Békés Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-13 / 112. szám
2 NÉPÚJ SÄG I960, május 13., péntek Eisenhower reméli, hogy a csúcsértekezleten haladást lehet elérni több fontos kérdésben W ashingtoy, (MTI) Nyugati hírügynökségek jelentése szerint Eisenhower elnök szerdán, megtartotta szokásos heti saj tóértekezletét. Nyilatkozatának első részében a Szovjetunió felett lelőtt amerikai repülőgép ügyével foglalkozott és beismerte, hogy az Egyesült Államok hírszerző szerveinek ilyenfajta tevékenysége „utálatos”, de — mint mondotta — „döntő módon szükséges az Egyesült Államok biztonsága szempont j ából”, Herter külügyminiszterhez hasonlóan Eisenhower is a Szovjetunió „titkolózását” okolta azokért az „intézkedésekért, amelyek ennek ellensúlyozására szükségesek.” A továbbiakban megerősítette Herter külügyminiszternek a hét elején tett kijelentését, amely szerint Eisenhower adott utasítást arra, hogy az Egyesült Államok „minden lehetőséges módon” szerezzen olyan értesüléseket, amelyeket az Egyesült Államok és a „szabad világ” védelme megkövetel. Eisenhower ezután egy kérdésre válaszolva kijelentette, hogy tudomása szerint szovjet felderítő gépek sohasem repültek az Egyesült Államok területe fölé. Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok megvédi-e azt az állampolgárát, akit idegen országban kémkedésért letartóztattak, az elnök azt válaszolta, hogy az Egyesült Államok minden ilyen esetben felajánlja az illető országban működő nagykövetségének szolgálatait. Ez azonban az illető ország belügye és az Egyesült Államok csak ennek az országnak engedélyével cselekedhet. Azzal a szovjet közlései kapcsolatban, hogy a jövőben lelőnek minden ilyen repülőgépet, amely Koreai — algériai tárgyalások P h e n j a n (TASZSZ) Szerdán Phenjanban megkezdődtek a tárgyalások az ideérkezett algériai kormányküldöttség és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya között. Mint ismeretes, az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának küldöttségét Krim Belkaszem miniszterelnök-helyettes vezeti. A két fél több nemzetközi kérdést, valamint a két országot közösen érintő kérdést tárgyalt meg. Este Kim II első miniszterelnök-helyettes fogadást adott az algériai küldöttség tiszteletére. (MTI) A Budapesti Ipari Vásárra látogatnak el a körösladányi úttörők (Tudósítónktól.) A Körösladányi Tüköry Lajos Általános Iskola úttörői májusban két tanulmányi kirándulás szerveznek. Május 15-én 65 úttörő részvételével, külön autóbusz indul Szarvasra. Az egésznapos kiránduláson megtekintik az arborétumot, a mezőgazdasági szakiskolát és a békésszentandrási duzzasztóművet. Május 22-én ugyancsak egésznapos kirándulást szerveznek Budapestre. Az úttörők megtekintik az ipari vásárt és egyéb érdekességeket. Erre a kirándulásra is külön autóbuszt biztosítanak, mellyel 55 úttörő megy az ipari vásárra. Különösen érdekesnek ígérkezik a kirándulás azoknak a tanulóknak, akik még soha sem voltak Budapesten. A kirándulás után az úttörők megbeszélik a tapasztaltakat. N. J. szovjet terület fölé behatol, Eisenhower kijelentette, hogy ezt a közlést nem tekinti sem ultimátumnak, sem fenyegetésnek, hanem „különleges kategóriába” kell sorolni. Eisenhower a továbbiakban kijelentette: a légi incidens ellenére sem változtatta meg szándékát, hogy júniusban Moszkvába uta- -zik. Véleménye szerint az incidens és Hruscsov hozzá fűződő megállapításai nem befolyásolták döntő módon a csúcsértekezlet kilátásait. Gromiko szovjet külügyminiszter