Békés Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-25 / 122. szám

2 I960, május 25., szerda Ifjúsági találkozó Mikor ezt a szót meghallja megyénkben bármelyik fiatal, a kel­lemes emlék mosolya suhan át az arcán. Jól ismerik ezt a szót me­gyénkben a fiatalok, hiszen 1960- ban, a VII. ifjúsági találkozó megrendezésére kerül sor Orosházán, Gyopároson. Mennyi kedves emlék, mennyi élmény fűződik az előző években megrendezett if­júsági találkozókhoz. A találkozó említésére a kedves ismerősök sokasága jut eszünkbe, akikkel együtt sétáltunk a szarvasi fák ha­talmas lombsátorai alatt, hallgattuk együtt a Rajkó-zenekar muzsi­káját, budapesti művészek énekét, együtt néztük Gyulán a szovjet táncegyüttes szép táncait, tapsoltunk a tűzijáték tomboló tűzzüha- tagának, az égre kúszó rakéták tűzkígyójának. Jó együtt lenni a megye fiataljaival, ahol együtt kacagunk, táncolunk, ismerkedünk az ifjúsági mozgalom Békés megyei történetével, ismerkedünk a megye gazdasági és politikai eredményeivel. A kiszeseknek megdobogtatja a szívét ez a szó: találkozó. Mert nemcsak ismerkedésről van szó, hanem elsősorban erőpróbáról, a KISZ erőpróbájáról, amikor is a KISZ megmutatja, hogy évről évre mennyit erősödik és hogyan növeli befolyását az ifjúság egészére. Nézzük csak a számokat: 1957-ben részt vett az ifjúsági találkozón ötezer fiatal, 1958-ban hétezer, 1959-ben tízezer fiatal vonult fel és vett részt a találkozón a pártot éltetve és a párt po­litikájára igent mondva, s kifejezve a megye valamennyi fiataljá­nak óhaját: sose legyen háború! Szinpompás felvonulás, lelkes nagygyűlés, szórakoztató kultu­rális és sportrendezvények, tánc, játék, vidám hangulat s végül bú­csú egymástól, az új ismerősöktől, vagy éppen ismerőstől. Ebben az évben ismét szép nappal bővül a megye KlSZ-fia- taljainak szervezeti élete. Különös jelentőséget ad ennek a talál­kozónak az, hogy ezt felszabadulásunk 15-ig évfordulójának je­gyében rendezzük. A találkozó minden rendezvénye felszabadult ifjúságunk megváltozott életét tükrözi Mint minden találkozó, úgy ez a mostani is az alapszerve­zetek felvonulásával kezdődik, majd 10 órakor kezdetét veszi a nagygyűlés, ahol a KISZ KB egyik tagja szól az ifjúsághoz. Ezután kezdetét veszi a színes, gazdag programú kulturális és sportrendez­vény, ahol a rendező szervek igyekeznek kielégíteni minden fiatal igényét és érdeklődését. Az Orosházán bemutatásra kerülő különféle sportrendezvény, röplabda-, kézilabdamérkőzés, tornabemutató, futballmérkőzés, mo­zielőadások, a gyopárosi parkban megrendezésre kerülő tánccso­portok, énekkarok, zenekarok bemutatója, a szellemi öttusa, a di­vatbemutató, cselgáncs-bemutató és a birkózás, mind-mind azt bi­zonyítja, hogy ez a találkozó is mint mindegyik, élményekben dús programot biztosít. A program csak úgy teljes, ha megemlít­jük, hogy egész nap lehet csónakázni a gyopárosi tavon, több alap- szervezet kezdeményezésére tréfás, mókás játékok megrendezésére kerül sor. Nem szabad megfeledkezni a Vendéglátóipari Vállalat több he­lyen elhelyezett lacikonyháiról, büféiről, hiszen a jó hangulat meg­teremtésének ezek is feltételei. Este lampionos csónakfelvonulás, majd kápráztató tűzijáték zárja le a nap programját. Kedves fiatalok, kiszesek! Tudjuk, hogy az alapszervezetekben lázas készülődés folyik, a fiatalok egyenruhakészítéssel, egyenruhabeszerzéssel, dekoráció-ké­szítéssel, daltanulással készülnek a találkozóra. Kérünk