Békés Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-05 / 105. szám

I960, május 5., csütörtök NÉPÚJSÁG 5 A gyulai járási pártbizottság legfőbb feladata a termelőszövetkezetek megszilárdítása Gyulán kibővített ülést tartott az MSZMP járási párt-végrehaj­tó bizottsága. A tanácskozáson, melyre meghívták a járás négy legnagyobb termelőszövetkezeté­nek elnökeit, párttitkárait és a tanácselnököket a megszilárdítás feladatairól tárgyaltak. A jelen­tést Bobvos János elvtárs, a párt­végrehajtó bizottság mezőgazda- sági előadója terjesztette be. Az ülésen jelen volt és a vitá­ban részt vett Klaufcó Mátyás elvtárs, a párt megyei bizottságá­nak titkára. Többek között elis­meréssel szólt a jelentésről, mely mint mondotta, körültekintő, ala­pos munka eredménye és tükrö­zi, hogy a fiatal nagy termelőszö­vetkezetekben az eltelt rövid idő alatt a termelőszövetkezetek gazdái, elnökei, párttitkárai di­cséretre méltóan dolgoztak. Egyebek közt hangsúlyozta: azzal, hogy a dolgozó parasztok termelőszövetkezeti gazdák let­tek, a mezőgazdaság szocialista átszervezése nem fejeződött be. Senkiinek sincs ok® megnyugvás­ra. mert még előttük van a na­gyobb munka: a közös gazdasá- I gok megszilárdítása, modern me­zőgazdasági nagyüzemekké fej­lesztése. A termelőszövetkezetek álkor lesznek igazi eszközei a szocialista gazdaság fejlesztésé­nek, a népjólét emelésének, ha az árutermelésük meghaladja az elő­ző években az egyéni gazdasá­gokban elért árutermelési szín­vonalat, ha évről évre növelik az árubőséget. Szólt arról, hogy a termelőszö­vetkezetekben a kommunisták még nagyobb aktivitással segít­sék e gazdaságok szervezését, a tsz-gazdák kezdési gondjaival és nevelésével többet törődjenek. Ez a munka még valószínű, nem o- lyan, mint kellene lennie, mert máskülönben Gyulaváriban a háztáji földek kérdése sem vető- j dött volna úgy fel, mint ahogyan ■ történt — mondotta. Az anyagi érdekeltséget helytelen a háztáji földek területének egészségtelen növelésével fokozni. Más lehető­ségek vannak erre, melyek a kö­zös gazdaságot erősítik és nem gyengítik, ilyenek például a pre­mizálás különböző formái. Klau- kó elvtárs ezután a tsz-ek gaz­I dálkodásának megjavítására tett ^ hasznos javaslatokat, majd a partszervezetek erősítésének mód­jairól beszélt. Zalai György elvtárs, a járási párt-végrehajtó bizottság titkára összefoglalójában hangsúlyozta, hogy a párszervezetek munkájá­ban a fő figyelmet a gazdaságok fejlesztésére fordítsák. Politikai munkájukkal is a termelés meg­szervezését és a terméshozam nö­velését segítsék. Tanácsolta, hogy mivel a négy nagy termelőszövetkezet azonos adottságú, indítsanak egymás kö­zött szocialista munkaversenyt. Fogalkozott a tsz-vezetés megerő­sítésével, a beiskolázások lehető­ségeivel és a pártszervezetek erősítésére tett javaslatokat. A párt-végrehajtó bizottság a termékeny vita és hasznos javas­latok alapján megfelelő határoza­tokat hozott a négy termelőszö­vetkezet politikai, gazdasági meg­szilárdítására. Boda Zoltán Csehszlovákia a tavalyinál kétszerié nagyobb pavilonnal vesz részt az idei Budapesti Ipari Vásáron A tavalyival szemben majdnem kétszeresére bővülő, 2557 négyzet- méter alapterületű pavilont vesz igénybe Csehszlovákia bemutat­kozása az idei Budapesti Ipari Vásáron. A BIV ebben az évben a fasiz­mus felett aratott történelmi győ­zelem 15 éves évfordulójának fé­nyében kerül megrendezésre. Ez az évforduló különös ünnepi jel­leget