Békés Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-22 / 120. szám
4 N ÉP ÚJ SÄG I960, május 22., vasárnap BESZÉDEN A TÖRTÉNELEM... Megsárgult lapok. Bekötött Példányaikban az új korszerű hiteles történetét vetették papírra: újságírók, pártmunkások, egyszerű munkás és paraszt levelezők. A Viharsarok legharcosabb megyéjének 15 éves múltja, az emlékezetes nagyszerű harcok, az új honfoglalás megannyi sorsdöntő állomása, egyre fejlődő, szépülő életünk tűnik elénk a szak adózott példányokból. S most, mikor a lap fennállásának 15. évfordulóját ünnepeljük, hadd elevenedjen fel olvasóink előtt is ez a 15 év. Hiszen együtt jártuk meg az utat 1945—46 zavaros napjaitól a hatalom átvételéig és megtartásáig. Vessünk egy pillantást az évről évre megjelenő példányokba, s emlékezzünk közösen új életünk számos buktatójára, sok győztes csatájára... „17 335 igénylőnek 106 371 hold földet osztottak ki Békés megyében. A vármegye területén teljes felosztásra került 481 birtok, 160 393 kát. hold összterülettel. Ebből létesült 11002 teljesen új kisbirtok, melynek összterülete 63 121 hold. Birtok-kiegészítésben részesült 6333 földmunkás. Az e célból kiosztott földek összterülete 43 240 kát. hold földet tesz ki.” (Viharsarok, 1945. augusztus 7.) « „Ismét van villany. Dolgoznak a malmok, de egyelőre csak lő napra elegendő a szén.“ (Viharsarok, 1945. augusztus 11.) » „Éhségtüntetések Orosházán, Tótkomlóson, Nagyszénáson. A napokban az orosházi Rákóczi- telep asszonyainak nagyobb csoportja vonult fel a járási fő- jegyzőség elé. A tüntetőket fogadó bírót — helytelenül — tették felelőssé a nagyfokú zsír-, olaj- és sóhiány miatt. A tömeg több tagja ütlegelni kezdte a bírót, aki súlyos fejsérülésekkel menekült be a főjegyzőség épületébe. Hasonló tömegmegmozdulás történt Tótkomlóson és N agyszénáson.” (Viharsarok, 1945. október 31.) » „A város lakosságának túlnyomó része fűtetlen szobákban didereg, a hivatalokban, üzletekben, az ipari műhelyekben és üzemekben állig felöltözve, hideg helyiségekben dolgoznak az alkalmazottak. Dideregnek a betegek is a kórházban. Nincs élelem, nincs gyógyszer, nincs fa, nincs szón. Ez a helyzet 1945 kezdődő telén." (Viharsarok, 1945. december 12.)) » „A földhöz futtatott parasztság, de az egész demokratikus dolgozó társadalom nevében visszautasítjuk a reakció támadásait. A régi földbirtokosok vegyék tudomásul, hogy ezen a téren egyetlen jottányit sem engedünk. A reakció tekintse utolsó figyelmeztetésnek az egyik újgazda elszánt intelmét: „Aki az újbirtokosök földjéhez nyúl — az meghal!” A reakciót egyetlen fő kérdésben sem engedjük győzni". (Viharsarok, 1946. február 6.) » „Túróért állok sorba. Négyen is állnak előttem. Az első még 100 ezerért kap félkilót, a következő már 150 ezerért. Mire sor kerül rám — 40 ezer kilója! — jelenti ki a néni.” (Viharsarok, 1946. március 13,) « „Békéscsabán és megyeszerte 50 ezer munkanélkülit tartanak nyilván. Ha a tervbe vett építési, illetve újjáépítési program végrehajtása megkezdődhetne, munkásainknak mintegy negyedrészét tudnánk azonnal foglalkoztatni.” (Viharsarok, 1946. július 13.) 8 „Győzött a függetlenségi front. Négy kommunista, három kisgazda, két szociáldemokrata, két parasztpárti és egy Pf eiffer- párti képviselőt választott Békés megye. A választási eredmény megerősíti megyénkben a magyar nemzeti függetlenségi frontot, a baloldali demokratikus erők összefogását, a munkásegységet és a munkás-paraszt szövetséget". (Viharsarok, 1947. szeptember 2.) « „Beváltottuk az ígéretet. De nem bennünket illet dicséret: a nép segítsége nélkül még hátul tartanánk. Eddig 150 ház kamrájában áll használatlanul a füstös petróleumlámpa és már újabb 150 ház lakói jelentkeztek áramért. Holnap Újkígyóson minden házban szikrázó fény hirdeti majd a demokrácia erejét.” (Viharsarok, 1948. január 30.) » „Ez az alkotmány a miénk. Évszázadokon át várt rá a nép. Sokan harcoltak az összeszövetkezett ingyenélők ellen — sikertelenül. A győztes Vörös Hadsereg