Békés Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-11 / 110. szám
4 N ÉPÚJ S ÁG I960, május ti., szerda ■ * Összefogva a máért és a holnapért 95 hold cukorrépa és 20 hold takarmányrépa vetése van a békéscsabai Kossuth Tsz-nek. Hosszadalmas, nehéz munka az egyelés, de a tagok feleségükkel és munkabíró családtagijaikkal együtt láttak hozzá a kimért terület kiegyeléséhez, mint például a képünkön látható Melis Pál, a felesége és a 16 éves György nevű fia. Hármójuknak már mintegy 200 munkaegység van beírva ebben az esztendőben. X X Hatvan-hetven centiméter magasra nőtt már a 15 hold őszi takarmánykeverék. Hídi Antal a termelőszövetkezet elnöke és Szarvas János agronó- mus megállapították, hogy rövidesen megkezdhetik a zöldtakarmány kaszálását és etetését. X A Kossuth Tsz-ben az a jelszó, hogy az időseket könnyű munkára! Uhrin András munkacsapata o-lyan idős tagokból tevődik össze, mint a 67 éves Vlacskó Mihály, az 5ö éves Abraháim Mátyásné. Leginkább a kertészetben dolgoznak. Mikor kint jártunk, a nyolc hold dohányföldön találtuk őket, palánta las közbenj Ohaí A munkásosztály nyomdokain Egy évvel ezelőtt kezdték szárnyaikat bontogatni ipari üzemeinkben az első szocialista munkabrigádok. Azóta ezer és ezer vasöntő, esztergályos, marós, téglás, bányász széleskörű mozgalmat kezdeményezett: szocialista munkabrigádokat szerveztek, s nemcsak a „ki gyárt többet” tűzték ki célul, hanem a szocialista egymás mellett élés, a művelődés olyan emberi rangra emelését, amelyet a kor, a szocialista építés magának megkövetel. Azóta ezek a brigádok jórészt összeforrtak. Ez az ösz- szeforrottság azonban nemcsak a szorosan vett munkában jellemezte és jellemzi őket, hanem a munkaidőn kívül családjuk, barátaik körében is. Ezek a brigádok az országépítő munkában jó láncszemnek bizonyultak. Érthető, hiszen a munkás hétköznapok szülték őket. Az egyszerű munkás érezte: szükség van egy olyan mozgalomra, amely nemcsak a munkában való versengést teszi számára lehetővé, hanem az új emberré válást is, mert a gépek, a technika változása, tökéletesedése sokkal gyorsabb ütemben ment és megy végbe, mint az egész társadalom gondolkodás- módjának, öntudatának változása. Ebből adódik, hogy az új életszemlélet, gondolkodásmód kialakításához nem elegendő csupán az #új esztergapad”. Az életfelfogás megváltoztatásáról van szó, s arrólhogy az emberek munkájuk mellett a társadalmi életbe is bekapcsolódjanak, hogy kulturáltabbakká váljanak, hogy tudásukat, ügyességüket könnyebben átadják társaiknak, hogy a társadalom felemelkedéséért azok is többet tudjanak tenni. E mozgalom szelleme átlépte a gyárak kapuit, és meghódította az állami gazdaságok munkásait. Megyénkben az eddigi adatok szerint összesen 43 szocialista munkabrigád versenyez a megtisztelő cím elnyeréséért. Szebbet, tökéletesebbet akarnák alkotni a mezőgazaság dolgozói is, s méltán köttetik az iparban dolgozók kezdeményezését. Ez a nagyszerű mozgalom elsősorban őket erősíti. Őket, akiknek a múltban semmi fény nem jutott a kultúrából, akik éltek és robotoltak, mert születtek. Ezeknek az embereknek már új értelemmel telt meg az életük, és a felszabadulást követő tizenhatodik esztendőben annyira fejlődtek, hogy a szocializmus gyorsabb építésével jegyezhették el magukat. Ma ott tartunk, hogy az egész parasztság, de különösen az állami gazdaságok dolgozói a tegnapinál többet akarnak termi a holnapért. Ez az alkotásvágy ragyogja be a múltból a holnapba vezető utat. Ebben a küzdelemben a munkásosztály már nincs egyedül. Hozzá újabb erők csatlakoztak. Üjábbak az állami gazdaságokból, a mezőgazdaság szervezett dolgozóiból. Holnapra talán mások jutnak el