ad a Budapesti Ipari Vásár­nak, aminek keretében a Cseh­szlovák Köztársaság is bemutatja a szocialista társadalom eredmé­nyeit Ez az évforduló Csehszlo­vákia felszabadulásának ünnepe is és kiállításuk magán viseli majd ezt a megemlékezést. A csehszlovák pavilon látoga­tóinak alkalmuk lesz megismer­kedni azokkal a nagyszerű ered­ményekkel, amelyeket a Csehszlo­vák Köztársaság nemzetgazdasá­gának felépítésében, úgyszintén kulturális és szociális téren el­ért Csehszlovákia a BIV-en való részvételével, amellett, hogy a nyilvánosság széles rétegeit job- j i ban megismerteti egy baráti or­szággal, felhívja a magyar gazda­sági szervek és szakemberek fi­gyelmét a csehszlovák—magyar gazdasági együttműködés további lehetőségeire. Tekintettel arra, hogy Csehszlo­vákia a Budapesti Ipari Vásárnak nagy fontosságot tulajdonít, kiál­lításán a külkereskedelmi válla­latok zöme lesz képviselve. Ezek a vállalatok a csehszlovák ipari termelés csaknem valamennyi ágát reprezentálják. Kiállításuk* súlypontja a gépek és jármüvek bemutatása lesz. Ezt kiegészítik a könnyűipari gyárt­mányok és fogyasztási cikkek, fő­leg a bútor, hangszer, konyhabe­rendezések, textil, jabloneci bizsu­áruk és más egyéb közismert csehszlovákiai cikkek. A kiállított gépipari termékek a csehszlovák ipar magas műszaki fejlettségét fogják dokumentálni, míg a köny- nyűipari és fogyasztási cikkek ezeknek az áruknak közkedvelt­ségét, praktikusságát és jó minő­ségét hirdetik. Bátran, határozottan Az új Kossuth cigaretta Végre itt a tavasz! Mindenki elégedet­ten sóhajt fel, és te­szi le a télikabátot. Örömmel sétálunk a napsütötte utcán, teli tüdővel szívjuk a friss levegőt. Ilyen­kor mindenki jobban ráér, még én is sétá­lok, pedig különben mindig sietni szok­tam. És ezzel kezdődött: Mert ha sétál az em­ber, mindent jobban megfigyelhet, min­dent észrevehet, még olyan dolgokat is, a­mi talán különben elkerülné a figyel­mét. Én is észrevettem valamit: Egy világos- zöld színű cigaretta- dobozt, közepén Kos­suth Lajos arcképé­vel. Az utcán volt el­dobva, gyűrötten, el­használtam és sáro­sán. Mikor megjelent az új Kossuth ciga­retta, talán minden­kinek tetszett. (Az már más lapra tarto­zik, hogy amikor rá­gyújtottak belőle, ak­kor már nem min­denkinek.) Valóban dekoratív külső! De ki gondolt arra, hogy ez a Kossuth-arcot ábrázoló doboz, mi­után kiürült, szemét­kosárba, vagy az asz­faltra kerül? Vajon mit szólna hozza Kossuth, ha most hirtelen feltámadna? Mit szólnának kor- társai? És mit szó­lunk hozzá mi ma­gunk? Érdemes ezen el­gondolkodnunk! FÜZESI ETELKA degyikőtöknél. Legalább a tanulás ban legyek első. Tudom, hogy néz­nek rám a többi fiúk: közömböse n vagy sajnálkozva. A lányok meg... emlékszel Márton Erzsikére?... tavaly ment férjhez. Az esküvőjére valaki hatalmas csokor fehér orgonát küldött. Sose tud­ta meg, hogy én voltam ... hogy én is szerettem... fájón... re­ménytelenül. Honnan is gondolha tta volna, hogy én, a nyomorék... hogy bennem is szív van. Elhallgatott. Hangosan, zihálva lélegzett; ránézett barátjá- ra, amit meglátta szemé ben a könnyet, ő is sírva fakadt. Ráborult az asztalra, s rázta, rázta vézna testét a csukló férfizokogás. — Miska... hagyd abba, mert'.,, — Tudom ... megszakad a sz íved. Látod, már megnyugodtam. Felemelkedett az asztaltól, s ködkönnyes szemével ránézett a barátjára. Ajka kesernyés mosolyra húzódott. — Gyerünk táncolni, majd te táncolsz, én meg nézlek