elűzte ellenségeinket és munkához láthattunk. Ez az alkotmány a mi továbbfejlődésünk, felemelkedésünk segítője.” (Viharsarok, 1949. augusztus 11.) « „Az Almáskamarási Gépállomás 10. cséplőgépének munkásad szívós harc után elnyerték a cséplési verseny vándorzászlaját. Gséplési tervüket két nappal a határidő előtt teljesítették, s utána más Jcörzetbe mentek segíteni.” (Viharsarok Népe, 1950. augusztus 9.) * Az idei aratásunk már sokkal könnyebb lesz. A munkásosztály igyekszik dolgozó parasztságunk fáradságos munkáját megkönnyíteni. Gépeket küld a falura. Így jutott a sarkadi Dózsa Tsz-hez is egy kombájn az idei aratáshoz. A hatalmas gép két-három személlyel 70 ember munkáját végzi el egy nap alatt?’. (Viharsarok Népe, 1952. július 9.) » „A battonyai földművesszövetkezetben Soós Jánosné, az állami gazdaság egyik dolgozója a napokban vette át újszülött gyermeke részére az ingyenes babakelengyét.” (Viharsarok Népe, 1953. augusztus 13.) „A Békéscsabai Vasipari Karbantartó Vállalat brigádjai közül Tóth János brigádja az elsők között tette meg vállalását a párt- kongresszus tiszteletére. Többféle vállalást tett, melyek közül legkiemelkedőbb a 35 tűzhely elkészítése.” (Viharsarok Népe, 1954. március 3.) « „Az első öt éves terv újszülötte Telekgerendás. Ez a teljesen új község néhány sor új házból áll. Állami támogatásssal körülbelül 1 300 000 forint költséggel 72 családi ház épült eddig Telekgerendáson. De van új iskolája, postája és tanácsháza is. Most épül a gazdaság kultúrháza..“ (Viharsarok Népe* 1955. október 6.) » „A népi Magyarország forradalmi kormánya felhív minden munkást, parasztot, értelmiségit, fiatalt, minden hazafit, hogy egész erejével támogassa a forradalmi kormányt és annak terveit. Felhív mindenkit, hogy teljesítse kötelességét és álljon munkába mindenki a maga helyén.” (Békés megyei Népújság 1956. november 5.) « „Egy tartalék erőgépet helyeznek üzembe a Sarkadi Cukorgyárban a Láng Gépgyárban készített Diesel motor segítségével. Az új cu- korfőzőgóp működtetése 50 vagon szénmegtakarítást eredményez, majd a négy hónapig tartó cukor- gyártási idényben. (Békés megyei Népújság, 1958. március 21.) W „Az emeletes épület még állványokkal van körülvéve. Építenek, alakítanak, de fenn az emeleten már dolgoznak. Két hete kezdték el a varrást, s azóta négy szalagon berregnek a gépek, termelnek, tanulnak. — Még csak egy varrodában dolgozunk, 140 fővel — mondja Kátai Ferenc, a ruhagyár vezetője. — De ha teljesen rendben leszünk, több mint 500 dolgozót tud foglalkoztatni az Orosházi Ruhagyár (Békés megyei Népújság, 1958. november 25.) « „Békés megye szocialista megye lett. A megye szántóterületének 80,7 százalékán már közös gazdálkodást folytatnak a mező- gazdaság dolgozói. A negyedév végén 69 800 család 75 300 tagja dolgozott már a 271 mezőgazda- sági termelőszövetkezetben és az 58 termelőszövetkezeti csoportban.” (Békés megyei Népújság, 1960. április 30.) » S a történelem tovább íródik. Tanulva a múlt hibáin, megizmosodott pártunk vezetésével ma még nagyobb léptekkel halad megyénk a szocializmus építésének útján. Az új győzelmek biztosítéka az az egység, amellyel a dolgozók támogatják a pártot, s mind hathatósabban bontakoztatják ki erejüket szocialista hazánk, s a béke védelmében. A Békés megyei Népújság, mint a múltban, a jövőben is teljes erejével támogatni fogja ezt a harcot, hogy teljesítse azt a feladatot, melyet az első példányszám vezércikkében fogadtak meg az újságírók... Ünnepi könyvhét május 29-től június 5-ig a földművesszövetkezeti könyvesboltokban és a falusi bizományosoknál. Békés megyében Simon István és Tóth László budapesti írók találkoznak az olvasóközönséggel. így ünnepük a gyermeknapot Gynlán A nemzetközi gyermeknap előtt a párt, a tanács, a Hazafias Népfront, a Vöröskereszt, az iskolák és a kultúrotthonok igazgatói, a szülői munkaközösségek képviselői, a Moziüzemi Vállalat és a földművesszövetkezet vezetőiből bizottság alakult a gyermeknap előkészítésére. A bizottság kidolgozta a gyermeknap programját. Május 28-án az üzemekben, iskolákban, óvodákban és a napközikben lesznek ünnepélyek, ahol a szülői munka- közösségek megajándékozzák a gyermekeket. 