benneteket, különbözzön ez a találkozó abban a koráb­biaktól, hogy most még több fiatal vonuljon a Kläz szép egyen­ruhájában, hogy most még több alapszervezetnek legyen dekoráció­ja, legyen vele az alapszervezet párttól kapott zászlója, s tudjanak a fiatalok mozgalmi dalokat énekelni. Készülődés közben beszéljetek ifjúsági találkozónkról a fiata­loknak, akik mellettetek élnek, dolgoznak, tanulnak, hívjátok el őket is, tartsanak velünk, legyünk együtt a KISZ ezen rendezvé­nyén. Legyen közös ez a felejthetetlen ünnep. Találkozunk 1960. június 12-én Orosházán és Gyopároson. Minden fiatalt vár: A MEGYEI KISZ BIZOTTSÁG ES A TALÁLKOZÓT ELŐKÉSZÍTŐ BIZOTTSÁG Törökország a polgárháború szélén Athén (CTK) j zendülés bármely pillanatban ki- Jól értesült athéni körök rend- törhet. Az ankarai katonai akadé- kivül súlyosnak ítélik a törökőr- mia hallgatóinak tüntetése azt szági helyzetet. A hétfői görög la- mutatja, hogy már egyenetlenség pok, amelyek figyelemmel kísér- mutatkozik a kormány és a had- ték az eddigi eseményeket, arra a sereg között is. A katonai tünte- következtetésre jutnak, hogy An-1 tés az események egyik jellegze- kara a polgárháború szélén áll, s a j tes fejleménye. (MTI) Értesítjük a közületeket és a termelőszövetkezeteket, hogy a Berényi út 2. szám alatt lévő 4. számú közületi vasboltunk leltárfelvételét megkezdtük és a kiszolgálás kb. 28-ig szünetel Kérjük, hogy vásárlásaikkal ezen idő után szíveskedjenek fenti árudánkat felkeresni. Békés megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat, Békéscsaba 8042 HÉPÜJSÁG Gazdagabbá teszik a község életét a pártmunkában meghonosodott új szokások A pártmimkában meghonosod ó új vonások nemcsak sokoldalúb­bá teszik a kommunisták tevékenységét, hanem egyúttal mind na­gyobb eredmények megalapozói is az adott területen. Amikor Szabó József elvtársék Békéssámsonban elhatározták, hogy jobban élőké, szítilc a párt végrehajtó bizottsági üléseket, az a cél lebegett a sze­mük előtt, hogy ilyen módon a helyi pártbizottság tagjai és segít­ségükkel az aktívák, valamint más pártonkívüli társadalmi munká­sok is — jobban bekapcsolódhassanak a község társadalmi életébe, következésképpen az eddigieknél nagyobb eredmények születhesse­nek Békéssámsonban is. Hónapokkal ezelőtt bizony — meg kell vallani — nem sok fo­ganatja volt a párt vb üléseknek, illetve az azokon hozott határoza­toknak. Miért? Mert nem voltak kellően szervezettek, előkészítet­tek ezek az ülések. Igaz, Szabó elvtárs ekkor is jóelőre kidolgoz­ta, hogy esetenként milyen napi­rendi pontok kerüljenek megvi­tatásra, s ezt a pártbizottság tervben rögzítette, de a különbö­ző napirendi pontok tárgyalása mégis „váratlanul” érte a vb ta­gakat. Mondunk egy példát erre. Egyik februári ülésen a község­fejlesztési alap felhasználásáról folyt a vita. Szabó elvtárs, a párt- bizottság titkára terjesztette elő a témát, s a vb tagok közül — kivéve azokat, akiknek hivatalból is szükséges foglalkozni ezzel — bizony nem szólt senki hozzá Hogyan is tudott volna bárki is átgondolt, hasznos és körültekintő javaslatokat tenni, mikor öt perc­cel azelőtt hangzott el az ezzel a kérdéssel foglalkozó tájékoztató. Valamennyi vb ülés ilyen mó­don zajlott le a múltban. A titkár ismertette, hogy miről lesz szó, s nyomban hozzá kellett volna szól­ni. Szabó elvtársék rájöttek arra, hogy éppen azért nélkülözik az élénk vitát a vb ülések, mert ilyen előkészítéssel az elvtársaknak nincs