és a helyedbe képzelem magam. Nem... ne ellenkezz. A mai este az utolsó, azután nagyon sokáig nem találkozunk. Te mégy a Szovjetunióba tanulni, és meg az Ag­rártudományi Egyetemre. No, menjünk. ... — Polgártársak! A dicső nemzeti forradalom lehetővé tette, hogy az eddigi sztalinista-rákosis ta elnyomás helyett igazi demok­ráciába éljünk. Egyik megnyilvá nulási formája az, hogy most itt a Munkástanács ülésén szabadon, senkitől sem befolyásolva meg­választjuk a Gépállomás igazgató iát. Kérek javaslatot a személyre vonatkozólag. — Akárkit. Sajdi polgártárs, csak kommunista ne legyen — rikkantotta közbe egy reszelős hang, melyen jócskán érződött az elfogyasztott tömény italok hatása. — Azt hiszem, Márkus polgár társ mindnyájunk véleményét mondta ki és én ezennel megragadom az alkalmat és javaslom ötét. Éljen Márkus Pál igazgató! \ár bátortalan éljen hangzott el. Érthető, hiszen az újdon­sült igazgató-jelöltet eg v évvel ezelőtt, bocsátották el ré­szegeskedésért és lopás ért. Még a legaktívabb ,,forradal- márok’‘ sem lelkesedtek a személyéért. Nehéz csend telepedett a teremre: az elnöklő Sajdi már ép ven szóra nyitotta a száját, ami­kor egy kéz emelkedett a magasba. — Tessék, Faragó polgártársé a szó. — Elvt... izé, polgártársak. Önök most igazgatót választanak. Én ugyan nem vagyok a Munkástanács tagja, de ha megengedik, nyilvánítom, a véleményemet. A Gépállomás vezetőjének feltétír nül jó szakembernek kell lennie, aki a rábízott tizemet kellő hozzá­értéssel el is tudja vezetni. Az, hogy kommunista, vagy nem kom­V — Érettségi után j egyetemre megyek... Én tanár akarok lenni... én óvónő. — Sok­szor halljuk mostanában az érett­ségiző fiataloktól ezt a kijelen­tést. Bátran, határozottan beszél­nek, amikor a pályaválasztásra terelődik a beszélgetés. Ez a hatá­rozottság abban is megmutatko­zik, hogy a „szeretnék” szó helyébe az „akaró k” került. Ide akarok, vagy odamegyek, de soha­sem csak „szeretnék”. Ök akarnak tovább tanulni, akarnak dolgozni, orvosi, mérnöki, pedagógiai, ipari pályára menni. S hogy honnan ez a nagy akarás? Onnari, hogy tud­ják: így vagy úgy valóra válik tervük. Ha nem az egyetemen, ak­kor a munkapadnál, de biztos, hogy elérik céljukat. A Békéscsabai Rózsa Ferenc Ál­talános Gimnáziumban is sok szó esik a fiatalok között a pályavá­lasztásról. Kivétel nélkül mind­egyik tanuló elhatározta már, hogy hova megy érettségi után. A- míg idejutottak, sok-sok egyéni beszélgetés, osztályfőnöki óra, a szülőkkel való tanácskozás zaj­lott le. A pályaválasztási munka nem most kezdődött. A két lány­osztálynál már négy évvel ezelőtt, ők ugyanis — a fiúkkal szemben — abba a szerencsés helyzetbe kerültek már az első évben, hogy osztályfőnökeik nem cserélődtek, hanem végigkísérték fejlődésüket egészen addig, míg végleg elhagy­ják az iskolakaput. Akét osztályfőnök: Patonai Ervinné és Dubszky Fe- rencné tehát jól ismerik tanítvá­nyaik képességeit, rátermettségét. S ha úgy látták, hogy valaki nem a neki megfelelő pályára akar menni, megbeszélték vele. Ebben segített a szülői munkakö­zösség is. Már az elmúlt évben tartottak pályaválasztási ankétot. Ebben az évben pedig többször is beszéltek a szülőkkel erről. A munkaközösség minden alkalom­mal megszervezte az ankétot, meghívta a szülőket. Ahol szük­ségesnek látszott, a családhoz is ellátogattak aktívái. Csizmadia Margit, a IV/d. osztály tanulója mindaddig nem gondolt tovább- | tanulásra, amíg szülei