29-én a tanácsi hangos híradó és az úttörő kürtösök zenés ébresztőt tartanák. Délelőtt iskolák közötti sportbemutatók, sportversenyek lesznek. A filmszínházakban mese- és ifjúsági filmeket mutatnak be. Délután a kastélykertben különböző tréfás bemutatók lesznek (kötélhúzás, zsálkbafutás, lepényevés, köcsögtörés, szerencsehalá szat stb.). Ezenkívül a körhinta, céllövészet, szívküldi is a gyermekek szórakoztatását biztosítja, öt órától a szabadtéri színpadon az I. sz. Ált. Iskola felső tagozatú tanulói bemutatják a Több- sincs királyfi című háromfelvo- násos mesejátékot; A Vendéglátó Vállalat üdítő italokkal, édességekkel, a Kisker. Vállalat játékokkal vonul kb A szülői munkaközösség a nő- tanáccsal közösen megszervezte egy-egy üzem és tsz látogatását, melyre a VII—VIII. osztályos tanulók mennek el, hogy megismerkedhessenek szüleik munkájával: Az iskolákban, kultúrotthonok- ban dia-filmeket és bábjátékokat mutatnak be; Az iskolák játékszakkörei külföldi iskolával ajándékcserét szerveznek. Szeredi Etel VIII. Csendesen, szépen folyik az élet tovább. A héten különösebb dolog nem történt, lassan talán Feri és Gizi is megbékél. Bár még nem „tárgyalnak” egymással, de szerdán már elmosolyogták magukat. Feri ebéd után indult munkába, Gizi pedig jött haza iskolából. A kiskapuban találkoztak. Feri éppen akkor akart kerékpárjával kilépni az ajtón, amikor Gizi is odaért. A kislány elfordította a fejét, s úgy várta, hogy sógora utat engedjen neki. Igen ám, de Feri is észrevette sógornője tettetett dacosságát, s csakazértsem ment tovább, hanem megállt a kapu közepén, s a váz fölé hajolt, mintha a gumikat nézné. Gizinek elfogyott a türelme, hogy miért nem jön már ez ki? Odakapta fejét, s éppen Feri szemébe... Gizi kissé gúnyosan, Feri pedig kedvesen mosolygott. Ennyi volt az egész. Nem sok, de azt hiszem, ez a mosoly a megbékélés csírája volt. Már csak azért is, mert mindketten nagyon szépen beszélnek egymásról, kerülik a vitát, s ha egyik beszél, másikuk nagyon figyelmesen hallgatja. Bele ugyan nem szólnak egymás véleményébe, de nem is vonulnak el, ha a másikat beszélni hallják, mint ahogy Gizi csinálta azelőtt. Kati e héten is minden este megvárta férjét, s addig stoppolt, varrt vagy (nosott, amíg Feri haza nem érkezett. Együtt feküdtek le esténként, így aztán jutott idő egy-egy kis csevegésre is. Egyik este Feri a tsz-ről érdeklődött. Kati alig beszél a benti dolgokról, kíváncsi volt hát, hogy mi újság ott. — Katikám, te soha nem beszélsz a tsz-ről. Mi van veletek, hogy vagytok? — kérdezte, mikor lehúzta magáról az inget. A többit már viccesen folytatta: — Tudod, hogy a munkásosztályt érdekli a parasztság... Különben is, mi vagyunk a hatalmon, légy szíves számolj be a munkásosztály fiának. — Meztelen felsőtesttel Kati elé állt, s nevetve a melléhez húzta az .asszonyt. Kati átölelve fogta Feri erős karjait, s ő is nevetve válaszolt: — Oh, de oda vagy?? Oszt mondd csak — tolta el magától karhosszra férjét, — mit csinálnátok nélkülünk, parasztok nélkül...? Ha mi nem dolgoznánk, mit ennétek, kedves uram? — Haha... — tromfolt Feri —, s ha mi nem csinálnánk traktort, ekét meg boronát, ti mit csinálnátok? — Kapával dolgoznánk... — És azt ki a fene csinálta, ha nem mi? Katinak elfogyott az aduja, ezért aztán visszabujt Feri mellére. — No, jól van, kössük meg a munkás-paraszt szövetséget. Egymás nélkül úgysem megyünk semmire — simogatta Feri az asszony haját. — De mi ketten sem ... egymás nélkül... — Hosszan, szerelmesen megcsókolta Ferit az asszony. — Mondd — folytatta Feri, mikor leült a székre, hogy kifűzze a cipőjét —, ti egyetértetek a tszszel, vagy ahogy ti mondjátok: téeszcsével? — Buta vagy, ne tőlem kérdezd ezt. Tudod, hogy én egyetértek... Meg akik már bent vannak, azofc: is. Jobb így... Hanem tudod, mit
