Békés Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-22 / 120. szám

4 N ÉP ÚJ SÄG I960, május 22., vasárnap BESZÉDEN A TÖRTÉNELEM... Megsárgult lapok. Bekötött Példányaikban az új korszerű hiteles történetét vetették papírra: újságírók, pártmunkások, egyszerű munkás és paraszt levelezők. A Viharsarok legharcosabb me­gyéjének 15 éves múltja, az emlékezetes nagyszerű harcok, az új honfoglalás megannyi sorsdöntő állomása, egyre fejlődő, szé­pülő életünk tűnik elénk a szak adózott példányokból. S most, mi­kor a lap fennállásának 15. évfordulóját ünnepeljük, hadd ele­venedjen fel olvasóink előtt is ez a 15 év. Hiszen együtt jártuk meg az utat 1945—46 zavaros napjaitól a hatalom átvételéig és megtartásáig. Vessünk egy pillantást az évről évre megjelenő példányokba, s emlékezzünk közösen új életünk számos buktató­jára, sok győztes csatájára... „17 335 igénylőnek 106 371 hold földet osztottak ki Békés megyé­ben. A vármegye területén teljes felosztásra került 481 birtok, 160 393 kát. hold összterülettel. Ebből létesült 11002 teljesen új kisbirtok, melynek összterülete 63 121 hold. Birtok-kiegészítésben részesült 6333 földmunkás. Az e célból kiosztott földek összterü­lete 43 240 kát. hold földet tesz ki.” (Viharsarok, 1945. augusztus 7.) « „Ismét van villany. Dolgoznak a malmok, de egyelőre csak lő napra elegendő a szén.“ (Viharsarok, 1945. augusztus 11.) » „Éhségtüntetések Orosházán, Tótkomlóson, Nagyszénáson. A napokban az orosházi Rákóczi- telep asszonyainak nagyobb cso­portja vonult fel a járási fő- jegyzőség elé. A tüntetőket fo­gadó bírót — helytelenül — tet­ték felelőssé a nagyfokú zsír-, olaj- és sóhiány miatt. A tömeg több tagja ütlegelni kezdte a bírót, aki súlyos fejsérülésekkel menekült be a főjegyzőség épü­letébe. Hasonló tömegmegmoz­dulás történt Tótkomlóson és N agyszénáson.” (Viharsarok, 1945. október 31.) » „A város lakosságának túlnyo­mó része fűtetlen szobákban dide­reg, a hivatalokban, üzletekben, az ipari műhelyekben és üzemek­ben állig felöltözve, hideg helyi­ségekben dolgoznak az alkalma­zottak. Dideregnek a betegek is a kórházban. Nincs élelem, nincs gyógyszer, nincs fa, nincs szón. Ez a helyzet 1945 kezdődő telén." (Viharsarok, 1945. december 12.)) » „A földhöz futtatott paraszt­ság, de az egész demokratikus dolgozó társadalom nevében visszautasítjuk a reakció táma­dásait. A régi földbirtokosok vegyék tudomásul, hogy ezen a téren egyetlen jottányit sem en­gedünk. A reakció tekintse utol­só figyelmeztetésnek az egyik újgazda elszánt intelmét: „Aki az újbirtokosök földjéhez nyúl — az meghal!” A reakciót egyet­len fő kérdésben sem engedjük győzni". (Viharsarok, 1946. február 6.) » „Túróért állok sorba. Négyen is állnak előttem. Az első még 100 ezerért kap félkilót, a következő már 150 ezerért. Mire sor kerül rám — 40 ezer kilója! — jelenti ki a néni.” (Viharsarok, 1946. március 13,) « „Békéscsabán és megyeszerte 50 ezer munkanélkülit tartanak nyilván. Ha a tervbe vett építési, illetve újjáépítési program végre­hajtása megkezdődhetne, munká­sainknak mintegy negyedrészét tudnánk azonnal foglalkoztatni.” (Viharsarok, 1946. július 13.) 8 „Győzött a függetlenségi front. Négy kommunista, három kis­gazda, két szociáldemokrata, két parasztpárti és egy Pf eiffer- párti képviselőt választott Bé­kés megye. A választási ered­mény megerősíti megyénkben a magyar nemzeti függetlenségi frontot, a baloldali demokra­tikus erők összefogását, a mun­kásegységet és a munkás-pa­raszt szövetséget". (Viharsarok, 1947. szeptember 2.) « „Beváltottuk az ígéretet. De nem bennünket illet dicséret: a nép segítsége nélkül még hátul tartanánk. Eddig 150 ház kamrá­jában áll használatlanul a füstös petróleumlámpa és már újabb 150 ház lakói jelentkeztek áramért. Holnap Újkígyóson minden ház­ban szikrázó fény hirdeti majd a demokrácia erejét.” (Viharsarok, 1948. január 30.) » „Ez az alkotmány a miénk. Év­századokon át várt rá a nép. So­kan harcoltak az összeszövetkezett ingyenélők ellen — sikertelenül. A győztes Vörös Hadsereg elűzte ellenségeinket