eddig, hogy szocialista brigádokba tömörülve a munkásosztály nyomdokaiba lép- jenekj Dupsi Károly Filmankét Szeghalmon (Tudósítónktól) Filmankétot rendeztek május 5-én és 6-án Szeghalmon, az Ady Filmszínház dolgozói a Virrad című magyar filmből. Az ankéton több mint százan jelentek meg. Előadást tartott dr. Zömbik Miklós gimnáziumi tanár, aki a film jelentőségéről, mondanivalójáról beszélt. Az ankét résztvevői közül többen felszólaltak. Varga László és Kösztner Péter gimnáziumi tanulók a fiatalok helyzetéről, Gácsi József a munkásőrség szerepéről mondott el értékes gondolatokat, X Tizenhárom tagú építő-brigádja van a békéscsabai Kossuth Tsz-nek. Az építők egy részét a háromszáz férőhelyes új hizlalda kifutójának betonozása közben találtuk. Ez a brigád sokmindent épített már a tsz-ben. Az ő munkájukat dicséri a tavaly felépült száz férőhelyes magtárpadlásos tehénistálló is. Az idén már befejezték egy 300 férőhelyes szerfás juhhodály építését, s ebben az évben még építenek egy hasonló nagyságút. X- i .1 ijWfri, fflTUW.'U" A Bagyinka András vezette építő-brigád tagjai készítették a képen látható Msvasutat is. Eddig a Mzlalőte- lepen lévő 700—800 sertésnek naponként három lófogat szállította a takarmányt tengelyig érő sárban — nagy kínok és hatalmas költség árán. 48—50 mázsa takarmány kiszállításával három napig is kínlódott a három fogat. Most egy ló kötszerre könnyedén kihúzza az 50 mázsa takarmányt, ELHAGYOTTAK ÉDESANYJA ]Y yolcvannégy é- ves kicsi asz- szony. Arcán mély barázdák, kezei fáradtan pihennek az ölében. Amikor gyermekeiről beszél, szemeiben különös fény csillan fel. — A Károly az pincér lett, Laci fogtechnikus, Jani katona. Nem emlékezhet nagyon, hiszen mind itthagyta. Szétszéledtek a szélrózsa minden irányába. Hatvannyolc gyermekről nem is tarthat pontosan számot. Csak akkor emlékszik egyik- re-másikra, amikor levél érkezik az ország távoli pontjairól, vagy váratlanul betoppan valamelyik. Akkor már tudja a nevét, emlékszik gyerekkori csínyjeire, kedvenc ételére, sazt is tudja mikor, miben volt beteg, hogyan ápolta. Qzv- Czeglédi Petemé gyomai asszony nyolc saját gyermeke mellett árvákat fogadott magához, elhagyott gyér* mekeket nevelt fel. — Volt soJf. olyan, akit egészen a férjhez menésig itt tartottam — mondja visz- szaemlékezve. Az én gyermekeim voltak ők. De sokat is vesződtem velük, de szerettem is őket! A gyerekek is szeretettel gondolnak idős nevelőanyjukra. Vissza-visszaemlékez- nek a kicsiny Körösparti házikóra. Megmeglátogatják, elmondják( melyikből mi lett, hogyan élnek és elhozzák az unokákat is. ^ hatvannyolc gyerek közül talán egy sem akadt, aki ne látogatta volna meg. Pedig sok idő telt már el némelyiknél azóta, hogy elhagyta az öreg szülőházat. A gyerekek váltották egymást, ha kettő-három felnőtt, Czeglédi néni újabbakat fogadott magához. Sokszor hozott beteg gyermeket, addig ápolta, vesződött vele, míg ember lett belőle. Amikor pedig el kellett válni, mindig nehéz volt a búcsú, mintha saját gyermekétől vált volna el. Nem volt nagy vagyona. A két hold földecskén kevés termett, jól be kellett osztani, hogy jusson a sok éhes szájnak, de azért soha nem volt baj, jutott az asztalra mindig, ami kelletU £zeglédi néni már idős, elfáradt a sok-sok munkában, a gyermekek nevelésében. Igaz, még ma is vállalna talán felnevelni egyet, de már nem futja az erőből és az időből. Most már csak az emlékek élnek és a legnagyobb boldogság, ha levél érkezik Budapestről> a Dunántúlról vagy más távoli városból, faluból. Reszkető kezeivel ilyenkor végigsimítja a levelet és ezerszer is elismétli magában a kedves szót, ahogi a levél kezdődik Édesanyám. , Kasnyik Judit