módjukban tanulmányozni a vitára bocsátott napirendi pon­tot. Ezért elhatározták, hogy vál­toztatnak az eddigi gyakorlaton. Megszüntették a „beszélő” jelen­tést és bevezették azt, hogy a vb ülés előtt három, négy nappal minden tag írásban kapja meg a vitára kerülő napirendi pont be­számolóját. így otthon, megfelelő körülmények között fel tudnak készülni az elvtársak a vb ülésre, s van idejük arra is, hogy külön adatokat, ismereteket szerezzenek maguknak a szóbanforgó témáról. Amióta ez a módszer meghonoso­dott Békéssámsonban, szinte ug­rásszerűen növekedett a vb ülé sek színvonala. Azóta minden elvtársnak van mondanivalója a napirendi pontokhoz, élénk vita fejlődött ki, a vitát követő határozatot pedig mindenki magáénak tartja. Ismét egy példa erre. Legutóbb a művelődéspolitikai irányelvek helyi végrehajtásának helyzetét tárgyalta a párt vb amelyről Lakatos elvtárs, az ágit. propos készített írásos jelentést. A tárgyhoz mindegyik vb tag hoz­zászólt, annak ellenére, hogy ala­pos, elemző volt a tájékoztatás, s az eredmények méltatása mellett nem hiányzott belőle a kritika és az önkritika sem. A helyi értelmiség — főleg a pedagógusok — bevonásával igen nagy népszerűségre tettek szert az Ismeretterjesztő előadások — írta a jelentés. — Mintegy tizen- ! három ilyen előadást tartottak a j községben, amelyeken esetenként 120—290 személy vett részt. Ko­moly fejlődés mutatkozik a könyvtár munkában Is. Az önte­vékeny kultúrcsoportok működé­se azonban nem kielégítő. Egye­dül a Csereoesben (tanyaközpont) van állandóan szereplő, színjátszócsoport, amely Mihály tanító irányításával szép sikereket ér el. (A vb ülés egyik határozata Szakács Mihályt írásos dicséretben részesítette.) A vb tagjai, akik különböző munkaterületen dolgoznak és kü­lönböző társadalmi rétegek le­szűrt véleményét is tolmácsolták hozzászólásaikban, több igen fi­gyelemreméltó észrevételt tettek a jelentéshez, s jó javaslatokkal segítették elő, hogy még inkább kibontakozhas­sanak ezen a téren a jó kezdemé­nyezések. Szűcs József elvtárs például megrótta a kultúrtaná- csot, hogy nem végzett minden esetben kielégítő szervező mun­kát. A termelőszövetkezetek tag­jai így sokszor távol maradtak a különböző rendezvényektől. Bé- késsámson tsz-község lett, ennek megfelelően szükséges kiegészíte­ni a kultúrtanács összetételét is — mondotta —, mégpedig úgy, hogy a tsz-ekből is egy-egy sze­mély képviseltesse magát a kul- túrtanácsban. Felszólalt Tassi Sándor is, a Kossuth Tsz elnöke, aki kapcsolódott Szűcs elvtáms szavaihoz, s hozzáfűzte, hogy a helyi öntevékeny kultúrcsoportok kialakításában nagy szerepet kell adni a tsz-fiatalságnak. Éppen ezért hasznos, ha a kultúrtanács- ban is ott vannak a tsz képvise­lői. A Kossuthban már van törek­vés egy színjátszó csoport létre­hozására, s szeretnék, ha Anda Gyula részt vehetne a kultúrta­nács munkájában. Lengyel Mi­hály azért szólalt fel, hogy a vb a KISZ-t bízza meg azzal, hogy egy bizonyos határidőn belül mű­ködjenek öntevékeny kultúrcso­portok Békéssámsonban, hiszen ennek ebben a községben évtize­des hagyományai vannak már Ugyanakkor szóvá tette egy na­A Földművelésügyi Minisztéri­umban összesítették a termelő- szövetkezetek idei terveit. Mint a minisztérium illetékes osztályain az MTI munkatársának elmon­dották: A beruházási tervekből kitűnik, hogy a termelőszövetke­zetek maguk is jelentős anyagi erőket fordítanak közös gazdasá­gnak megalapozására, illetve