szerdán elhangzott nyilatkozatával összefüggésben az elnök kijelentette: továbbra is reménykedően tekint a csúcsértékedet elé. „Remélem — mondotta —, hogy a csúcsértekezleten haladást lehet elérni a leszerelés, Németország, Berlin és a kelet-nyugati kapcsolatok fontos kérdéseiben”. Közölte, hogy a párizsi csúcsértekezleten újból felveti a „nyílt ég” kérdését, mert az a véleménye, hogy ez „a titkolózás és gyanakvás megszüntetésének egyik eszköze”. Eisenhower kijelentette: Nem tudja, meddig fog tartani a párizsi csúcsértekezlet, de ha hivatalos kötelezettségei az Egyesült Államokba szólítanák, később hajlandó újból visszatérni Párizsba. Eisenhower Korea újraegyesítésének problémájáról is szólt. Véleménye szerint „igen csekély a valószínűsége” Korea mielőbbi békés újraegyesítésének. Hangoztatta, hogy ezt a kérdést nem szándékozik felvetni sem a csúcs- értekezleten, sem a jövő hónapban sorra kerülő szöuli megbeszélésein. Elmondotta, hogy a dél-koreai látogatásakor felkeresi Iá Szín Man volt elnököt, de csak akkor, ha — mint mondot- í ta — „Dél-Korea ez idő szerinti j vezetői ehhez hozzájárulnak”. Eisenhower bejelentette még, ' hogy azokat a földalatti nukleáris ! robbantásokat, amelyeket az Egyesült Államok az év végére tervez, közösen szeretné végrehajtani Nagy-Britanniával és a Szov- jetunióvah Hasznos tanácskozás Az elnökségi asztal népi hímzésű párnák, térítők díszítik, szinte jelképezve, hogy nem a megszokott gyűlések egyikén vettünk részt. A jelenlevőknél is kézimunka, az egyik kezében hímzés, a másikéban horgolás, s amíg a gyűlés megkezdésére várakoznak, fürge ujjaik sebesen mozognak az anyagon. Nem csoda, hiszen e- gyik-másik valóságos szerelmese a kézimunkának. Ezért is vállalták — némelyik már több éve —, hogy tanítják a lányokat, asszonyokat, hogy szakköröket szerveznek. Őket hívta egybe a megyei nőtanács május 11-én, hogy megbeszélje velük az eddigi eredményeket és a további feladatokat. Az értekezleten Szűcs Pálné, a megyei nőtanács munkatársa értékelte a szakkör munkáját. Elmondotta többek között, hogy a megyében 74 szakkör működött. Ezek között a legtöbb a szabóvarró és kézimunka szakkör. Be-, szélt a szakkörök céljáról is. Különösen jelentős, hogy a kézimunka szakkörökben az asszonyok megszerették a népi hímzéseket és eltértek az ízléstelen giccsektől. A szakkörökben az asszonyok felolvasásokat és tanácsadást is tartottak. Előadást hallottak a szépségápolásról, a babonaságról. A szép otthon kialakítására is kaptak tanácsokat, és megbeszélték az öltözködést, a gyermeknevelést. A nemzetközi nőnap 50. évfordulójának megünneplését is segítették a szakkörök résztvevői. Előadásokat, kiállításokat szerveztek. Több szakkörben készítettek ajándékot a koppenhágai nemzetközi nőkonferenciára. A legtöbb szakkör befejezését ünnepélyessé tették az asszonyok. Teadélutá-' nokat, műsoros estéket és kiállításokat szerveztek. Szűcs Pálné beszédének végén köszönetét mondott a szakkör vezetőinek munkájukért és kérte őket, hogy az elkövetkező oktatási évben is segítsék a nőtanács munkáját. A hozzászólásokban többen elmondották tapasztalataikat a szakkörök munkájáról. Szász Ká- rolyné Kevermesről elmondotta, hogy a szakkör tagjai május 1-re pettyes ruhát varrtak maguknak. Bucsi Imréné, a szabó-varrókör munkájáról számolt be és közölte I azokat a nehézségeket, amelyek miatt a sütő-főző szakkört nem I tudták megszervezni Békésen. A ! dobozi szakkörvezető varrógépet ! kért a nő tanácstól, Nagy Lajosné Zsadányról a