a mindennapi munka, ve- rejtékhullatás, öröm és olykor bosszúság közepette megfogha­tó és bebizonyítható tényékké váltják. Az idei vállalásokban azonban mégis van valami új, amely nagyszerűbbé teszi a megvalósulást. S ezt az újat a feladat nagysága adja. Az 1960- as esztendő egy olyan lépcsősor első foka, melyre ha biztosan lépünk, akkor a felsőbb fokot is elérjük. Ez az esztendő teremt alapot annak az öt évnek, amelynek tervei nagy lépések­kel viszik előbbre népünket a szebb jobb élet felé. Az ÉM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói is határidő előtti átadását vállal­ták igen sok lakásnak, gazdasá­gi épületnek. Felajánlásuk érté­ke a megvalósulás után mérhe­tő le, de az, hogy eddiginél jobb, lelkiismeretesebb munká­val készek részt vállalni az idei nagy feladatok megvalósításá­ból, már magában véve is olyan tény, melynek mérőfoka: az em­berek alkotó vágya, bizalma a holnap iránt, és annak tudata, hogy nem egyes emberek kima­gasló munkájára , hanem közös erőfeszítésre van szükség. „Tíz­tíz nappal a határidő előtt adjuk át Békéscsabán a két 32 lakásos tömböt” — olvashatjuk vállalá­sukban. Tíz nap igaz, már nem sokat számít azoknak, akik ép­pen otthont kapnak az új töm­bökben, de ez a kétszer 10 nap Békéscsabán, 30 nap Orosházán és 10 nap Gyulán összesen két hónap, mely idő alatt újabb la­kások építéséhez foghatnak hoz­zá. A lakásokon kívül a termelő­szövetkezeti építkezések idejé­nek lerövidítése —■ összességé­ben mintegy öt hónap ha­sonló jelentőségű. Üj lakások és újabb gazdasági épületek építé­sének lehetősége mellett olcsób­bá is válnak az építkezések, s a megtakarított pénz más beruhá­zásokra használható fel. Az építőipari vállalat dolgozó­in kívül más üzemek, vállalatok munkásai is tettek hasonló fel­ajánlásokat. Legtöbbjük a terv túlteljesítését, az önköltség csökkentését vállalta. A fel­ajánlások teljesítéséért számos és igen hasznos javaslatok, ész­revételek havaznák el a mun­kásoktól, melyek azt bizonyít­ják, hogy sikerült növelni a szo­cializmus vonzóerejét, hatáso­sabbá tenni a szocialista lelke­sedést. Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy társadalmi rendünk mindig akkor került közelebb az emberek szívéhez, amikor törődtünk a vonzóerő szitásával, s nem bíztuk az em­berek véleményét, vágyaik ala­kulását a véletlenre. Ma is táp­lálnunk kell azokat a forráso­kat, melyekből e vonzóerő fa­kad. A felszabadulás tiszteletére kezdeményezett, majd később éves versennyé fejlesztett szoci­alista munkaverseny máris té­nyekkel és kiváló eredmények­kel bizonyította be, hogy az em­berekben van lelkesedés, akar­nak dolgozni a közös ügyért. A szándék, s hogy hasonlattal él­jünk, a mágnes megvan, de ha abban megszűnik az áram, holt vassá válik. A felajánlások meg­történtek, megvalósításuk meg­kezdéséhez volt elegendő áram, de a végeredményig állandóan táplálni kell azt. Áram kell a. mágnesekbe mindig és minden­kitől. Az első áramkört megad­ták a munkások, amikor vállal­ták a terv határidő előtti telje­sítését. A következő körben már segíteni kell a vezetőknek is, hogy a felajánlások teljes ér­tékükben valósággá is legyenek és határidő előtt adjanak át la­kásokat, gazdasági épületeket, hogy határidő előtt teljesíthes­sék az idei nagy feladatokat. Majnár József As olvasó írja Néhány szó Gyopárosról Szépül Gyopáros. Bővítik az ét­termet, szállodát. Tisztítják a parkokat. Olvastam a fásítási hó­nap eredményeiről. Gyopárosen ezzel nem dicsekedhetnek. A tó, stranddal ellentétes oldalán a sé­tányok mellől sok szép fát ki­szedtek. de helyette elfelejtettek másokat ültetni. Évek óta az a tapasztalat, hogy a park e részét nem tudni miért, nem takarítják, csak éppen a fürdő közvetlen környékét. Olvastam, hogy újab­ban javában folyik a munka. Ha valóban szép lesz az Alföld déli részének „gyöngyszeme”, akkor arról is kell gondoskodnia a ta­nácsnak, hogy a felelőtlen kárte­vők, akik csupán kedvtelésből rombolják és tördelik a fákat, elnyerjék méltó büntetésüket. Hozzászólás a „Száguldó motorosok“ című cikkhez Soff őr-barátommal éppen e­gyiitt olvastuk a cikket. Helye­selte. Én is szeretek hajtani — mondja ő —, hiszen huszonegy- néhány éve forgatom a kormány­kereket, de mindennek van hatá­ra. Sok motoros versenypályának nézi a főutcát. Ezzel együtt sa­ját maga és mások szerencsétlen­ségének okozója. De miért csak velünk, autósok­kal, motorosokkal tartatják be a KRESZ-t? Hol maradnak a ke­rékpárosok, a lovaskocsik? A ko­csisok mikor vizsgáznak a közle­kedés rendjéből? Tévedés ne essék, nekem még motorom sincs! Séta a ligetben Vasárnap sétáltam a csabai li­getben, csodálkoztam az ottani építkezéseken. Őszintén: kellett már ez a kis tatarozás. Szebb lesz városunk e szép. csendes, jó le­vegőjű szórakozóhelye No de... Miért nem előbb kezdték meg ezt a munkát? Azt már meg sem kérdezem, miért maradt el a li­get némely részének parkírozása és rendbehozása. Láttam az állatkert előtt cso­dálkozó édes gyermekeket, akik a dörmögő medvét és a madara­kat nézték. De az állatkert udva­ra olyan, mint a sivatag. Egy szál füvet sem lehet látni. A ma­darak kalitkáira miért nem teszik ki a táblát, a kalitka lakójának megnevezésével ? Úgy gondolom, hogy az állat- kertet egy kis társadalmi munká­val még szebbé tehetnénk. Hiszen a miénk.

Next

/
Thumbnails
Contents