to­vábbfejlesztésére, s ezen belül el­sősorban a közös állatállomány mielőbbi elhelyezését szolgáló egyszerűbb építkezésekre. A termelőszövetkezeti tagság az alapszabályban% előírt tiz százalék helyett — országos átlagban — az idei részese­désnek 12,1 százalékát fordít­ja a fel nem osztható alap növelésére, amely így kereken kilencszázmillió forintnyi ér­tékkel növekszik. Űj gépek beszerzésére 192 millió, állatok vásárlására 79 millió, gyü­mölcs- és szőlőtelepítésre, fásítás­ra és talajjavításra csaknem 20 millió forintot költenek az állam­tól kapott hiteleken felül. A termelőszövetkezetek igen jelentős összeget és munkát for­gyobb befogadó képességű kultúr- helyiség építésének szükségessé­gét. Egy szűkebb körű aktiva ülé­sen meg lehetne vizsgálni, milyen társadalmi segítségre támaszkod­hatnánk, ha belekezdenénk az építésbe — mondotta. Nem soroljuk fel az összes hoz­zászólást, a fentiekből látható, hogy jó előkészítés után nem mennek üres tarsollyal a megbe­szélésekre a vb tagok és ennek hasznát látja az egész község. Színvonalas vitából — jó határozatok is születnek, mint e napirendi pont után az, hogy: 1, ki kell egé­szíteni a kultúrtanácsot. 2, a KISZ és a Nőtanács tegye elsőrendű feladatává az öntevékeny kultúr- csoport megszervezését. 3, Nagy György pedagógus (vb tag) szer­vezzen könyvkiállítást, könyvan- kétokat. 4, a párt vb hívjon ösz- sze egy aktíva ülést, amelyen be­széljék meg: mit lehet tenni egy új művelődési ház építéséért? A határozatok végrehajtásában minden vb tagnak jutott feladat, méghozzá határidős, s elmondhat­juk, hogy egy kivételével azóta meg is valósultak e határozatok. Nehézség az öntevékeny csopor­tok működésében van, mert a tsz- fiatalokat elszólítja most a sok mezei munka. Üj szokás az is a sámsoni vb munkamódszerében, hogy Szabó elvtárs minden pártbizottsági ülé­sen tájékoztatja az elvtársakat ar­ról, hogy az elmúlt összejövetel óta milyen kérdésekben milyen döntéseket hozott a végrehajtó bizottság. Fontos dologban soha­sem dönt egyedül a titkár. Ügy mondja: nem a világ másik végén vannak a vb tagok, s ha valami sürgős ügyben kell a pártvezető­ségnek állást foglalnia, felkeresi őket munkahelyeiken. Legalább néhányukat, hogy közös legyen az állásfoglalás. A békéssámsoni párt vb mun­kájában meghonosodott új szo­kások gazdagabbá teszik a község életét, közelebb hozzák a lakosokat a közös feladatok­hoz. s jobban egyesítik erejüket e feladatok megoldására. dítanak istállók, főleg a sertések számára alkalmas egyszerűbb ólak létesítésére. 'Az építkezésekben százmilió ftjrvnt értékű helyi építő­anyaggal, ötmillió munkaegy­ségnyi munkával, csaknem hatvanmillió forint értékű gé- ‘pi és fogatos szállítással vesznek részt, több száz mil­lió forintot pedig készpénz­ben fizetnek ki az építkezé­sekért. Termelőszövetkezeteinkben az idén megvalósuló, úgynevezett népgazdasági beruházásoknak 26 százalékát a közös gazdaságok sa­ját erejükből vállalták, míg tavaly az összes beruházásoknak csak 18,5, 1958-ban pedig mindössze 12,6 százalékát fedezték. A Földművelésügyi Minisztéri­um Beruházási Igazgatósága ja­vasolja a termelőszövetkezetek­nek, hogy az egyszerű épitkezési módok átmeneti alkalmazásával és a helyi lehetőségek széleskörű kiaknázásával is biztosítsák nagy­arányú épitkezési terveik megva­lósítását. (MTI) tanuló Szakács Varga Dezső A tsz-ek kilencszázmillió forinttal növelik az idén fel nem osztható alapjukat

Next

/
Thumbnails
Contents