népi hímzések megszerettetéséről beszélt. Elmondotta, hogy egy budapesti háziipari szövetkezettel kapcsolatot teremtettek és szebbnél szebb mintákat kaptak tőlük. Jelenleg az iskolába menő óvodásoknak készítenek népi hímzésű könyvborítókat. A csanádapácai szakkörvezető arról beszélt, hogyan sikerült megszerettetni a népi motívumokat az asszonyokkal. Beszélt további terveikről is. Elmondotta, hogy a fehérnemű- és kötényhímzést is megtanulják az ősszel beinduló tanfolyamon. A körvezetők közül 28-an kap- tak könyvjutalmat a megyei nőtanácstól ezen az összejövetelen. K. J. Híradás Kétsopronyról (Tudósítónktól.) Nagy élményben volt részük az apponyi földi iskola úttörőinek. Az ősszel segítettek a termelőszövetkezetnek a kukoricatörésnél, s az ezért kapott pénzr bői április végén kirándultak Aggtelekre. Megnézték a cseppkőbarlangot, ellátogattak a jós- vafői tengerszemhez, voltak Miskolctapolcán és Miskolcon is a pajtások még ebben az évben több hasonló kirándulást szerveznek. „ * Anyáknapi ünnepséget rendeztek május 8-án az általános iskola tanulói. A kedves kis ünnepségen virágcsokorral és ajándékkal lepték meg az édesanyákat. Napról napra nő a színházlátogató közönség száma a községben. A pedagógusok szervezésével rendszeresen látogatják a Békés megyei Jókai Színház előadásait. Május 11-én sokan vettek részt a Nebáncsvirág csabai bemutatóján is. Szpisják Pálné ■ » ........■===!----- «~---'■ O tü cut óka 'Hojmqm. kötoé# irodalmi {Mettdü Sokan érdeklődnek mostanában nálunk, hogy mi az oka a helyi irodalom nagyarányú fellendülésének. A „semmit ne rejts véka alá’’ mozgalom keretében most közkinccsé teszem eddig féltve őrzött titkunkat. Az 1959-es év szeptembere történelmi jelentőségű dátum községünk irodalmi életében. Ebben az időben tette le működési színhelyét „fejlődésképtelen” községünkben a Nagy fró, E. Patkói Kálmán. Vidékre költözésének bejelentése ellentétes hatású megnyilvánulásokat váltott ki az érdekeltekben. Mielőtt azonban irodalmi felfejlődésünk konkrét okaira rátérnék, a történeti hűség kedvéért meg kell emlékeznem azok előzményeiről. Haragos községben félrevert harangok zúgása közben jelentették be a nagy eseményt: megalakították a Nagy író Legméltóbb Fogadását Előkészítő Operatív Bizottságot, mely a vezetőség megválasztása után 20 különböző megbízatású albizottságot is szervezett soraiból. Az albizottságok nagyiontosságú feladatokat kaptak. A Rózsasziromgyűjtő és Szóró Albizottság tagjai kizárólag fehérruhás, mirtuszkoszorús lányokból állottak, akik azt a megbízó^ tűst kapták a NILFEOB nagytekintélyű vezetőségétől, hogy rózsaszirommal hintsék tele a községükbe érkező Nagy Író útját. A bizottságba annyi volt a jelentkező, hogy a LOTTO jutalomsorsolásán keresztül lehetett csak oda bejutni. A legnehezebb feladat nekem jutott, aki a Tömjént Beszerző és Tömjénező Albizottság elnöke lettem. Bár élénken tiltakoztam e megbízatás ellen, arra hivatkozással, hogy én még semmi művét nem láttam nyomtatásban, mégsem sikerült kibújnom alóla, mivel a közismerten irodalombarát községben szégyenszemre senki nem akadt, aki olvasott volna valamit a Nagy Írótól. (Hiába, az általános műveltség tekintetében még elég gyengén állunk.) Persze, ebben a könyvtárunk is hibás, ahol egyetlen müve nem volt található. A könyvtárosunk azzal tudta csak helyreállítani a megingott bizalmat, hogy mint a nagy író személyes ismerője, sőt barátja ünnepélyesen megesküdött, hogy egyszer hallott tőle egy felejthetetlen epigrammát, amit