és munkához lát­hattunk. Ez az alkotmány a mi továbbfejlődésünk, felemelkedé­sünk segítője.” (Viharsarok, 1949. augusztus 11.) « „Az Almáskamarási Gépállo­más 10. cséplőgépének munká­sad szívós harc után elnyerték a cséplési verseny vándorzászla­ját. Gséplési tervüket két nap­pal a határidő előtt teljesítették, s utána más Jcörzetbe mentek segíteni.” (Viharsarok Népe, 1950. augusz­tus 9.) * Az idei aratásunk már sokkal könnyebb lesz. A munkásosztály igyekszik dolgozó parasztságunk fáradságos munkáját megkönnyí­teni. Gépeket küld a falura. Így jutott a sarkadi Dózsa Tsz-hez is egy kombájn az idei aratáshoz. A hatalmas gép két-három sze­méllyel 70 ember munkáját végzi el egy nap alatt?’. (Viharsarok Népe, 1952. július 9.) » „A battonyai földművesszö­vetkezetben Soós Jánosné, az ál­lami gazdaság egyik dolgozója a napokban vette át újszülött gyermeke részére az ingyenes babakelengyét.” (Viharsarok Népe, 1953. augusz­tus 13.) „A Békéscsabai Vasipari Kar­bantartó Vállalat brigádjai közül Tóth János brigádja az elsők kö­zött tette meg vállalását a párt- kongresszus tiszteletére. Többféle vállalást tett, melyek közül legki­emelkedőbb a 35 tűzhely elkészí­tése.” (Viharsarok Népe, 1954. március 3.) « „Az első öt éves terv újszülötte Telekgerendás. Ez a teljesen új község néhány sor új házból áll. Állami támogatásssal körülbelül 1 300 000 forint költséggel 72 csa­ládi ház épült eddig Telekgeren­dáson. De van új iskolája, postája és tanácsháza is. Most épül a gaz­daság kultúrháza..“ (Viharsarok Népe* 1955. október 6.) » „A népi Magyarország forra­dalmi kormánya felhív minden munkást, parasztot, értelmiségit, fiatalt, minden hazafit, hogy egész erejével támogassa a for­radalmi kormányt és annak ter­veit. Felhív mindenkit, hogy tel­jesítse kötelességét és álljon munkába mindenki a maga he­lyén.” (Békés megyei Népújság 1956. november 5.) « „Egy tartalék erőgépet helyez­nek üzembe a Sarkadi Cukorgyár­ban a Láng Gépgyárban készített Diesel motor segítségével. Az új cu- korfőzőgóp működtetése 50 vagon szénmegtakarítást eredményez, majd a négy hónapig tartó cukor- gyártási idényben. (Békés megyei Népújság, 1958. március 21.) W „Az emeletes épület még állvá­nyokkal van körülvéve. Építenek, alakítanak, de fenn az emeleten már dolgoznak. Két hete kezdték el a varrást, s azóta négy szalagon berregnek a gépek, termelnek, ta­nulnak. — Még csak egy varro­dában dolgozunk, 140 fővel — mondja Kátai Ferenc, a ruhagyár vezetője. — De ha teljesen rend­ben leszünk, több mint 500 dol­gozót tud foglalkoztatni az Oros­házi Ruhagyár (Békés megyei Népújság, 1958. november 25.) « „Békés megye szocialista me­gye lett. A megye szántóterüle­tének 80,7 százalékán már közös gazdálkodást folytatnak a mező- gazdaság dolgozói. A negyedév végén 69 800 család 75 300 tagja dolgozott már a 271 mezőgazda- sági termelőszövetkezetben és az 58 termelőszövetkezeti cso­portban.” (Békés megyei Népújság, 1960. április 30.) » S a történelem tovább íródik. Tanulva a múlt hibáin, megizmo­sodott pártunk vezetésével ma még nagyobb léptekkel halad me­gyénk a szocializmus építésének útján. Az új győzelmek biztosíté­ka az az egység, amellyel a dol­gozók támogatják a pártot, s mind hathatósabban bontakoztatják ki erejüket szocialista hazánk, s a béke védelmében. A Békés megyei Népújság, mint a múltban, a jövőben is teljes erejével támogatni fogja ezt a har­cot, hogy teljesítse azt a feladatot, melyet az első példányszám vezér­cikkében fogadtak meg az újság­írók... Ünnepi könyvhét május 29-től június 5-ig a földművesszövetkezeti könyvesboltokban és a falusi bizo­mányosoknál. Békés megyében Simon István és Tóth László budapesti írók találkoznak az olvasóközönséggel. így ünnepük a gyermeknapot Gynlán A nemzetközi gyermeknap előtt a párt, a tanács, a Hazafias Nép­front, a Vöröskereszt, az iskolák és a kultúrotthonok igazgatói, a szülői munkaközösségek képvise­lői, a Moziüzemi Vállalat és a földművesszövetkezet vezetőiből bizottság alakult a gyermeknap előkészítésére. A bizottság kidolgozta a gyer­meknap programját. Május 28-án az üzemekben, iskolákban, óvo­dákban és a napközikben lesznek ünnepélyek, ahol a szülői munka- közösségek megajándékozzák a gyermekeket. 