egyénileg gazdálkodtak. Kell a dolgos kéz otthon is, ezért nem tanulhat to­vább. Tudta ezt Margit és nem so­kat beszélt féltve őrzött vágyáról, arról, hogy tanítónő lehessen. A szülők a termelőszövetkezeti fej­fejlesztés idején beléptek a tsz- be. A szülői munkaközösségtől Hild Györgyné látogatta meg a családot s megbeszélték a szülők­kel, hogy most már Margit is ta­nulhat tovább. Teljesülhet hát Margit kívánsága. Tanítónő lehet majd talán éppen a szülőhelyén. A pályaválasztást segítették elő a havonként ismét­lődő szülői értkezletek is. A szülői munkaközösség tagjai és a pedagógusok közötti kapcso­lat is elősegítette ezt a munkát. A családlátogatások, az ankétok és értekezletek megszervezése mellett a pedagógusok nevelési munkájában úgy is segítettek a munkaközösségi tagok, hogy ők maguk is tartottak előadást, Lip- ták Pál elvtárs nemrég a fiatalok világnézeti neveléséről tartott nagysikerű előadást a szülőknek. Ezért van határozottság a mi fiataljainkban, ezért állnak olyan biztosan a jövő elé. Segítik őket az iskolán belül a pedagógu­sok, szülők és a szülői munkakö­zösség tagjai, hogy jól felkészülve induljanak el a számukra nehe­zebb, de a maguk-választotta pá­lyán, ahol — ha azt megbecsülik — biztos révbe i= jutnak. Kasnyik Judit munista, véleményem szerint nem képezhet vitát. A napokban jöt­tem haza Budapestről. Csepelen kommunista igazgatót választot­tak a munkások. Véleményem sze rmt Márkus nem való erre a tiszt­ségre, mert... — Elhallgas, te... te... nyomorék! — Márkus felemelt ököllel ordított, homlokán kidagadtak az erek. — Igen. Az vagyok. De talán valamivel több is. Engem az ál­lam taníttatott ki, egyetemet végeztem. Mindent ennek a rendszer­nek köszönhetek. A múltban legfeljebb kiültem volna az utcasa­rokra koldulni, mert még tanoncnak sem vettek fel, az orvosok nem javasoltak. Azt sem szégyellem, hogy párttag voltam. Mint üzemgazdász, azt hiszem, becsüle lesen elvégeztem a munkámat... legalább úgy, mint egy részeges szerelő, akit tolvajlásért elbocsá­tottak. — Sértegetsz! Kidoblak te ... te .. — Nem kell. Megyek én maga mtól is.-. .. A gépállomás igazgatója nagyot sóhajtva dobta le a tollát. Rágyújtott egy cigarettára és kibámult az ablakon keresztül a nap­fényben fürdő udvarra, ahol a gépek katonás rendben álltak, mintegy díszszemlére felsorakozva. — Holnap lesz május elseje, a tizenötödik — mondta elgondol­kozva. és rápillantott a szemben ülő párttitkárra — nézd át a ju- talmazottak névsorát. Szabó elvtárs. A déle szemben ülő ember átvette a papírlapot, s belemélyed , — Faragó? — úgy látom, most is ő az első a listán. — Igen. Megérdemli. Nyolc termelőszövetkezet éves tervét készítette el társadalmi munkában. Azon felül a saját munkáját is kiválóan végzi. Kár, hogy olyan magánakvaló. — Érthető, hiszen... — Igen, igen. De nem szabad, hogy a testi hibája miatt kisebb értékű ember legyen. .. vagy an nák érezze magát. Van egy el­képzelésem: megnősítjük a gyereket. — Jól benne van már a gyerekkorban, harminc éves. — De hozzánk képest, ötvenesekhez, mégiscsak gyerek ... mert a tapasztalat is számít. Egyébként tudnék is egy megfelelő... — Nézd. ott megy. ^TJinéztek az ablakon; egy piros Jawa robogón kuporgó alak integetett feléjük, majd eltűnt a szemük elől. A két fej — egyik erősen deresedő a másik alaposan rifku- ásnak indult — összehajolt . . hogy eligzítsa Faragó Mihály bol­dogságát. SÁRKÖZI GYULA

Next

/
Thumbnails
Contents