rövid két év alatt írt, de idézni nem tudta, mert sajnos már elfelejtette. Amint kitűnik, voltak kisebb akadályok a bizottságok előtt, de azok annál nagyobb lelkesedéssel dologztak a fogadás előkészítésén. Nagy sikert aratott a helyi múzeum igazgatójának, dr. Kodurnak az a bejelentése, hogy — fittyet hányva minden tiltó rendelkezésre — a saját felelősségére kiadja a Hangzavart Fokozó Albizottság részére a múzeum 37 177/a. szám alatt nyilvántartott mozsár ágy új át. Leghangosabban a helyi íróknak átmenetileg másfél évtizede semmit nem írt csoportja éljenezett. A tanács sem akart kimaradni a fogadás előkészítéséből és rendkívüli ülésen határozatot hoztak, hogy a román templomtól legalább a DÁV-ig bitumeneztetni kell az utat, mert a rózsaszirmok a jelenlegi poros, piszkos úton nem érvényesülnek. Szó esett egy locsolóautó beszerzéséről is. (Vigyázat, ezzel egyszer már megjártuk!) Egyszóval nagy volt a készülődés községünkben. Mindenki mozgott, aki élt. Nem így állt a helyzet szeretett hazánk világszép fővárosában, ahol néma gyász ülte meg az emberek szívét. Micsoda• csapás! Vicékre költözik dolgozó népünk büszkesége, az írók írója. Az emberek orra félárbőcra ereszkedett, ismerősök, sőt vadidegen emberek is fájdalomtól megtört szívvel, suttogva kérdezgették egymást: — Hallotta? A válasz még halkabban hangzott: — Hallottam. Névtelenül is mindenki tudta, kiről van szó- igaz, hogy amikor a távozás bizonyossá vált, a rádió óránként két gyászinduló között egész nap sugározta a megdöbbentő hírt. A miniszter elvtárs személyesen kereste fel lakásán a Nagy Írót, hogy továbbítsa neki a főváros dolgozóinak kérését, de ő hajthatatlan maradt. — Tanítani és írni fogok — jelentette ki megfellebezhetetle- nül. A tanítás nemes foglalkozás és gazdag tapasztalatokat ad írásaimhoz, de itt nem lehetek tanár, mert Pesten majdnem annyi a pedagógus, mint a gyerek, senki sem akar vidékre menni! — Hát én majd példát mutatok — rebegte átszellemültem Kicsit később még megjegyezte: — Egyébként is Pesten ebben az óriási zajban nem tudok írni. Hiába volt tehát minden: E. Patkói Kálmán nem maradt! A távozás napján lakását körülvevő óriási tömegű tisztelői elől csak úgy tudott megszökni, hogy kéményseprőnek öltözött. Azt azonban mar nem tudta elkerülni, hogy a filmgyár statisztáiból alakult női kar az állomáson el ne énekelje búcsúztatóul az örökszép Fáj a szívem, fáj... kezdetű népdalt. Ebből a példából okulva azonnal táviratot adott fel Haragos községbe, hogy semmi ceremóniát a fogadtatásra! A távirat szövege szíven sújtotta a NILFEOB vezetőségét, Most mit csináljunk? A kérdést Szik Máté, a Nagy író ifjú rajongója, a helyi írók egyik legnagyobb alakja döntötte el, aki már Pesten is felejthetetlen órákat töltött a Mesterrel édes semmittevésben, ö kijelentette, hogy kevés szerényebb alakja van a magyar irodalomnak. Máté éppen ezért javasolta, hogy állítsuk le az előkészítő munkát, mert még képes lesz és visszafordul tömjénszagú közönségünktől. Ezért már nem mertük a felelősséget vállalni és inkább megalakítottuk a Nagy író Legméltóbb Fogadását Előkészítő Operatív Bizottság Intézkedéseit Visszacsináló Bizottságot. Az előkészítés előrehaladottságát tekintve bizony a visszacsinálás nem volt kis feladat, sőt egyes területeken komoly ellenállásokat is le kellett győzni. A Rézduda zenekar tagjai például a legteljesebb mértékben felháborodtak a fogadás elmaradása miatt, ami nem is csoda, hiszen már 136-szor elpróbálták a „Te benned bíztunk ele-