29-én a tanácsi hangos híradó és az úttörő kür­tösök zenés ébresztőt tartanák. Délelőtt iskolák közötti sportbe­mutatók, sportversenyek lesznek. A filmszínházakban mese- és if­júsági filmeket mutatnak be. Délután a kastélykertben kü­lönböző tréfás bemutatók lesznek (kötélhúzás, zsálkbafutás, lepény­evés, köcsögtörés, szerencsehalá szat stb.). Ezenkívül a körhinta, céllövészet, szívküldi is a gyer­mekek szórakoztatását biztosítja, öt órától a szabadtéri színpadon az I. sz. Ált. Iskola felső tagoza­tú tanulói bemutatják a Több- sincs királyfi című háromfelvo- násos mesejátékot; A Vendéglátó Vállalat üdítő italokkal, édessé­gekkel, a Kisker. Vállalat játé­kokkal vonul kb A szülői munkaközösség a nő- tanáccsal közösen megszervezte egy-egy üzem és tsz látogatását, melyre a VII—VIII. osztályos ta­nulók mennek el, hogy megis­merkedhessenek szüleik munká­jával: Az iskolákban, kultúrotthonok- ban dia-filmeket és bábjátékokat mutatnak be; Az iskolák játék­szakkörei külföldi iskolával aján­dékcserét szerveznek. Szeredi Etel VIII. Csendesen, szépen folyik az élet tovább. A héten különösebb do­log nem történt, lassan talán Feri és Gizi is megbékél. Bár még nem „tárgyalnak” egymással, de szer­dán már elmosolyogták magukat. Feri ebéd után indult munkába, Gizi pedig jött haza iskolából. A kiskapuban találkoztak. Feri ép­pen akkor akart kerékpárjával kilépni az ajtón, amikor Gizi is odaért. A kislány elfordította a fejét, s úgy várta, hogy sógora utat engedjen neki. Igen ám, de Feri is észrevette sógornője tette­tett dacosságát, s csakazértsem ment tovább, hanem megállt a kapu közepén, s a váz fölé hajolt, mintha a gumikat nézné. Gizinek elfogyott a türelme, hogy miért nem jön már ez ki? Odakapta fe­jét, s éppen Feri szemébe... Gizi kissé gúnyosan, Feri pedig ked­vesen mosolygott. Ennyi volt az egész. Nem sok, de azt hiszem, ez a mosoly a megbékélés csírája volt. Már csak azért is, mert mindketten na­gyon szépen beszélnek egymásról, kerülik a vitát, s ha egyik be­szél, másikuk nagyon figyelme­sen hallgatja. Bele ugyan nem szólnak egymás véleményébe, de nem is vonulnak el, ha a másikat beszélni hallják, mint ahogy Gizi csinálta azelőtt. Kati e héten is minden este megvárta férjét, s addig stoppolt, varrt vagy (nosott, amíg Feri ha­za nem érkezett. Együtt feküdtek le esténként, így aztán jutott idő egy-egy kis csevegésre is. Egyik este Feri a tsz-ről érdek­lődött. Kati alig beszél a benti dolgokról, kíváncsi volt hát, hogy mi újság ott. — Katikám, te soha nem be­szélsz a tsz-ről. Mi van veletek, hogy vagytok? — kérdezte, mikor lehúzta magáról az inget. A töb­bit már viccesen folytatta: — Tu­dod, hogy a munkásosztályt ér­dekli a parasztság... Különben is, mi vagyunk a hatalmon, légy szí­ves számolj be a munkásosztály fiának. — Meztelen felsőtesttel Kati elé állt, s nevetve a melléhez húzta az .asszonyt. Kati átölelve fogta Feri erős karjait, s ő is ne­vetve válaszolt: — Oh, de oda vagy?? Oszt mondd csak — tolta el magától karhosszra férjét, — mit csinál­nátok nélkülünk, parasztok nél­kül...? Ha mi nem dolgoznánk, mit ennétek, kedves uram? — Haha... — tromfolt Feri —, s ha mi nem csinálnánk traktort, ekét meg boronát, ti mit csinál­nátok? — Kapával dolgoznánk... — És azt ki a fene csinálta, ha nem mi? Katinak elfogyott az aduja, ezért aztán visszabujt Feri mel­lére. — No, jól van, kössük meg a munkás-paraszt szövetséget. Egy­más nélkül úgysem megyünk semmire — simogatta Feri az asszony haját. — De mi ketten sem ... egymás nélkül... — Hosszan, szerelmesen megcsókolta Ferit az asszony. — Mondd — folytatta Feri, mi­kor leült a székre, hogy kifűzze a cipőjét —, ti egyetértetek a tsz­szel, vagy ahogy ti mondjátok: téeszcsével? — Buta vagy, ne tőlem kérdezd ezt. Tudod, hogy én egyetértek... Meg akik már bent vannak, azofc: is. Jobb így... Hanem tudod, mit

Next

/
Thumbnails
Contents